

Zöldinfó
Balczó Bertalan: Magyarország páratlan természeti örökséggel rendelkezik
Magyarország páratlan természeti örökséggel rendelkezik, mely világviszonylatban is különlegesnek mondható – hangsúlyozta a természetvédelemért felelős helyettes államtitkár Miskolcon, az Év emlőse című kezdeményezés nyitórendezvényén.
A helyettes államtitkár szerint az év emlősének kiválasztott magyar szöcskeegér “kiváló képviselője” az ország számos olyan természeti értékének, amely világállományának fennmaradásában Magyarországnak döntő felelőssége van. Az örökség helyi értékét az embereknek annak fényében kell megtalálniuk és alakítaniuk, hogy globális és európai szinten is drasztikusan fogyatkozik a biológiai sokféleség – tette hozzá Balczó Bertalan. Az Év emlőse programban az állatfaj megismertetése mellett arra is törekednek, hogy megmutassák mi veszélyezteti az állományt, milyen természetvédelmi kihívásokkal néz szembe a szakma és melyek az aktuális teendők – mondta.
Kifejtette, olyan állat- és növényfajokkal foglalkoznak, amelyeknek az elterjedési területe az ország határain belül van. Ezek állománymérete sok esetben olyannyira parányi, hogy a természetvédelem világjelképévé vált óriáspanda állományához képest is aprócska – jegyezte meg. Azt mondta, olyan “bennszülött” fajokról van szó, amelyek évezredek, évmilliók alatt alakultak ki a Kárpát-medencében és azóta is csak ott élnek. Ilyen faj például a bánáti bazsarózsa vagy a magyar szöcskeegér is – fűzte hozzá.
Balczó Bertalan köszöntőjében arról is beszélt, hogy
a természetes és természetközeli ökoszisztémák olyan szolgáltatásokat biztosítanak az emberek számára, amelyek elengedhetetlenek. Ilyen a tiszta víz, a tiszta levegő, a beporzás és az éghajlatszabályozás – mondta. Kijelentette, egy ökoszisztéma akkor lesz stabil és képes arra, hogy kövesse a gyorsuló változásokat, ha megfelelő fajgazdagsággal rendelkezik. A természet védelme és értékeinek megőrzése stratégiai, gazdasági és versenyképességi kérdés is – hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, a magyar szöcskeegérhez hasonló fajok megőrzéséhez alapos ismeretekre van szükség. Amíg az egyes fajok igényei, veszélyeztető tényezői nem ismertek, addig a védelmük érdekében tett minden intézkedés “legfeljebb óvatos próbálkozásnak minősül” – emelte ki.
Balczó Bertalan a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszerről is beszélt. Elmondta: tíz nemzeti park igazgatóság szakembereinek, valamint számos kutatóintézet, független kutató és adatgyűjtő bevonásával több száz növény- és állatfaj és azok élőhelyeinek rendszeres megfigyelése zajlik. Hozzátette, idén a kormány a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Pluszban (KEHOP Plusz) egy egymilliárd forintos keretösszeggel bíró projektet indít ennek a rendszernek a korszerűsítésére, modernizálására. Fontos célként említette egy átfogó, országos természetvédelmi adattár létrehozását, amely lehetővé teszi majd, hogy a biológiai sokféleséggel kapcsolatban született, hivatásos természetvédelem által gyűjtött adatok szabályozott, de felhasználóbarát módon elérhetővé váljanak.
Hangsúlyozta, fontos, hogy
a szakmai munka mellett társadalmi támogatottsága is legyen a környezetvédelmi munkának, ebben az Év emlőse és a Vadonleső Program mindig lényeges szerepet töltött be. Füredi Kornél Béla, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. ügyvezetője köszöntőjében egyebek között arról beszélt, az intézet 2019 óta működteti a Vadonleső Programot az Agrárminisztériummal (AM) közösen. A kezdeményezés az ország egyik első közösségi adatgyűjtő programjaként jelenleg tizennyolc védett növény- és állatfaj elterjedési és veszélyeztetettségi adatait gyűjti önkéntesekkel – mondta. Hozzátette, jelenleg mintegy tizennyolcezer bejelentett adatot tárolnak és évente átlagosan ezer bejelentés érkezik a programba. A 2014-ben elinduló Év emlőse kezdeményezés egy egész éves eseménysorozattal segíti ezt a munkát és hívja fel a figyelmet a kiválasztott faj és környezete fontosságára – jegyezte meg.
Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta, a magyar szöcskeegér az országban csak a Borsodi-Mezőségben található meg. Hozzátette, az állat globálisan veszélyeztetett fajnak minősül. Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a magyar szöcskeegér az alig legeltetett száraz gyepek vegyes táplálkozású rágcsálója. Magyarországon fokozottan védett, pénzben kifejezett értéke egymillió forint. Az állatok téli álmot alszanak, sok rovart fogyasztanak és évente csak egyszer vannak kölykeik. 1936 és 2006 között egyetlen élő példánya sem került elő Magyarországon.

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira