Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kivárnak a vevők a magyarországi ingatlanpiacon

Kivárnak a vevők a magyarországi ingatlanpiacon, ahol az elmúlt hónapokban 40-50 százalékkal csökkent a tranzakciók száma, és ennél is nagyobb mértékben apad a kereslet – közölte a Balla Ingatlan az MTI-vel.

Létrehozva:

|

Balla Ákos, az ingatlanközvetítő hálózat ügyvezetője közleményében úgy vélte, a  vevők a magas hitelkamatok, illetve az emelkedő energiaárak miatt bizonytalanok. Megjegyezte, hogy a kamatok emelkedése érzékeny veszteség az ingatlanpiacnak, hiszen bizonyos lokációkban akár az 50 százalékot is elérte a hitelből ingatlant vásárlók aránya. A közlemény szerint számottevő kereslet elsősorban az energiahatékony ingatlanok iránt tapasztalható, míg a rossz energiafelhasználású ingatlanok iránti igény nagymértékben visszaesett, így ezek csak jelentős, akár 20 százalékos árkedvezménnyel fognak gazdára találni. A szakértő kitért az új építésű ingatlanok piacára is, ahol az elmúlt években 20-30 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető éves távlatban. Ezek az árak várhatóan nem is fognak lejjebb csúszni, mivel nem lesz olcsóbb a kivitelezés és a finanszírozás, sőt további drágulásra lehet számítani. Ennek hatására csökkenni fog a tranzakciók száma, így véleménye szerint kevesebb új építésű lakás kerül a piacra a jövőben. 

Balla Ákos úgy vélte, az albérletek piacán a tavalyi tíz százalékos bérletidíj-emelkedést követően az idén hasonló mértékű drágulásra lehet számítani. A vásárlások számának visszaesése ugyanis a bérleti piacon generál keresletet, így ott tovább emelkednek az árak. A növekvő bérleti díjakat viszont sokan nem tudják már megfizetni, így várhatóan egyre több fiatal kényszerül vissza a szülői házba, az úgynevezett mamahotelbe – jegyezte meg a szakember.

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák