Zöldinfó

Kivárnak a vevők a magyarországi ingatlanpiacon

Kivárnak a vevők a magyarországi ingatlanpiacon, ahol az elmúlt hónapokban 40-50 százalékkal csökkent a tranzakciók száma, és ennél is nagyobb mértékben apad a kereslet – közölte a Balla Ingatlan az MTI-vel.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2023-01-18

Szerző:

Vanessza

Balla Ákos, az ingatlanközvetítő hálózat ügyvezetője közleményében úgy vélte, a vevők a magas hitelkamatok, illetve az emelkedő energiaárak miatt bizonytalanok. Megjegyezte, hogy a kamatok emelkedése érzékeny veszteség az ingatlanpiacnak, hiszen bizonyos lokációkban akár az 50 százalékot is elérte a hitelből ingatlant vásárlók aránya. A közlemény szerint számottevő kereslet elsősorban az energiahatékony ingatlanok iránt tapasztalható, míg a rossz energiafelhasználású ingatlanok iránti igény nagymértékben visszaesett, így ezek csak jelentős, akár 20 százalékos árkedvezménnyel fognak gazdára találni. A szakértő kitért az új építésű ingatlanok piacára is, ahol az elmúlt években 20-30 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető éves távlatban. Ezek az árak várhatóan nem is fognak lejjebb csúszni, mivel nem lesz olcsóbb a kivitelezés és a finanszírozás, sőt további drágulásra lehet számítani. Ennek hatására csökkenni fog a tranzakciók száma, így véleménye szerint kevesebb új építésű lakás kerül a piacra a jövőben.

Balla Ákos úgy vélte, az albérletek piacán a tavalyi tíz százalékos bérletidíj-emelkedést követően az idén hasonló mértékű drágulásra lehet számítani. A vásárlások számának visszaesése ugyanis a bérleti piacon generál keresletet, így ott tovább emelkednek az árak. A növekvő bérleti díjakat viszont sokan nem tudják már megfizetni, így várhatóan egyre több fiatal kényszerül vissza a szülői házba, az úgynevezett mamahotelbe – jegyezte meg a szakember.

Kapcsolódó tartalom:áremelés építkezés ház ingatlan ingatlan adás-vétel lakás vásárlás

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom