Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bécsi piac: biosarok, textilszatyor és piac-alkalmazás

Létrehozva:

|

Számos újítást vezettek be az osztrák főváros legnagyobb forgalmú piacán, a Naschmarkton, hogy még népszerűbb és fogyasztóbarátabb hely válhasson belőle. Biosarkot alakítottak ki, saját textilszatyrot terveztek neki és az online jelenlétét is megerősítették.

Hetente több mint 64.350-en látogatnak el a bécsi Naschmarktra, amely ezzel az osztrák főváros legnagyobb forgalmú piaca. A turisták körében is kedvelt nemzetközi oázison most számos fejlesztést hajtottak végre, hogy még inkább a vásárlók kedvében járhassanak. Az egészségtudatos vásárlók dolgát külön biosarok könnyíti meg: szombatonként tizenegy, zászlócskával jelölt standnál válogathatnak a bio minőségű gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek, pékáruk és húsáruk között. Minden látogató dolgát megkönnyíti ugyanakkor az új piac-alkalmazás, amely első körben a Naschmarkt árukínálatát, nyitvatartását és alaprajzát teszi okostelefonról is hozzáférhetővé. Az alkalmazás, amelyet később a többi bécsi piacra is kibővítenek, a www.marktapp.wien.at oldalon érhető el ingyenesen.

A fejlesztések során a vevők mellett a környezetre is gondoltak, és saját textilszatyrot terveztek a piacnak. Ezeket egyelőre öt standnál használják – nejlonszatyor helyett ezekbe az összehajtható textiltáskákba pakolják a vevőknek az árut. Előtte persze megkérdezik, hogy van-e táska a kuncsaftnál? Az akció célja, hogy amennyire lehet, száműzzék a nejlonzacskókat a piacról és a szemétből. Egy nejlonszatyrot ugyanis átlagosan 30 percig használunk, majd a szemetesben landol. Bécsben ez évente 1.500 – 2.000 tonnányi, vagyis 75 – 100 millió darab műanyagzacskót jelent.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Az ökogazdálkodás lehet a mezőgazdaság egyik válasza az egyre gyakoribb aszályokra

Az ökogazdálkodásban termesztett növények ellenállóbbak.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ökogazdálkodásban termesztett növények ellenállóbbak az egyre gyakori aszályokkal szemben, a talaj vízháztartása is sokkal jobb, mint a hagyományosnak tekintett gazdálkodásnál – mondta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a Youtube-on is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Drexler Dórával, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet alapítójával és ügyvezetőjével beszélgetett az adásban. A műsorból kiderült, hogy az ökogazdálkodásban 15-20 százalékkal alacsonyabb egy vetésforgóra vetítve a terméshozam, de épp a legnagyobb hozzáadott értékkel rendelkező terményeknél, mint a csemegekukorica vagy zöldborsó, minimális, 10 százalékos a különbség – idézi az alternativenergia.hu. Nincs ugyanakkor műtrágyaköltség, és 10-15 százalékkal több vizet tud megtartani egy ökológiailag művelt talaj. Drexler Dóra ugyanakkor rámutatott, hogy jó lenne jobban megszervezni a hazai értékesítést, mert a gazdák nem tudják érvényesíteni az árban a bio minősítést.

Ismertette, az intézet együtt dolgozik a gazdálkodókkal, már az induláskor bevonták a termelőket a kutatási programok kialakításába, a gyakorlati hasznosításra fókuszálva. Kifejtette, az érdeklődő gazdálkodók vetőmagokat kapnak, és megnézik, hogy az ő körülményei között ezek a fajták, fajok, kultúrák hogyan teljesítenek öko vagy extenzív művelési módon, majd ebből ajánlást is készítenek az ország különböző térségeire. Technológiákon is dolgoznak, ezek között említette, hogyan lehet ellenállóbbá tenni a szőlőművelést a hősokkoknak, de az öt éve zajló kutatás eredménye az is, hogy rengeteg adatuk van az amerikai szőlőkabócáról, ami most az egyik legnagyobb veszély. Együttműködnek az érdemi előzményekkel rendelkező hazai szervezetekkel, így a martonvásári és tápiószelei génbankkal.

Áder János finanszírozásra és együttműködésre vonatkozó kérdéseire kiderült, a projektfinanszírozások 50 százalékát az Agrárminisztérium tette lehetővé, másik felét az Európai Unió pályázatai, jelenleg 17 elnyert uniós kutatási pályázata van az intézetnek, ez az egyik legtöbb az országban agrárterületen. Áder János megfogalmazta, az ökogazdálkodás négy alapelve az egészség, az ökológia, a méltányosság és a törődés, és ezen elmélet kifejtésére kérte vendégét, aki azt mondta, az ökogazdálkodás értékrendet tükröz.

Advertisement

Ennek része, hogy nem használnak szintetikus kémiai szereket, GMO-mentesen kell gazdálkodni, az állattartás terén jelentős különbség, hogy meg kell adni az állatnak a természetes viselkedéshez való hozzáférési lehetőséget, és nem szabad csonkítani az állatokat, például nem szabad lecsípni a csirke csőrét. A műsor vendége – mint Áder János elmondta – két kerekasztalbeszélgetésen is részt vett a Kék Bolygó Alapítvány által szervezett Budapest Planeten, és meghatározó élménynek nevezte, hogy sok fiatal volt a közönség soraiban, ismertetése szerint az ökológiai gazdálkodók életkora 10 évvel fiatalabb a teljes országos átlagnál, a szakirányú végzettséggel rendelkezők száma pedig duplája ezen a területen.

A beszélgetésben elhangzott, hogy az ország egyedüli ökogazdálkodásra specializálódott kutatóintézetét 2010-ben alapították, az Esterházy Melinda által létrehozott alapítványok kezdeményezésére, közhasznú társaságként működik 48 munkatárssal. Évente több mint 30 rendezvényt tartanak műhelymunkákkal, kétévente 500 fős nagyrendezvényt tartanak, több százezer emberrel vannak kapcsolatban.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák