Zöldinfó
Bécsi piac: biosarok, textilszatyor és piac-alkalmazás
Számos újítást vezettek be az osztrák főváros legnagyobb forgalmú piacán, a Naschmarkton, hogy még népszerűbb és fogyasztóbarátabb hely válhasson belőle. Biosarkot alakítottak ki, saját textilszatyrot terveztek neki és az online jelenlétét is megerősítették.
Hetente több mint 64.350-en látogatnak el a bécsi Naschmarktra, amely ezzel az osztrák főváros legnagyobb forgalmú piaca. A turisták körében is kedvelt nemzetközi oázison most számos fejlesztést hajtottak végre, hogy még inkább a vásárlók kedvében járhassanak. Az egészségtudatos vásárlók dolgát külön biosarok könnyíti meg: szombatonként tizenegy, zászlócskával jelölt standnál válogathatnak a bio minőségű gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek, pékáruk és húsáruk között. Minden látogató dolgát megkönnyíti ugyanakkor az új piac-alkalmazás, amely első körben a Naschmarkt árukínálatát, nyitvatartását és alaprajzát teszi okostelefonról is hozzáférhetővé. Az alkalmazás, amelyet később a többi bécsi piacra is kibővítenek, a www.marktapp.wien.at oldalon érhető el ingyenesen.
A fejlesztések során a vevők mellett a környezetre is gondoltak, és saját textilszatyrot terveztek a piacnak. Ezeket egyelőre öt standnál használják – nejlonszatyor helyett ezekbe az összehajtható textiltáskákba pakolják a vevőknek az árut. Előtte persze megkérdezik, hogy van-e táska a kuncsaftnál? Az akció célja, hogy amennyire lehet, száműzzék a nejlonzacskókat a piacról és a szemétből. Egy nejlonszatyrot ugyanis átlagosan 30 percig használunk, majd a szemetesben landol. Bécsben ez évente 1.500 – 2.000 tonnányi, vagyis 75 – 100 millió darab műanyagzacskót jelent.
Zöld Energia
Magyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
Cink-levegő akkumulátorok fejlesztésén dolgoznak a Debreceni Egyetem kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hároméves projekt megvalósításához csaknem 400 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Alap) pályázatán – írja az alternativenergia.hu. Közleményükben azt írták, a projekt középpontjában álló cink-levegő akkumulátorok nagy fajlagos energiájuk, biztonságos működésük, környezetbarát jellegük és alacsony költségük révén a jövő egyik ígéretes energiatároló megoldásai lehetnek. Az újratölthető cink-levegő akkumulátorok széles körű alkalmazását ugyanakkor még számos műszaki és anyagtudományi kihívás akadályozza – jelezték. A Debreceni Egyetem kutatócsoportja az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a környezetbarát cink-levegő cellák fejlesztésében. A most induló projekt célja ezen eredmények továbbfejlesztése, különös tekintettel az akkumulátorok elektródáinak és szeparátor membránjainak fejlesztésére, valamint a teljesítmény javítására – ismertették. Az elért eredmények várhatóan hozzájárulnak a fenntartható, biztonságos és hosszú élettartamú energiatároló rendszerek fejlesztéséhez, erősítve a Debreceni Egyetem szerepét a nemzetközi akkumulátorkutatási és innovációs térben – mutatott rá a DE közleménye.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHasznált mobilokkal a természet védelméért, folytatódik a kampány 2026-ban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaAz elektromos autók erősödő konkurenciája nyomás alá helyezte a Porschét
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több elektromos autó jelenik meg a magyar használtautópiacon

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés