Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bécsi piac: biosarok, textilszatyor és piac-alkalmazás

Létrehozva:

|

Számos újítást vezettek be az osztrák főváros legnagyobb forgalmú piacán, a Naschmarkton, hogy még népszerűbb és fogyasztóbarátabb hely válhasson belőle. Biosarkot alakítottak ki, saját textilszatyrot terveztek neki és az online jelenlétét is megerősítették.

Hetente több mint 64.350-en látogatnak el a bécsi Naschmarktra, amely ezzel az osztrák főváros legnagyobb forgalmú piaca. A turisták körében is kedvelt nemzetközi oázison most számos fejlesztést hajtottak végre, hogy még inkább a vásárlók kedvében járhassanak. Az egészségtudatos vásárlók dolgát külön biosarok könnyíti meg: szombatonként tizenegy, zászlócskával jelölt standnál válogathatnak a bio minőségű gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek, pékáruk és húsáruk között. Minden látogató dolgát megkönnyíti ugyanakkor az új piac-alkalmazás, amely első körben a Naschmarkt árukínálatát, nyitvatartását és alaprajzát teszi okostelefonról is hozzáférhetővé. Az alkalmazás, amelyet később a többi bécsi piacra is kibővítenek, a www.marktapp.wien.at oldalon érhető el ingyenesen.

A fejlesztések során a vevők mellett a környezetre is gondoltak, és saját textilszatyrot terveztek a piacnak. Ezeket egyelőre öt standnál használják – nejlonszatyor helyett ezekbe az összehajtható textiltáskákba pakolják a vevőknek az árut. Előtte persze megkérdezik, hogy van-e táska a kuncsaftnál? Az akció célja, hogy amennyire lehet, száműzzék a nejlonzacskókat a piacról és a szemétből. Egy nejlonszatyrot ugyanis átlagosan 30 percig használunk, majd a szemetesben landol. Bécsben ez évente 1.500 – 2.000 tonnányi, vagyis 75 – 100 millió darab műanyagzacskót jelent.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák