Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bécsi piac: biosarok, textilszatyor és piac-alkalmazás

Létrehozva:

|

Számos újítást vezettek be az osztrák főváros legnagyobb forgalmú piacán, a Naschmarkton, hogy még népszerűbb és fogyasztóbarátabb hely válhasson belőle. Biosarkot alakítottak ki, saját textilszatyrot terveztek neki és az online jelenlétét is megerősítették.

Hetente több mint 64.350-en látogatnak el a bécsi Naschmarktra, amely ezzel az osztrák főváros legnagyobb forgalmú piaca. A turisták körében is kedvelt nemzetközi oázison most számos fejlesztést hajtottak végre, hogy még inkább a vásárlók kedvében járhassanak. Az egészségtudatos vásárlók dolgát külön biosarok könnyíti meg: szombatonként tizenegy, zászlócskával jelölt standnál válogathatnak a bio minőségű gyümölcsök, zöldségek, tejtermékek, pékáruk és húsáruk között. Minden látogató dolgát megkönnyíti ugyanakkor az új piac-alkalmazás, amely első körben a Naschmarkt árukínálatát, nyitvatartását és alaprajzát teszi okostelefonról is hozzáférhetővé. Az alkalmazás, amelyet később a többi bécsi piacra is kibővítenek, a www.marktapp.wien.at oldalon érhető el ingyenesen.

A fejlesztések során a vevők mellett a környezetre is gondoltak, és saját textilszatyrot terveztek a piacnak. Ezeket egyelőre öt standnál használják – nejlonszatyor helyett ezekbe az összehajtható textiltáskákba pakolják a vevőknek az árut. Előtte persze megkérdezik, hogy van-e táska a kuncsaftnál? Az akció célja, hogy amennyire lehet, száműzzék a nejlonzacskókat a piacról és a szemétből. Egy nejlonszatyrot ugyanis átlagosan 30 percig használunk, majd a szemetesben landol. Bécsben ez évente 1.500 – 2.000 tonnányi, vagyis 75 – 100 millió darab műanyagzacskót jelent.

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák