Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

Befejeződött a tesztüzem – jól vizsgázott a forgalomban az új magyar elektromos midibusz

Öt héten és 5800 kilométeren át szállította az utasokat Baján a legújabb magyar elektromos midibusz.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Ez volt az első alkalom, hogy menetrendszerinti járatként közlekedett az új e-busz, a város minden pontján találkozhattak vele az utasok. A GANZ-SOR voltaképpen hazai terepen volt, hiszen a bajai GTKB Kft.-nél magyar mérnökök, régi Ganz-osok fejlesztették ki a jármű szívét, az elektromos hajtást, valamint a szoftverfejlesztési feladatokat is ők látták el. Jól vizsgázott az új hazai elektromos midibusz. A magyar-cseh együttműködésben megvalósult GANZ-SOR EBN8 az eredetileg tervezett három hét helyett öt héten keresztül rótta Baja útjait. A tesztüzem alatt a jármű 5800 kilométert tett meg, nagyjából 8000 utast szállított menetrend szerint. Baján a tömegközlekedés ingyenes, így az utasoknak nem kell jegyet váltaniuk a járatokra. A midibuszt minden járaton és útvonalon kipróbálhatták a közlekedők és az üzemeltető sokrétű tapasztalatokat gyűjthetett.

Ez volt a busz első éles bevetése, valódi személyforgalomban, valódi üzemeltetővel és utasokkal. A midibuszt kipróbálhattuk fagyban, esőben és enyhe tavaszi időben, szűk utcákon és főutakon, erős forgalmú és csendesebb napokon is, vagyis változatos körülmények között zajlott a tesztüzem. Sok információt és hasznos tapasztalatot gyűjtöttünk. A tesztidőszak összességében rendben zajlott le, a busz minden nap dolgozott, nem volt olyan esemény, hogy ki kellett volna állnia a forgalomból – mondta Pencz Rudolf, a járművet gyártó GTKB Kft. ügyvezetője.

A tervezők kiemelt figyelmet fordítottak a hazai fejlesztésű akkumulátor tesztelésére, amely beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A hatótáv is szépen visszaigazolta az előzetes várakozásokat, a legszigorúbb fagyban is. A busz töltése a gyártó telephelyén, saját fejlesztésű, CCS2 szabvány szerinti töltőberendezésével történt. Az üzemeltető a tesztidőszak végén jegyzőkönyvben összegezte tapasztalatait, amelyben az objektív tapasztalatok mellett az autóbuszvezetők szubjektív értékeléseit is bemutatták. Különösen pozitívan emelték ki a busz motorerejét, dinamikáját, stabilitását, fordulékonyságát, fényszórói fényerejét. A buszvezetők egyébként kifejezetten kedvelték az új járművet, melyet „Picur”-nak neveztek el. Emellett az utazóközönségtől is csupa pozitív visszajelzés érkezett a járműről.

A tapasztalatok birtokában kisebb finomhangolásokat végzünk a szoftverbeállításokon, majd jöhet a következő etap: a jármű állandó forgalomba állítása és a sorozatgyártás elindítása – tette hozzá az ügyvezető.

A nyolc méter hosszú, 16 ülőhellyel rendelkező, alacsonypadlós elektromos midibuszt 2024 nyarán mutatta be a GTKB (Ganz Transelektro Közlekedési Berendezéseket Gyártó Kft.), amikor az megkapta a típusengedélyt. A prototípus jármű forgalombahelyezése októberben történt meg. A GTKB Kft. végezte az elektromos hajtás kifejlesztését, míg a cseh SOR a kocsiszekrényt alkotta meg. A 120 kW teljesítményű aszinkron vontatómotort NMC típusú, 200 kWh-s akkumulátor hajtja, amely plug-in technológiával és pantográfos oszloptöltőről (OppCharge) egyaránt tölthető. A busz egyetlen feltöltéssel mintegy 270 kilométer megtételére képes.

Advertisement

Zöld Közlekedés

A vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja

A vasúti járműipar a magyar ipar egyik meghatározó növekedési ágazatának fontos pillérévé válhat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vasúti járműipar nem csupán a közösségi közlekedés megújulásának, hanem a magyar ipar egyik meghatározó növekedési ágazatának is fontos pillérévé válhat, amennyiben sikerülne a rendelkezésre álló forrásokat többéves, kiszámítható beszerzési programok keretében felhasználni, erősíteni a hazai beszállítói hálózatot, növelni a magyar hozzáadott értéket, valamint biztosítani a járművek teljes életciklusának hazai támogatását – közölte elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. Kiemelték, a következő években jelentős -mintegy 2 milliárd euró értékű – uniós finanszírozás válhat elérhetővé vasúti járműbeszerzésekre – írja az alternativenergia.hu. A stratégiai kérdés nem pusztán az, hogy milyen ütemben sikerül új járműveket forgalomba állítani, hanem az is, hogy ezek a beruházások milyen mértékben járulnak hozzá a magyar ipar, a hazai beszállítói kör és a nemzetgazdaság versenyképességének erősítéséhez.

A MÁV-csoport személyszállító járműállományának átlagéletkora mintegy 42 év, ami európai összevetésben is rendkívül magasnak számít. A legtöbb EU-s tagországban a vasúti személyszállító járművek átlagéletkora 20 év alatti, így e tekintetben Magyarország több mint két évtizedes lemaradásban van – mutattak rá az elemzésben. Megjegyezték, Közép-Európában már több ország is jól halad a flotta megújításával: Csehország, Szlovákia és Lengyelország az uniós forrásoknak köszönhetően hatalmas modernizációba kezdett, így flottájuk átlagkora mára 20-25 év közé szorult vissza. Magyarországon mindeközben az elöregedett járműpark egyre nagyobb karbantartási költségeket, alacsonyabb üzembiztonságot, gyengébb energiahatékonyságot és romló szolgáltatási színvonalat eredményez, miközben csökkenti a vasút versenyképességét a közúti közlekedéssel szemben. A járműfejlesztés ezért nem csupán közlekedéspolitikai, hanem iparpolitikai és gazdaságfejlesztési prioritás is.

Az elemzés szerint Magyarország képes magas hozzáadott értékű vasúti járműipari termelésre. A Stadler szolnoki üzeme mára a vállalat egyik legfontosabb európai kocsiszekrénygyártó központjává vált, ahol a hagyományos alumínium kocsiszekrények mellett már emeletes motorvonatok szerkezeti elemei is készülnek. Hasonlóan fontos szereplő az Alstom mátranováki üzeme, amely vasúti forgóvázkeretek gyártásával kapcsolódik be a nemzetközi értékláncokba. Ezek a beruházások azt igazolják, hogy Magyarország rendelkezik a korszerű vasúti járműgyártáshoz szükséges ipari és mérnöki kompetenciákkal. A hazai tulajdonú járműgyártás ugyanakkor jóval nehezebb helyzetbe került. A Dunakeszi Járműjavító és a Ganz-MaVag köré szerveződő vagongyártási program az egyiptomi exportmegrendelés révén ugyan jelentős növekedési lehetőséghez jutott, azonban a projekt finanszírozási és szervezeti problémái végül a vállalatok válságához vezettek. Ez ugyanakkor nem a magyar vasúti járműgyártás életképességét kérdőjelezi meg, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy egy ilyen tőke- és technológiaigényes iparág csak kiszámítható, hosszú távon tervezhető megrendelési környezetben működhet fenntartható módon – tették hozzá.

Advertisement

Az elemzésben kitértek arra is, hogy bár az elmúlt két évtizedben folyamatosan nőtt a motorvonatok szerepe a hazai vasúti személyszállításban, a hagyományos vasúti személykocsik továbbra is meghatározó részét képezik a járműállománynak. A távolsági és InterCity-közlekedés színvonalának javítása nem képzelhető el korszerű személykocsik beszerzése nélkül. Ez azért is kiemelt jelentőségű, mert ezen a területen Magyarország jelentős gyártási hagyományokkal, ipari tapasztalattal és meglévő gyártóbázissal rendelkezik.

Hangsúlyozták, a jelenlegi ipari kapacitások alapján a magyar vasúti járműipar legnagyobb fejlődési lehetősége a személyszállító járművek gyártásában, összeszerelésében, valamint teljes életcikluson átívelő támogatásában rejlik. Ennek alapfeltétele ugyanakkor az, hogy a hazai megrendelések megfelelő volumenben és kiszámítható ütemezésben jelenjenek meg. A vasúti járműipar ugyanis nem egyszeri projektekből, hanem folyamatos rendelésállományból él.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák