Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Beköszöntött a napelemes csúcsszezon

Szombaton beköszöntött a napelemes csúcsszezon, tavalyhoz képest pár napot késett az első idei naperőművi rekorddöntés – tette közzé az Energiaügyi Minisztérium (EM) a közösségi oldalán.

Létrehozva:

|

A tárca Facebook-bejegyzése szerint február 22-én, a legerősebb negyedórában egészen 3490 megawattig futott fel az ipari napelemes rendszerek termelése. Ezzel jócskán megdőlt a nagyobb méretű naperőművek mindenkori teljesítményrekordja, amelyet a hétvégéig 2024. augusztus 23-a tartott 3347 megawattal. A zöldenergia-kapacitások lendületes bővülése folyamatos csúcsokat hoz, 2024-ben február 19-én regisztrálták az első örökrekord-döntést. Az akkor valaha mért legmagasabbnak számító 2756 megawattot a most szombati érték több mint 730 megawattal körözte le – hívta fel a figyelmet az EM. Tavaly a tél végétől a nyár végéig szinte minden hónapban új csúcsról adhattak hírt – jelezte a tárca.

A beépített teljesítmény további bővülése mellett az időjárás kedvezőbbre fordulása is kedvez a további előrelépésnek. Míg a napi átlaghőmérséklet szombaton fagypont körül alakult, a megdöntött augusztusi rekord napján 22,4 fok volt. A naperőművi termelés a hitelesített bruttó rendszerterhelés 70 százalékát tette ki tegnapelőtt, és a háromnegyedét a korábbi csúcstartó napon. A rendszerirányító Mavir januártól az ipariak mellett képessé vált a saját célra termelő és a háztartási méretű napelemes rendszerek teljesítményének nyomon követésére is. A teljes naperőművi parkból az áramhálózatba betáplált villamos energia mennyisége február 22-én déltájban szintén új csúcsot ért el 4497 megawattal – ismertették. A jövő a zöldenergiáé. A napelemek a hazai áramtermelés negyedét adták tavaly, ez a legmagasabb arány Európában. A tiszta energiaforrások még hatékonyabb hasznosítását az energiatárolási képességek növelése szolgálhatja – írta bejegyzésében az EM.

Advertisement

Zöld Energia

A nap erejével hajtott tudomány – Szeged lett a zöld innováció fővárosa

Elkészült az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELI ALPS szegedi lézeres kutatóközpont naperőmű parkja megtestesíti azt az elvet, hogy az energiát megpróbáljuk minél hatékonyabban és kevesebb károsanyag-kibocsátással előállítani ott, ahol arra szükség van – jelentette ki az energiaügyi miniszter Szegeden. Lantos Csaba az Energiaügyi Minisztérium támogatásával megvalósult, kétmilliárd forintos költségvetésű beruházás ünnepélyes átadásán azt mondta, a kormány eddig 25 milliárd forinttal támogatta az ELI ALPS és az egyetemi Science Park infrastruktúrájának kiépítését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: bízik benne, ez a jövőben is folytatódik. A miniszter kifejtette, a magyar energiapolitikának két karbonsemleges pillére van, a nukleáris ipar és a megújulók – köztük a nap- és a szélenergia – hasznosítása. Lantos Csaba emlékeztetett: a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy fűtőelemet vásárolnak a paksi erőműbe a Westinghouse svéd gyárából, használni fogják a kiégett fűtőelemek tárolására alkalmas amerikai fejlesztésű zártkazettás rendszert, valamint a gazdaságosságot előtérbe állító kis moduláris reaktorok (SMR) is épülhetnek Magyarországon. A miniszter hangsúlyozta, az ország az észszerűség határain belül igyekszik diverzifikálni energiabeszerzését, hogy minél nagyobb energiaszuverenitást érjen el.

Magyarországon jelenleg 8200 MW-nyi naperőművi kapacitás működik. Áprilistól szeptember végéig – amikor a napelemek nagy mennyiségben termelnek – napközben az országnak áramtöbblete van. Idén 15 napon Magyarország nettó áramexportőr volt – tudatta a miniszter. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, idén 340 olyan óra volt, amikor nulla vagy negatív volt az áram ára, ezért szükség van energiatároló kapacitások kiépítésére. Lantos Csaba kitért arra is, hogy 15 év után megváltozott a politika, lehetőség nyílik új szélerőművek építésére, melyek valamelyest ki tudják egészíteni a napelemes kapacitásokat. Hozzátette, a jó földrajzi adottságoknak köszönhetően komoly lehetőségek rejlenek a geotermiában, valamint a biomassza hasznosításban is.

Szabó Gábor akadémikus, az ELI ALPS ügyvezetője hangsúlyozta, a lézeres kutatóközpont a világ legzöldebb tudományos nagy berendezése. Jelenleg az energiaigény 35 százalékát fedezik megújuló forrásból, optimalizált tárolási kapacitások kialakításával ez az arány rövidesen 50 százalékra nőhet. A beruházás során összesen 13 460 darab magas hatásfokú, alacsony degradációjú, kétoldalas napelemet építettek be. A központ mellett 4,07 megavolt-amper teljesítményű (MVA AC), fix tartószerkezetes napelemeket telepítettek. A dolgozói parkolóban 0,6 MVA AC teljesítményű carport rendszerű naperőmű épült, 0,04 MVA AC teljesítményű a legkisebb, kéttengelyes, napkövető rendszerű erőmű. A központ melletti záportározón pedig elkészült az ország egyik első úszó naperőműve, amely 0,19 MVA AC teljesítményű. Az ügyvezető kifejtette, a kutatóintézet energiafelhasználásának túlnyomó részét a légkezelőrendszer hűtésére fordítják. Annak érdekében, hogy a tavaszi, nyári időszak során a napelemek által termelt villamos energia felhasználását hatékonyabbá tegyék jégkásás tároló kialakítását tervezik.

Advertisement

Jelenleg pilot projektként egy 5 köbméteres tartályt próbálnak ki, amennyiben ez sikeres, összesen 100 köbméternyi tárolót alakítanak ki, amely akár hajnali 2-ig is fedezné az éjszaka egyébként is lecsökkenő hűtési igényt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák