Zöld Energia
Beköszöntött a napelemes csúcsszezon
Szombaton beköszöntött a napelemes csúcsszezon, tavalyhoz képest pár napot késett az első idei naperőművi rekorddöntés – tette közzé az Energiaügyi Minisztérium (EM) a közösségi oldalán.
A tárca Facebook-bejegyzése szerint február 22-én, a legerősebb negyedórában egészen 3490 megawattig futott fel az ipari napelemes rendszerek termelése. Ezzel jócskán megdőlt a nagyobb méretű naperőművek mindenkori teljesítményrekordja, amelyet a hétvégéig 2024. augusztus 23-a tartott 3347 megawattal. A zöldenergia-kapacitások lendületes bővülése folyamatos csúcsokat hoz, 2024-ben február 19-én regisztrálták az első örökrekord-döntést. Az akkor valaha mért legmagasabbnak számító 2756 megawattot a most szombati érték több mint 730 megawattal körözte le – hívta fel a figyelmet az EM. Tavaly a tél végétől a nyár végéig szinte minden hónapban új csúcsról adhattak hírt – jelezte a tárca.
A beépített teljesítmény további bővülése mellett az időjárás kedvezőbbre fordulása is kedvez a további előrelépésnek. Míg a napi átlaghőmérséklet szombaton fagypont körül alakult, a megdöntött augusztusi rekord napján 22,4 fok volt. A naperőművi termelés a hitelesített bruttó rendszerterhelés 70 százalékát tette ki tegnapelőtt, és a háromnegyedét a korábbi csúcstartó napon. A rendszerirányító Mavir januártól az ipariak mellett képessé vált a saját célra termelő és a háztartási méretű napelemes rendszerek teljesítményének nyomon követésére is. A teljes naperőművi parkból az áramhálózatba betáplált villamos energia mennyisége február 22-én déltájban szintén új csúcsot ért el 4497 megawattal – ismertették. A jövő a zöldenergiáé. A napelemek a hazai áramtermelés negyedét adták tavaly, ez a legmagasabb arány Európában. A tiszta energiaforrások még hatékonyabb hasznosítását az energiatárolási képességek növelése szolgálhatja – írta bejegyzésében az EM.
Zöld Energia
Hálózatfejlesztés és megújulók: átalakulhat a magyar energiarendszer
Az energetika stratégiai kérdése a versenyképesség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A növekvő önellátást, a bővülő zöldenergia-termelést és a javuló energetikai versenyképességet nevezte a magyar energiapolitika prioritásának a következő években a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikai államtitkára a Portfolio Energy Investment Forum 2026 konferenciáján Budapesten – írja az alternativenergia.hu. Tótth András kiemelte: a jelenlegi magas árkörnyezetben az energetikai beruházások nagy része piaci alapon megtérül, az állami forrásokat a stratégiai szempontból legfontosabb célokra fogják fordítani. A tervezett változtatások között említette a karbonmentesség erősítését, a paksi atomerőmű élettartamának meghosszabbítását és további megújulóenergia-kapacitások kiépítését. Szeretnék legalább 4 gigawattal (GW) bővíteni a szélenergia-kapacitásokat, de számításaik szerint ez akár 6 gigawatt fölé is nőhet 2040-ig. A napenergiában is van még potenciál, de ennek bővülésére jellemzően piaci alapon számít a tárca – tette hozzá.
A megújuló energia rendszerbe kapcsolásához a hálózat fejlesztése mindenképpen szükséges, ennek első lépése az uniós RRF-források energetikai részének a hálózatépítésre való felhasználása – mondta. Tótth András kifejtette, hogy a legfőbb energiahordozók árát nem annyira a kereslet és kínálat határozza meg, hanem a geopolitikai sokkok; Magyarország nagyon ki van szolgáltatva a külföldi energiahordozóknak, így ezeket a sokkokat nem tudja elkerülni. “Sokat hallottunk az elmúlt több mint tíz évben az energiaszuverenitásról, ami gyakorlatilag nem létezik” – fogalmazott. Felidézte, hogy a fogyasztók jelentős önkorlátozása ellenére a magyar energiarendszer nem tudta volna korlátozások nélkül kezelni a paksi atomerőmű nyári kiesését import energia hiányában.
Az államtitkár jelezte, hogy a magyar igényekhez képest nincs elég áramtermelő kapacitás, illetve a meglévők nagyon rossz struktúrában alakultak ki. Az elmúlt 20-25 évben nem történt meg a versenyképes termelőkapacitások kiépítése – jelentette ki. Magyarország energiaellátása sem gazdaságilag, sem energetikailag nem optimális, aminek az árát jellemzően a fogyasztók, leginkább a nagy fogyasztók fizetik meg, ezen szeretne a tárca a következő négy évben változtatni – közölte.
Tótth András a változások között említette az önellátás ösztönzését. Mint mondta, szeretnék elérni, hogy a gazdasági szereplők vegyék a kezükbe minél nagyobb arányban a saját energiaellátásukat, használják ki a lokális termelési lehetőségeket, szerezzenek részesedést megújulóenergia-termelő erőművekben. A hálózatbővítési források minél optimálisabb felhasználása érdekében azokat a megoldásokat támogatnák, amelyeknél a fogyasztási helyhez közel épül ki minél több termelési kapacitás – mondta. Az államtitkár kitért az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (ekr) tervezett átalakítására is, amit gyors beavatkozásnak nevezett a vállalatok versenyképességének javítása érdekében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó24 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
