Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Beköszöntött a napelemes csúcsszezon

Szombaton beköszöntött a napelemes csúcsszezon, tavalyhoz képest pár napot késett az első idei naperőművi rekorddöntés – tette közzé az Energiaügyi Minisztérium (EM) a közösségi oldalán.

Létrehozva:

|

A tárca Facebook-bejegyzése szerint február 22-én, a legerősebb negyedórában egészen 3490 megawattig futott fel az ipari napelemes rendszerek termelése. Ezzel jócskán megdőlt a nagyobb méretű naperőművek mindenkori teljesítményrekordja, amelyet a hétvégéig 2024. augusztus 23-a tartott 3347 megawattal. A zöldenergia-kapacitások lendületes bővülése folyamatos csúcsokat hoz, 2024-ben február 19-én regisztrálták az első örökrekord-döntést. Az akkor valaha mért legmagasabbnak számító 2756 megawattot a most szombati érték több mint 730 megawattal körözte le – hívta fel a figyelmet az EM. Tavaly a tél végétől a nyár végéig szinte minden hónapban új csúcsról adhattak hírt – jelezte a tárca.

A beépített teljesítmény további bővülése mellett az időjárás kedvezőbbre fordulása is kedvez a további előrelépésnek. Míg a napi átlaghőmérséklet szombaton fagypont körül alakult, a megdöntött augusztusi rekord napján 22,4 fok volt. A naperőművi termelés a hitelesített bruttó rendszerterhelés 70 százalékát tette ki tegnapelőtt, és a háromnegyedét a korábbi csúcstartó napon. A rendszerirányító Mavir januártól az ipariak mellett képessé vált a saját célra termelő és a háztartási méretű napelemes rendszerek teljesítményének nyomon követésére is. A teljes naperőművi parkból az áramhálózatba betáplált villamos energia mennyisége február 22-én déltájban szintén új csúcsot ért el 4497 megawattal – ismertették. A jövő a zöldenergiáé. A napelemek a hazai áramtermelés negyedét adták tavaly, ez a legmagasabb arány Európában. A tiszta energiaforrások még hatékonyabb hasznosítását az energiatárolási képességek növelése szolgálhatja – írta bejegyzésében az EM.

Advertisement

Zöld Energia

A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban

Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.

Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.

A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák