Zöldinfó

Bemutatták a MOHU új fesztiválautomatáját

A MOHU bemutatta a vállalat új fesztiválautomatáját a budapesti Telekom Vivicittá futóversenyen.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-04-17

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A palackok visszaváltását a rendezvényeken lehetővé tevő, szállítható eszközt Till Attila, a MOHU nagykövete mutatta be. A vállalat közleménye szerint a szolgáltatás iránt már több hazai fesztivál is érdeklődik. Ez egy újabb megoldás a szállodák, éttermek, kávézók számára kialakított visszaváltás mellett, ami szintén alkalmazható a rendezvényeken. Cél, hogy minél több palackot váltsanak vissza ezeken a eseményeken, lehetővé téve azok anyagának újrahasznosítását.

Emlékeztettek: a MOHU mintegy 40 milliárd forint értékben előfinanszírozta a rendszer országos kiépítését, amelynek köszönhetően 2024 júliusa óta immár 1,5 milliárd palackot váltottak vissza Magyarországon és ez a szám naponta 5-7 millió palack, üveg és doboz visszaváltásával bővül. Jelezték: a vállalat a boltok mellett fesztiválok és rendezvények helyszínén is tudja biztosítani a visszaváltási megoldást, majd az esemény vendéglátóhelyein a MOHU mobil visszaváltó automatájában összegyűlt palackokat elszállítja.

Az új gépeket a magyar Returmatic fejlesztette, az automata hozzávetőleg 2000-3000 darab PET-palack és alumíniumdoboz, valamint 1500 üveg tárolására képes. Ugyanakkor tárolói könnyen cserélhetők, így zökkenőmentesen folyhat a visszaváltás – tették hozzá. A közleményből az is kiderül, hogy a fesztiválautomatáknál alapvetően két lehetőség közül lehet választani: a visszaváltás összegét saját bankszámlára lehet utalni, vagy fel lehet ajánlani jótékony célra. A fesztiválszervező döntése alapján azonban harmadik lehetőségként a rendezvényen lévő vendéglátóegységekben, üzletekben is be lehet váltani a boltokból már jól ismert papírutalványt.

Az új szolgáltatás iránt már most nagy az érdeklődés: a MOHU Partner Portálon elérhető regisztrációs rendszer megnyílt, az első helyszínek jelentkezése már folyamatban van – közölték.

Kapcsolódó tartalom:automata fenntarthatóság környezetvédelem MOHU szelektiv hulladék szelektiv hulladékgyüjtés

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom