A mai napelemes technológia egyik nagy ellensége az árnyék, amely jelentősen csökkentheti az áramtermelést. A hagyományos napelemeknél az árnyék drámaian csökkenti az energiatermelést, és így anyagi veszteséget okoz – írta a PV Magazine. Az emberiség egyre több helyen alkalmaz napelemeket, ezek használata ugyanis nemcsak kibocsátásmentes, hanem olcsó is. Akad ugyanakkor egy probléma: az eszközök igen érzékenyek a fényviszonyokra. Egy hagyományos panelnél például már 1 százalékos árnyékoltság mellett is 33 százalékkal csökkenhet az előállított áram mennyisége, 10 százaléknál pedig le is áll a termelés.A San Franciscó-ban működő Optivolt ezen akar változtatni egy olyan termékkel, amely árnyékos körülmények között is jól használható – számol be a PV Magazine. A vállalat szerint árnyéktűrő technológiája, az Optivolt Pulse, akár 25 százalékkal több energiát is létrehozhat az árnyékban a hagyományos napelemekhez képest.
Amikor a panel teljesen megvilágított, a speciális rendszer inaktív, amikor azonban árnyék vetődik a felületre, az optimalizáló bekapcsol, és virtuálisan átlagolja az elsötétült területet. A rendszert egy 98 százalékos hatékonyságú MPPT (Max Power Point Tracking) töltésszabályozók vezéreli. Az Optivolt szerint eszköze a napelemek következő generációját jelentheti. „Ha feltételezzük, hogy a globális napelem-telepítési bázis csak átlagosan 1 százalékban volt árnyékolt 5 százalékos szórással, akkor 2021-ben 225 terawattóra energiatermelés maradt kihasználatlan a mai napelemes technológia korlátai miatt” – állapította meg Rohit Kalyanpur, a cég alapítója és vezérigazgatója. Ez anyagi és klímavédelmi szempontból is komoly veszteséggel jár. Az Optivolt 2018-ban indult, a vállalat a közelmúltban jelentette be eddigi legnagyobb finanszírozási győzelmét: 8,2 millió dollárt gyűjtött össze befektetőktől az Atlas Innovate vezetésével. Alain Rothstein, az Atlas Innovate partnere szerint az Optivolt technológiája nem csupán azért izgalmas, mert a meglévő napelemes megoldásokban hozhat javulást. A rendszernek köszönhetően a napenergiát új területeken, így az 5G-nél is bevethetik.
„Áramhálózatunk a klímaváltozás hatásai miatt egyre instabilabb, és az előrejelzések alapján a jelenlegi fogyasztás mellett 41 éven belül kifogyunk az olajból. Az Optivolt árnyéktűrő paneljei megbízható hálózaton kívüli energiát nyújtanak, hogy az eszközöket és a kritikus infrastruktúrát a legkedvezőtlenebb körülmények között is ellássák energiával” – mondta Daniel Kofman, az Optivolt társalapítója és műszaki vezérigazgatója.
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta986 lóerő, 530 kilométeres hatótáv és négy ajtó – új korszakot nyitott a Ferrari