A mai napelemes technológia egyik nagy ellensége az árnyék, amely jelentősen csökkentheti az áramtermelést. A hagyományos napelemeknél az árnyék drámaian csökkenti az energiatermelést, és így anyagi veszteséget okoz – írta a PV Magazine. Az emberiség egyre több helyen alkalmaz napelemeket, ezek használata ugyanis nemcsak kibocsátásmentes, hanem olcsó is. Akad ugyanakkor egy probléma: az eszközök igen érzékenyek a fényviszonyokra. Egy hagyományos panelnél például már 1 százalékos árnyékoltság mellett is 33 százalékkal csökkenhet az előállított áram mennyisége, 10 százaléknál pedig le is áll a termelés.A San Franciscó-ban működő Optivolt ezen akar változtatni egy olyan termékkel, amely árnyékos körülmények között is jól használható – számol be a PV Magazine. A vállalat szerint árnyéktűrő technológiája, az Optivolt Pulse, akár 25 százalékkal több energiát is létrehozhat az árnyékban a hagyományos napelemekhez képest.
Amikor a panel teljesen megvilágított, a speciális rendszer inaktív, amikor azonban árnyék vetődik a felületre, az optimalizáló bekapcsol, és virtuálisan átlagolja az elsötétült területet. A rendszert egy 98 százalékos hatékonyságú MPPT (Max Power Point Tracking) töltésszabályozók vezéreli. Az Optivolt szerint eszköze a napelemek következő generációját jelentheti. „Ha feltételezzük, hogy a globális napelem-telepítési bázis csak átlagosan 1 százalékban volt árnyékolt 5 százalékos szórással, akkor 2021-ben 225 terawattóra energiatermelés maradt kihasználatlan a mai napelemes technológia korlátai miatt” – állapította meg Rohit Kalyanpur, a cég alapítója és vezérigazgatója. Ez anyagi és klímavédelmi szempontból is komoly veszteséggel jár. Az Optivolt 2018-ban indult, a vállalat a közelmúltban jelentette be eddigi legnagyobb finanszírozási győzelmét: 8,2 millió dollárt gyűjtött össze befektetőktől az Atlas Innovate vezetésével. Alain Rothstein, az Atlas Innovate partnere szerint az Optivolt technológiája nem csupán azért izgalmas, mert a meglévő napelemes megoldásokban hozhat javulást. A rendszernek köszönhetően a napenergiát új területeken, így az 5G-nél is bevethetik.
„Áramhálózatunk a klímaváltozás hatásai miatt egyre instabilabb, és az előrejelzések alapján a jelenlegi fogyasztás mellett 41 éven belül kifogyunk az olajból. Az Optivolt árnyéktűrő paneljei megbízható hálózaton kívüli energiát nyújtanak, hogy az eszközöket és a kritikus infrastruktúrát a legkedvezőtlenebb körülmények között is ellássák energiával” – mondta Daniel Kofman, az Optivolt társalapítója és műszaki vezérigazgatója.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
