A mai napelemes technológia egyik nagy ellensége az árnyék, amely jelentősen csökkentheti az áramtermelést. A hagyományos napelemeknél az árnyék drámaian csökkenti az energiatermelést, és így anyagi veszteséget okoz – írta a PV Magazine. Az emberiség egyre több helyen alkalmaz napelemeket, ezek használata ugyanis nemcsak kibocsátásmentes, hanem olcsó is. Akad ugyanakkor egy probléma: az eszközök igen érzékenyek a fényviszonyokra. Egy hagyományos panelnél például már 1 százalékos árnyékoltság mellett is 33 százalékkal csökkenhet az előállított áram mennyisége, 10 százaléknál pedig le is áll a termelés.A San Franciscó-ban működő Optivolt ezen akar változtatni egy olyan termékkel, amely árnyékos körülmények között is jól használható – számol be a PV Magazine. A vállalat szerint árnyéktűrő technológiája, az Optivolt Pulse, akár 25 százalékkal több energiát is létrehozhat az árnyékban a hagyományos napelemekhez képest.
Amikor a panel teljesen megvilágított, a speciális rendszer inaktív, amikor azonban árnyék vetődik a felületre, az optimalizáló bekapcsol, és virtuálisan átlagolja az elsötétült területet. A rendszert egy 98 százalékos hatékonyságú MPPT (Max Power Point Tracking) töltésszabályozók vezéreli. Az Optivolt szerint eszköze a napelemek következő generációját jelentheti. „Ha feltételezzük, hogy a globális napelem-telepítési bázis csak átlagosan 1 százalékban volt árnyékolt 5 százalékos szórással, akkor 2021-ben 225 terawattóra energiatermelés maradt kihasználatlan a mai napelemes technológia korlátai miatt” – állapította meg Rohit Kalyanpur, a cég alapítója és vezérigazgatója. Ez anyagi és klímavédelmi szempontból is komoly veszteséggel jár. Az Optivolt 2018-ban indult, a vállalat a közelmúltban jelentette be eddigi legnagyobb finanszírozási győzelmét: 8,2 millió dollárt gyűjtött össze befektetőktől az Atlas Innovate vezetésével. Alain Rothstein, az Atlas Innovate partnere szerint az Optivolt technológiája nem csupán azért izgalmas, mert a meglévő napelemes megoldásokban hozhat javulást. A rendszernek köszönhetően a napenergiát új területeken, így az 5G-nél is bevethetik.
„Áramhálózatunk a klímaváltozás hatásai miatt egyre instabilabb, és az előrejelzések alapján a jelenlegi fogyasztás mellett 41 éven belül kifogyunk az olajból. Az Optivolt árnyéktűrő paneljei megbízható hálózaton kívüli energiát nyújtanak, hogy az eszközöket és a kritikus infrastruktúrát a legkedvezőtlenebb körülmények között is ellássák energiával” – mondta Daniel Kofman, az Optivolt társalapítója és műszaki vezérigazgatója.
Zöldinfó
Energiaellátás-biztonság erősítése: nagyszabású kutatás indul a Mol vezetésével a Dél-Dunántúlon
Magyar-török szénhidrogén-kutatás kezdődött a Dunántúlon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Buzsák környékén megkezdte a szeizmikus méréseket a Mol-csoport és Törökország nemzeti kutatás-termelési cége, a Turkish Petroleum Corporation (TPAO) – írja az alternativenergia.hu. Azt vizsgálják, hogy a dél-dunántúli koncessziós területek alatt található-e ígéretes kőolaj- vagy földgázlelőhely – közölte a Mol-csoport az MTI-vel. Felidézték, hogy a két vállalat tavaly kötött stratégiai partnerségi megállapodást, amelyben közösen pályáztak és nyerték el a koncessziókat a magyar Energiaügyi Minisztérium (EM) pályázatán. A Mol öt koncesszióra nyújtott be pályázatot, négyet el is nyert. A Kiskőrös és Hatvan térségét lefedő két területre önállóan, míg a Buzsák és Tamási (Dél-Dunántúl) koncessziókra a Turkish Petroleum Corporation leányvállalatával, a TPOC Ltd-vel közösen pályázott. Rámutattak, hogy a Mol és a TPAO már korábban is együttműködik szénhidrogén-kitermelési projektekben Azerbajdzsánban, az ACG mélytengeri olajmezőn 2020 óta, valamint az oroszországi Baitugan olajmezőn 2014 óta. A két vállalat 2024 októberében írt alá szándéknyilatkozatot közös kutatási, mezőfejlesztési és kitermelési projektekről a Kaszpi-térségben, Törökországban, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, valamint Közép- és Kelet-Európában, a buzsáki szeizmikus mérés az első konkrét lépés azóta, amelyet hamarosan újabbak követhetnek.
A közlemény idézte Marton Zsombort, a Mol-csoport kutatás-termelés üzletágának ügyvezető igazgatóját, aki elmondta a partnerség a Turkish Petroleum Corporationnel lehetővé teszi, hogy a legmodernebb technológiákat alkalmazzák, miközben a kockázatokat és költségeket is megosztják. Kiemelték, hogy a Buzsák-koncesszió több mint 800 négyzetkilométer nagyságú kutatási terület, amely az év elején bejelentett somogysámsoni kőolaj-lelőhely szomszédságában helyezkedik el. A Mol szakemberei modern 3D szeizmikus mérést végeznek, ennek lényege, hogy mesterségesen rezgéshullámokat gerjesztenek, amelyek a föld mélyebben fekvő különféle rétegeiről visszaverődnek, amit érzékelve megalkotható egy háromdimenziós kép a felszín alatti geológiai szerkezetekről, így a szakértők a föld alá “pillanthatnak”. A Mol a legnagyobb szénhidrogén-kitermelő vállalat Magyarországon, mintegy 1300 olaj- és földgáz-kitermelőkúttal rendelkezik. 2024-ben a magyarországi nyersolajtermelés 47 százalékát, a földgáztermelésnek pedig több mint 80 százalékát biztosította.
Magyarország továbbra is a Mol-csoport szénhidrogén-kitermelési portfóliójának legfontosabb országa, jelenleg a teljes termelés mintegy 39 százalékát adja. A Mol prioritásként kezeli a magyarországi szénhidrogén-kutatást, hogy csökkentse az importfüggőséget és hozzájáruljon az ország, valamint a régió energiaellátás-biztonságához.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság