Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Börtönbüntetést kaptak a Vermeer-festménynél tüntető belga klímaaktivisták

Két hónap szabadságvesztésre ítélt szerdán egy holland bíróság két belga klímaaktivistát, aki Jan Vermeer van Delft holland festő Leány gyöngy fülbevalóval című világhírű festményénél követelte a kőolajfelhasználás azonnali leállítását a múlt héten a hágai Mauritshuis Múzeumban. Az ügyészség szerint akciójuk “túllépett az elfogadhatóság határán”.

Létrehozva:

|

Az ügyészség négy hónap börtönbüntetést – ebből két hónap felfüggesztettet – kért az aktivistákra, a bíró azonban enyhébb büntetést szabott, mert úgymond nem akart eltántorítani másokat a tiltakozásuk kifejezésétől. Az elítélteknek a két hónapból csak egyet kell börtönben letölteniük. Két olyan meg nem nevezett aktivista ügyében született ítélet, aki beleegyezett a gyorsított eljárásba. A Just Stop Oil Belgium környezetvédő csoport harmadik tagjának ügyét később tárgyalják. Az aktivisták ellen “rombolás és festmény elleni nyílt erőszak címén emeltek vádat”. Az aktivisták egy hágai klímavédelmi tüntetés után mentek a Mauritshuis Múzeumba, ahol átlépték a flamand festő felbecsülhetetlen értékű alkotását védő korlátot. Egyikük a kezét a kép melletti falfelülethez ragasztotta, egy másik pedig – Just Stop Oil feliratú pólóban – a homlokát ragasztotta a festményt védő üveglaphoz. A harmadik sűrített paradicsomlevest öntött a nyakába, majd videófelvételt készített. A felvételen látható aktivisták azt hangoztatták, hogy az olajfestményt erős üveg védi, a gyermekek jövőjét azonban nem védelmezi senki sem.

Az akcióban a 17. századi remekmű nem sérült meg, a védőüveget azonban ki kellett cserélni, és a vádirat szerint más kisebb károk is keletkeztek. A festmény másnap már visszakerült a helyére. Az ügyészség szerint az aktivisták célja, bármilyen fontosnak is tartják ők azt, nem igazolja az ilyen eszközöket. “A múzeumok falán lógó festmények mindannyiunk örömét szolgálják, nem arra valók, hogy aktivisták céljaikra használják ki azokat” – hangoztatta az ügyészség.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A gazdálkodói tudatosság a túlélés kulcsa a változó klimatikus viszonyok között

Az Agrárminisztérium 2026-ban is támogatja a gazdálkodók tudatosságát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A lehető legtöbb eszközzel támogatja az Agrárminisztérium a gazdálkodók tudatosságát 2026-ban is – jelentette ki Facebook-oldalán az agrárminiszter – írja az alternativenergia.hu. A tárca sajtóirodájának tájékoztatása szerint Nagy István közölte: Magyarországon egy Európában egyedülálló mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer működik, melynek minden eleme komoly segítségére lehet a gazdáknak a kiszámíthatatlan klimatikus viszonyok miatti mezőgazdasági károk mérséklésében. A gazdálkodói öngondoskodáson túl a magyar kormány is a lehető legtöbb eszközzel igyekszik a gazdák segítségére lenni, ezért az Európai Bizottságnál tavaly elérte, hogy az aszálykárok mellett a fagykárt szenvedett gazdák is részesülhessenek rendkívüli támogatásban – ismertette a miniszter. Elmondta: az Agrárminisztérium elkötelezettségét mutatja, hogy a gazdálkodói tudatosság élénkítése mellett folyamatosan a termelők likviditásának megőrzése érdekében alakítja ki a hazai agrártámogatási környezetet.

A közvetlen támogatásokon túl, a megfelelően célzott beruházási felhívások mellett, egyrészt felhívja a figyelmet az alkalmazkodás jelentőségére az agráriumban, másrészt egy következetesen tervezett kockázatkezelési rendszert is működtet – fejtette ki Nagy István. A 2012 óta működő, folyamatosan fejlesztett és monitorozott mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer (MKR) hatékonyan járul hozzá az egyre inkább szélsőségessé váló időjárási viszonyok okozta mezőgazdasági károk utólagos enyhítéséhez. Nagy István arról is beszélt, hogy a tavalyi gazdálkodási év ismételten komoly kihívások elé állította a mezőgazdasági termelőket: az állattenyésztési szektort kora tavasszal a ragadós száj- és körömfájás vírus sújtotta, a gyümölcs- és szőlőtermesztők ismétlődő, súlyos tavaszi fagykárokkal szembesültek, míg a szántóföldi növénytermesztők az ország számos régiójában jelentős aszálykárt szenvedtek el.

Hangsúlyozta, hogy a kiszámíthatatlan időjárás és a járványos állat- és növénybetegségek megjelenése ismételten ráirányította a figyelmet a gazdálkodói tudatosság és a mezőgazdasági kockázatkezelés jelentőségére. Kiemelte: a mezőgazdasági kockázatkezelési eszközök leginnovatívabb intézkedésének számít a 2021 óta működő mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer. Az uniós szinten jelenleg még egyedülállónak számító intézkedés arra szolgál, hogy az időjárási kockázatokon túlmenően hatékonyan kezeljen minden olyan kockázati tényezőt – legyen az akár állat- vagy növénybetegség járványszerű megjelenése, termelési költségek növekedése, piaci árak csökkenése vagy éppen piacvesztés – ami gazdálkodói jövedelemcsökkenést okoz.

Advertisement

Nagy István arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdáknak a rendszerhez való csatlakozásra minden év február 1. és február 28. között van lehetőségük, a csatlakozási kérelmet elektronikus úton kell benyújtani a Magyar Államkincstárhoz. A mezőgazdasági termelők 3 éves időtartamra szerezhetnek tagsági jogviszonyt. A tárcavezető közlése szerint a csatlakozást követően a gazdáknak évente igen méltányos mértékű pénzügyi hozzájárulást kell fizetniük a Krízisbiztosítási Alap részére, ezt a hozzájárulást uniós forrásokkal egészítik ki. Mint mondta, a gazdák jövedelemcsökkenését méltányosan kompenzálja ez a rendszer, amihez érdemes csatlakozni a 2026-os évben is.

Fontosnak nevezte a gazdálkodói tudatosságot, rámutatva, hogy a termelési környezet piaci és klimatikus viszonyait továbbra sem lehet előre jelezni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák