Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Börtönbüntetést kaptak a Vermeer-festménynél tüntető belga klímaaktivisták

Két hónap szabadságvesztésre ítélt szerdán egy holland bíróság két belga klímaaktivistát, aki Jan Vermeer van Delft holland festő Leány gyöngy fülbevalóval című világhírű festményénél követelte a kőolajfelhasználás azonnali leállítását a múlt héten a hágai Mauritshuis Múzeumban. Az ügyészség szerint akciójuk “túllépett az elfogadhatóság határán”.

Létrehozva:

|

Az ügyészség négy hónap börtönbüntetést – ebből két hónap felfüggesztettet – kért az aktivistákra, a bíró azonban enyhébb büntetést szabott, mert úgymond nem akart eltántorítani másokat a tiltakozásuk kifejezésétől. Az elítélteknek a két hónapból csak egyet kell börtönben letölteniük. Két olyan meg nem nevezett aktivista ügyében született ítélet, aki beleegyezett a gyorsított eljárásba. A Just Stop Oil Belgium környezetvédő csoport harmadik tagjának ügyét később tárgyalják. Az aktivisták ellen “rombolás és festmény elleni nyílt erőszak címén emeltek vádat”. Az aktivisták egy hágai klímavédelmi tüntetés után mentek a Mauritshuis Múzeumba, ahol átlépték a flamand festő felbecsülhetetlen értékű alkotását védő korlátot. Egyikük a kezét a kép melletti falfelülethez ragasztotta, egy másik pedig – Just Stop Oil feliratú pólóban – a homlokát ragasztotta a festményt védő üveglaphoz. A harmadik sűrített paradicsomlevest öntött a nyakába, majd videófelvételt készített. A felvételen látható aktivisták azt hangoztatták, hogy az olajfestményt erős üveg védi, a gyermekek jövőjét azonban nem védelmezi senki sem.

Az akcióban a 17. századi remekmű nem sérült meg, a védőüveget azonban ki kellett cserélni, és a vádirat szerint más kisebb károk is keletkeztek. A festmény másnap már visszakerült a helyére. Az ügyészség szerint az aktivisták célja, bármilyen fontosnak is tartják ők azt, nem igazolja az ilyen eszközöket. “A múzeumok falán lógó festmények mindannyiunk örömét szolgálják, nem arra valók, hogy aktivisták céljaikra használják ki azokat” – hangoztatta az ügyészség.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.

Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák