Zöldinfó
Börtönbüntetést kaptak a Vermeer-festménynél tüntető belga klímaaktivisták
Két hónap szabadságvesztésre ítélt szerdán egy holland bíróság két belga klímaaktivistát, aki Jan Vermeer van Delft holland festő Leány gyöngy fülbevalóval című világhírű festményénél követelte a kőolajfelhasználás azonnali leállítását a múlt héten a hágai Mauritshuis Múzeumban. Az ügyészség szerint akciójuk “túllépett az elfogadhatóság határán”.
Az ügyészség négy hónap börtönbüntetést – ebből két hónap felfüggesztettet – kért az aktivistákra, a bíró azonban enyhébb büntetést szabott, mert úgymond nem akart eltántorítani másokat a tiltakozásuk kifejezésétől. Az elítélteknek a két hónapból csak egyet kell börtönben letölteniük. Két olyan meg nem nevezett aktivista ügyében született ítélet, aki beleegyezett a gyorsított eljárásba. A Just Stop Oil Belgium környezetvédő csoport harmadik tagjának ügyét később tárgyalják. Az aktivisták ellen “rombolás és festmény elleni nyílt erőszak címén emeltek vádat”. Az aktivisták egy hágai klímavédelmi tüntetés után mentek a Mauritshuis Múzeumba, ahol átlépték a flamand festő felbecsülhetetlen értékű alkotását védő korlátot. Egyikük a kezét a kép melletti falfelülethez ragasztotta, egy másik pedig – Just Stop Oil feliratú pólóban – a homlokát ragasztotta a festményt védő üveglaphoz. A harmadik sűrített paradicsomlevest öntött a nyakába, majd videófelvételt készített. A felvételen látható aktivisták azt hangoztatták, hogy az olajfestményt erős üveg védi, a gyermekek jövőjét azonban nem védelmezi senki sem.
Az akcióban a 17. századi remekmű nem sérült meg, a védőüveget azonban ki kellett cserélni, és a vádirat szerint más kisebb károk is keletkeztek. A festmény másnap már visszakerült a helyére. Az ügyészség szerint az aktivisták célja, bármilyen fontosnak is tartják ők azt, nem igazolja az ilyen eszközöket. “A múzeumok falán lógó festmények mindannyiunk örömét szolgálják, nem arra valók, hogy aktivisták céljaikra használják ki azokat” – hangoztatta az ügyészség.
mti
Zöldinfó
Gyorsan terjedő inváziós bogár fenyegeti a hazai kőrisfákat
Veszélyben a hazai kőrisállomány, már fertőzött fákat is azonosítottak a szakemberek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik – írja az alternativenergia.hu. A hazai és európai kőrisállományok, köztük a magyar kőris regionális alfaj védelme érdekében a növényvédelmi hatóság folyamatosan végzi a felderítést és megteszi a szükséges szigorú intézkedéseket. A védekezés sikeréhez kulcsfontosságú a korai felismerés, amiben a lakosság és az erdészeti szakemberek együttműködése is jelentős segítséget nyújthat. A kőrisrontó karcsúdíszbogár kiemelt zárlati károsító, amely az egyik legveszélyesebb inváziós erdészeti kártevő. Rövid idő alatt végzetes károkat okozhat a kőrisállományokban. Lárvái a fák kérge alatt fejlődnek, járataikkal megszakítják a víz- és tápanyagszállítást, így a fertőzött fák fokozatosan legyengülnek, majd elpusztulnak. A fertőzött fák nem menthetők meg, ezért a korai felismerés és a gyors beavatkozás kulcsfontosságú a károsító terjedésének megfékezésében.
A kőrisrontó karcsúdíszbogarat Magyarországon elsőként Beregsurányban azonosították: a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (ERTI) csapdája fogta meg a zárlati károsító két kifejlett példányát. Ezt követően intenzív felderítés indult, mely során a növényvédelmi szakemberek az érintett területen már tüneteket mutató kőrisfákat is találtak. A begyűjtött lárvák és kifejlett bogarak alapján a Nébih laboratóriuma megerősítette, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár több különböző fejlődési alakban is jelen van Magyarországon.
A fakéreg alatt észlelt lárvák jelenléte azt bizonyítja, hogy a károsító az érintett területen már megtelepedett és szaporodik. A jelenlegi tudományos ismeretek alapján a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására az egyetlen igazán hatékony védekezési mód a fertőzött fák és a 100 m-es körzetükben található gazdanövények eltávolítása és megsemmisítése. A szigorú intézkedés a kártevő életciklusának megszakítását és az egészséges állományok védelmét szolgálja. A nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis e nélkül a kőrisrontó karcsúdíszbogár Európa kőrisállományának jelentős pusztulását okozhatja, így hazánk őshonos kőrisfajait, köztük a Kárpát-medencében kiemelt természeti értéket képviselő magyar kőrist, valamint az erdei állományokat, települési fasorokat és parkokat is súlyosan veszélyezteti.
A Nébih és a területileg illetékes növényvédelmi hatóságok folyamatosan ellenőrzik az érintett térségben a kőrisállományokat a fertőzési gócok mielőbbi azonosítása és felszámolása érdekében. Ehhez fontos, hogy a lakosság, az erdőgazdálkodók és a szakemberek a kőrisfákon észlelt gyanús tüneteket, például a korona ritkulását vagy a kéreg leválását haladéktalanul jelezzék a hatóságok felé a tematikus bejelentő űrlap segítségével.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
