Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Börtönbüntetést kaptak a Vermeer-festménynél tüntető belga klímaaktivisták

Két hónap szabadságvesztésre ítélt szerdán egy holland bíróság két belga klímaaktivistát, aki Jan Vermeer van Delft holland festő Leány gyöngy fülbevalóval című világhírű festményénél követelte a kőolajfelhasználás azonnali leállítását a múlt héten a hágai Mauritshuis Múzeumban. Az ügyészség szerint akciójuk “túllépett az elfogadhatóság határán”.

Létrehozva:

|

Az ügyészség négy hónap börtönbüntetést – ebből két hónap felfüggesztettet – kért az aktivistákra, a bíró azonban enyhébb büntetést szabott, mert úgymond nem akart eltántorítani másokat a tiltakozásuk kifejezésétől. Az elítélteknek a két hónapból csak egyet kell börtönben letölteniük. Két olyan meg nem nevezett aktivista ügyében született ítélet, aki beleegyezett a gyorsított eljárásba. A Just Stop Oil Belgium környezetvédő csoport harmadik tagjának ügyét később tárgyalják. Az aktivisták ellen “rombolás és festmény elleni nyílt erőszak címén emeltek vádat”. Az aktivisták egy hágai klímavédelmi tüntetés után mentek a Mauritshuis Múzeumba, ahol átlépték a flamand festő felbecsülhetetlen értékű alkotását védő korlátot. Egyikük a kezét a kép melletti falfelülethez ragasztotta, egy másik pedig – Just Stop Oil feliratú pólóban – a homlokát ragasztotta a festményt védő üveglaphoz. A harmadik sűrített paradicsomlevest öntött a nyakába, majd videófelvételt készített. A felvételen látható aktivisták azt hangoztatták, hogy az olajfestményt erős üveg védi, a gyermekek jövőjét azonban nem védelmezi senki sem.

Az akcióban a 17. századi remekmű nem sérült meg, a védőüveget azonban ki kellett cserélni, és a vádirat szerint más kisebb károk is keletkeztek. A festmény másnap már visszakerült a helyére. Az ügyészség szerint az aktivisták célja, bármilyen fontosnak is tartják ők azt, nem igazolja az ilyen eszközöket. “A múzeumok falán lógó festmények mindannyiunk örömét szolgálják, nem arra valók, hogy aktivisták céljaikra használják ki azokat” – hangoztatta az ügyészség.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Magyar akácfajták indulhatnak világhódító útra

Magyarországi nemesítésű akácfajta jelenhet meg világszerte.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A világ számos részén megjelenhetnek a Magyarországon nemesített Turbo Obelisk akácfajták; az Amerikai Egyesült Államokban már megkötött értékesítési megállapodással rendelkezik a Silvanus Forestry Kft. – közölte a cég az MTI kérdésére. A magyar nemesakác klóncsoportot egy nemrég megkötött licencmegállapodás alapján őshazájában, Amerikában terjesztheti az amerikai Propagate erdészeti cég – írja az alternativenergia.hu. A kizárólagos helyi értékesítést biztosító szerződés értékéről a Silvanus Forestry nem kívánt nyilatkozni, de közölték, hogy számos ország érdeklődik a saját nemesítésű akácfajtáik iránt, amelyeket több évtizedes természetes szelekcióval, génmódosítás nélkül hoztak létre. A budapesti székhelyű vállalkozás számos európai ország beszállítója, az Egyesült Királyságban állami kutatási-fejlesztési program résztvevőiként kísérleti ültetvényeken dolgoznak, Szaúd-Arábiában hónapokon belül kezdenek, Dél-Koreában pedig az év elején végeztek próbaültetést, így további tárgyalások következnek. Emellett több más ázsiai állammal is létrehoztak együttműködést. A nemzetközi szintű érdeklődés azt bizonyítja, hogy a Turbo Obelisk kilépett a csaknem 30 éves kutatási-fejlesztési szakaszból, és komoly gazdasági lehetőségek előtt áll – mondta a cég ügyvezető igazgatója.

Németh Márton kifejtette, hogy a nemesített akácokat agrárerdészeti célokra és iparifa célú ültetvényekbe telepíthetik világszerte. Számos kedvező tulajdonsága közül az egyik legfontosabb a kiemelkedő szárazságtűrés, ennek köszönhetően öntözés nélküli, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken is megél. Belföldön ez azért fontos szempont, mert a HUN-REN Agrártudományi Központ legújabb kutatásai szerint a klímaváltozás miatt tartós válságba került az Alföldre jellemző, szántóföldi növényekre épülő termelési gyakorlat. A szükségszerű tájhasználatváltás több százezer hektáron, elsősorban a Homokhátságon és a Nyírségben indokolthatja a nemesített akácok termesztését. Bár ez a fa Európában nem őshonos, már több mint 400 éve él a kontinensen, és komoly szerepe van a termőhelyek javításában. A gyökerein élő nitrogénmegkötő baktériumoknak köszönhetően segíti a biodiverzitást, növeli a szántóföldi növények terméshozamát is.

Hozzátették: a tölgy, a bükk és a fenyő nehezen viseli a klímaváltozást, ám a széles ökológiai tűrőképességű akácklónok a magyarországitól eltérő termőhelyi viszonyok között is életképesek. Mindez azért fontos szempont, mert az ültetvényes gazdálkodásból nyerhető faanyagra világszerte egyre nagyobb az igény.

Advertisement

Az ültetési és a termesztési technológiát betartva ezek a fák segíthetnek az erdőtüzek megelőzésében is, veszélyeztetett erdőkbe tűzvédelmi sávokat lehet létrehozni nemesakáccal. Kiemelkedően magas fatérfogatuknak köszönhetően hektáronként évente 30 tonna szén-dioxidot kötnek meg, ami a többszöröse annak, amire az Európában őshonos fajok képesek. A cég honlapján olvasható bemutatók és tanulmányok alapján az Észak-Amerikából származó akácot Magyarországon már több mint 300 éve termesztik. Fontos szerepe volt az alföldi futóhomok megkötésében és a gyenge adottságú szántóterületek eredményes hasznosításában. Mai állományai csaknem félmillió hektárral a belföldi erdőterület negyedét teszik ki, a Turbo Obelisk ültetvények területe országszerte összesen 50 hektár.

Az erdészeti gyakorlatban elterjedt fehér akác 25-30 év után, a Turbo fajták 12-15 év után vágásérettek, és további előnyük a csaknem kétszeres fatömeghozam, valamint a kedvezőbb törzsalak, ami oszlopféleségek és fűrészrönk előállítására alkalmasabb. A Silvanus Forestry ezeket a tulajdonságokat Kapusi Imre erdőmérnök nemesítési eredményeit és klónarchívumait megvásárolva alakította ki úgy, hogy a gyors növekedés után a törzsminőségre és a mézelési tulajdonságokra is szelektáltak.

Advertisement

A cég több uniós és kutatási-fejlesztési pályázatot nyert a nemesítéshez, és konzorciumokat hozott létre az Erdészeti Tudományos Intézettel (ERTI), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel (MATE), a Soproni Egyetemmel (SE), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) – olvasható a honlapon.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák