Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Bűnözők húznak hasznot a vízhiányból

Létrehozva:

|

Sao Paulo fő víztárolójába mindössze 10%-ig van tele. Brazíliának e régióját nagy aszály sújtja egy ideje. A szegénynegyedekben bűnözők uralkodnak a vízcsapok felett.

A CNN úgy tudja, hogy már a kórházak működését is zavarja az alacsony vízszint és hamar közegészségügyi problémává válhat a krónikus vízhiány. További veszélyt jelent, hogy a polgárok jobb híján esővizet gyűjtenek kertjeikben vagy erkélyeiken, s ezt isszák meg, gyakran felforralás nélkül. A tömeges emésztőrendszeri megbetegedések nagy terhet rónának a közegészségügyre. A kormány hallgat. Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy mennyivel ugrott meg a vízzel terjedő megbetegedések száma. A szegénynegyedekben már az erőszak is felütötte a fejét, ott ugyanis bűnözők megkaparintották a vízcsapok és utcai kutak feletti kontrolt.

A sajtó már decemberben arról cikkezett, hogy vészesen közeleg az a pont, amikor a nagyváros egyszerűen kifogy a vízből. Az pedig óriási zavargásokat válthat ki. Sao Paulo ugyanis Brazília legnépesebb metropolisza, közel 20 millióan lakják. A The Economist szerint a kormány még télen megkésve reagált a krízis lehetőségére. Már 2014 novemberében bezártak a vízhiány miatt iskolák és éttermek. A jelenség senkit nem ért váratlanul, hiszen 2014 folyamán végig negatív történelmi rekordot döntött a csapadékmennyiség.

A Cantareira víztárolórendszer -amely 6,5 millió embert lát el- már decemberben is csak 7,1%-ig volt tele. A drámai megcsappanást jelzi, hogy egy évvel korábban, 2013 decemberében 50%nál állt a vízszint. A 4,5 millió emberről gondoskodó Alto Tiete víztároló is kénytelen volt a stratégiai tartalékához nyúlni. Ha nem javul a csapadékhelyzet, júliusra teljesen kiapad. Az előrejelzés azért is nehéz, mert a város éppen a déli országrész és a kiszámíthatóbb időjárású észak-keleti régió határán fekszik.

Advertisement

Az állami tulajdonú közműipari cég, a Sabesp gőzerővel dolgozik az infrastrukturális fejlesztéseken. 1995 óta 4 milliárd dollárt fektettek 29 víztározó építésébe, de ez is csak az említett Cantareira víztározó kapacitásának a negyedét teszi ki.

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Évente 7 millió tonna textilhulladék keletkezik az EU-ban – új megoldásokat keresnek

Körforgásos megoldásokkal újítanák meg a divatipart a Duna Régió országai.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Óbudai Egyetemen rendezték meg a TEX-DAN és a Green-Tex programok közös záróeseményét, amely a Duna Régió textil- és divatiparának fenntartható átalakítására fókuszált – írja az alternativenergia.hu. A rendezvényen kilenc ország szakemberei, fejlesztési ügynökségei, vállalkozásai és oktatási intézményei mutatták be azokat a körforgásos megoldásokat, amelyek alternatívát kínálnak a fast fashion pazarló működésével szemben. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az EU-ban évente átlagosan nagyjából 7 millió tonna textilhulladék keletkezik. A TEX-DAN projekt 2024 márciusában indult és 11 országból 14 partner és további 7 társult partner vett részt benne. A mostani záróeseménynek az Óbudai Egyetem adott otthont. A TEX-DAN program magyarországi képviselői a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány és a Dél-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség voltak, míg a Green-Tex projekt részéről a bosznia-hercegovinai Szarajevói Gazdasági Régió Fejlesztési Ügynöksége vett részt.

A rendezvény házigazdája Szentesi Réka divatipari szakember volt. A konferencia középpontjában a textilipar környezeti terhelésének csökkentése állt. A résztvevők hangsúlyozták: a fast fashion modell nemcsak a túltermelés és a hulladékképződés miatt problémás, hanem azért is, mert a ruhák jelentős része műanyagalapú anyagokat tartalmaz, amelyek mikroműanyagként bekerülnek a környezetbe és az emberi szervezetbe is. Erre a problémára igyekszik választ adni a körforgásos gazdasági modell, amelynek célja, hogy a ruhák és alapanyagok minél hosszabb ideig használatban maradjanak újrahasználat, újrahasznosítás és redesign révén. A szakértők szerint ez ma már gazdasági szempontból is egyre fontosabb versenyelőnyt jelent és hatékony veszi fel a harcot a textilhulladék mennyiségének visszaszorításában.

Dr. Koltai László, az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Karának dékánja nyitóbeszédében kiemelte: a textilipar fenntarthatóvá tétele csak nemzetközi együttműködések révén valósítható meg. A Duna Régió országai közötti tudásmegosztás és partnerségek kulcsszerepet játszanak a megoldások kialakításában. A rendezvényen online jelentkezett be Carmen Hawkins, a Duna Régió Stratégia koordinátora is, aki a körforgásos gazdaságot és innovatív textilipari megoldásokat támogató nemzetközi együttműködéseket mutatta be. Vitaindító előadásában Luca Leonardi, a Textile and Clothing Business Labs Association alapítója felhívta a figyelmet arra, hogy az európai fenntarthatósági szabályozás jelenleg túlságosan összetett és széttagolt, ezért nagyobb együttműködésre van szükség a szereplők között.

Advertisement

A projektek eredményeit bemutató szekcióban elhangzott: az elmúlt években 85 eseményt szerveztek vállalkozások, iskolák, önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával. Több sikeres nemzetközi példát is bemutattak, köztük újrahasznosított textíliákból készült termékeket és innovatív fenntartható divatipari kezdeményezéseket. A rendezvényen hivatalosan is megalakult a TEX-DAN Dunai Körforgásos Textilipari Klaszter, amely tovább erősítheti a régió szakmai együttműködését a fenntartható textilipar fejlesztésében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák