Zöldinfó
Bűnözők húznak hasznot a vízhiányból
Sao Paulo fő víztárolójába mindössze 10%-ig van tele. Brazíliának e régióját nagy aszály sújtja egy ideje. A szegénynegyedekben bűnözők uralkodnak a vízcsapok felett.
A CNN úgy tudja, hogy már a kórházak működését is zavarja az alacsony vízszint és hamar közegészségügyi problémává válhat a krónikus vízhiány. További veszélyt jelent, hogy a polgárok jobb híján esővizet gyűjtenek kertjeikben vagy erkélyeiken, s ezt isszák meg, gyakran felforralás nélkül. A tömeges emésztőrendszeri megbetegedések nagy terhet rónának a közegészségügyre. A kormány hallgat. Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy mennyivel ugrott meg a vízzel terjedő megbetegedések száma. A szegénynegyedekben már az erőszak is felütötte a fejét, ott ugyanis bűnözők megkaparintották a vízcsapok és utcai kutak feletti kontrolt.
A sajtó már decemberben arról cikkezett, hogy vészesen közeleg az a pont, amikor a nagyváros egyszerűen kifogy a vízből. Az pedig óriási zavargásokat válthat ki. Sao Paulo ugyanis Brazília legnépesebb metropolisza, közel 20 millióan lakják. A The Economist szerint a kormány még télen megkésve reagált a krízis lehetőségére. Már 2014 novemberében bezártak a vízhiány miatt iskolák és éttermek. A jelenség senkit nem ért váratlanul, hiszen 2014 folyamán végig negatív történelmi rekordot döntött a csapadékmennyiség.
A Cantareira víztárolórendszer -amely 6,5 millió embert lát el- már decemberben is csak 7,1%-ig volt tele. A drámai megcsappanást jelzi, hogy egy évvel korábban, 2013 decemberében 50%nál állt a vízszint. A 4,5 millió emberről gondoskodó Alto Tiete víztároló is kénytelen volt a stratégiai tartalékához nyúlni. Ha nem javul a csapadékhelyzet, júliusra teljesen kiapad. Az előrejelzés azért is nehéz, mert a város éppen a déli országrész és a kiszámíthatóbb időjárású észak-keleti régió határán fekszik.
Az állami tulajdonú közműipari cég, a Sabesp gőzerővel dolgozik az infrastrukturális fejlesztéseken. 1995 óta 4 milliárd dollárt fektettek 29 víztározó építésébe, de ez is csak az említett Cantareira víztározó kapacitásának a negyedét teszi ki.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Tíz településen javították a levegőminőséget
Végéhez ért a levegőminőség javításáért indított HungAIRy projekt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Végéhez ért a levegőminőséget javító európai uniós integrált projekt: a HungAIRy az ország nyolc régiójában, tíz településén támogatta a levegőminőségi tervek végrehajtását és a légszennyezés csökkentését – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A 2019-ben indított LIFE IP HungAIRy projekt ötmilliárd forintos költségvetésének 60 százalékát az Európai Unió LIFE programja, 40 százalékát pedig állami támogatás fedezte. A programban Békéscsaba, Budapest, Debrecen, Eger, Kaposvár, Karcag, Miskolc, Pécs, Szolnok és Tatabánya, illetve további projektpartnerek vettek részt. A projekt eredményeiről beszámoló www.hungairy.hu oldalon közölt összefoglaló szerint a nyolcéves projekt koordináló kedvezményezettje a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. A levegőminőség javítása összetett feladat, mert a pontos mérési és modellezési adatoktól a települési intézkedéseken át egészen a lakosság szemléletformálásáig számos terület összehangolt munkájára van szükség – írták.
Hozzátették: a projekt egyik legfontosabb eredménye az ökomenedzser-hálózat létrehozása volt, a projekt végére 19 ökomenedzser dolgozott a tíz partnertelepülésen és két önkormányzati vállalatnál, segítve a helyi levegőminőségi intézkedések megvalósítását. Az ökomenedzserek összekötő szerepet töltenek be az önkormányzatok, a lakosság és a szakmai szervezetek között, közreműködnek a levegőminőségi tervek végrehajtásában és felülvizsgálatában, szemléletformáló programokat szerveznek és támogatják a települések környezetvédelmi döntéseit. A hálózatot a HungaroMetben működő Ökomenedzser Tudásközpont koordinálja: továbbképzésekkel, szakmai konzultációkkal és digitális tudástárral biztosít egységes szakmai hátteret az ökomenedzsereknek, elősegítve a jó gyakorlatok országos megosztását.
A projektben a HungaroMet kiemelt feladata volt a levegőminőségi mérőhálózat fejlesztése: korszerűsítették a Kecskemét-Méntelek közelében lévő K-pusztai háttérszennyezettség-mérő állomást és új automata mérőállomásokat létesítettek Békéscsabán és Kaposváron. Az állomások folyamatosan mérik a legfontosabb légszennyező anyagok – többek között az ózon, a nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, a szén-monoxid, valamint a szálló por – koncentrációját, valamint a meteorológiai paramétereket. A fejlesztésekkel bővült a hiteles levegőminőségi adatok országos lefedettsége, ami hosszú távon is támogatja a magyarországi levegőminőség értékelését.
A HungAIRy projektben a magyarországi viszonyokra fejlesztette a belga VITO kutatóintézet az ATMO-Plan döntéstámogató alkalmazást, amellyel előre modellezhető a közlekedési és lakossági fűtési intézkedések várható levegőminőségi hatása, ezzel támogatva a megalapozott önkormányzati döntéshozatalt. A HungaroMet felelt a partneri együttműködés támogatásáért is: képzések és szakmai, illetve koordinációs találkozók biztosítottak lehetőséget a tapasztalatcserére.
A szemléletformálás érdekében rendezvényeken szólították meg a lakosságot, és elsősorban a levegőminőség védelmével és a környezettudatos életmóddal kapcsolatos ismereteket és gyakorlati tanácsokat osztottak meg, illetve országos szemléletformáló kampányokat szerveztek. A HungAIRy keretében országos reprezentatív kérdőíves felmérések készültek, amelyek feltárták a levegőminőséggel kapcsolatos ismereteket és attitűdöket. A 2026-os felmérés szerint a válaszadók közel fele úgy látja, hogy lakóhelyén javult a levegőminőség az elmúlt tíz évben, ugyanakkor sokan továbbra is fontos környezetvédelmi kihívásnak tartják a légszennyezést.
A HungAIRy szakmai rendezvényeken osztotta meg a jó gyakorlatokat a közlekedés, a lakossági fűtés, a zöldfelületek és más levegőminőség-javító intézkedések területéről, ezzel segítve a helyi intézkedések megtervezését és megvalósítását. A levegőminőség javításában a nemzetközi tapasztalat- és tudásmegosztásnak is fontos szerepe van, a HungAIRy ezért széles szakmai kapcsolatrendszert épített ki, amelyben magyar, szlovák, lengyel és szlovén partnerek közösen dolgoztak a levegőminőségi tervezés és a kibocsátáscsökkentő intézkedések fejlesztésén. Az összegzés szerint a HungAIRy öröksége nemcsak a fejlesztett infrastruktúrában és eszközökben rejlik, hanem abban a tudásban és együttműködésben is, amely a projekt lezárása után is támogatja Magyarország levegőminőség-védelmi törekvéseit.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaGigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés