Zöldinfó
Bűnözők húznak hasznot a vízhiányból
Sao Paulo fő víztárolójába mindössze 10%-ig van tele. Brazíliának e régióját nagy aszály sújtja egy ideje. A szegénynegyedekben bűnözők uralkodnak a vízcsapok felett.
A CNN úgy tudja, hogy már a kórházak működését is zavarja az alacsony vízszint és hamar közegészségügyi problémává válhat a krónikus vízhiány. További veszélyt jelent, hogy a polgárok jobb híján esővizet gyűjtenek kertjeikben vagy erkélyeiken, s ezt isszák meg, gyakran felforralás nélkül. A tömeges emésztőrendszeri megbetegedések nagy terhet rónának a közegészségügyre. A kormány hallgat. Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy mennyivel ugrott meg a vízzel terjedő megbetegedések száma. A szegénynegyedekben már az erőszak is felütötte a fejét, ott ugyanis bűnözők megkaparintották a vízcsapok és utcai kutak feletti kontrolt.
A sajtó már decemberben arról cikkezett, hogy vészesen közeleg az a pont, amikor a nagyváros egyszerűen kifogy a vízből. Az pedig óriási zavargásokat válthat ki. Sao Paulo ugyanis Brazília legnépesebb metropolisza, közel 20 millióan lakják. A The Economist szerint a kormány még télen megkésve reagált a krízis lehetőségére. Már 2014 novemberében bezártak a vízhiány miatt iskolák és éttermek. A jelenség senkit nem ért váratlanul, hiszen 2014 folyamán végig negatív történelmi rekordot döntött a csapadékmennyiség.
A Cantareira víztárolórendszer -amely 6,5 millió embert lát el- már decemberben is csak 7,1%-ig volt tele. A drámai megcsappanást jelzi, hogy egy évvel korábban, 2013 decemberében 50%nál állt a vízszint. A 4,5 millió emberről gondoskodó Alto Tiete víztároló is kénytelen volt a stratégiai tartalékához nyúlni. Ha nem javul a csapadékhelyzet, júliusra teljesen kiapad. Az előrejelzés azért is nehéz, mert a város éppen a déli országrész és a kiszámíthatóbb időjárású észak-keleti régió határán fekszik.
Az állami tulajdonú közműipari cég, a Sabesp gőzerővel dolgozik az infrastrukturális fejlesztéseken. 1995 óta 4 milliárd dollárt fektettek 29 víztározó építésébe, de ez is csak az említett Cantareira víztározó kapacitásának a negyedét teszi ki.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Erdők regenerálása kezdődik a Cserhátban, így óvják meg a biodiverzitást
Magyarország természetes területeinek 21 százaléka erdős, ezért biodiverzitásuk fejlesztése kulcsfontosságú feladat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Rácz András, a tárca természetvédelemért felelős államtitkár közleménye szerint kiemelte, hogy az “Erdei és erdős sztyepp élőhelyek megőrzése, fejlesztése a Nógrádi Tájegység területén” című beruházás elsődlegesen a Nógrádi Tájegység védett és Natura 2000 területeinek erdei és erdős sztyepp élőhelyek természetességi állapotát javítja – írja az alternativenergia.hu. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz keretében megvalósuló célzott beavatkozások támogatják a természetes regenerációt, hozzájárulva az élőhelyek tartós védelméhez. Rácz András ismertette, hogy a fejlesztés során az inváziós fafajok, elsősorban akác és bálványfa visszaszorításával, vadkizáró kerítések építésével, valamint a szigetszerű fenyvesfoltok megnyitásával javítják az érintett erdők állapotát. A vadhatás helyi csökkentésével a terület természetes megújulását, illetve kísérleti jelleggel egyes, kiemelkedő értékű élőhely foltok és védett jelentőségű növényfajok állományainak regenerálódását kívánják elérni. A projekt a Karancs-Medves és a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzetekben zajlik, három kiemelt Natura 2000 területet érintve: a Tepke, Bézma és Karancs Kiemelt Jelentőségű Természetmegőrzési Területeket. Az államtitkár rámutatott, ezek az országosan védett zónák megóvása prioritás a biodiverzitás fenntartása szempontjából.
Az inváziós akác- és bálványfa-állományokat 47 helyszínen, összesen 37,16 hektár erdei és erdőssztyepp területen kémiai módszerekkel, injektálással vagy pontpermetezéssel, szükség szerint ismétléssel távolítják el. Az eldőlt egyedek helyben holtfaként maradnak, miközben a beavatkozás nem haladja meg az erdészeti záródáshiány-küszöböt. Négy helyszínen 9 hektár fekete és erdei fenyves átalakítása kezdődik. Erdőtervi keretek között lékes vagy gyérítésszerű kitermeléssel támogatják a természetes újulatot, állománykiegészítést végeznek, 2820 méter vadkárelhárító kerítést telepítenek, valamint évi kétszeri kézi ápolást alkalmaznak. Két helyszínen 1,6 hektár erdőtisztás kezelését kézi cserjeirtással és bálványfa-gyérítéssel végzik. Hat érzékeny élőhelyen 480 méter vadkizáró kerítést, valamint mobil fémrácsokat helyeznek ki a védett növényfajok védelmére – olvasható a közleményben.
Rácz András az AM tájékoztatása szerint kitért arra is, hogy kisfilm készül a Nógrádi Tájegység élőhelyeiről, Natura 2000 jelölő fajairól és a projekt eredményeiről, továbbá monitoring eszközöket szereznek be a hatásosság mérésére. A 2028. június 30-ig tartó fejlesztés mintegy 46 hektáron javítja az élőhelyek állapotát, megteremtve az értékek hosszú távú megőrzésének feltételeit.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés