Zöldinfó
Bűnözők húznak hasznot a vízhiányból
Sao Paulo fő víztárolójába mindössze 10%-ig van tele. Brazíliának e régióját nagy aszály sújtja egy ideje. A szegénynegyedekben bűnözők uralkodnak a vízcsapok felett.
A CNN úgy tudja, hogy már a kórházak működését is zavarja az alacsony vízszint és hamar közegészségügyi problémává válhat a krónikus vízhiány. További veszélyt jelent, hogy a polgárok jobb híján esővizet gyűjtenek kertjeikben vagy erkélyeiken, s ezt isszák meg, gyakran felforralás nélkül. A tömeges emésztőrendszeri megbetegedések nagy terhet rónának a közegészségügyre. A kormány hallgat. Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy mennyivel ugrott meg a vízzel terjedő megbetegedések száma. A szegénynegyedekben már az erőszak is felütötte a fejét, ott ugyanis bűnözők megkaparintották a vízcsapok és utcai kutak feletti kontrolt.
A sajtó már decemberben arról cikkezett, hogy vészesen közeleg az a pont, amikor a nagyváros egyszerűen kifogy a vízből. Az pedig óriási zavargásokat válthat ki. Sao Paulo ugyanis Brazília legnépesebb metropolisza, közel 20 millióan lakják. A The Economist szerint a kormány még télen megkésve reagált a krízis lehetőségére. Már 2014 novemberében bezártak a vízhiány miatt iskolák és éttermek. A jelenség senkit nem ért váratlanul, hiszen 2014 folyamán végig negatív történelmi rekordot döntött a csapadékmennyiség.
A Cantareira víztárolórendszer -amely 6,5 millió embert lát el- már decemberben is csak 7,1%-ig volt tele. A drámai megcsappanást jelzi, hogy egy évvel korábban, 2013 decemberében 50%nál állt a vízszint. A 4,5 millió emberről gondoskodó Alto Tiete víztároló is kénytelen volt a stratégiai tartalékához nyúlni. Ha nem javul a csapadékhelyzet, júliusra teljesen kiapad. Az előrejelzés azért is nehéz, mert a város éppen a déli országrész és a kiszámíthatóbb időjárású észak-keleti régió határán fekszik.
Az állami tulajdonú közműipari cég, a Sabesp gőzerővel dolgozik az infrastrukturális fejlesztéseken. 1995 óta 4 milliárd dollárt fektettek 29 víztározó építésébe, de ez is csak az említett Cantareira víztározó kapacitásának a negyedét teszi ki.
A teljes cikk itt olvasható.
Zöldinfó
Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem
A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.
Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.
Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.
A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.
Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több társasház élne a digitális fűtési költségmegosztás lehetőségével

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés