Zöldinfó
Csak hét országban maradt a határérték alatt a levegő szállópor-koncentrációja 2023-ban
Bangladesben, amely a 2023-as listán a világ legszennyezettebb levegőjű országának számított, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megszabott határérték 15-szöröse volt tavaly a levegő szállópor-koncentrációja a svájci IQAir légtisztasági vállalat legújabb, immár hatodik éves jelentése alapján. A WHO határértéket tavaly csak hét ország nem lépte túl a cég honlapján kedden publikált kimutatás szerint.
A határérték azt jelenti, hogy a PM2.5-ös, azaz a 2,5 mikronnál kisebb finomszemcsés anyagok, más néven a szálló por mennyisége a levegőben köbméterenként éves átlagban 5 mikrogrammnál kevesebb. A hét tiszta levegőjű ország Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland. A felmérésben vizsgált 134 ország és régió közül 124 esetében a légszennyezés mértéke meghaladta a megengedett értéket. Az öt legszennyezettebb ország 2023-ban sorrendben: Banglades (79,9 ?g/m3), ami több mint 15-szöröse a WHO határértékének, Pakisztán (73,7 ?g/m3), India (54,4 ?g/m3), Tádzsikisztán (49,0 ?g/m3) és Burkina Faso (46,6 ?g/m3). Még az ötödik legszennyezettebb levegőjű országban is több mint kilencszerese a szennyezettség mértéke a megengedettnek.
A felmérés eredménye szerint a világ tíz legszennyezettebb városa a közép- és dél-ázsiai régióban található. 2023-ban az indiai Begusarai volt a legszennyezettebb nagyvárosi terület, de Indiában található a világ négy legszennyezettebb városa is. Az Egyesült Államok legszennyezettebb városa a wisconsini Beloit, a nagyvárosok közül az ohiói Columbus. A legtisztább levegőjű amerikai nagyváros nevadai Las Vegas. A felmérés hatéves történetében első esetben bizonyult Kanada a legszennyezettebb levegőjű észak-amerikai országnak. Magyarország a 87. a legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján 12,0-es mutatószámmal, a PM2.5-ös határérték 2,4-szeresével. A legtisztább levegőjű magyar város 2023-ban a somogy vármegyei Szőkedencs, a legszennyezettebb pedig Kazincbarcika volt.
A valós idejű adatok alapján 2024. március 19-én az öt legszennyezettebb levegőjű magyar város sorrendben Százhalombatta, Debrecen, Pécs, Budapest és Miskolc volt. A 2023-as felmérésben Budapest a 2541. leginkább szennyezett levegőjű város a vizsgált 7812 város rangsorában. A 2023-as mikorészecske-koncentráció 11,7 volt a 2022-es 11,2 után. A szállópor-koncentráció a felmérés első évében, 2018-ban még 16,5 volt. A legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján Szlovákia a 82., Bulgária a 81., Horvátország a 77., Lengyelország a 74., Szlovénia a 72., Románia a 67., Szerbia 43. helyen áll.
Zöldinfó
Széles körű együttműködés indul a klímaváltozás hatásai ellen
A HungaroMet vezetésével jön létre a klímaalkalmazkodási hálózat Magyarországon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A HungaroMet vezetésével jön létre Magyarországon az Európai Unió alkalmazkodási missziójának megvalósítását támogató klímaalkalmazkodási hálózat, amelynek célja széleskörű együttműködés kialakítása az ágazati és területi szereplők összekapcsolásával – közölte az alternativenergia.hu. Hozzátették: az együttműködési hálózat – a többi európai uniós tagállami adaptációs hálózattal együtt – az AdaptationHubs projekt keretein belül valósul meg, ami az EU “alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz” küldetésének uniós finanszírozású kiemelt kezdeményezése. A tájékoztatás szerint a magyar alkalmazkodási hálózat a HungaroMet koordinálásában a hazai közigazgatási, tudományos, gazdasági és civil szereplők bevonásával a különböző szakterületek és területi szintek (nemzeti, megyei, helyi) közötti együttműködési platformot hoz létre.
Célja, hogy támogassa az adaptációs tevékenység összehangolt tervezését és végrehajtását, valamint a tudományos ismeretek, gyakorlati tapasztalatok és szakpolitikai folyamatok összekapcsolását – írták. Kitértek arra: a projekt része egy régiók közötti együttműködési program is, amely támogatja mind a hazai, mind a határokon átnyúló tudáscserét. Az AdaptationHubs projekt hozzájárul ahhoz, hogy javuljon az alkalmazkodási intézkedések koordinációja és hatékonysága, hosszú távon pedig csökkenjen a társadalom és a gazdaság sérülékenysége az éghajlatváltozás hatásaival szemben – áll a közleményben.
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFigyelmeztet a hatóság: veszélyes lehet az osztrák zúzottkő
-
Zöldinfó10 óra telt el a létrehozás ótaTöbb települést érinthet: vizsgálják a veszélyes kőzúzalék ügyét
