Zöldinfó

Csak hét országban maradt a határérték alatt a levegő szállópor-koncentrációja 2023-ban

Bangladesben, amely a 2023-as listán a világ legszennyezettebb levegőjű országának számított, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megszabott határérték 15-szöröse volt tavaly a levegő szállópor-koncentrációja a svájci IQAir légtisztasági vállalat legújabb, immár hatodik éves jelentése alapján. A WHO határértéket tavaly csak hét ország nem lépte túl a cég honlapján kedden publikált kimutatás szerint.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-03-19

Szerző:

Vanessza

A határérték azt jelenti, hogy a PM2.5-ös, azaz a 2,5 mikronnál kisebb finomszemcsés anyagok, más néven a szálló por mennyisége a levegőben köbméterenként éves átlagban 5 mikrogrammnál kevesebb. A hét tiszta levegőjű ország Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland. A felmérésben vizsgált 134 ország és régió közül 124 esetében a légszennyezés mértéke meghaladta a megengedett értéket. Az öt legszennyezettebb ország 2023-ban sorrendben: Banglades (79,9 ?g/m3), ami több mint 15-szöröse a WHO határértékének, Pakisztán (73,7 ?g/m3), India (54,4 ?g/m3), Tádzsikisztán (49,0 ?g/m3) és Burkina Faso (46,6 ?g/m3). Még az ötödik legszennyezettebb levegőjű országban is több mint kilencszerese a szennyezettség mértéke a megengedettnek.

A felmérés eredménye szerint a világ tíz legszennyezettebb városa a közép- és dél-ázsiai régióban található. 2023-ban az indiai Begusarai volt a legszennyezettebb nagyvárosi terület, de Indiában található a világ négy legszennyezettebb városa is. Az Egyesült Államok legszennyezettebb városa a wisconsini Beloit, a nagyvárosok közül az ohiói Columbus. A legtisztább levegőjű amerikai nagyváros nevadai Las Vegas. A felmérés hatéves történetében első esetben bizonyult Kanada a legszennyezettebb levegőjű észak-amerikai országnak. Magyarország a 87. a legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján 12,0-es mutatószámmal, a PM2.5-ös határérték 2,4-szeresével. A legtisztább levegőjű magyar város 2023-ban a somogy vármegyei Szőkedencs, a legszennyezettebb pedig Kazincbarcika volt.

A valós idejű adatok alapján 2024. március 19-én az öt legszennyezettebb levegőjű magyar város sorrendben Százhalombatta, Debrecen, Pécs, Budapest és Miskolc volt. A 2023-as felmérésben Budapest a 2541. leginkább szennyezett levegőjű város a vizsgált 7812 város rangsorában. A 2023-as mikorészecske-koncentráció 11,7 volt a 2022-es 11,2 után. A szállópor-koncentráció a felmérés első évében, 2018-ban még 16,5 volt. A legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján Szlovákia a 82., Bulgária a 81., Horvátország a 77., Lengyelország a 74., Szlovénia a 72., Románia a 67., Szerbia 43. helyen áll.

Kapcsolódó tartalom:klímaváltozás környezetvédelem Légszennyezés levegő pollen

Zöldinfó

Zöld innovációkat keresnek: április végéig lehet pályázni a Zöld Rügy díjra

Zöld Rügy díj: április 30-ig nevezhetnek a fenntartható települési megoldások.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fenntarthatósági kezdeményezéseiket bemutató települések jelentkezését várja az Arrabona EGTC által alapított Zöld Rügy díj, amely a magyar–szlovák határ menti térségben megvalósuló környezetvédelmi és klímaalkalmazkodási projekteket ismeri el – ismertette az alternativenergia.hu. A pályázatok benyújtásának határideje 2026. április 30. A díj célja, hogy bemutassa és ösztönözze azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek a települések fenntartható működését, a természeti erőforrások védelmét és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítik. A pályázatra az Arrabona EGTC együttműködéséhez tartozó 1 000 és 10 000 fő közötti települések, illetve legfeljebb 10 000 lakosú városrészek jelentkezhetnek. A kezdeményezés olyan projektek bemutatását várja, amelyek például a klímaváltozás hatásainak mérséklését vagy az alkalmazkodást segítik a vízgazdálkodást és a zöld infrastruktúrát fejlesztik a biodiverzitást és a zöldterületek védelmét szolgálják javítják a levegőminőséget vagy csökkentik a hulladéktermelést.

„A Zöld Rügy díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a települési kezdeményezéseket, amelyek a fenntartható fejlődés és a klímavédelem területén mutatnak példát. A helyi közösségek sokszor nagyon kreatív és hatékony megoldásokat találnak a környezeti kihívásokra” – mondta Németh Tamás Zoltán, az Arrabona EGTC vezetője és az Európai Éghajlati Paktum nagykövete is. Munkájában kiemelt figyelmet fordít a közösségi klímavédelmi kezdeményezések erősítésére. A Zöld Rügy díj célkitűzései több ponton is összhangban állnak az Európai Éghajlati Paktum törekvéseivel, amelyek a helyi közösségek bevonását, a fenntartható települési megoldások bemutatását és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő jó gyakorlatok terjesztését támogatják.

A díj teljes keretösszege 4 millió forint, amelyet az Arrabona EGTC saját forrásból biztosít. Az Arrabona EGTC egy magyar–szlovák határ menti együttműködési területfejlesztéssel foglalkozó szervezet, amely önkormányzatok és intézmények partnerségében dolgozik a térség fenntartható fejlődését támogató projektek megvalósításán. A pályázat részletei és a jelentkezési feltételek az Arrabona EGTC honlapján érhetők el: https://arrabona.eu/zold-rugy-dij/. A jelentkezések benyújtásának határideje: 2026. április 30.

Tovább olvasom