Zöldinfó

Csak hét országban maradt a határérték alatt a levegő szállópor-koncentrációja 2023-ban

Bangladesben, amely a 2023-as listán a világ legszennyezettebb levegőjű országának számított, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megszabott határérték 15-szöröse volt tavaly a levegő szállópor-koncentrációja a svájci IQAir légtisztasági vállalat legújabb, immár hatodik éves jelentése alapján. A WHO határértéket tavaly csak hét ország nem lépte túl a cég honlapján kedden publikált kimutatás szerint.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-03-19

Szerző:

Vanessza

A határérték azt jelenti, hogy a PM2.5-ös, azaz a 2,5 mikronnál kisebb finomszemcsés anyagok, más néven a szálló por mennyisége a levegőben köbméterenként éves átlagban 5 mikrogrammnál kevesebb. A hét tiszta levegőjű ország Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland. A felmérésben vizsgált 134 ország és régió közül 124 esetében a légszennyezés mértéke meghaladta a megengedett értéket. Az öt legszennyezettebb ország 2023-ban sorrendben: Banglades (79,9 ?g/m3), ami több mint 15-szöröse a WHO határértékének, Pakisztán (73,7 ?g/m3), India (54,4 ?g/m3), Tádzsikisztán (49,0 ?g/m3) és Burkina Faso (46,6 ?g/m3). Még az ötödik legszennyezettebb levegőjű országban is több mint kilencszerese a szennyezettség mértéke a megengedettnek.

A felmérés eredménye szerint a világ tíz legszennyezettebb városa a közép- és dél-ázsiai régióban található. 2023-ban az indiai Begusarai volt a legszennyezettebb nagyvárosi terület, de Indiában található a világ négy legszennyezettebb városa is. Az Egyesült Államok legszennyezettebb városa a wisconsini Beloit, a nagyvárosok közül az ohiói Columbus. A legtisztább levegőjű amerikai nagyváros nevadai Las Vegas. A felmérés hatéves történetében első esetben bizonyult Kanada a legszennyezettebb levegőjű észak-amerikai országnak. Magyarország a 87. a legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján 12,0-es mutatószámmal, a PM2.5-ös határérték 2,4-szeresével. A legtisztább levegőjű magyar város 2023-ban a somogy vármegyei Szőkedencs, a legszennyezettebb pedig Kazincbarcika volt.

A valós idejű adatok alapján 2024. március 19-én az öt legszennyezettebb levegőjű magyar város sorrendben Százhalombatta, Debrecen, Pécs, Budapest és Miskolc volt. A 2023-as felmérésben Budapest a 2541. leginkább szennyezett levegőjű város a vizsgált 7812 város rangsorában. A 2023-as mikorészecske-koncentráció 11,7 volt a 2022-es 11,2 után. A szállópor-koncentráció a felmérés első évében, 2018-ban még 16,5 volt. A legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján Szlovákia a 82., Bulgária a 81., Horvátország a 77., Lengyelország a 74., Szlovénia a 72., Románia a 67., Szerbia 43. helyen áll.

Kapcsolódó tartalom:klímaváltozás környezetvédelem Légszennyezés levegő pollen

Zöldinfó

Gyorsabb, pontosabb, hatékonyabb: új korszak kezdődik a vízvizsgálatban

A korábbiaknál hatékonyabb, rejtett vízszennyeződések megfigyelésére alkalmas eszközt fejlesztettek ki veszprémi kutatók

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-04-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A 143 millió forintos támogatásból, összesen több mint 200 millió forintból megvalósult berendezés felszíni vizek hordalékénak mintavételére alkalmas – tájékoztat az alternativenergia.hu. Jordán Győző közlése szerint a korábban nem vizsgálható, de mégis súlyos következményekkel járó vízszennyeződések is kimutathatók az új berendezés használatával. A kézi mintavevő a mintázandó területet lehatároló, a szívófejet rejtő és pozícionálását víz alatti kamerával segített fejegységből, helyező rúdból, és arra a terepi viszonyoktól függő távolságra illeszthető mintavételi tartályból, valamint vezérlő és kijelző egységből áll.

Jordán Győző elmondta, hogy a vízminőség és a hordalékviszonyok vizsgálata kulcsfontosságú a környezeti állapot felmérésében, ugyanakkor a korábbi mintavételi technológiák számos korláttal küzdenek. Ezek használata során a különböző mederformákhoz való alkalmazkodás nehézkes, a mintavétel gyakran időigényes, és nagyban függ a mintavevő tapasztalatától. Különösen problémás a mintavétel nehezen hozzáférhető vagy sekély vizű köves-kavicsos területeken. Az újonnan kifejlesztett rendszer könnyű, mobil és moduláris, azaz rugalmasan variálható megoldás, amely fellazítja a mederben megtapadt szemcséket, így hatékonyabbá teszi a finom, akár száz mikron alatti részecskék kinyerését. A variálható felépítésnek köszönhetően a berendezés különböző helyszínekhez, például sziklás hegyi patakokhoz, nádasokhoz, homokos, agyagos környezethez is könnyen illeszthető – tette hozzá a kutató.

Mint mondta, a berendezést egyetlen kezelő is használhatja, gyorsan telepíthető, gyorsabb, pontosabb és megbízhatóbb mintavételt biztosít, mint a korábbi eszközök. Az új berendezést március végén mutatták be az iNNO SED EU Horizon projekt tagjainak egy nemzetközi demonstráció során – fűzte hozzá.

Tovább olvasom