Zöldinfó
Csak hét országban maradt a határérték alatt a levegő szállópor-koncentrációja 2023-ban
Bangladesben, amely a 2023-as listán a világ legszennyezettebb levegőjű országának számított, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megszabott határérték 15-szöröse volt tavaly a levegő szállópor-koncentrációja a svájci IQAir légtisztasági vállalat legújabb, immár hatodik éves jelentése alapján. A WHO határértéket tavaly csak hét ország nem lépte túl a cég honlapján kedden publikált kimutatás szerint.
A határérték azt jelenti, hogy a PM2.5-ös, azaz a 2,5 mikronnál kisebb finomszemcsés anyagok, más néven a szálló por mennyisége a levegőben köbméterenként éves átlagban 5 mikrogrammnál kevesebb. A hét tiszta levegőjű ország Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland. A felmérésben vizsgált 134 ország és régió közül 124 esetében a légszennyezés mértéke meghaladta a megengedett értéket. Az öt legszennyezettebb ország 2023-ban sorrendben: Banglades (79,9 ?g/m3), ami több mint 15-szöröse a WHO határértékének, Pakisztán (73,7 ?g/m3), India (54,4 ?g/m3), Tádzsikisztán (49,0 ?g/m3) és Burkina Faso (46,6 ?g/m3). Még az ötödik legszennyezettebb levegőjű országban is több mint kilencszerese a szennyezettség mértéke a megengedettnek.
A felmérés eredménye szerint a világ tíz legszennyezettebb városa a közép- és dél-ázsiai régióban található. 2023-ban az indiai Begusarai volt a legszennyezettebb nagyvárosi terület, de Indiában található a világ négy legszennyezettebb városa is. Az Egyesült Államok legszennyezettebb városa a wisconsini Beloit, a nagyvárosok közül az ohiói Columbus. A legtisztább levegőjű amerikai nagyváros nevadai Las Vegas. A felmérés hatéves történetében első esetben bizonyult Kanada a legszennyezettebb levegőjű észak-amerikai országnak. Magyarország a 87. a legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján 12,0-es mutatószámmal, a PM2.5-ös határérték 2,4-szeresével. A legtisztább levegőjű magyar város 2023-ban a somogy vármegyei Szőkedencs, a legszennyezettebb pedig Kazincbarcika volt.
A valós idejű adatok alapján 2024. március 19-én az öt legszennyezettebb levegőjű magyar város sorrendben Százhalombatta, Debrecen, Pécs, Budapest és Miskolc volt. A 2023-as felmérésben Budapest a 2541. leginkább szennyezett levegőjű város a vizsgált 7812 város rangsorában. A 2023-as mikorészecske-koncentráció 11,7 volt a 2022-es 11,2 után. A szállópor-koncentráció a felmérés első évében, 2018-ban még 16,5 volt. A legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján Szlovákia a 82., Bulgária a 81., Horvátország a 77., Lengyelország a 74., Szlovénia a 72., Románia a 67., Szerbia 43. helyen áll.
Zöldinfó
Biztonságosabb, megfizethetőbb és tisztább energia minden európainak
Az EU az energetikai infrastruktúra korszerűsítésével csökkentené az energiaszámlákat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A brüsszeli testület szerint az úgynevezett európai hálózati csomag modernizálni fogja és kibővíti az európai energetikai hálózatot, lehetővé téve az energia hatékony áramlását az összes tagállamon keresztül, integrálva az olcsóbb tiszta energiát és felgyorsítva a villamosítást – írja az alternativenergia.hu. A hálózati csomag elősegíti, hogy minden európai biztonságos, megfizethető és tiszta energiát használhasson, segít megerősíteni az EU függetlenségét az energiaellátás terén, és támogatja a versenyképességet – írták. “A kezdeményezés hozzá fog járulni az energiaárak csökkentéséhez, és támogatni fogja a megfizethető megélhetést minden európai számára. Biztosítani fogja a biztonságos és megbízható ellátást, mivel Európa az energiafüggetlenség elérése érdekében eltávolodik az orosz energiaimporttól” – fogalmaztak. A közlemény szerint a hálózati csomag az energiainfrastruktúra új megközelítését jelenti azáltal, hogy valóban európai perspektívát teremt az infrastruktúra-tervezés terén, miközben felgyorsítja az engedélyezési eljárásokat és biztosítja a határokon átnyúló projektek méltányosabb költségmegosztását.
Az új megközelítés lehetővé teszi a meglévő energiainfrastruktúrák lehető legjobb kihasználását, és ezzel párhuzamosan unió-szerte felgyorsítja a hálózatok és más fizikai energiainfrastruktúrák fejlesztését – írták. A csomag részeként az Európai Bizottság bemutatta az energiaszállítási főútvonalakról szóló kezdeményezést is, ami “kulcsfontosságú stratégiai projekteket” tartalmaz az olyan legsürgetőbb infrastrukturális szükségletek kielégítésére, amelyek kezeléséhez további támogatás és elkötelezettség szükséges, hogy – mint hozzátették – teljessé váljon az Energiaunió.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira