Zöldinfó

Csak hét országban maradt a határérték alatt a levegő szállópor-koncentrációja 2023-ban

Bangladesben, amely a 2023-as listán a világ legszennyezettebb levegőjű országának számított, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megszabott határérték 15-szöröse volt tavaly a levegő szállópor-koncentrációja a svájci IQAir légtisztasági vállalat legújabb, immár hatodik éves jelentése alapján. A WHO határértéket tavaly csak hét ország nem lépte túl a cég honlapján kedden publikált kimutatás szerint.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-03-19

Szerző:

Vanessza

A határérték azt jelenti, hogy a PM2.5-ös, azaz a 2,5 mikronnál kisebb finomszemcsés anyagok, más néven a szálló por mennyisége a levegőben köbméterenként éves átlagban 5 mikrogrammnál kevesebb. A hét tiszta levegőjű ország Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland. A felmérésben vizsgált 134 ország és régió közül 124 esetében a légszennyezés mértéke meghaladta a megengedett értéket. Az öt legszennyezettebb ország 2023-ban sorrendben: Banglades (79,9 ?g/m3), ami több mint 15-szöröse a WHO határértékének, Pakisztán (73,7 ?g/m3), India (54,4 ?g/m3), Tádzsikisztán (49,0 ?g/m3) és Burkina Faso (46,6 ?g/m3). Még az ötödik legszennyezettebb levegőjű országban is több mint kilencszerese a szennyezettség mértéke a megengedettnek.

A felmérés eredménye szerint a világ tíz legszennyezettebb városa a közép- és dél-ázsiai régióban található. 2023-ban az indiai Begusarai volt a legszennyezettebb nagyvárosi terület, de Indiában található a világ négy legszennyezettebb városa is. Az Egyesült Államok legszennyezettebb városa a wisconsini Beloit, a nagyvárosok közül az ohiói Columbus. A legtisztább levegőjű amerikai nagyváros nevadai Las Vegas. A felmérés hatéves történetében első esetben bizonyult Kanada a legszennyezettebb levegőjű észak-amerikai országnak. Magyarország a 87. a legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján 12,0-es mutatószámmal, a PM2.5-ös határérték 2,4-szeresével. A legtisztább levegőjű magyar város 2023-ban a somogy vármegyei Szőkedencs, a legszennyezettebb pedig Kazincbarcika volt.

A valós idejű adatok alapján 2024. március 19-én az öt legszennyezettebb levegőjű magyar város sorrendben Százhalombatta, Debrecen, Pécs, Budapest és Miskolc volt. A 2023-as felmérésben Budapest a 2541. leginkább szennyezett levegőjű város a vizsgált 7812 város rangsorában. A 2023-as mikorészecske-koncentráció 11,7 volt a 2022-es 11,2 után. A szállópor-koncentráció a felmérés első évében, 2018-ban még 16,5 volt. A legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján Szlovákia a 82., Bulgária a 81., Horvátország a 77., Lengyelország a 74., Szlovénia a 72., Románia a 67., Szerbia 43. helyen áll.

Kapcsolódó tartalom:klímaváltozás környezetvédelem Légszennyezés levegő pollen

Zöld Energia

Három óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul

Az új ausztrál energiaprogram célja, hogy három órányi ingyenes napközbeni árammal ösztönözze a lakosságot a fogyasztás átidőzítésére és a megújulók hatékonyabb felhasználására.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2025-11-21

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ausztrália a következő években olyan energiatakarékossági programot indít, amely lehetővé teszi, hogy a háztartások – akár rendelkeznek saját napelemmel, akár nem – naponta legalább három órán keresztül ingyen jussanak áramhoz – írja az alternativenergia.hu. A terv a Solar Sharer néven fut, és várhatóan 2026-ban lép életbe – közölte Chris Bowen energiaügyi miniszter. A program elsőként Új-Dél-Walesben, Dél-Ausztrália államában, valamint Queensland délkeleti részén indul, majd országosan is kiterjesztik. A lakosság az ingyenes áramot napközben veheti igénybe, amikor a napelemparkok termelése a legmagasabb. Ausztráliában több mint négymillió háztartás felső részét borítják napelemek, és a nagy mennyiségű napfényes órákban gyakran előfordul, hogy a piaci árak negatív tartományba esnek, miközben az esti csúcsidőben a hálózat terhelése megugrik. A kormány célja az, hogy a fogyasztást eltolják a napközbeni órákra, és így stabilabbá tegyék az energiarendszert. A programban azok is részt vehetnek, akik lakóházakban vagy társasházakban élnek, és nincs lehetőségük saját telepítésre. A részvétel feltétele okosmérő használata és az, hogy a nagyobb fogyasztású eszközök (például mosógép, klíma vagy elektromos autó töltő) működtetését a felhasználók a nap közepére időzítsék.

Chris Bowen korábban célul tűzte ki, hogy 2030-ra az ország energiaellátásának 82%-át megújuló forrásokból fedezzék, miközben jelentős kibocsátáscsökkentést is elérnének. Az új program ezt a hosszú távú átállást támogatja – úgy, hogy közben a lakosság közvetlenül is érezheti az előnyöket az energiaszámláján.

Tovább olvasom