Zöldinfó

Csak hét országban maradt a határérték alatt a levegő szállópor-koncentrációja 2023-ban

Bangladesben, amely a 2023-as listán a világ legszennyezettebb levegőjű országának számított, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megszabott határérték 15-szöröse volt tavaly a levegő szállópor-koncentrációja a svájci IQAir légtisztasági vállalat legújabb, immár hatodik éves jelentése alapján. A WHO határértéket tavaly csak hét ország nem lépte túl a cég honlapján kedden publikált kimutatás szerint.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-03-19

Szerző:

Vanessza

A határérték azt jelenti, hogy a PM2.5-ös, azaz a 2,5 mikronnál kisebb finomszemcsés anyagok, más néven a szálló por mennyisége a levegőben köbméterenként éves átlagban 5 mikrogrammnál kevesebb. A hét tiszta levegőjű ország Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland. A felmérésben vizsgált 134 ország és régió közül 124 esetében a légszennyezés mértéke meghaladta a megengedett értéket. Az öt legszennyezettebb ország 2023-ban sorrendben: Banglades (79,9 ?g/m3), ami több mint 15-szöröse a WHO határértékének, Pakisztán (73,7 ?g/m3), India (54,4 ?g/m3), Tádzsikisztán (49,0 ?g/m3) és Burkina Faso (46,6 ?g/m3). Még az ötödik legszennyezettebb levegőjű országban is több mint kilencszerese a szennyezettség mértéke a megengedettnek.

A felmérés eredménye szerint a világ tíz legszennyezettebb városa a közép- és dél-ázsiai régióban található. 2023-ban az indiai Begusarai volt a legszennyezettebb nagyvárosi terület, de Indiában található a világ négy legszennyezettebb városa is. Az Egyesült Államok legszennyezettebb városa a wisconsini Beloit, a nagyvárosok közül az ohiói Columbus. A legtisztább levegőjű amerikai nagyváros nevadai Las Vegas. A felmérés hatéves történetében első esetben bizonyult Kanada a legszennyezettebb levegőjű észak-amerikai országnak. Magyarország a 87. a legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján 12,0-es mutatószámmal, a PM2.5-ös határérték 2,4-szeresével. A legtisztább levegőjű magyar város 2023-ban a somogy vármegyei Szőkedencs, a legszennyezettebb pedig Kazincbarcika volt.

A valós idejű adatok alapján 2024. március 19-én az öt legszennyezettebb levegőjű magyar város sorrendben Százhalombatta, Debrecen, Pécs, Budapest és Miskolc volt. A 2023-as felmérésben Budapest a 2541. leginkább szennyezett levegőjű város a vizsgált 7812 város rangsorában. A 2023-as mikorészecske-koncentráció 11,7 volt a 2022-es 11,2 után. A szállópor-koncentráció a felmérés első évében, 2018-ban még 16,5 volt. A legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján Szlovákia a 82., Bulgária a 81., Horvátország a 77., Lengyelország a 74., Szlovénia a 72., Románia a 67., Szerbia 43. helyen áll.

Kapcsolódó tartalom:klímaváltozás környezetvédelem Légszennyezés levegő pollen

Zöldinfó

Megvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek

Vizsgálatot indított a fogyasztóvédelem az forrólevegős sütők ellenőrzésére.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átfogó, laboratóriumi méréseken alapuló országos ellenőrzést indít a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) a forrólevegős sütők (airfryer) energiafogyasztásának és jogszabályi megfelelőségének vizsgálatára – közölte az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a program célja annak feltárása, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható airfryer készülékek megfelelnek-e az európai uniós környezettudatos tervezési (ecodesign) előírásoknak, különös tekintettel a készenléti és kikapcsolt állapotban jelentkező energiafogyasztásra. A kormányhivatalok által végrehajtott mintavételezés országszerte, nagy áruházláncokban és kiskereskedelmi egységekben történik, így a vizsgálat az elérhető termékek széles körét érinti.

Az ellenőrzés során kiemelt szerepet kap az EK-megfelelőségi nyilatkozat vizsgálata, amely azt igazolja, hogy az adott készülék megfelel az európai uniós előírásoknak. A dokumentum hiánya vagy hiányossága esetén a gyártó, az importőr és a forgalmazó felelőssége egyaránt megállapítható, ami hatósági intézkedést von maga után – írták. A dokumentáció ellenőrzése mellett a hatóság a készülékek működési jellemzőit is vizsgálja: az uniós szabályozás értelmében minden ilyen berendezésnek biztosítania kell olyan üzemmódot, amely hálózatra csatlakoztatva alacsony energiafogyasztást garantál, amikor a készülék nincs használatban. A készenléti energiafelhasználás csökkentése kiemelt jelentőségű, mert az egyenként csekély, de folyamatos fogyasztások összességében jelentős terhet jelenthetnek a háztartások és a környezet számára – tették hozzá.

Tovább olvasom