Zöldinfó

Csak hét országban maradt a határérték alatt a levegő szállópor-koncentrációja 2023-ban

Bangladesben, amely a 2023-as listán a világ legszennyezettebb levegőjű országának számított, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megszabott határérték 15-szöröse volt tavaly a levegő szállópor-koncentrációja a svájci IQAir légtisztasági vállalat legújabb, immár hatodik éves jelentése alapján. A WHO határértéket tavaly csak hét ország nem lépte túl a cég honlapján kedden publikált kimutatás szerint.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-03-19

Szerző:

Vanessza

A határérték azt jelenti, hogy a PM2.5-ös, azaz a 2,5 mikronnál kisebb finomszemcsés anyagok, más néven a szálló por mennyisége a levegőben köbméterenként éves átlagban 5 mikrogrammnál kevesebb. A hét tiszta levegőjű ország Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland. A felmérésben vizsgált 134 ország és régió közül 124 esetében a légszennyezés mértéke meghaladta a megengedett értéket. Az öt legszennyezettebb ország 2023-ban sorrendben: Banglades (79,9 ?g/m3), ami több mint 15-szöröse a WHO határértékének, Pakisztán (73,7 ?g/m3), India (54,4 ?g/m3), Tádzsikisztán (49,0 ?g/m3) és Burkina Faso (46,6 ?g/m3). Még az ötödik legszennyezettebb levegőjű országban is több mint kilencszerese a szennyezettség mértéke a megengedettnek.

A felmérés eredménye szerint a világ tíz legszennyezettebb városa a közép- és dél-ázsiai régióban található. 2023-ban az indiai Begusarai volt a legszennyezettebb nagyvárosi terület, de Indiában található a világ négy legszennyezettebb városa is. Az Egyesült Államok legszennyezettebb városa a wisconsini Beloit, a nagyvárosok közül az ohiói Columbus. A legtisztább levegőjű amerikai nagyváros nevadai Las Vegas. A felmérés hatéves történetében első esetben bizonyult Kanada a legszennyezettebb levegőjű észak-amerikai országnak. Magyarország a 87. a legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján 12,0-es mutatószámmal, a PM2.5-ös határérték 2,4-szeresével. A legtisztább levegőjű magyar város 2023-ban a somogy vármegyei Szőkedencs, a legszennyezettebb pedig Kazincbarcika volt.

A valós idejű adatok alapján 2024. március 19-én az öt legszennyezettebb levegőjű magyar város sorrendben Százhalombatta, Debrecen, Pécs, Budapest és Miskolc volt. A 2023-as felmérésben Budapest a 2541. leginkább szennyezett levegőjű város a vizsgált 7812 város rangsorában. A 2023-as mikorészecske-koncentráció 11,7 volt a 2022-es 11,2 után. A szállópor-koncentráció a felmérés első évében, 2018-ban még 16,5 volt. A legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján Szlovákia a 82., Bulgária a 81., Horvátország a 77., Lengyelország a 74., Szlovénia a 72., Románia a 67., Szerbia 43. helyen áll.

Kapcsolódó tartalom:klímaváltozás környezetvédelem Légszennyezés levegő pollen

Zöldinfó

Május végéig várják a fenntartható települési projektek jelentkezését

Továbbra is nyitott a jelentkezés a 33. Virágos Magyarország versenyre.

Létrehozva:

15 óra telt el a létrehozás óta

2026-05-18

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az új határidő május 31., így még két hét áll az önkormányzatok rendelkezésére, hogy pályázzanak településük zöldfelületi fejlesztéseivel, környezetszépítő kezdeményezéseivel és fenntartható megoldásaival – közölte az alternativenergia.hu. Kiemelték, hogy a nevezés díjmentes, jelentkezni a program hivatalos weboldalán, a viragosmagyarorszag.hu honlapon lehet. A szervezők célja, hogy minél több városban, községben, faluban kapjon lendületet a közös zöldítés és minél több közösség mutassa meg saját megoldásait a fenntartható, élhető környezet kialakítására. A Virágos Magyarország verseny már jóval túlmutat a hagyományos értelemben vett virágosításon.

A szervezők ezért azokat a településeket is jelentkezésre bíztatják, ahol nincsenek klasszikus virágos utcák vagy díszterek, de példaértékű lépéseket tesznek az élhetőbb környezet megteremtéséért, innovatív, a fenntarthatóságot szolgáló környezetvédelmi megoldásokat alkalmaznak. A szervezőbizottság idén is öt települési kategóriában hirdette meg a versenyt: a kisebb és a nagyobb falvak, a 30 ezer fő alatti és az afeletti városok, valamint Budapest kerületei külön kategóriában pályázhatnak. A megmérettetéshez idén is csatlakozhatnak határon túli magyarajkú települések. A fő kategóriák mellett tematikus pályázatokat is be lehet nyújtani. Elismerést kaphat egyebek között az Év főtere, az Év fasora, az Év óvodakertje és az Év zöld innovációja, emellett ismét lehet nevezni a Virágos városi és faluséták kategóriában.

Tovább olvasom