Zöldinfó
Csak hét országban maradt a határérték alatt a levegő szállópor-koncentrációja 2023-ban
Bangladesben, amely a 2023-as listán a világ legszennyezettebb levegőjű országának számított, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megszabott határérték 15-szöröse volt tavaly a levegő szállópor-koncentrációja a svájci IQAir légtisztasági vállalat legújabb, immár hatodik éves jelentése alapján. A WHO határértéket tavaly csak hét ország nem lépte túl a cég honlapján kedden publikált kimutatás szerint.
A határérték azt jelenti, hogy a PM2.5-ös, azaz a 2,5 mikronnál kisebb finomszemcsés anyagok, más néven a szálló por mennyisége a levegőben köbméterenként éves átlagban 5 mikrogrammnál kevesebb. A hét tiszta levegőjű ország Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland. A felmérésben vizsgált 134 ország és régió közül 124 esetében a légszennyezés mértéke meghaladta a megengedett értéket. Az öt legszennyezettebb ország 2023-ban sorrendben: Banglades (79,9 ?g/m3), ami több mint 15-szöröse a WHO határértékének, Pakisztán (73,7 ?g/m3), India (54,4 ?g/m3), Tádzsikisztán (49,0 ?g/m3) és Burkina Faso (46,6 ?g/m3). Még az ötödik legszennyezettebb levegőjű országban is több mint kilencszerese a szennyezettség mértéke a megengedettnek.
A felmérés eredménye szerint a világ tíz legszennyezettebb városa a közép- és dél-ázsiai régióban található. 2023-ban az indiai Begusarai volt a legszennyezettebb nagyvárosi terület, de Indiában található a világ négy legszennyezettebb városa is. Az Egyesült Államok legszennyezettebb városa a wisconsini Beloit, a nagyvárosok közül az ohiói Columbus. A legtisztább levegőjű amerikai nagyváros nevadai Las Vegas. A felmérés hatéves történetében első esetben bizonyult Kanada a legszennyezettebb levegőjű észak-amerikai országnak. Magyarország a 87. a legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján 12,0-es mutatószámmal, a PM2.5-ös határérték 2,4-szeresével. A legtisztább levegőjű magyar város 2023-ban a somogy vármegyei Szőkedencs, a legszennyezettebb pedig Kazincbarcika volt.
A valós idejű adatok alapján 2024. március 19-én az öt legszennyezettebb levegőjű magyar város sorrendben Százhalombatta, Debrecen, Pécs, Budapest és Miskolc volt. A 2023-as felmérésben Budapest a 2541. leginkább szennyezett levegőjű város a vizsgált 7812 város rangsorában. A 2023-as mikorészecske-koncentráció 11,7 volt a 2022-es 11,2 után. A szállópor-koncentráció a felmérés első évében, 2018-ban még 16,5 volt. A legszennyezettebb levegőjű országok 2023-as listáján Szlovákia a 82., Bulgária a 81., Horvátország a 77., Lengyelország a 74., Szlovénia a 72., Románia a 67., Szerbia 43. helyen áll.
Zöldinfó
Az atomenergia reneszánsza: Magyarország a fenntartható és stabil áramtermelés élvonalában
Vizsgálhatják a korszerű atomerőművek telepítésének lehetőségét.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az atomenergia központi szerepet tölt be a magyar fogyasztók biztonságos, tiszta és megfizethető ellátásában – írja az alternativenergia.hu. A gyors ütemben növekvő áramigények a zöldenergia-termelők mellett a leghatékonyabban karbonmentes atomerőművekkel szolgálhatók ki. A kis moduláris reaktorok (SMR) létesítése egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb lehet, üzemeltetésük hozzájárulhat a klímavédelmi célok teljesítéséhez és a zöld átálláshoz, megerősítheti Magyarország ellátásbiztonságát és technológiai függetlenségét – közölték. Az EM tájékoztatója szerint az áramtermelésben Franciaország és Szlovákia után Magyarország támaszkodik a harmadik legnagyobb arányban atomenergiára Európában. A Paksi Atomerőmű a legjelentősebb hazai energiatermelőként a hazánkban előállított villamos energia 45 százalékát adja, az áramfelhasználás harmadát biztosítja. A meglévő blokkok üzemidejük folyamatban lévő újabb meghosszabbításával akár a 2050-es évek derekáig termelhetnek megbízhatóan, stabilan tiszta és olcsó áramot. A felgyorsult lakossági és ipari elektrifikációval ugyanakkor az áramigények nagyarányú és lendületes növekedése várható. A szükségletek megugrását minden lehetséges eszközzel ellensúlyozni kell, a paksi bővítésen túl ezért érdemes foglalkozni az új megoldások nyomon követésével is – hangsúlyozták.
Az atomenergia reneszánszát éli a világban, azt már az Európai Bizottság is fenntarthatóként ismeri el. Az uniós tagállamok többsége osztja azt a meggyőződést, hogy az atomenergiára szükség van a fogyasztók biztonságos ellátása érdekében. A tavaszi spanyol-portugál áramszünet nyilvánvalóvá tette, hogy a hagyományos alaperőművek nélkülözhetetlenek a szolgáltatások zavartalanságához. A kis moduláris reaktorok (SMR-ek) a nukleáris energiatermelés új generációját képviselik, kompaktabb, rugalmasabb megoldást kínálnak. Felépítésük lehetővé teszi az újabb termelő egységek fokozatos, az igényekhez igazodó, költséghatékonyabb telepítését.
Az SMR-ek szerepet kaphatnak a klímasemlegességi törekvések teljesítésében, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében és az energiarendszerek decentralizálásában is. Alkalmazásukat a közép-európai régió számos országa (mások mellett Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Románia) tervezi. A technológiai fejlesztések előrehaladásának ismeretében a telepítések a következő évtizedben várhatók. A gyártói kapacitásokra figyelemmel azonban hazánkban is időszerű elkezdeni a felkészülést – fejtették ki.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMegérkeztek az új Citarók: modernebb és kényelmesebb buszok járnak a fővárosban
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA Skoda 2026-ban új, teljesen elektromos SUV-modellel bővíti kínálatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaRekordmennyiségű áramot töltöttek a magyar elektromos autósok
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
