Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csehország gáztárolóinak feltöltöttsége 92 százalékos

Csehország gáztárolóinak feltöltöttsége már elérte a 92 százalékot, az állami gáztartalékok létrehozása sikeresen halad – közölte Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter kedden a Twitter közösségi hálózaton megjelent bejegyzésében.

Létrehozva:

|

A korábbi éveknél enyhébb időjárás következtében is a múlt héten egyharmaddal alacsonyabb volt a gázfogyasztás, mint egy éve. Az utóbbi három évvel összevetve a fogyasztáscsökkenés több mint 25 százalékos. Tavaly Csehországban a gázfogyasztás meghaladta a 9 milliárd köbmétert. A gáztartályokban jelenleg 3,2 milliárd köbméter van, míg egy éve 2,8 milliárd volt. Sikeresen folyik a cseppfolyósított gáz szállítása a hollandiai Eemshaven kikötőből, ahol a cseh állam 3 milliárd köbméternyi gázt kötött le a maga számára. Jozef Síkela azt írja, hogy hétfőn Prágában Robert Habeck német szakminiszterrel és alkancellárral arról is tárgyaltak, hogyan tudná a két ország kisegíteni egymást gázzal szükséghelyzetben. A cseh miniszter szerint a felek már közel vannak a megegyezéshez. Csehország a német LNG-terminálok kihasználása iránt is érdeklődik. A cseh kormány október elején rendeletben állapította meg a háztartások számára a maximális villany- és gázárakat. Erre a célra a kormány 130 milliárd koronát különített el. A nagy ipari cégek megsegítésére november 1-től 30 milliárd korona van elkülönítve – mutatott rá a cseh szakminiszter.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák