Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csehország gáztárolóinak feltöltöttsége 92 százalékos

Csehország gáztárolóinak feltöltöttsége már elérte a 92 százalékot, az állami gáztartalékok létrehozása sikeresen halad – közölte Jozef Síkela cseh ipari és kereskedelmi miniszter kedden a Twitter közösségi hálózaton megjelent bejegyzésében.

Létrehozva:

|

A korábbi éveknél enyhébb időjárás következtében is a múlt héten egyharmaddal alacsonyabb volt a gázfogyasztás, mint egy éve. Az utóbbi három évvel összevetve a fogyasztáscsökkenés több mint 25 százalékos. Tavaly Csehországban a gázfogyasztás meghaladta a 9 milliárd köbmétert. A gáztartályokban jelenleg 3,2 milliárd köbméter van, míg egy éve 2,8 milliárd volt. Sikeresen folyik a cseppfolyósított gáz szállítása a hollandiai Eemshaven kikötőből, ahol a cseh állam 3 milliárd köbméternyi gázt kötött le a maga számára. Jozef Síkela azt írja, hogy hétfőn Prágában Robert Habeck német szakminiszterrel és alkancellárral arról is tárgyaltak, hogyan tudná a két ország kisegíteni egymást gázzal szükséghelyzetben. A cseh miniszter szerint a felek már közel vannak a megegyezéshez. Csehország a német LNG-terminálok kihasználása iránt is érdeklődik. A cseh kormány október elején rendeletben állapította meg a háztartások számára a maximális villany- és gázárakat. Erre a célra a kormány 130 milliárd koronát különített el. A nagy ipari cégek megsegítésére november 1-től 30 milliárd korona van elkülönítve – mutatott rá a cseh szakminiszter.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák