Zöldinfó
Csökkentik a földgáz áfáját Németországban
Az eddigi 19 százalék helyett a kedvezményes, 7 százalékos áfakulcs alá sorolják a földgázt Németországban – jelentette be Olaf Scholz kancellár csütörtökön Berlinben.
Az áfacsökkentés “újabb lépés” az emberek terheinek csökkentését szolgáló munkában – emelte ki a kancellár sajtónyilatkozatában, amelyben ismét megerősítette, hogy az első két, együttvéve bő 30 milliárd eurós kormányzati csomag után újabb intézkedéseket terveznek az infláció és az energiaárak emelkedéséből adódó terhek mérséklésére. Olaf Scholz hangsúlyozta: a kormány elvárja az energiaszolgáltatóktól, hogy teljes mértékben, “egy az egyben” érvényesítsék áraikban az áfacsökkentést. Megismételte egy először júliusban tett kijelentését, miszerint a kormányzati válságkezelés irányelve leginkább a Liverpool FC angol labdarúgó egyesület himnuszaként ismert – egy amerikai musicalből származó – dal szövegének címadó sora, vagyis az, hogy “You’ll never walk alone” (Sosem maradsz magadra). A szociáldemokrata politikus hozzátette: a társadalmi igazságosság elvének érvénysülése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a válság közepette megmaradjon az összetartás az országban.
A földgáz átmeneti ideig, 2024. március 31-ig tartozik majd a kedvezményes áfakulcs alá. Ekkor vezetik majd ki az orosz szállítások visszafogása miatt rendkívüli költségnövekedéssel küszködő szolgáltatók támogatására bevezetett úgynevezett gázbeszerzési illetéket. Az illeték egyelőre kilowattóránként 2,419 eurócent (9,6 forint) lesz, októberben vezetik be, mértéke később változhat. A kormány megpróbálta elérni az Európai Bizottságnál, hogy az illeték ne legyen áfaköteles, mert a cél nem az adóbevételek növelése, hanem az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben nehéz helyzetbe kerülő földgázimportőrök támogatása. Az európai uniós szabályok betartása felett őrködő testület elutasította a kezdeményezést, de jelezte, hogy a közösségi jogrend lehetőséget ad csökkentett áfakulcs alkalmazására.
A gázbeszerzési illeték bevezetését azért határozták el, mert Oroszország jelentősen visszafogta Németországba irányuló földgázszállításait. Az importőröknek ezért más forrásból, és jóval drágábban kell földgázt szerezniük, hogy elláthassák ügyfeleiket. A költségek váratlan és igen jelentős emelkedése nehezen kezelhető helyzetbe sodorja az érintett cégeket. Az ország legnagyobb gázimportőre, az Uniper például már júliusban azonnali segítséget kért a szövetségi kormánytól, hogy elkerülje a csődöt. A helyzet általánosabb, rendszerszintű kezelésére két megoldást kínálnak a jogszabályok. Az egyik az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amellyel az ágazat szereplői az érvényes tarifát felülírva érvényesíthetik áraikban az orosz gázszállítások visszafogásából eredő többletköltségeket. A másik megoldás a gázbeszerzési illeték, az árkiigazítási mechanizmus kiegyensúlyozott, szolidáris – vagyis a többletköltségeket valamennyi fogyasztóra szétterítő – változata. Ennek révén a többletterhet nem egyedül az orosz szállítások csökkentése miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok ügyfelei viselik, hanem az összes fogyasztó közösen.
A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) csütörtöki kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken alig 400 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a június elején regisztrált 1800 GWh-val. Szintén nagyságrendekkel csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh alá. A kieső mennyiséget lehet más forrásból pótolni, de a nagykereskedelmi árak a kínálat csökkenése miatt “nagyon magasak”, így a fogyasztóknak “jelentősen emelkedő gázárakra” kell készülniük – áll a hatóság jelentésében. Ugyanakkor a felkészülés az októberben kezdődő fűtési szezonra így is halad, a tározók töltöttsége 77,79 százalékos a csütörtöki mérések szerint. Ez meghaladja a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített menetrendet, miszerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére pedig 95 százalékra kell feltölteni a tározókat.
Zöldinfó
Az erdők klímavédelmi szerepe megelőzi a gazdasági érdekeket
Az erdők klímavédelmi funkciója vált elsődlegessé.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az erdők klímavédelmi funkciója vált elsődlegessé az erdőgazdálkodásban – jelentette ki az élő környezetért felelős miniszter Nyíregyházán, az Országos Erdészeti Egyesület 156. Vándorgyűlésén – írja az alternativenergia.hu. Gajdos László úgy fogalmazott, a klímaváltozás miatt új prioritásokra van szükség, a természetvédelmi és ökológiai szempontok megelőzik a gazdasági érdekeket. Hozzátette: a biodiverzitás növelése a klímaváltozás kihívásaira adott egyik legfontosabb válasz. A tárcavezető kiemelte, az erdőgazdálkodás megújítását az erdészekkel együtt kívánják végrehajtani. Mint mondta, az nem valósítható meg egyik napról a másikra, és nincs minden erdőre alkalmazható egységes megoldás. A miniszter partnerséget ajánlott az Országos Erdészeti Egyesületnek és a magyar erdésztársadalomnak. Hangsúlyozta, ha a társadalom azt várja el az erdőgazdálkodóktól, hogy több vizet tartsanak meg az erdőkben, növeljék a biológiai sokféleséget és szélesebb körben alkalmazzanak természetközeli módszereket, akkor ehhez megfelelő szabályozási, finanszírozási és szakmai feltételeket is biztosítani kell.
Gajdos László felidézte, a magyar erdészet története mindig a társadalmi igények és a természeti erőforrások közötti egyensúly megteremtéséről szólt. Hangsúlyozta, hogy korábban a faanyag biztosítása, a kopár területek fásítása vagy a háborúk után az erdők helyreállítása állt a középpontban, napjainkban azonban a klímaváltozás miatt új szemléletre van szükség. Kiss László, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke köszöntőjében kiemelte, a 160 éves szakmai szervezet másfél évszázada szolgálja a magyar erdőket, miközben az erdészeknek napjainkban a klímaváltozás jelentette kihívásokra is választ kell adniuk.
Elmondta, Magyarország erdőterülete az elmúlt száz évben csaknem megkétszereződött, ma már meghaladja a kétmillió hektárt, ugyanakkor az erdők által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások értéke a gazdasági mutatókban nem jelenik meg. Hozzátette, egy friss kutatás szerint a magyar erdők évente mintegy ezer milliárd forint értékű szolgáltatást nyújtanak a szénmegkötés, a víz- és levegőminőség javítása, a biodiverzitás fenntartása és az emberi egészség megőrzése révén. Hangsúlyozta, olyan, a helyi adottságokhoz alkalmazkodó erdőgazdálkodásra van szükség, amely egyszerre szolgálja a klímavédelmet, a vízmegtartást, a biodiverzitás megőrzését és a fenntartható faanyag-termelést.
Kiss László jelezte, az Országos Erdészeti Egyesület részt vett a civil klímatörvény-javaslat kidolgozásában, amely az erdőket az ország egyik legfontosabb természetes szénelnyelőjeként kezeli. Fábián Attila, a Soproni Egyetem rektora hangsúlyozta, hogy az erdő nem csupán kitermelhető nyersanyag, hanem nemzeti érték és generációkon átívelő örökség. A fenntartható erdőgazdálkodás Magyarországon működő gyakorlat, az országban a korábbiaknál kevesebb fát termelnek ki. Az erdészet és a természetvédelem nem egymással szemben álló terület, hanem közös céljuk az erdők hosszú távú megőrzése. Hidas Tibor, a Nyírerdő Zrt. vezérigazgatója a rendezvény házigazdájaként arról beszélt, hogy az állami erdőgazdaságok egyszerre szolgálják az erdőket és a társadalmat, miközben a klímaváltozás, az új kártevők és az állami feladatok egyre összetettebb kihívásokat jelentenek számukra. Közölte, a vándorgyűlés szakmai programjai során a résztvevők az alföldi, ezen belül a nyírségi erdőgazdálkodás sajátosságaival, valamint az akácgazdálkodás gyakorlatával is megismerkedhetnek.
Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP), Nyíregyháza polgármestere köszöntőjében kiemelte, a város és a Nyírerdő Zrt. hosszú évek óta együttműködik a település erdeinek kezelésében és fejlesztésében. Jelezte, egyik közös projektjük legfontosabb célja az, hogy a klímaváltozás és a talajvízszint csökkenése mellett is hosszú távon biztosítható legyen a nyírségi erdők fennmaradása.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt
