Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csökkentik a földgáz áfáját Németországban

Az eddigi 19 százalék helyett a kedvezményes, 7 százalékos áfakulcs alá sorolják a földgázt Németországban – jelentette be Olaf Scholz kancellár csütörtökön Berlinben.

Létrehozva:

|

Az áfacsökkentés “újabb lépés” az emberek terheinek csökkentését szolgáló munkában – emelte ki a kancellár sajtónyilatkozatában, amelyben ismét megerősítette, hogy az első két, együttvéve bő 30 milliárd eurós kormányzati csomag után újabb intézkedéseket terveznek az infláció és az energiaárak emelkedéséből adódó terhek mérséklésére. Olaf Scholz hangsúlyozta: a kormány elvárja az energiaszolgáltatóktól, hogy teljes mértékben, “egy az egyben” érvényesítsék áraikban az áfacsökkentést. Megismételte egy először júliusban tett kijelentését, miszerint a kormányzati válságkezelés irányelve leginkább a Liverpool FC angol labdarúgó egyesület himnuszaként ismert – egy amerikai musicalből származó – dal szövegének címadó sora, vagyis az, hogy “You’ll never walk alone” (Sosem maradsz magadra). A szociáldemokrata politikus hozzátette: a társadalmi igazságosság elvének érvénysülése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a válság közepette megmaradjon az összetartás az országban.

A földgáz átmeneti ideig, 2024. március 31-ig tartozik majd a kedvezményes áfakulcs alá. Ekkor vezetik majd ki az orosz szállítások visszafogása miatt rendkívüli költségnövekedéssel küszködő szolgáltatók támogatására bevezetett úgynevezett gázbeszerzési illetéket. Az illeték egyelőre kilowattóránként 2,419 eurócent (9,6 forint) lesz, októberben vezetik be, mértéke később változhat. A kormány megpróbálta elérni az Európai Bizottságnál, hogy az illeték ne legyen áfaköteles, mert a cél nem az adóbevételek növelése, hanem az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben nehéz helyzetbe kerülő földgázimportőrök támogatása. Az európai uniós szabályok betartása felett őrködő testület elutasította a kezdeményezést, de jelezte, hogy a közösségi jogrend lehetőséget ad csökkentett áfakulcs alkalmazására.

A gázbeszerzési illeték  bevezetését azért határozták el, mert Oroszország jelentősen visszafogta Németországba irányuló földgázszállításait. Az importőröknek ezért más forrásból, és jóval drágábban kell földgázt szerezniük, hogy elláthassák ügyfeleiket. A költségek váratlan és igen jelentős emelkedése nehezen kezelhető helyzetbe sodorja az érintett cégeket. Az ország legnagyobb gázimportőre, az Uniper például már júliusban azonnali segítséget kért a szövetségi kormánytól, hogy elkerülje a csődöt. A helyzet általánosabb, rendszerszintű kezelésére két megoldást kínálnak a jogszabályok. Az egyik az úgynevezett árkiigazítási mechanizmus, amellyel az ágazat szereplői az érvényes tarifát felülírva érvényesíthetik áraikban az orosz gázszállítások visszafogásából eredő többletköltségeket. A másik megoldás a gázbeszerzési illeték, az árkiigazítási mechanizmus kiegyensúlyozott, szolidáris – vagyis a többletköltségeket valamennyi fogyasztóra szétterítő – változata. Ennek révén a többletterhet nem egyedül az orosz szállítások csökkentése miatt nehéz helyzetbe kerülő vállalatok ügyfelei viselik, hanem az összes fogyasztó közösen.

Advertisement

A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) csütörtöki kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken alig 400 gigawattórának (GWh) megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a június elején regisztrált 1800 GWh-val. Szintén nagyságrendekkel csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh alá. A kieső mennyiséget lehet más forrásból pótolni, de a nagykereskedelmi árak a kínálat csökkenése miatt “nagyon magasak”, így a fogyasztóknak “jelentősen emelkedő gázárakra” kell készülniük – áll a hatóság jelentésében. Ugyanakkor a felkészülés az októberben kezdődő fűtési szezonra így is halad, a tározók töltöttsége 77,79 százalékos a csütörtöki mérések szerint. Ez meghaladja a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített menetrendet, miszerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére pedig 95 százalékra kell feltölteni a tározókat.

Advertisement

Zöldinfó

A lakosság 82%-a rendszeresen visszaváltja az italcsomagolásokat Magyarországon

Nemzetközi kutatás szerint Magyarország az európai élmezőnyben jár a visszaváltási rendszer használatában.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A nemzetközi kutatás 16 országra terjedt ki, több mint 16 ezer fő bevonásával készült, a felmérést Magyarországon az Every Can Counts nemzetközi tudatossági program megbízásából a Made with Insight végezte 1015 ember részvételével – írja az alternativenergia.hu. A tájékoztatás szerint a kutatás kimutatta, hogy Magyarország a körforgásos csomagolás és a kötelező visszaváltási rendszer egyik legsikeresebb piaca. Ismertették, világszerte a válaszadók 71 százaléka támogatja a visszaváltási rendszereket (Deposit Return Scheme, DRS), és 88 százalék hisz abban, hogy a visszaváltott italcsomagolások valóban újrahasznosulnak. Magyarországon a válaszadók 98 százaléka már használja a visszaváltási rendszert, és a fenntartható csomagolás fogalmát is az átlagnál tudatosabban értelmezi. A magyar válaszadók 54 százaléka mondta, hogy mindig visszaváltja az üres italcsomagolásokat, további 28 százalék pedig gyakran teszi ezt meg. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 82 százaléka rendszeresen, a mindennapjaiba beépítve használja a rendszert.

A korosztályos adatok arra utalnak, hogy a visszaváltás különösen az idősebbek számára magától értetődő. A Baby Boomer generáció körében a DRS támogatottsága 80 százalékos, míg a Gen Z (16-28 évesek) körében 59 százalék. Az idősebbek számára a visszaváltás nem új jelenség, inkább egy ismerős gyakorlat visszatérése, míg a fiatalabbaknál nagyobb súlya van annak, hogy érthető magyarázatot és személyes élményt kapjanak az újrahasznosításról – írták a közleményben. A magyar válaszadók 41 százaléka számára az is fontos szempont, hogy a csomagolás tartalmazzon újrahasznosított anyagot. A kutatás arra is rámutat, a DRS-t alkalmazó országokban – így Magyarországon is – sokan azonosítják a fenntarthatóságot az újrahasználhatósággal, vagyis azzal, hogy egy csomagolást többször lehessen használni. A mindennapi gondolkodás szintjén tehát a fenntarthatóság már jóval többet jelent pusztán szelektív gyűjtésnél – tették hozzá.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák