Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Klímaaktivisták megzavarták a közlekedést a müncheni repülőtéren

Klímavédelmi aktivisták megzavarták a közlekedést csütörtökön a müncheni nemzetközi repülőtéren.

Létrehozva:

|

Az Utolsó Nemzedék nevű német éghajlatvédelmi csoport aktivistái egyelőre ismeretlen módon hatoltak be a bajor tartományi főváros repülőterének védett övezetébe, ahol ragasztóval az egyik kifutópályához vezető gurulóút burkolatához rögzítették magukat. A repülőgépek útjára települt négy aktivista miatt nagyjából háromnegyed óráig csak egy kifutópályán zajlott a közlekedés, de járatokat nem kellett törölni. A szövetségi rendőrség “nagyon gyorsan eltávolította” a behatolókat – mondta a reptér szóvivője a Bayerischer Rundfunk tartományi közszolgálati médiatársaságnak. A müncheni akcióval egy időben több aktivista a berlini nemzetközi repülőtér forgalmát is megpróbálta megbénítani. Ketten jutottak be a gépek közlekedésére szolgáló térségbe, ahol ugyancsak egy gurulópályához rögzítették magukat, de szinte azonnal eltávolították őket. Az éghajlatvédelmi erőfeszítések azonnali növelését követelő csoport az utóbbi hónapokban számos hasonló figyelemfelkeltő és tiltakozó akciót hajtott végre.

A berlini reptér megbénításával is próbálkoztak már, november 24-én több órára leállt a forgalom az egyik kifutópályát elfoglaló aktivistáik miatt, egy nappal korábban pedig a csoport két tagja a karmesteri pulpitushoz rögzítette magát hangverseny közben Hamburg világhírű koncertpalotájában, az Elbai Filharmóniában.

Zöldinfó

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Rácz András arra is kitért, hogy az 1400 embert foglalkoztató, tíz magyar nemzeti parkigazgatóság több mint 100 projektet hajtott végre a járvány miatt is elhúzódó, 2014-2020 közötti uniós fejlesztési ciklusban. A projektek kétharmada klasszikus élőhelyrekonstrukció volt, amely a természetvédelmi munka gerince – fogalmazott. Kiemelte, hogy Magyarország csaknem egyharmadán fennmaradt a természetközeli állapot, amely uniós összehasonlításban jó arány, azonban ezek nem összefüggő területek, így a fenntartásukhoz szükség van a folyamatos beavatkozásokra, élőhelyrekonstrukciókra. Magyarország rendkívül gazdag vizes élőhelyekben, aminek fontos a szerepe van a klímaváltozások hatásainak pufferelésében is – hangsúlyozta.

Beszélt arról is, hogy a természetvédelem mintegy 15 százalékát a kezelési infrastruktúra fenntartása, fejlesztése teszi ki. Ez nem más, mint a védett terültek “fűnyíróinak”, kezelőinek számító 14 ezer őshonos haszonállat tartásának biztosítása. Az államtitkár a nemzeti parkok harmadik legjelentősebb feladatának a bemutatási tevékenységet nevezte. “A magyar ökoturizmus legnagyobb letéteményesei a nemzeti parkok, az ilyen létesítmények mintegy felét, 350-et üzemeltetve” – mondta, arról is beszámolva, hogy ezek a helyszínek évente 1,6 millió regisztrált látogatót vonzanak, és egyre nagyobb az igény az aktív-, így az ökoturizmus iránt. A legtöbb látogatót vonzó, Balaton-felvidéki nemzeti Park az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban 17 projektet hajtott végre 6,8 milliárd forint értékben, amelynek részleteiről Puskás Zoltán vezérigazgató számolt be.

A 2017 elején kezdődött, a héten záruló, somogyi és zalai vizes élőhely-rekonstrukciókról szóló projekt eredményeit Rozner György, a nemzeti park egyik projektfelelőse ismertette. A 460 millió forintos projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. Ennek keretében négy olyan beruházási helyszínen történtek beavatkozások, beruházások, amelyek védettek, illetve részei az Európai Unió Natura 2000 hálózatának. A feladat a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság legértékesebb Somogy és Zala vármegyei láp- és vizes élőhelyeinek rekonstrukciója volt, egyes kiemelt jelentőségű élőhely-típusok kiterjedésének és minőségének javításával, a területen előforduló védett és fokozottan védett növény és állatfajok élőhelyeinek megőrzésével. A beruházás részeként kiépítettek nagyvizek és havária helyzetek kezelését is biztosító vízgazdálkodási rendszereket. Élőhely-rekonstrukció a projektgazda természetvédelmi kezelésében és a magyar állam tulajdonában lévő, mintegy 770 hektár területen történt.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!