Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Divatot csinálnak a szelektív hulladékgyűjtésből Bécsben

Létrehozva:

|

Újabb kampányt indítanak a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére Bécsben. Ezúttal divatos táskákat juttatnak el minden háztartásba, amelyben nem csak összegyűjthetik, de mindjárt el is vihetik a gyűjtőszigetekhez az újrahasznosítható hulladékot.

„Hamarosan visszajövünk” – ez a felirat virít azon a narancssárga szatyron, amellyel a szelektív hulladékgyűjtésből szeretnének divatot csinálni Bécsben. Az újrahasznosítandó hulladék tárolására és szállítására egyaránt alkalmas táskát ingyen juttatják el a bécsi háztartásokba. A táskáknak egyébként két további verziója létezik még: az egyik egy elegáns kézitáskát, a másik pedig egy bőröndöt mintáz. Ezeket 2 euróért vásárolhatják meg a divatfüggő szelektálók a bécsi szeméttelepek bármelyikén, a köztisztaságiak bolhapiacán illetve a központjukban. A szatyrok eladásából befolyó bevételt teljes egészében az új bécsi állatmenhely, a TierQuarTier kapja, amely márciustól fogadja az első gazdátlan cicákat, kutyákat.

„Amennyire csak lehet, szeretnénk megkönnyíteni a bécsiek dolgát, hogy a háztartási hulladéktól elkülönítve gyűjthessék a papírt, műanyagot, fémet és üveget” – magyarázza Ulli Sima környezetvédelmi tanácsnok az akció hátterét. Az osztrák főváros lakói egyébként már így is kimagaslóan jól teljesítenek a többi tartományhoz képest. Míg Ausztriában átlagosan 19 százalékra rúg a nem oda való anyagok aránya a szelektív hulladékban, addig Bécsben ez mindössze 8 százalék. De az átlag fejenként évi 170 kilogrammal és 40 százalékos újrahasznosítási rátával európai viszonylatban is az élvonalhoz tartoznak.

Az osztrák fővárosban harminc éve kezdték el bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést, folyamatosan optimalizálva és a változó keretfeltételekhez igazítva a rendszert. Az osztrák főváros lakói ma 210 ezer szelektív gyűjtőkonténernél, 18 szeméttelepen és 100 veszélyes hulladék begyűjtésére kialakított helyen szabadulhatnak meg a háztartásukban keletkező hulladékoktól. Ráadásul a város online térképe és egy mobilos alkalmazás segítségével könnyedén kideríthetik, hol található a legközelebbi gyűjtősziget, vagy mit kell kezdeni a kiégett fénycsővel és használt sütőzsíradékkal.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Az agroturizmust erősítenék a Balatonon egy új együttműködéssel

Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre Keszthelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balatoni Agroturisztikai Együttműködési Hálózatot hoztak létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kezdeményezésére, önkormányzatok és szakmai szervezetek együttműködésével – az erről szóló keretmegállapodást írták alá Keszthelyen. Gyuricza Csaba, a MATE rektora azt mondta: a hálózat célja, hogy összekapcsolja a felsőoktatási, kutatási, önkormányzati, turisztikai, agrár-, gasztronómiai és térségfejlesztési szereplőket – írja az alternativenergia.hu. Az együttműködéssel szeretnének hozzájárulni a Balaton fenntartható, négy évszakos és helyi értékekre épülő turisztikai kínálatának fejlesztéséhez, a gyakorlatorientált felsőoktatás erősítéséhez. A rektor felidézte, hogy a 2020-ban létrejött integrált magyar agrár-felsőoktatási rendszerben a keszthelyi Georgikon Campus is jelentősen erősödni tudott az elmúlt években hallgatói létszámban és képzési kínálatában. Ennek részeként hozták létre 2024-ben az agroturisztikai tanszéket, amelyet idén a vidékfejlesztéssel is kiegészítettek.

A szakmai szervezetekkel, vendéglátóhelyekkel, szállodákkal, egyesületekkel és önkormányzatokkal kialakított együttműködés célja az, hogy a tudás ne maradjon elméleti szinten, azzal erősíteni tudják a Balaton turisztikai vonzerejét. Hogy ne csak egy évszakos legyen a Balaton térségében a turizmus, ahhoz minőségi fejlesztésekre van szükség, és nemcsak a tó néhány száz méteres körzetében, hanem tágabb területen is – fogalmazott Gyuricza Csaba. Felházi Miklós, Balatonlelle polgármestere (Fidesz-KDNP) úgy vélte, a dél-balatoni településeknek is kell egy erős egészségügyi és oktatási bástya, amelyhez az alig ötezer lelkes település már tett lépéseket kaposvári kapcsolatok kiépítésével. Azzal is szeretnék közelebb vinni a tudást a helyiekhez, hogy csatlakoznak ehhez a hálózathoz, mert csak a tudásalapú gazdaság erősítheti a társadalmat – tette hozzá.

Frankó Pál, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége elnöke arról beszélt, hogy a sikerességhez az agrárium adottságait a turisztikai szakma szabályai szerint kell piacra vinni, a teljes helyi közösséget szolgálva. Hogy az a térség, tevékenység, szolgáltatás jól működjön, és elérhető legyen minden hónapban, ahhoz még hiányzik a valódi együttműködés, az egyszerűbb szabályozási környezet – mondta. Az elnök szerint ma a balatoni régió az egyetlen Magyarországon, amely valóban egységes turisztikai desztinációként működik, megvannak az adottságok és a fizetőképes kereslet, de a tudásba még be kell fektetni ahhoz, hogy az agroturizmus is jól működjön.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák