Zöldinfó

Divatot csinálnak a szelektív hulladékgyűjtésből Bécsben

Létrehozva:

12 év telt el a létrehozás óta

2015-01-16

Szerző:

Hell

Újabb kampányt indítanak a szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére Bécsben. Ezúttal divatos táskákat juttatnak el minden háztartásba, amelyben nem csak összegyűjthetik, de mindjárt el is vihetik a gyűjtőszigetekhez az újrahasznosítható hulladékot.

„Hamarosan visszajövünk” – ez a felirat virít azon a narancssárga szatyron, amellyel a szelektív hulladékgyűjtésből szeretnének divatot csinálni Bécsben. Az újrahasznosítandó hulladék tárolására és szállítására egyaránt alkalmas táskát ingyen juttatják el a bécsi háztartásokba. A táskáknak egyébként két további verziója létezik még: az egyik egy elegáns kézitáskát, a másik pedig egy bőröndöt mintáz. Ezeket 2 euróért vásárolhatják meg a divatfüggő szelektálók a bécsi szeméttelepek bármelyikén, a köztisztaságiak bolhapiacán illetve a központjukban. A szatyrok eladásából befolyó bevételt teljes egészében az új bécsi állatmenhely, a TierQuarTier kapja, amely márciustól fogadja az első gazdátlan cicákat, kutyákat.

„Amennyire csak lehet, szeretnénk megkönnyíteni a bécsiek dolgát, hogy a háztartási hulladéktól elkülönítve gyűjthessék a papírt, műanyagot, fémet és üveget” – magyarázza Ulli Sima környezetvédelmi tanácsnok az akció hátterét. Az osztrák főváros lakói egyébként már így is kimagaslóan jól teljesítenek a többi tartományhoz képest. Míg Ausztriában átlagosan 19 százalékra rúg a nem oda való anyagok aránya a szelektív hulladékban, addig Bécsben ez mindössze 8 százalék. De az átlag fejenként évi 170 kilogrammal és 40 százalékos újrahasznosítási rátával európai viszonylatban is az élvonalhoz tartoznak.

Az osztrák fővárosban harminc éve kezdték el bevezetni a szelektív hulladékgyűjtést, folyamatosan optimalizálva és a változó keretfeltételekhez igazítva a rendszert. Az osztrák főváros lakói ma 210 ezer szelektív gyűjtőkonténernél, 18 szeméttelepen és 100 veszélyes hulladék begyűjtésére kialakított helyen szabadulhatnak meg a háztartásukban keletkező hulladékoktól. Ráadásul a város online térképe és egy mobilos alkalmazás segítségével könnyedén kideríthetik, hol található a legközelebbi gyűjtősziget, vagy mit kell kezdeni a kiégett fénycsővel és használt sütőzsíradékkal.

Kapcsolódó tartalom:ausztria bécs szelektiv hulladék Ulli Sima

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom