Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

EEA: nehéz lesz az uniónak 2030-ig teljesíteni a környezetvédelmi célkitűzéseket

Nehéz lesz a 27 európai uniós tagállamnak 2030-ig teljesíteni az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseit, különösen az energiafogyasztás és a biogazdálkodás tekintetében – derült ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) hétfőn közzétett jelentéséből.

Létrehozva:

|

Az EEA elemzése szerint az Európai Unió 2030-ig nem biztos, hogy teljesíteni tudja célkitűzéseinek többségét – összegezte véleményét a koppenhágai székhelyű ügynökség. A szervezet az energiafogyasztással kapcsolatban úgy vélekedett, “nagyon valószínűtlen”, hogy az EU-nak sikerül azt a kitűzött célnál (992,5 millió tonna olajegyenérték) nagyobb mértékben csökkenteni. Becslése alapján ahhoz, hogy 2030-ra elérjék a célt, az elmúlt tíz évben megfigyelt átlagos éves csökkentési ütemnek a háromszorosára kellene gyorsulnia. Emellett a megújuló energiák 42,5 százalékos arányának elérése a teljes fogyasztáson belül valószínűtlennek tekinthető – írták. Ezzel szemben “kétségtelenül valószínű”, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentésére vonatkozó célt 2030-ra el lehet érni – közölte az EEA.

Nagyon valószínű az EEA szerint az is, hogy az EU-nak sikerül 55 százalékkal csökkenteni a légszennyezéssel összefüggő korai halálozások számát. A jelentés, amelyet évente frissíteni kívánnak, azt méri fel, hogy a tagországok milyen eredményeket értek el a 2021-2030-as időszakra vonatkozó uniós környezetvédelmi cselekvési program 28 célkitűzése tekintetében. Az ügynökség úgy látja, “nagyon valószínűtlen”, hogy a mezőgazdasági területek 25 százalékát a biogazdálkodás kritériumai szerint műveljék. A haladás felgyorsítása érdekében a tagállamoknak hatékonyabban kellene alkalmazniuk a meglévő jogszabályokat, további intézkedéseket kellene hozniuk, és más politikai területekbe is integrálniuk kellene az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos szempontokat – hangsúlyozta az intézmény.

Advertisement

Zöld Energia

2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon

Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.

Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.

A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.

Advertisement

A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák