Zöld Energia
EEA: nehéz lesz az uniónak 2030-ig teljesíteni a környezetvédelmi célkitűzéseket
Nehéz lesz a 27 európai uniós tagállamnak 2030-ig teljesíteni az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseit, különösen az energiafogyasztás és a biogazdálkodás tekintetében – derült ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) hétfőn közzétett jelentéséből.
Az EEA elemzése szerint az Európai Unió 2030-ig nem biztos, hogy teljesíteni tudja célkitűzéseinek többségét – összegezte véleményét a koppenhágai székhelyű ügynökség. A szervezet az energiafogyasztással kapcsolatban úgy vélekedett, “nagyon valószínűtlen”, hogy az EU-nak sikerül azt a kitűzött célnál (992,5 millió tonna olajegyenérték) nagyobb mértékben csökkenteni. Becslése alapján ahhoz, hogy 2030-ra elérjék a célt, az elmúlt tíz évben megfigyelt átlagos éves csökkentési ütemnek a háromszorosára kellene gyorsulnia. Emellett a megújuló energiák 42,5 százalékos arányának elérése a teljes fogyasztáson belül valószínűtlennek tekinthető – írták. Ezzel szemben “kétségtelenül valószínű”, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentésére vonatkozó célt 2030-ra el lehet érni – közölte az EEA.
Nagyon valószínű az EEA szerint az is, hogy az EU-nak sikerül 55 százalékkal csökkenteni a légszennyezéssel összefüggő korai halálozások számát. A jelentés, amelyet évente frissíteni kívánnak, azt méri fel, hogy a tagországok milyen eredményeket értek el a 2021-2030-as időszakra vonatkozó uniós környezetvédelmi cselekvési program 28 célkitűzése tekintetében. Az ügynökség úgy látja, “nagyon valószínűtlen”, hogy a mezőgazdasági területek 25 százalékát a biogazdálkodás kritériumai szerint műveljék. A haladás felgyorsítása érdekében a tagállamoknak hatékonyabban kellene alkalmazniuk a meglévő jogszabályokat, további intézkedéseket kellene hozniuk, és más politikai területekbe is integrálniuk kellene az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos szempontokat – hangsúlyozta az intézmény.
Zöld Energia
Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re
Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.
A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.
Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta2,5 millió forint energiatárolóra? Indul a pályázat heteken belül!
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
