Zöld Energia
EEA: nehéz lesz az uniónak 2030-ig teljesíteni a környezetvédelmi célkitűzéseket
Nehéz lesz a 27 európai uniós tagállamnak 2030-ig teljesíteni az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseit, különösen az energiafogyasztás és a biogazdálkodás tekintetében – derült ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) hétfőn közzétett jelentéséből.
Az EEA elemzése szerint az Európai Unió 2030-ig nem biztos, hogy teljesíteni tudja célkitűzéseinek többségét – összegezte véleményét a koppenhágai székhelyű ügynökség. A szervezet az energiafogyasztással kapcsolatban úgy vélekedett, “nagyon valószínűtlen”, hogy az EU-nak sikerül azt a kitűzött célnál (992,5 millió tonna olajegyenérték) nagyobb mértékben csökkenteni. Becslése alapján ahhoz, hogy 2030-ra elérjék a célt, az elmúlt tíz évben megfigyelt átlagos éves csökkentési ütemnek a háromszorosára kellene gyorsulnia. Emellett a megújuló energiák 42,5 százalékos arányának elérése a teljes fogyasztáson belül valószínűtlennek tekinthető – írták. Ezzel szemben “kétségtelenül valószínű”, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentésére vonatkozó célt 2030-ra el lehet érni – közölte az EEA.
Nagyon valószínű az EEA szerint az is, hogy az EU-nak sikerül 55 százalékkal csökkenteni a légszennyezéssel összefüggő korai halálozások számát. A jelentés, amelyet évente frissíteni kívánnak, azt méri fel, hogy a tagországok milyen eredményeket értek el a 2021-2030-as időszakra vonatkozó uniós környezetvédelmi cselekvési program 28 célkitűzése tekintetében. Az ügynökség úgy látja, “nagyon valószínűtlen”, hogy a mezőgazdasági területek 25 százalékát a biogazdálkodás kritériumai szerint műveljék. A haladás felgyorsítása érdekében a tagállamoknak hatékonyabban kellene alkalmazniuk a meglévő jogszabályokat, további intézkedéseket kellene hozniuk, és más politikai területekbe is integrálniuk kellene az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos szempontokat – hangsúlyozta az intézmény.
Zöld Energia
Energetikai autonómia és hálózati stabilitás: így formálja át a piacot az Otthoni Energiatároló Program
A szakértők szerint az Otthoni Energiatároló Program túlmutat a megtérülési számításokon.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Otthoni Energiatároló Programról szóló korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy a szakma mit is vár a közelmúltban elindított pályázattól – a kezdeményezés új lendületet adhat a hazai napelemes piacnak, és különösen a bruttó elszámolási rendszerbe került háztartások számára lehet előnyös – ismertette az alternativenergia.hu. A 2026. február 2-án elstartolt, 100 milliárd forintos összkeretű pályázat legfeljebb 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást biztosít napelemekhez kapcsolódó energiatároló rendszerek telepítésére. Az első benyújtási ciklus március 15-ig tart, másnap kezdődik a második ütem, a teljes programban pedig nagyjából 40 ezer nyertes pályázattal számolnak. Gulyás Gergely bejelentése alapján várható, hogy március 15-én felülvizsgálják, illetve megemelik a támogatási keretet. Az elnyerhető összeg elviekben a teljes projektköltséget fedezheti, a piaci tapasztalatok szerint azonban inkább a beruházás 60-80 százalékára lehet elég. Az akkumulátorok minimális kapacitását 10 kWh-ban határozták meg.
Az eredeti kiírás megjelenése óta több fontos részletszabály is átalakult, tisztázódott. A kötelező önerőt például korábban 20 százalékban határozták meg, ezt azonban később törölték. Pontosították a támogatható invertertípusokra, az akkumulátortechnológiára és a hálózati csatlakozási feltételekre vonatkozó elvárásokat is, ami a kivitelezők és a pályázók számára egyaránt kiszámíthatóbb tervezést tesz lehetővé. „Az Otthoni Energiatároló Program katalizátorként működik a hazai lakossági szegmensben, mivel az állami támogatás jelentősen csökkenti a hibrid rendszerek magas beruházási költségét és javítja a megtérülési mutatókat” – mondta Koszorús Zsolt, az EU-SOLAR SE operatív igazgatója korábbi cikkünkben.
A szakember szerint az energiatárolás gyakorlati jelentősége túlmutat a megtérülési számításokon. „Az energiatárolási rendszerek integrációja és a lakossági ügyfelek felé történő kiterjesztése lehetővé teszi a háztartások számára a saját maguk által megtermelt energia eltárolását és helyben történő fogyasztásának a kiterjesztését, a backup funkciók kiépítését, amely hálózati üzemzavar esetén is garantálja a kritikus fogyasztók folyamatos ellátását és az energetikai autonómiát” – fogalmazott.
Rendszerszinten a program hatása még szélesebb körű lehet, a decentralizált egységek áthidalhatják a termelési és fogyasztási csúcsok közötti időkülönbséget, mérsékelve a kisfeszültségű hálózat feszültségingadozását és a transzformátorállomások terhelését. Az aggregált lakossági tárolókapacitások idővel a virtuális erőművi modellek alapjaivá válhatnak.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó14 óra telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
