Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

EEA: nehéz lesz az uniónak 2030-ig teljesíteni a környezetvédelmi célkitűzéseket

Nehéz lesz a 27 európai uniós tagállamnak 2030-ig teljesíteni az Európai Unió környezetvédelmi célkitűzéseit, különösen az energiafogyasztás és a biogazdálkodás tekintetében – derült ki az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) hétfőn közzétett jelentéséből.

Létrehozva:

|

Az EEA elemzése szerint az Európai Unió 2030-ig nem biztos, hogy teljesíteni tudja célkitűzéseinek többségét – összegezte véleményét a koppenhágai székhelyű ügynökség. A szervezet az energiafogyasztással kapcsolatban úgy vélekedett, “nagyon valószínűtlen”, hogy az EU-nak sikerül azt a kitűzött célnál (992,5 millió tonna olajegyenérték) nagyobb mértékben csökkenteni. Becslése alapján ahhoz, hogy 2030-ra elérjék a célt, az elmúlt tíz évben megfigyelt átlagos éves csökkentési ütemnek a háromszorosára kellene gyorsulnia. Emellett a megújuló energiák 42,5 százalékos arányának elérése a teljes fogyasztáson belül valószínűtlennek tekinthető – írták. Ezzel szemben “kétségtelenül valószínű”, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentésére vonatkozó célt 2030-ra el lehet érni – közölte az EEA.

Nagyon valószínű az EEA szerint az is, hogy az EU-nak sikerül 55 százalékkal csökkenteni a légszennyezéssel összefüggő korai halálozások számát. A jelentés, amelyet évente frissíteni kívánnak, azt méri fel, hogy a tagországok milyen eredményeket értek el a 2021-2030-as időszakra vonatkozó uniós környezetvédelmi cselekvési program 28 célkitűzése tekintetében. Az ügynökség úgy látja, “nagyon valószínűtlen”, hogy a mezőgazdasági területek 25 százalékát a biogazdálkodás kritériumai szerint műveljék. A haladás felgyorsítása érdekében a tagállamoknak hatékonyabban kellene alkalmazniuk a meglévő jogszabályokat, további intézkedéseket kellene hozniuk, és más politikai területekbe is integrálniuk kellene az éghajlattal és a környezetvédelemmel kapcsolatos szempontokat – hangsúlyozta az intézmény.

Advertisement

Zöld Energia

Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat

A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.

Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.

A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép forrása: Siemens

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák