Zöldinfó
Egy karibi sziget peres úton akarja elérni, hogy a holland kormány megmentse a klímaváltozástól
Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet.
Az NU.nl holland hírportál csütörtöki értesülése szerint a 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget lakosai lépéseket fontolgatnak a holland állammal szemben annak érdekében, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól, köztük az emelkedő vízszint és az egyre pusztítóbb hurrikánok veszélyeitől. A beszámoló szerint Bonaire lakói a Greenpeace környezetvédelmi szervezettel közösen még az év vége előtt, a holland kormányt hanyagsággal vádolva eljárást kezdeményezhetnek a karibi sziget környezeti kihívásokkal szembeni jobb védelmének kiépítése érdekében. Indoklásuk szerint az amszterdami Vrije Universiteit (VU) által a Greenpeace megrendelésére készített tanulmányból kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés pedig növeli az áradások veszélyét a régióban. A Greenpeace szerint a holland kormány kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.
“A kormánynak kötelessége megvédeni a szigetet az áradásoktól és a klímaváltozás egyéb életveszélyes következményeitől” – fogalmazott Faiza Oulahsen. A Greenpeace Hollandia klíma- és energiaügyekért felelős vezetője reményét fejezte ki, hogy a jogi eljárás rákényszeríti a holland kormányt, hogy mindent megtegyen Bonaire lakosságának megvédésére az éghajlatváltozás következményeitől. Amíg Hollandia a legjobbak közé tartozik partjai és szárazföldje védelmében, addig nem tesz semmit a Karib-térségben található területei és lakossága érdekében – tette hozzá. Az amszterdami Vrije Universiteit kutatója, Lotte van Oosterhout szerint a tengerszintemelkedéssel, korallpusztulással, gyakoribb hőséggel és egyre erősebb hurrikánok megjelenésével járó klímaváltozás elleni különleges védelem nélkül a kulturális örökséget is a pusztulás veszélye fenyegeti a szigeten, beleértve a rabszolgaság idejét felidéző épületeket és emlékműveket is. A tanulmány szerint ha nem csökken jelentősen a globális károsanyag-kibocsátás, az emelkedő tenger megfelelő gátrendszer nélkül az évszázad végére akár Bonaire ötödét is elnyelheti. A sziget korallzátonya, amely védelmet nyújt a sziget számára az áradásoktól, szintén eltűnhet a kulcsfontosságú infrastruktúrával együtt.
mti
Zöldinfó
Egyre rosszabb helyzetben a szántóföldi növénytermesztés
Csapadékos májust remélnek a gabonatermesztők.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem kedvez az időjárás a szántóföldi növényeknek, de a következő hetekben egy nagyobb csapadék még sokat segítene – mondta az MTI-nek a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Petőházi Tamás kifejtette, hogy az időjárás az év elejétől kezdve kedvezőtlen, havazásból is legalább kétszer annyi kellett volna a földek átnedvesedéséhez, a vízkészletek feltöltődéséhez, mint amennyi idén télen volt – írja az alternativenergia.hu. Az értékes tavaszi csapadék szintén elmaradt, a földek kiszáradásához a sok napsütés és szél is hozzájárult. A vetés ugyan jól halad, hiszen esős napok híján nincs, ami gátolja a munkát, de már most 100 milliméter körüli csapadék hiányzik. A talajállapot országszerte körülbelül olyan, mint máskor nyár elején, és ennek a hatása már az őszi kalászosokon is látszik – közölte. A kedvezőtlen hatású klímaváltozással, valamint az egyre gyakoribb és komolyabb szárazsággal magyarázta azt is, hogy 2026 az első év, amikor Magyarországon nagyobb területen termesztenek napraforgót, mint kukoricát.
Petőházi Tamás szerint a terméskilátásokat most még nehéz megbecsülni, de ha marad a napos, száraz, szeles idő, jelentős csökkenés várható az aratásra. Hozzátette: az időjárás nemzetközi szinten is meghatározó körülmény, de gabonapiaci szempontból az európainál fontosabb kérdés a dél-amerikai termés alakulása. Az ottani csapadékos időszak, a La Nina véget ért, de még nem látni, hogyan alakul a most kezdődő El Nino, és milyen hatása lesz ennek a mezőgazdaságra. Az viszont már biztosan látszik, hogy a térség műtrágyaellátását komolyan hátráltatja az iráni konfliktus, ezért világszinten az időjárástól függetlenül is visszaeshet a gabonakészletek mennyisége – mondta az érdekképviselet vezetője.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaInnováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaOlajszivárgás Oroszlányban: ideiglenes tiltás lépett életbe egyes technológiákra
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaBenzin és gázolaj: marad az adócsökkentés, de már kisebb mértékben
