Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egy karibi sziget peres úton akarja elérni, hogy a holland kormány megmentse a klímaváltozástól

Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet.

Létrehozva:

|

Az NU.nl holland hírportál csütörtöki értesülése szerint a 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget lakosai lépéseket fontolgatnak a holland állammal szemben annak érdekében, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól, köztük az emelkedő vízszint és az egyre pusztítóbb hurrikánok veszélyeitől. A beszámoló szerint Bonaire lakói a Greenpeace környezetvédelmi szervezettel közösen még az év vége előtt, a holland kormányt hanyagsággal vádolva eljárást kezdeményezhetnek a karibi sziget környezeti kihívásokkal szembeni jobb védelmének kiépítése érdekében. Indoklásuk szerint az amszterdami Vrije Universiteit (VU) által a Greenpeace megrendelésére készített tanulmányból kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés pedig növeli az áradások veszélyét a régióban. A Greenpeace szerint a holland kormány kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.

 “A kormánynak kötelessége megvédeni a szigetet az áradásoktól és a klímaváltozás egyéb életveszélyes következményeitől” – fogalmazott Faiza Oulahsen. A Greenpeace Hollandia klíma- és energiaügyekért felelős vezetője reményét fejezte ki, hogy a jogi eljárás rákényszeríti a holland kormányt, hogy mindent megtegyen Bonaire lakosságának megvédésére az éghajlatváltozás következményeitől. Amíg Hollandia a legjobbak közé tartozik partjai és szárazföldje védelmében, addig nem tesz semmit a Karib-térségben található területei és lakossága érdekében – tette hozzá. Az amszterdami Vrije Universiteit kutatója, Lotte van Oosterhout szerint a tengerszintemelkedéssel, korallpusztulással, gyakoribb hőséggel és egyre erősebb hurrikánok megjelenésével járó klímaváltozás elleni különleges védelem nélkül a kulturális örökséget is a pusztulás veszélye fenyegeti a szigeten, beleértve a rabszolgaság idejét felidéző épületeket és emlékműveket is. A tanulmány szerint ha nem csökken jelentősen a globális károsanyag-kibocsátás, az emelkedő tenger megfelelő gátrendszer nélkül az évszázad végére akár Bonaire ötödét is elnyelheti. A sziget korallzátonya, amely védelmet nyújt a sziget számára az áradásoktól, szintén eltűnhet a kulcsfontosságú infrastruktúrával együtt.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Eltűnt környezetvédők, erdők és különleges sorsok elevenednek meg a CineFesten

Hét filmmel várja a látogatókat a 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál dokumentumfilmes programja.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alkotások többek között betekintést nyújtanak egy operatőr alkotói világába, bemutatják a Vogézek hegylánc erdeit és Dél-Amerikában eltűnt környezetvédők története mellett az OnlyFans tartalomkészítők életét is megismertetik – közölték a szervezők az MTI-vel. Mint írták, a Robert Richardson: Fehér ördög című művészportréjában Jana Hojdová cseh rendező a háromszoros Oscar-díjas Richardson “belső világát” tárja fel filmelemzésekkel tarkított sztárinterjúk közepette – írja az alternativenergia.hu. A film több száz órányi magánvideó feldolgozásának eredménye, a rendező és az operatőr között a koronavírus-járvány okozta bezártság miatt mély barátság is kialakult.

A Hitler fenyegetésére figyelmeztető Európa veszett kutyája című forgatókönyvből – amelyet Herman J. Mankiewicz 1932-ben írt – soha nem készült film. Ennek az el nem készült alkotásnak a felidézésében a BAFTA Breakthrough program résztvevője, Rubika Shah angol rendező megvizsgálja, hogy milyen politikai, erkölcsi és művészi felelősség terheli az alkotókat és a döntéshozókat, ellentmondásos képet festve Hollywoodról, felidézve az Amerikán végig söprő antiszemitizmust – közölték. A sajtóanyag szerint a francia Az erdő zenéje arról mesél, hogyan öröklődik tovább a természet iránti figyelem és szeretet generációról generációra. Vincent Munier természetfotós és filmes édesapjával, valamint fiával járják be a Vogézek erdeit, miközben az eltűnőben lévő siketfajd nyomában járva Norvégiáig mennek.

A spanyol Frank Gutiérrez dokumentumfilmje, A Föld csendje tanúvallomások és archív felvételek segítségével tárja fel egy-egy Hondurasban, Brazíliában és Mexikóban meggyilkolt környezetvédő halálát és azt a rendszerszintű korrupciót, amely védelmet nyújt a felelősöknek. A cseh származású Barbora Chalupová rendezte bolgár-szlovák-cseh koprodukcióban készült Virtuális barátnő című film három valódi tartalomkészítő történetén keresztül tárja fel az OnlyFans platformon folyó online szexmunka minden színfalak mögötti részletét – írták.

Advertisement

A közleményből az is kiderült, hogy a fesztiválra látogatók a dán filmes Karl Friis Forchhammer Christiania című alkotását is megnézhetik. A mű az 1971-ben több száz fiatal által elfoglalt koppenhágai katonai barakkok történetét mutatja be, melyben szó esik az új telepesek idealizmusáról, a konszenzusos demokráciáról, a hippikről, de még egy vallási világvége-szektáról és egy alkoholista medvéről is.

A programban magyar film is szerepel, Dubinyák Réka az Új lépések című alkotását mutatja be a közönségnek. A film egy tudományos kutatás résztvevőinek nyolc hónapját követi, amely azt vizsgálja, hogyan hat a néptánc az időskori szellemi hanyatlásra és a demencia kialakulásának kockázatára – olvasható a közleményben. A 22. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivált 2026. szeptember 4-12. között rendezik meg, a jegyvásárlás augusztus második felében indul.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák