Zöldinfó
Egy karibi sziget peres úton akarja elérni, hogy a holland kormány megmentse a klímaváltozástól
Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet.
Az NU.nl holland hírportál csütörtöki értesülése szerint a 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget lakosai lépéseket fontolgatnak a holland állammal szemben annak érdekében, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól, köztük az emelkedő vízszint és az egyre pusztítóbb hurrikánok veszélyeitől. A beszámoló szerint Bonaire lakói a Greenpeace környezetvédelmi szervezettel közösen még az év vége előtt, a holland kormányt hanyagsággal vádolva eljárást kezdeményezhetnek a karibi sziget környezeti kihívásokkal szembeni jobb védelmének kiépítése érdekében. Indoklásuk szerint az amszterdami Vrije Universiteit (VU) által a Greenpeace megrendelésére készített tanulmányból kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés pedig növeli az áradások veszélyét a régióban. A Greenpeace szerint a holland kormány kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.
“A kormánynak kötelessége megvédeni a szigetet az áradásoktól és a klímaváltozás egyéb életveszélyes következményeitől” – fogalmazott Faiza Oulahsen. A Greenpeace Hollandia klíma- és energiaügyekért felelős vezetője reményét fejezte ki, hogy a jogi eljárás rákényszeríti a holland kormányt, hogy mindent megtegyen Bonaire lakosságának megvédésére az éghajlatváltozás következményeitől. Amíg Hollandia a legjobbak közé tartozik partjai és szárazföldje védelmében, addig nem tesz semmit a Karib-térségben található területei és lakossága érdekében – tette hozzá. Az amszterdami Vrije Universiteit kutatója, Lotte van Oosterhout szerint a tengerszintemelkedéssel, korallpusztulással, gyakoribb hőséggel és egyre erősebb hurrikánok megjelenésével járó klímaváltozás elleni különleges védelem nélkül a kulturális örökséget is a pusztulás veszélye fenyegeti a szigeten, beleértve a rabszolgaság idejét felidéző épületeket és emlékműveket is. A tanulmány szerint ha nem csökken jelentősen a globális károsanyag-kibocsátás, az emelkedő tenger megfelelő gátrendszer nélkül az évszázad végére akár Bonaire ötödét is elnyelheti. A sziget korallzátonya, amely védelmet nyújt a sziget számára az áradásoktól, szintén eltűnhet a kulcsfontosságú infrastruktúrával együtt.
mti
Zöldinfó
Nagyszabású vízgazdálkodási fejlesztés kezdődik Makón
Megkezdődik a makói Nagyér-csatorna rekonstrukciója.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megkezdődik a makói Nagyér-csatorna rekonstrukciója európai uniós támogatással, a hárommilliárd forintos beruházás 2028 tavaszára készül el – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a beruházás célja, hogy visszaállítsák a Nagyér-csatorna és az Ardicsi mellékág vízszállító képességét. A két csatorna Makó természetes vízgyűjtője és csapadékvízelvezető-hálózatának fontos eleme. A két évig tartó munkálatok eredményeként a csatorna alkalmassá válik a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló eső miatt összegyűlő víz elvezetésére a magas talajvízállású, belvíz által veszélyeztetett lakott területekről. Ahol a lakóingatlanok közelsége, a szemétlerakás, a gyors feliszapolódás szükségessé teszi, átalakítják a csatornamedret részben burkolt, részben zárt vezetésűre. Kicserélik a vízszállító képességet korlátozó átereszeket, a földmedrű szakaszokon, több mint 4,5 kilométeren kotrással állítják helyre az eredeti fenékszintet.
A rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék befogadására tározót alakítanak ki a Nagyér-csatorna tehermentesítésére, ezáltal védve a lakott területeket a csapadékvíz okozta vízkároktól. A tározóhoz kapcsolódik a Nagyér-csatornából a többletvizet elvezető átemelő, nyomóvezeték és egy tolózár. A tározó ellentétes oldalán túlfolyót alakítanak ki, amely átemelőn és nyomóvezetéken keresztül szállítja a vizet a Maroshoz közvetlenül csatlakozó befogadó csatornába. A fejlesztés részeként kitisztítják a Maros előtti befogadó csatornát, illetve a nyomócső-bevezetés burkolását.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tízezer lakásban jöhet változás: indul a költségmegosztók telepítése
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRejtélyes szabotázs az Alpokban: kulcsfontosságú olajvezeték működése akadt meg
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaBerobbanhat az elektromos motorpiac – új márka lép be Magyarországra
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos forradalom az utakon: hidrogénnel működő buszokat hoznak
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaJapán hangulat Szegeden: cseresznyefák és különleges programok
