Zöldinfó
Egy karibi sziget peres úton akarja elérni, hogy a holland kormány megmentse a klímaváltozástól
Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet.
Az NU.nl holland hírportál csütörtöki értesülése szerint a 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget lakosai lépéseket fontolgatnak a holland állammal szemben annak érdekében, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól, köztük az emelkedő vízszint és az egyre pusztítóbb hurrikánok veszélyeitől. A beszámoló szerint Bonaire lakói a Greenpeace környezetvédelmi szervezettel közösen még az év vége előtt, a holland kormányt hanyagsággal vádolva eljárást kezdeményezhetnek a karibi sziget környezeti kihívásokkal szembeni jobb védelmének kiépítése érdekében. Indoklásuk szerint az amszterdami Vrije Universiteit (VU) által a Greenpeace megrendelésére készített tanulmányból kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés pedig növeli az áradások veszélyét a régióban. A Greenpeace szerint a holland kormány kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.
“A kormánynak kötelessége megvédeni a szigetet az áradásoktól és a klímaváltozás egyéb életveszélyes következményeitől” – fogalmazott Faiza Oulahsen. A Greenpeace Hollandia klíma- és energiaügyekért felelős vezetője reményét fejezte ki, hogy a jogi eljárás rákényszeríti a holland kormányt, hogy mindent megtegyen Bonaire lakosságának megvédésére az éghajlatváltozás következményeitől. Amíg Hollandia a legjobbak közé tartozik partjai és szárazföldje védelmében, addig nem tesz semmit a Karib-térségben található területei és lakossága érdekében – tette hozzá. Az amszterdami Vrije Universiteit kutatója, Lotte van Oosterhout szerint a tengerszintemelkedéssel, korallpusztulással, gyakoribb hőséggel és egyre erősebb hurrikánok megjelenésével járó klímaváltozás elleni különleges védelem nélkül a kulturális örökséget is a pusztulás veszélye fenyegeti a szigeten, beleértve a rabszolgaság idejét felidéző épületeket és emlékműveket is. A tanulmány szerint ha nem csökken jelentősen a globális károsanyag-kibocsátás, az emelkedő tenger megfelelő gátrendszer nélkül az évszázad végére akár Bonaire ötödét is elnyelheti. A sziget korallzátonya, amely védelmet nyújt a sziget számára az áradásoktól, szintén eltűnhet a kulcsfontosságú infrastruktúrával együtt.
mti
Zöldinfó
Pécsi siker: a modellváltás a fenntarthatóság mintaintézményévé tette a PTE-t
Magyarországon az első, a világon a 29. legzöldebb egyetem a PTE.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ismét kimagasló eredményt ért el a Pécsi Tudományegyetem (PTE) a fenntarthatóság szempontjai alapján összeállított UI GreenMetric World University Rankings nevű nemzetközi rangsorban, amely szerint 105 ország 1745 egyeteme közül a 29., Magyarországon pedig az első helyen végzett az intézmény – írja az alternativenergia.hu. A PTE hétfői, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték, hogy az eredmény tovább erősíti az intézmény a fenntarthatóság iránt elkötelezett egyetemek között betöltött vezető szerepét, és alátámasztja az egyetem fenntarthatóság irányába mutató törekvéseit. A közleményben Szili Katalint, a PTE-t fenntartó Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi tagját idézve kiemelték, hogy az universitas az elmúlt években olyan stratégiát alakított ki, amelyben a fenntarthatóság az egyetemi működés egészét átszövi. Szili Katalin szerint a modellváltás az oktatás, a kutatás és az intézményi fejlesztések összehangolása révén kézzelfogható minőségi előrelépést hozott, míg a Fenntartható Fejlődés Koordinációs Tanács létrejötte óta az egyes szakterületek között szoros összefogás alakult ki. Ennek köszönhetően több olyan fejlesztés is elindulhatott, amely egyszerre növeli a működés hatékonyságát és a környezeti felelősségvállalást – fogalmazott.
Decsi István, a PTE kancellárja közölte: arra törekednek, hogy a fenntarthatóság terén elért eredményeik túlmutassanak az intézmény határain, a gazdasági szereplők számára is hasznosítható példát jelentsenek, ezért az együttműködésekben elsődleges szempont, hogy azok konkrét, mérhető előrelépést biztosítsanak. Fedeles Tamást, a PTE oktatásért felelős rektorhelyettesét idézve közölték, hogy “a globális elvárásokra reagáló, rendszerszintű szemlélet ma már a magyar felsőoktatás versenyképességének alapfeltétele”, a PTE képzési rendszere pedig egyre több területen épít a fenntarthatóságra, legyen szó mérnöki, gazdasági vagy társadalomtudományi programokról. A lista szerint 2025-ben a világ “legzöldebb” egyeteme – megőrizve ezzel tavalyi elsőségét – a holland Wageningen University & Research, amelyet az ír University College Cork, illetve a brit Nottingham Trent University követ. Magyarországról az első száz helyezett közé még a Szegedi Tudományegyetem (41.) és a Soproni Egyetem (99.) jutott be.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöldinfó8 óra telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
