Zöldinfó
Egy karibi sziget peres úton akarja elérni, hogy a holland kormány megmentse a klímaváltozástól
Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet.
Az NU.nl holland hírportál csütörtöki értesülése szerint a 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget lakosai lépéseket fontolgatnak a holland állammal szemben annak érdekében, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól, köztük az emelkedő vízszint és az egyre pusztítóbb hurrikánok veszélyeitől. A beszámoló szerint Bonaire lakói a Greenpeace környezetvédelmi szervezettel közösen még az év vége előtt, a holland kormányt hanyagsággal vádolva eljárást kezdeményezhetnek a karibi sziget környezeti kihívásokkal szembeni jobb védelmének kiépítése érdekében. Indoklásuk szerint az amszterdami Vrije Universiteit (VU) által a Greenpeace megrendelésére készített tanulmányból kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés pedig növeli az áradások veszélyét a régióban. A Greenpeace szerint a holland kormány kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.
“A kormánynak kötelessége megvédeni a szigetet az áradásoktól és a klímaváltozás egyéb életveszélyes következményeitől” – fogalmazott Faiza Oulahsen. A Greenpeace Hollandia klíma- és energiaügyekért felelős vezetője reményét fejezte ki, hogy a jogi eljárás rákényszeríti a holland kormányt, hogy mindent megtegyen Bonaire lakosságának megvédésére az éghajlatváltozás következményeitől. Amíg Hollandia a legjobbak közé tartozik partjai és szárazföldje védelmében, addig nem tesz semmit a Karib-térségben található területei és lakossága érdekében – tette hozzá. Az amszterdami Vrije Universiteit kutatója, Lotte van Oosterhout szerint a tengerszintemelkedéssel, korallpusztulással, gyakoribb hőséggel és egyre erősebb hurrikánok megjelenésével járó klímaváltozás elleni különleges védelem nélkül a kulturális örökséget is a pusztulás veszélye fenyegeti a szigeten, beleértve a rabszolgaság idejét felidéző épületeket és emlékműveket is. A tanulmány szerint ha nem csökken jelentősen a globális károsanyag-kibocsátás, az emelkedő tenger megfelelő gátrendszer nélkül az évszázad végére akár Bonaire ötödét is elnyelheti. A sziget korallzátonya, amely védelmet nyújt a sziget számára az áradásoktól, szintén eltűnhet a kulcsfontosságú infrastruktúrával együtt.
mti
Zöld Energia
Olcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
A napenergiás eszközben 80 perc alatt 16 kilogramm rizst lehet megfőzni.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ghánai szakértők olyan napelemes gőzfőzőt fejlesztettek ki, amelyhez homokalapú hőtároló tartozik – írja az alternativenergia.hu. A szakértők szerint a homokban rejlő potenciált még nem vizsgálták széles körben, dacára a hőstabilitásnak és az alacsony költségnek. A meglévő tanulmányokban elsősorban diódákat, fűtőelemeket vagy indukciós rendszereket használtak hőforrásként, a homokban tárolt hő felhasználását csak korlátozott mértékben vizsgálták.
A tesztelt berendezés 20 fotovoltaikus modulból áll, amelyek maximális teljesítménye 580 W, hatékonysága pedig 22,65 százalék. A modulok egy struktúrára vannak felszerelve 10 fokos dőlésszöggel dél felé és 0 fokos azimutszöggel. A termelt villamos energia a hőtároló rendszerbe kerül, ez két komponensből áll: egy kőbányai homokkal töltött lágyacél tartályból, illetve egy, ebbe beágyazott egyenáramú ellenállásos fűtőelemből.
A homokréteg felett egy 10 kilogramm vizet tartalmazó víztartály található, amely gőzt termel a főzőtérben lévő ételek melegítéséhez. A főzőtér magassága 143, hossza 150, szélessége 57,5 centiméter, míg a hőakkumulátor méretei 15-ször 65,5-szer 44 centiméter.
A tesztelést egy, a ghánai Kumasi városában található középiskolában végezték, a forralás 2024. október 21. és 24. között, minden nap 10:00 és 15:00 óra között zajlott. A főzési kísérleteket 2024. november 5. és 7. között tartották, a használt műszerek között volt egy napsugárzásmérő, egy infravörös hőmérsékletmérő, egy voltmérő, egy ampermérő és egy hőkamera.
Az eredmények alapján a főzőkamra hőmérséklete 105–110 Celsius-fokra emelkedett, ami elegendő volt 16 kilogramm rizs 80 perc alatt, 16 kilogramm bab 140 perc alatt és 32 kilogramm banán 85 perc alatt történő megfőzéséhez. A berendezés 38,9 százalékos hőhatékonyságot ért el, ami hasonló körülmények között körülbelül 12–14 százalékkal meghaladja a szintén napenergiás gőzrendszerek, a Scheffler-tányérok teljesítményét. A homokalapú eszköz 13–15 MJ energiát tárolt, ami 400–900 W/m² változó napsugárzás mellett is 4–6 óra megbízható főzési időt biztosított.
A további elemzések alapján a megtérülési idő 4,5 év, a 20 éves teljes költség pedig a hagyományos biomassza-tűzhelyekénél 47 százalékkal alacsonyabb. Az éves kibocsátáscsökkentés 5312,22 kilogramm szén-dioxid, 11,1 kilogramm nitrogénoxid és 7,05 kilogramm PM2,5 finom részecske volt.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöld Energia5 óra telt el a létrehozás ótaOlcsó és hatékony megoldás a homokkal tárolt napenergia a főzésben?
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaZöldebb közvilágítás vidéken: megszülettek az első döntések a Jedlik Ányos Programban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVeszélyben az Alföld: civilszervezetek a palagáz ellen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaLehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?