Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egy karibi sziget peres úton akarja elérni, hogy a holland kormány megmentse a klímaváltozástól

Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet.

Létrehozva:

|

Az NU.nl holland hírportál csütörtöki értesülése szerint a 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget lakosai lépéseket fontolgatnak a holland állammal szemben annak érdekében, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól, köztük az emelkedő vízszint és az egyre pusztítóbb hurrikánok veszélyeitől. A beszámoló szerint Bonaire lakói a Greenpeace környezetvédelmi szervezettel közösen még az év vége előtt, a holland kormányt hanyagsággal vádolva eljárást kezdeményezhetnek a karibi sziget környezeti kihívásokkal szembeni jobb védelmének kiépítése érdekében. Indoklásuk szerint az amszterdami Vrije Universiteit (VU) által a Greenpeace megrendelésére készített tanulmányból kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés pedig növeli az áradások veszélyét a régióban. A Greenpeace szerint a holland kormány kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.

 “A kormánynak kötelessége megvédeni a szigetet az áradásoktól és a klímaváltozás egyéb életveszélyes következményeitől” – fogalmazott Faiza Oulahsen. A Greenpeace Hollandia klíma- és energiaügyekért felelős vezetője reményét fejezte ki, hogy a jogi eljárás rákényszeríti a holland kormányt, hogy mindent megtegyen Bonaire lakosságának megvédésére az éghajlatváltozás következményeitől. Amíg Hollandia a legjobbak közé tartozik partjai és szárazföldje védelmében, addig nem tesz semmit a Karib-térségben található területei és lakossága érdekében – tette hozzá. Az amszterdami Vrije Universiteit kutatója, Lotte van Oosterhout szerint a tengerszintemelkedéssel, korallpusztulással, gyakoribb hőséggel és egyre erősebb hurrikánok megjelenésével járó klímaváltozás elleni különleges védelem nélkül a kulturális örökséget is a pusztulás veszélye fenyegeti a szigeten, beleértve a rabszolgaság idejét felidéző épületeket és emlékműveket is. A tanulmány szerint ha nem csökken jelentősen a globális károsanyag-kibocsátás, az emelkedő tenger megfelelő gátrendszer nélkül az évszázad végére akár Bonaire ötödét is elnyelheti. A sziget korallzátonya, amely védelmet nyújt a sziget számára az áradásoktól, szintén eltűnhet a kulcsfontosságú infrastruktúrával együtt.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Aszály, tűz, kártevők – új pályázat indult az erdők védelmére

Már benyújthatók az erdők szerkezetátalakítására igényelhető pályázatok.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az AM által hétfőn eljuttatott közleményben az áll, hogy az éghajlatváltozás üteme meghaladja azt a mértéket, amihez a fafajok természetes folyamatok révén alkalmazkodni képesek – írja az alternativenergia.hu. A magyarországi erdőállományoknak sok esetben aktív emberi segítségre van szükségük az alkalmazkodáshoz, ennek egyik legfontosabb eleme a fafajok és az erdőszerkezet változatosságának növelése – írták. Az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló-képességének, alkalmazkodásának vagy környezeti értékének növelése címen meghirdetett pályázat keretében támogatás nyújtható erdőszerkezet-átalakításra, javított felújításra – melyben kritérium az elegyesség növelése -, klímarezisztens szaporítóanyaggal történő felújításra, valamint különböző talaj- és csemetevédelmi kiegészítő tevékenységekre – ismertette a helyettes államtitkár a közlemény szerint.

Mocz András hozzátette, az erdők szerkezetének átalakítása által javítható az erőállományok korstruktúrája, elegyessége és biodiverzitása, így javul az erdei ökoszisztémák ellenálló-képessége és környezeti értéke. Kiemelt célnak nevezték a fokozódó és egyre szélsőségesebbé váló környezeti hatások, mint például az aszály, az erdő- és vegetációtüzek, fagykárok és viharkárok, továbbá az újonnan megjelenő biotikus kórokozók és károsítók elterjedésének ellensúlyozása. Az erdőkárok megelőzését és a károsodott erdő-potenciál helyreállítását külön felhívások támogatják, mellettük azonban azonos fontosságú az erdők hosszú távú minőségi megújítása is – jelezték. A támogatási kérelmek benyújtásának első szakaszára 2025. szeptember 1. és 30. között van lehetőség – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák