Zöldinfó
Egy karibi sziget peres úton akarja elérni, hogy a holland kormány megmentse a klímaváltozástól
Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet.
Az NU.nl holland hírportál csütörtöki értesülése szerint a 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget lakosai lépéseket fontolgatnak a holland állammal szemben annak érdekében, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól, köztük az emelkedő vízszint és az egyre pusztítóbb hurrikánok veszélyeitől. A beszámoló szerint Bonaire lakói a Greenpeace környezetvédelmi szervezettel közösen még az év vége előtt, a holland kormányt hanyagsággal vádolva eljárást kezdeményezhetnek a karibi sziget környezeti kihívásokkal szembeni jobb védelmének kiépítése érdekében. Indoklásuk szerint az amszterdami Vrije Universiteit (VU) által a Greenpeace megrendelésére készített tanulmányból kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés pedig növeli az áradások veszélyét a régióban. A Greenpeace szerint a holland kormány kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.
“A kormánynak kötelessége megvédeni a szigetet az áradásoktól és a klímaváltozás egyéb életveszélyes következményeitől” – fogalmazott Faiza Oulahsen. A Greenpeace Hollandia klíma- és energiaügyekért felelős vezetője reményét fejezte ki, hogy a jogi eljárás rákényszeríti a holland kormányt, hogy mindent megtegyen Bonaire lakosságának megvédésére az éghajlatváltozás következményeitől. Amíg Hollandia a legjobbak közé tartozik partjai és szárazföldje védelmében, addig nem tesz semmit a Karib-térségben található területei és lakossága érdekében – tette hozzá. Az amszterdami Vrije Universiteit kutatója, Lotte van Oosterhout szerint a tengerszintemelkedéssel, korallpusztulással, gyakoribb hőséggel és egyre erősebb hurrikánok megjelenésével járó klímaváltozás elleni különleges védelem nélkül a kulturális örökséget is a pusztulás veszélye fenyegeti a szigeten, beleértve a rabszolgaság idejét felidéző épületeket és emlékműveket is. A tanulmány szerint ha nem csökken jelentősen a globális károsanyag-kibocsátás, az emelkedő tenger megfelelő gátrendszer nélkül az évszázad végére akár Bonaire ötödét is elnyelheti. A sziget korallzátonya, amely védelmet nyújt a sziget számára az áradásoktól, szintén eltűnhet a kulcsfontosságú infrastruktúrával együtt.
mti
Zöldinfó
Lajtos kocsik és napelemes kutak segítik a szomjazó erdei élővilágot
Aszály elleni védekezésbe kezdett a somogyi erdőkben a SEFAG erdőgazdaság.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Aszály elleni védekezésbe kezdett a somogyi erdőkben a SEFAG erdőgazdaság, egyebek mellett lajtos kocsikkal és napelemes kutakkal igyekszik enyhíteni a vízhiányon – tájékoztatta a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. az MTI-t. A somogyi erdőterületeken gazdálkodó állami tulajdonú társaság közleménye szerint a klímaváltozás immár tavasztól késő őszig sújtja az erdőket, és a tartós szárazság rendkívüli kihívás elé állítja a somogyi vadállományt is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az erdőgazdaság tavasz óta folyamatosan végzi a vízpótlási munkálatokat azokon a területeken, amelyeken vízhiány lépett fel, illetve a természetes források már kiszáradtak.
Egyes helyeken napelemes kutak létesítésével segítették a szárazabb régiók állandó vízellátását, máshova lajtos kocsikkal hordták ki a vizet. Utóbbi módszerrel rendszeresen feltöltötték a mesterséges dagonyákat is, ezzel is segítve a teljes erdei élővilágot, a legkisebb rovaroktól a védett hüllőkön, kétéltűeken át az énekesmadarakig és az emlősökig.
Az erdőgazdaság tavaly kezdte nagyszabású, átfogó vízmegtartási projektjeinek megvalósítását. Ezek részeként folyamatosan újítják fel a vízvisszatartó védműveket, forrásokat tisztítanak meg, felfogják az erdészeti utakról és más burkolt felületekről lefolyó csapadékvizet, az elfolyó víz sebességét pedig igyekeznek csökkenteni. Gondoskodnak a beszivárogtatásról és beszivárogtató területek, időszakos vízgyűjtő medencék kialakításáról, kisebb gátak, természetes anyagokból épített vízvisszatartó akadályok létesítéséről.
A kaposvári székhelyű, több mint 400 embert foglalkoztató SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. az ország egyik legnagyobb állami erdő- és legnagyobb vadgazdálkodója, kezelésében több mint 89 ezer hektár földterület áll, amelynek mintegy 94 százaléka erdő. Működési területe Somogy mellett Baranya, Zala, Veszprém és Tolna vármegyére is kiterjed. Fő tevékenységei közé tartozik a fenntartható erdőgazdálkodás, az erdőfelújítás és -telepítés, a vadgazdálkodás, emellett az erdőkhöz kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokat is biztosít. A társaság 2025-ben 456 ezer köbméter fát termelt ki erdeiből, amely erdőtervi lehetősége 80 százaléka – olvasható a SEFAG 2025-ös tájékoztatójából.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek
