Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egy karibi sziget peres úton akarja elérni, hogy a holland kormány megmentse a klímaváltozástól

Egy Hollandiához tartozó karibi sziget, Bonaire peres úton akarja elérni, hogy a hágai kormány megmentse a klímaváltozástól, amely miatt területének akár egyötöde is víz alá kerülhet.

Létrehozva:

|

Az NU.nl holland hírportál csütörtöki értesülése szerint a 300 négyzetkilométeres, 30 ezer lakosú karib-tengeri sziget lakosai lépéseket fontolgatnak a holland állammal szemben annak érdekében, hogy az megvédje a szigetet a klímaváltozás okozta kockázatoktól, köztük az emelkedő vízszint és az egyre pusztítóbb hurrikánok veszélyeitől. A beszámoló szerint Bonaire lakói a Greenpeace környezetvédelmi szervezettel közösen még az év vége előtt, a holland kormányt hanyagsággal vádolva eljárást kezdeményezhetnek a karibi sziget környezeti kihívásokkal szembeni jobb védelmének kiépítése érdekében. Indoklásuk szerint az amszterdami Vrije Universiteit (VU) által a Greenpeace megrendelésére készített tanulmányból kiderül, hogy az éghajlatváltozás egyebek mellett növeli a hurrikánok erejét, özönvízszerű esőzést okoz, a jégolvadásból eredő vízszintemelkedés pedig növeli az áradások veszélyét a régióban. A Greenpeace szerint a holland kormány kevés figyelmet fordít az éghajlatváltozás okozta veszélyek megelőzésére a királyság karibi szigetein.

 “A kormánynak kötelessége megvédeni a szigetet az áradásoktól és a klímaváltozás egyéb életveszélyes következményeitől” – fogalmazott Faiza Oulahsen. A Greenpeace Hollandia klíma- és energiaügyekért felelős vezetője reményét fejezte ki, hogy a jogi eljárás rákényszeríti a holland kormányt, hogy mindent megtegyen Bonaire lakosságának megvédésére az éghajlatváltozás következményeitől. Amíg Hollandia a legjobbak közé tartozik partjai és szárazföldje védelmében, addig nem tesz semmit a Karib-térségben található területei és lakossága érdekében – tette hozzá. Az amszterdami Vrije Universiteit kutatója, Lotte van Oosterhout szerint a tengerszintemelkedéssel, korallpusztulással, gyakoribb hőséggel és egyre erősebb hurrikánok megjelenésével járó klímaváltozás elleni különleges védelem nélkül a kulturális örökséget is a pusztulás veszélye fenyegeti a szigeten, beleértve a rabszolgaság idejét felidéző épületeket és emlékműveket is. A tanulmány szerint ha nem csökken jelentősen a globális károsanyag-kibocsátás, az emelkedő tenger megfelelő gátrendszer nélkül az évszázad végére akár Bonaire ötödét is elnyelheti. A sziget korallzátonya, amely védelmet nyújt a sziget számára az áradásoktól, szintén eltűnhet a kulcsfontosságú infrastruktúrával együtt.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Több települést érint a szúnyogirtás: korai lépések a Balatonnál

Biológiai, földi beavatkozással indul idén a balatoni szúnyoggyérítés május 4-5-én.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sáringer-Kenyeres Tamás elmondta, a szokásosnál kisebb területen, pár száz hektáron zajlik majd az első, megelőzésre koncentráló beavatkozás, amely mintegy 3,5 millió forintba kerül. Főként dél-balatoni területeket (Fonyód, Ordacsehi, Balatonboglár, Balatonlelle, Balonszemes, Zamárdi, Siófok, valamint Balatonakarattya és Balatonkenese) érinti, ahol a gyorsan felmelegedő sekély víz található. Ezekben már megjelentek a szúnyoglárvák – tette hozzá. Hangsúlyozta, a használt biológiai szer rendelkezik környezet- és természetvédelmi hatósági engedélyekkel, ártalmatlan emberre, állatra – írja az alternativenergia.hu.

A hőmérséklet és a csapadék alakulásától függ, mikor lesz szükség a következő beavatkozásra. A biológiai szúnyoggyérítést az önkormányzatokat tömörítő, 93 tagot számláló Balatoni Szövetség finanszírozza – közölte Pali Róbert, a szervezet elnöke az MTI-vel. Kiemelte, országosan egyedülálló, hogy a szövetségük fenntart egy olyan szakértői bizottságot, amely egész évben monitoroz egy régiót, és jelzi, mikor van szükség szúnyogirtásra.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák