Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyik legmelegebb februáron vagyunk túl

Létrehozva:

|

Az idei volt a második legmelegebb február a Földön a feljegyzések 1880-as kezdete óta, a hónap átlaghőmérséklete a szárazföldek és az óceánok felszínén 0,82 Celsius fokkal haladta meg a 20. századi februárok átlagát – közölte az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal.
A februári átlaghőmérséklet csak 1998-ban volt magasabb ennél, akkor 0,86 Celsius fokkal volt melegebb az elmúlt évszázad februári átlagánál. Ezen belül a szárazföldek átlaghőmérséklete 2015 februárjában 1,68 Celsius fokkal haladta meg az évszázados átlagot, és ez szintén a második legmagasabb érték a 19. század vége óta. A legmagasabb februári szárazföldi átlaghőmérsékletet 2002-ben mérték, az évszázados átlagot 1,70 Celsius fokkal meghaladva.

Az óceánok felszínén az átlaghőmérséklet februárban 0,51 Celsius fokkal haladta meg a 20. század átlagát, az idei a harmadik legmelegebb február volt a tengereken. Az év első két hónapja együttvéve a legmelegebb volt a feljegyzések 1880-as kezdete óta, az átlaghőmérséklet 0,04 fokkal haladta meg a korábbi, 2002-es illetve 2007-es rekordot, a (decemberrel kezdődő) három téli hónap pedig ugyancsak rekordmagas hőmérsékletet mutatott, 0,79 Celsius fokkal haladva meg a 12,1 Celsius fokos 20. századi átlaghőmérsékletet, és 0,03 fokkal felülmúlva a korábbi, 2007-es téli rekordmeleget – közölte az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA)

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák