Zöldinfó
Egyik legmelegebb februáron vagyunk túl
Az idei volt a második legmelegebb február a Földön a feljegyzések 1880-as kezdete óta, a hónap átlaghőmérséklete a szárazföldek és az óceánok felszínén 0,82 Celsius fokkal haladta meg a 20. századi februárok átlagát – közölte az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal.
A februári átlaghőmérséklet csak 1998-ban volt magasabb ennél, akkor 0,86 Celsius fokkal volt melegebb az elmúlt évszázad februári átlagánál. Ezen belül a szárazföldek átlaghőmérséklete 2015 februárjában 1,68 Celsius fokkal haladta meg az évszázados átlagot, és ez szintén a második legmagasabb érték a 19. század vége óta. A legmagasabb februári szárazföldi átlaghőmérsékletet 2002-ben mérték, az évszázados átlagot 1,70 Celsius fokkal meghaladva.
Az óceánok felszínén az átlaghőmérséklet februárban 0,51 Celsius fokkal haladta meg a 20. század átlagát, az idei a harmadik legmelegebb február volt a tengereken. Az év első két hónapja együttvéve a legmelegebb volt a feljegyzések 1880-as kezdete óta, az átlaghőmérséklet 0,04 fokkal haladta meg a korábbi, 2002-es illetve 2007-es rekordot, a (decemberrel kezdődő) három téli hónap pedig ugyancsak rekordmagas hőmérsékletet mutatott, 0,79 Celsius fokkal haladva meg a 12,1 Celsius fokos 20. századi átlaghőmérsékletet, és 0,03 fokkal felülmúlva a korábbi, 2007-es téli rekordmeleget – közölte az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA)
Zöldinfó
Kiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
Már nemcsak a vidéket sújtja a vízhiány, hanem Budapest ivóvízellátása is veszélybe került!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nem várhat tovább a vízkormányzás! Naponta ugyanis mintegy 80 millió köbméterrel kevesebb víz érkezik a Dunán a megszokottnál, és ami beérkezik, az is villámgyorsan távozik az országból – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A főváros ivóvízellátásának biztonsága döntően a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő, úgynevezett csápos kutakra épül. Ezek a kutak nem közvetlenül a Duna vizét termelik ki, hanem a folyómeder alatt található, több méter vastag kavics- és homokrétegen természetes módon átszűrődő vizet hasznosítják.
A rendszer megfelelő működésének alapfeltétele a Duna megfelelő vízállása: magas vízszint esetén a folyó víznyomása biztosítja, hogy elegendő víz jusson a kavicságyon keresztül a kutakba. Amennyiben azonban a Duna vízszintje jelentősen lecsökken, ez a nyomás is mérséklődik, aminek következtében a magasabban elhelyezkedő csápok vízhozama számottevően visszaeshet, szélsőséges esetben pedig teljesen meg is szűnhet. Ez közvetlenül befolyásolhatja a főváros ivóvízellátásának üzembiztonságát. Solymár és több Budapest környéki település már elesett, hiszen ott már vízhiány ütötte fel a fejét.
Míg a fővárosban ivóvíz-ellátási problémák lépnek fel, addig a vidék teljesen kiszárad, tavak, patakok, kisebb folyók tűnnek el, s óriási ökológiai károk keletkeznek!
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés