Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyik legmelegebb februáron vagyunk túl

Létrehozva:

|

Az idei volt a második legmelegebb február a Földön a feljegyzések 1880-as kezdete óta, a hónap átlaghőmérséklete a szárazföldek és az óceánok felszínén 0,82 Celsius fokkal haladta meg a 20. századi februárok átlagát – közölte az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal.
A februári átlaghőmérséklet csak 1998-ban volt magasabb ennél, akkor 0,86 Celsius fokkal volt melegebb az elmúlt évszázad februári átlagánál. Ezen belül a szárazföldek átlaghőmérséklete 2015 februárjában 1,68 Celsius fokkal haladta meg az évszázados átlagot, és ez szintén a második legmagasabb érték a 19. század vége óta. A legmagasabb februári szárazföldi átlaghőmérsékletet 2002-ben mérték, az évszázados átlagot 1,70 Celsius fokkal meghaladva.

Az óceánok felszínén az átlaghőmérséklet februárban 0,51 Celsius fokkal haladta meg a 20. század átlagát, az idei a harmadik legmelegebb február volt a tengereken. Az év első két hónapja együttvéve a legmelegebb volt a feljegyzések 1880-as kezdete óta, az átlaghőmérséklet 0,04 fokkal haladta meg a korábbi, 2002-es illetve 2007-es rekordot, a (decemberrel kezdődő) három téli hónap pedig ugyancsak rekordmagas hőmérsékletet mutatott, 0,79 Celsius fokkal haladva meg a 12,1 Celsius fokos 20. századi átlaghőmérsékletet, és 0,03 fokkal felülmúlva a korábbi, 2007-es téli rekordmeleget – közölte az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA)

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Szőlőültetvények ezrei újultak meg, tovább erősödik a hazai borágazat

Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a szőlő- és borágazatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye idézte Hubai Imrét, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkárát, aki a 8. BorÉRT konferencián, Budapesten elmondta, a magyar bor páratlan nemzeti kincs, amely gazdasági, kulturális és közösségi értéket is képvisel. A mögötte álló szőlő- és borágazat stratégiai jelentőségű, ezért a kormány fennmaradását és versenyképességének erősítését forrásokkal és célzott intézkedésekkel is támogatja. Hubai Imre kiemelte, hogy az ágazat megújításának egyik alapköve a hegyközségi rendszer átalakítása volt, amelynek köszönhetően megerősödött a szakmai érdekképviselet és egyszerűbbé vált az ügyintézés. A hegybírói rendszer központi irányítása stabil alapot teremtett az egyablakos adminisztráció kiépítéséhez. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a termelők kiszámíthatóbb és átláthatóbb működési környezetben gazdálkodhassanak.

A kormány az elmúlt években jelentősen csökkentette a borászatokat terhelő adminisztrációt és költségeket. Az új jövedéki és borjogi szabályozások egyszerűsítették a nyilvántartásokat, bevezették a kisüzemi bortermelői státuszt, valamint megkönnyítették a helyben történő értékesítést. Emellett a hulladékgazdálkodási szabályok bevezetésekor a bortermelők jelentős pénzügyi és adminisztratív kedvezményekben részesültek – ismertette az államtitkár. Hubai Imre közölte, hogy a kormány hosszú távra szólóan, a változó körülményekhez alkalmazkodva támogatásokat biztosít a szőlőültetvények korszerűsítéséhez, a borászati beruházásokhoz, valamint az innovációs és marketingcélok megvalósításához. A Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv keretében csaknem 112 millió eurós keretösszeg áll rendelkezésre ezekre a célokra 2027-ig.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és a borászati beruházásokra irányuló támogatások az elmúlt másfél évtizedben kézzelfogható eredményeket hoztak: 2010 óta mintegy 35 ezer hektár szőlőültetvény újult meg, mintegy 88 milliárd forint támogatással, míg a borászati beruházásokra több mint 21 milliárd forint jutott. A szőlőültetvények szerkezetátalakítási beruházási támogatásaira tavaly év végén lehetett pályázni, a kérelmek elbírálása folyamatban van. Az agrártárca kiemelt figyelmet fordít a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni fellépésre is. A kormányzat egy hét elemből álló országos akciótervet fogadott el 2025 őszén, amely eleme volt a felderítés, a laboratóriumi kapacitások növelése, valamint egy országos növényvédő szeres védekezési program és az elérhető növényvédő szerek körének bővítése is. A tavaly őszi tapasztalatokra építve az idei évre vonatkozó intézkedések előkészítése is megkezdődött már – jegyezte meg Hubai Imre az AM közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák