Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egyik legmelegebb februáron vagyunk túl

Létrehozva:

|

Az idei volt a második legmelegebb február a Földön a feljegyzések 1880-as kezdete óta, a hónap átlaghőmérséklete a szárazföldek és az óceánok felszínén 0,82 Celsius fokkal haladta meg a 20. századi februárok átlagát – közölte az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal.
A februári átlaghőmérséklet csak 1998-ban volt magasabb ennél, akkor 0,86 Celsius fokkal volt melegebb az elmúlt évszázad februári átlagánál. Ezen belül a szárazföldek átlaghőmérséklete 2015 februárjában 1,68 Celsius fokkal haladta meg az évszázados átlagot, és ez szintén a második legmagasabb érték a 19. század vége óta. A legmagasabb februári szárazföldi átlaghőmérsékletet 2002-ben mérték, az évszázados átlagot 1,70 Celsius fokkal meghaladva.

Az óceánok felszínén az átlaghőmérséklet februárban 0,51 Celsius fokkal haladta meg a 20. század átlagát, az idei a harmadik legmelegebb február volt a tengereken. Az év első két hónapja együttvéve a legmelegebb volt a feljegyzések 1880-as kezdete óta, az átlaghőmérséklet 0,04 fokkal haladta meg a korábbi, 2002-es illetve 2007-es rekordot, a (decemberrel kezdődő) három téli hónap pedig ugyancsak rekordmagas hőmérsékletet mutatott, 0,79 Celsius fokkal haladva meg a 12,1 Celsius fokos 20. századi átlaghőmérsékletet, és 0,03 fokkal felülmúlva a korábbi, 2007-es téli rekordmeleget – közölte az amerikai Országos Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA)

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Advertisement

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák