Zöld Energia
Egyre nagyobb a távhűtés iránti igény Bécsben
A forró napok számának növekedésével párhuzamosan évente 10-15 százalékkal nő a bécsi távhűtés ügyfeleinek száma. A mostani 200 megawattos kapacitást 2030-ra 350 megawattra szeretnék bővíteni.
A Bécsi Városháza, az AKH kórház, a Bécsi Egyetem, a Julius Meinl üzlete a Grabenen, a Palais Kempinski szálloda és többszáz magánlakás is távhűtést használ az osztrák fővárosban, hogy környezetbarát módon hűtse a helyiségeit. A hagyományos klimatizáláshoz képest ez a hűtési forma ugyanis 70 százalékkal kevesebb energiát igényel és 50 százalékkal alacsonyabb a szén-dioxid kibocsátása. Ráadásul a távhűtésnek köszönhetően kevesebb klímaberendezés fújja a meleget az amúgy is forró utcákra, működtetéséhez pedig – áram mellett – hulladékhőt is fel lehet használni. De miként is működik a távhűtés? A távhűtő központokban nagyteljesítményű, rendkívül hatékony berendezésekkel 5-6 Celsius-fokosra hűtött vizet csővezetéken keresztül juttatják el a fogyasztókhoz, ahol az az épület saját hűtési rendszerébe kerül. A hideg víz felveszi az épület hőjét és elvezeti. Az így átmelegedett vizet ismét központilag hűtik vissza folyók vizével vagy a távfűtési hálózaton keresztül.
Az osztrák fővárosban jelenleg 24 kilométer a távhűtési hálózat hossza, összesen 180 épület csatlakozik rá, de évente 10-15 százalékkal emelkedik az ügyfelek száma. A távhűtést az osztrák főváros energiaszolgáltatója, a Wien Energie működteti, jelenleg 21 hűtőközpontja van. Ebből 14 decentralizált egység, amelyek közvetlenül egy-egy fogyasztót látnak el, hét viszont nagy távhűtési központ, amelyek a távhűtési hálózatot látják el hideg vízzel.. Bécs egyik legnagyobb ilyen távhűtőközpontja a Schottenrigen található, ez például 2022. július 21-én, az év egyik legforróbb napján 150 megawattórányi hideget termelt. Múlt héten egyébként az osztrák főváros távhűtési igénye az azt megelőző héthez képest csaknem egyharmadával emelkedett.
A Wien Energie célja, hogy 2030-ra a mostani 200 megawattról 350 megawattra bővítse a távhűtési kapacitását, a hálózat hosszát pedig megduplázza – 2025-re szeretné a Ringen belül befejezni a hálózat kiépítését. A Wien Energie 2027-ig összesen 90 millió eurót ruház be a távhűtési hálózat fejlesztésébe. A bécsi távhűtés idén ünnepelte 15. születésnapját.
Kép: Wien Energie / Johannes Zinner
Zöld Energia
Több mint 1900 MWh energiatároló kapacitás is épülhet a szélerőművek mellé
Lezárult a szélerőművekre kiírt pályázat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Lezárult a szélerőművekre kiírt pályázat benyújtási szakasza, a határidőig 37 jelentkező 46 pályázata érkezett be – tájékoztatta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az MTI-t. A pályázók 11 járásban, 8 csatlakozási pontra nyújtották be jelentkezésüket – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A betáplálásra igényelt összteljesítmény 1834 megavoltamper (MVA), míg a tervezett szélerőművek névleges villamos teljesítőképessége 2289 villamos megawatt (MWe). A beruházásokhoz kapcsolódva a pályázók összesen 1947 megawattóra (MWh) névleges villamosenergia-tárolási kapacitás kiépítését vállalták. A MEKH a benyújtott pályázatok feldolgozását és értékelését követően az előzetes eredményeket legkésőbb 2026. december 13-ig közzéteszi a honlapján – közölték.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter óriásinak nevezte az érdeklődést kedd este közétett Facebook bejegyzésében, kiemelve, hogy 2300 megawattnyi új szélerőmű építésére érkeztek pályázatok, miközben az első körben nagyjából 700 megawattnyi új kapacitás hálózati csatlakozására van lehetőség. Megjegyezte, hogy az előző kormány éveken át akadályozta a szélerőművek építését, ők azonban változtattak ezen, és elkezdték behozni a lemaradást. “A célunk egyszerű: termeljünk több energiát itthon, függjünk kevésbé a külföldtől, és tegyük biztonságosabbá Magyarország energiaellátását!” – fogalmazott a miniszter.
Az energiahivatal tájékoztatása szerint a szélerőművi kapacitások létesítésére és a meglévő kapacitások bővítésére beérkezett pályázatokat november 2-án, a pályázati kiírás rendelkezéseinek megfelelően az értékelő bizottság delegált tagjainak jelenlétében közjegyző bontotta fel. A bontási jegyzőkönyv alapján készült összesítő táblázat, amely tartalmazza a pályázók és a benyújtott pályázatok azonosító adatait, valamint a közjegyző által készített jegyzőkönyv kivonatos hiteles másolata elérhető a hivatal honlapján.
A pályázati eljárás következő szakaszában az értékelő bizottság a benyújtási határidőtől számított 8 napon belül megvizsgálja, hogy a beadott pályázatok megfelelnek-e a vonatkozó jogszabályokban és a pályázati kiírásban meghatározott követelményeknek. A hibás vagy hiányos dokumentációt benyújtó pályázók legfeljebb egy alkalommal hiánypótlási felhívást kaphatnak, amit 5 napos határidővel kell teljesíteniük – írta közleményében az energiahivatal.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
