Zöld Energia
Egyre nagyobb a távhűtés iránti igény Bécsben
A forró napok számának növekedésével párhuzamosan évente 10-15 százalékkal nő a bécsi távhűtés ügyfeleinek száma. A mostani 200 megawattos kapacitást 2030-ra 350 megawattra szeretnék bővíteni.
A Bécsi Városháza, az AKH kórház, a Bécsi Egyetem, a Julius Meinl üzlete a Grabenen, a Palais Kempinski szálloda és többszáz magánlakás is távhűtést használ az osztrák fővárosban, hogy környezetbarát módon hűtse a helyiségeit. A hagyományos klimatizáláshoz képest ez a hűtési forma ugyanis 70 százalékkal kevesebb energiát igényel és 50 százalékkal alacsonyabb a szén-dioxid kibocsátása. Ráadásul a távhűtésnek köszönhetően kevesebb klímaberendezés fújja a meleget az amúgy is forró utcákra, működtetéséhez pedig – áram mellett – hulladékhőt is fel lehet használni. De miként is működik a távhűtés? A távhűtő központokban nagyteljesítményű, rendkívül hatékony berendezésekkel 5-6 Celsius-fokosra hűtött vizet csővezetéken keresztül juttatják el a fogyasztókhoz, ahol az az épület saját hűtési rendszerébe kerül. A hideg víz felveszi az épület hőjét és elvezeti. Az így átmelegedett vizet ismét központilag hűtik vissza folyók vizével vagy a távfűtési hálózaton keresztül.
Az osztrák fővárosban jelenleg 24 kilométer a távhűtési hálózat hossza, összesen 180 épület csatlakozik rá, de évente 10-15 százalékkal emelkedik az ügyfelek száma. A távhűtést az osztrák főváros energiaszolgáltatója, a Wien Energie működteti, jelenleg 21 hűtőközpontja van. Ebből 14 decentralizált egység, amelyek közvetlenül egy-egy fogyasztót látnak el, hét viszont nagy távhűtési központ, amelyek a távhűtési hálózatot látják el hideg vízzel.. Bécs egyik legnagyobb ilyen távhűtőközpontja a Schottenrigen található, ez például 2022. július 21-én, az év egyik legforróbb napján 150 megawattórányi hideget termelt. Múlt héten egyébként az osztrák főváros távhűtési igénye az azt megelőző héthez képest csaknem egyharmadával emelkedett.
A Wien Energie célja, hogy 2030-ra a mostani 200 megawattról 350 megawattra bővítse a távhűtési kapacitását, a hálózat hosszát pedig megduplázza – 2025-re szeretné a Ringen belül befejezni a hálózat kiépítését. A Wien Energie 2027-ig összesen 90 millió eurót ruház be a távhűtési hálózat fejlesztésébe. A bécsi távhűtés idén ünnepelte 15. születésnapját.
Kép: Wien Energie / Johannes Zinner
Zöld Energia
70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt
Négy korszerű szélerőmű épülhet Banán.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megszerezte első jogerős építési engedélyét a Green Energy Investhor Zrt. (GEI) több önálló projektből álló, összesen közel 500+50 megawatt összteljesítményű szélerőmű-fejlesztési programja, így négy korszerű szélerőmű épülhet a Fejér vármegyei Banán – írja az alternativenergia.hu. A Fejér Vármegyei Kormányhivatal engedélyezte a négy turbinából álló, összesen 28,8 megawatt teljesítményű szélerőműpark megépítését Bana külterületén. Az engedély a GEI 16 települést és három vármegyét érintő országos fejlesztési programjának első építési engedélye – tájékoztatta a beruházó az MTI-t. A GEI közleménye hangsúlyozza, hogy a projekt előkészítése során kiemelt figyelmet fordítottak a természeti értékek megóvására. A beruházás helyszínein több mint egy éven át tartó madár- és denevérvizsgálatok, valamint természetvédelmi felmérések készültek, amelyekre a környezetvédelmi hatástanulmányok és a fejlesztés természetvédelmi intézkedései is épülnek.
A most kiadott építési engedély szigorú természetvédelmi előírásokat tartalmaz: a kivitelezés során biztosítani kell a védett élővilág megóvását, a beruházás üzembe helyezését követően pedig legalább öt éven át folyamatos madár- és denevérmonitoringot kell végezni. A hatósági engedély alapján Bana külterületén négy darab, egyenként 7,2 megawatt névleges teljesítményű szélerőmű építése kezdődhet meg. A szélerőművek rotorjainak (lapátjainak) átmérője 170 méter, a turbinák teljes magassága pedig eléri a 215 métert. Az engedély kizárólag a szélerőművek létesítésére vonatkozik, a hálózati csatlakozás külön engedélyezési eljárás keretében valósul meg. A beruházás kivitelezése a szükséges további hatósági engedélyek és feltételek teljesülését követően kezdődhet meg.
A banai beruházás a GEI által előkészített, több különálló projektből álló, összesen 500+50 megawatt beépített kapacitású szélerőmű-fejlesztési program része, amely 16 települést érint Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Vas vármegyében. A fejlesztés keretében a tervek szerint összesen 70 korszerű szélturbina létesülhet, amelyek várható éves villamosenergia-termelése eléri az 1200 gigawattórát. A projekt megvalósulásával a jelenlegi magyarországi szélerőművi kapacitás közel háromszorosára növekedhet, miközben a fejlesztés jelentős mértékben hozzájárulhat az ország energiabiztonságának erősítéséhez, importenergia-függősége csökkentéséhez, valamint a klímacélok teljesítéséhez – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre nagyobb nyomás alatt a Balaton
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaMiért lehet jó választás Pécs városa a gyerekes családoknak?
-
Zöld Energia16 óra telt el a létrehozás óta70 szélturbina épülhet Magyarországon – elindult az első projekt
