Zöld Energia
Egyre nagyobb a távhűtés iránti igény Bécsben
A forró napok számának növekedésével párhuzamosan évente 10-15 százalékkal nő a bécsi távhűtés ügyfeleinek száma. A mostani 200 megawattos kapacitást 2030-ra 350 megawattra szeretnék bővíteni.
A Bécsi Városháza, az AKH kórház, a Bécsi Egyetem, a Julius Meinl üzlete a Grabenen, a Palais Kempinski szálloda és többszáz magánlakás is távhűtést használ az osztrák fővárosban, hogy környezetbarát módon hűtse a helyiségeit. A hagyományos klimatizáláshoz képest ez a hűtési forma ugyanis 70 százalékkal kevesebb energiát igényel és 50 százalékkal alacsonyabb a szén-dioxid kibocsátása. Ráadásul a távhűtésnek köszönhetően kevesebb klímaberendezés fújja a meleget az amúgy is forró utcákra, működtetéséhez pedig – áram mellett – hulladékhőt is fel lehet használni. De miként is működik a távhűtés? A távhűtő központokban nagyteljesítményű, rendkívül hatékony berendezésekkel 5-6 Celsius-fokosra hűtött vizet csővezetéken keresztül juttatják el a fogyasztókhoz, ahol az az épület saját hűtési rendszerébe kerül. A hideg víz felveszi az épület hőjét és elvezeti. Az így átmelegedett vizet ismét központilag hűtik vissza folyók vizével vagy a távfűtési hálózaton keresztül.
Az osztrák fővárosban jelenleg 24 kilométer a távhűtési hálózat hossza, összesen 180 épület csatlakozik rá, de évente 10-15 százalékkal emelkedik az ügyfelek száma. A távhűtést az osztrák főváros energiaszolgáltatója, a Wien Energie működteti, jelenleg 21 hűtőközpontja van. Ebből 14 decentralizált egység, amelyek közvetlenül egy-egy fogyasztót látnak el, hét viszont nagy távhűtési központ, amelyek a távhűtési hálózatot látják el hideg vízzel.. Bécs egyik legnagyobb ilyen távhűtőközpontja a Schottenrigen található, ez például 2022. július 21-én, az év egyik legforróbb napján 150 megawattórányi hideget termelt. Múlt héten egyébként az osztrák főváros távhűtési igénye az azt megelőző héthez képest csaknem egyharmadával emelkedett.
A Wien Energie célja, hogy 2030-ra a mostani 200 megawattról 350 megawattra bővítse a távhűtési kapacitását, a hálózat hosszát pedig megduplázza – 2025-re szeretné a Ringen belül befejezni a hálózat kiépítését. A Wien Energie 2027-ig összesen 90 millió eurót ruház be a távhűtési hálózat fejlesztésébe. A bécsi távhűtés idén ünnepelte 15. születésnapját.
Kép: Wien Energie / Johannes Zinner
Zöld Energia
Magyar vállalat terjeszkedik az energiatárolás piacán
Kínai együttműködéssel valósít meg energiatárolási projekteket a kalocsai székhelyű Smarttable Cee Kft.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mintegy 1,5 millió euró értékű energiatároló-rendszer szállításáról állapodott meg a kalocsai székhelyű Smarttable Cee Kft. kínai partnerével, a ZTT-vel (Jiangsu Zhongtian Technology), e rendszerek az év végére már üzembe is állhatnak partnereiknél – tájékoztatta az MTI-t a társaság ügyvezető-résztulajdonosa, Bökönyi Zsolt. E rendszereket főként naperőműveknél és nagy teljesítményű elektromosautó-töltők hálózati pufferkapacitásaként alkalmazzák – írja az alternativenergia.hu. A cég 2016-os megalakulásakor eredetileg interaktív kijelzőkkel és okosasztalokkal foglalkozott, majd a nagy teljesítményű elektromosautó-töltési megoldások felé fordult, mára az energiatárolás a legfőbb bevételi forrásuk. A Smarttable a ZTT energiatárolóit saját energiamenedzsment-rendszerével és az Infypower DC-töltési technológiájával integrálja. Így egy rendszerben kezelhető egy töltőállomás, az energiatároló és az adott épület energiafelhasználása is.
Tájékoztatása szerint a lítium-vasfoszfát technológiára épülő kabinetes és konténeres rendszereket gyártó kínai cég kiválasztását másfél éves előkészület és több audit előzte meg. Bökönyi Zsolt kiemelte: céljuk, hogy ne pusztán energiatároló berendezéseket értékesítsenek, hanem a tervezéstől az üzembe helyezésig komplex energetikai megoldást kínáljanak. A társaság a kabinetes rendszerek mellett már nagyobb kapacitású, utility energiatároló-rendszerek előkészítésén is dolgozik, ami újabb mérföldkő lehet a cég életében – tette hozzá.
Növekedési kilátásaik egyik alapja, hogy az általuk forgalmazott rendszerek beruházási költségei olyan szintre estek, amely a projektek megtérülési idejét 1,8-5 évre csökkentette – mondta. A ZTT-vel hosszú távú együttműködésben gondolkodnak, a hazai piac mellett Romániában, Szlovákiában és Olaszországban is látnak növekedési lehetőségeket. Az árbevétel exporthányada 2026 végére mintegy 5 százalékra, 2027-ben pedig 15-20 százalékra növekedhet, hosszabb távú céljuk a forgalmuk duplázása – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
