Zöldinfó
Élelmiszer-pazarlás Magyarországon
Egyes felmérések szerint Magyarországon évente 1,85 millió tonna élelmiszer megy pocsékba, miközben az ENSZ felmérése szerint több százezer magyar alultáplált, és 10-15 ezer éhező gyermek van az országban.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület fórumot indít az élelmiszerpazarlás és veszteség csökkentése érdekében. Az egyesület 2005-ben kezdte a munkáját, 500 partnercéggel együttműködve alkalmanként 500 ezer emberen tudnak segíteni. Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a világon évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer-felesleg keletkezik az élelmiszerláncban, ez az érték a termeléstől számítva a tányérra kerülésig értendő. Ebbe az összegbe beleszámítanak a mezőgazdasági szektorban az aratásnál elhullott búzaszemek, valamint a gyorséttermi láncok kidobott hamburgerei is, amelyeket nem értékesítenek az előállítástól számított egy-két óra elteltével.
Felvetődik tehát a kérdés, hogy miért nem adják ezt a megtermelt felesleget a rászorulóknak. A válasz hátterében az élelmiszer-szabályozás, valamint a kényelem áll. Cseh Balázs szerint már az is hatalmas előrelépés lenne, ha pár százezer tonnát meg lehetne menteni a Magyarországon keletkezett élelmiszerfeleslegből. Ennek az egyik módja az, hogy az élelmiszerlánc egyes részein csökkenjen a felesleg termelése, valamint a másik, hogy ha keletkezett felesleg, akkor azt a rászorulóknak el kellene juttatni.
Zöldinfó
Energiaforradalom az egészségügyben: több tucat intézmény korszerűsödik
Indulhat a kórházak és mentőállomások energetikai korszerűsítése.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Jedlik Ányos Energetikai Program tavaly ősszel meghirdetett pályázata 89 milliárd forinttal segíti egészségügyi intézmények energia-megtakarítást eredményező felújítását – írja az alternativenergia.hu. A támogatói okiratok hatályba lépésével országszerte 25 kórház 70 épületének és 20 mentőállomásnak a fejlesztése válik lehetővé – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM). A program idén egyházi és civil fenntartású intézményekre kiterjesztve folytatódik – tették hozzá. A pályázat a támogatott intézmények hosszú távú működőképességének biztosítása érdekében javítja épületeik energiahatékonyságát. Az elsődleges kiválasztási szempont az volt, hogy az energiafogyasztás megcélzott, 30 százalékos csökkentése költséghatékonyan, nagy biztonsággal teljesíthető legyen. A fejlesztéseknek köszönhetően az intézményekben ellátottak komfortosabb körülmények között gyógyulhatnak, a dolgozók munkafeltételei nagymértékben javulnak – ismertette az EM.
A közlemény szerint a vissza nem térítendő forrás elsősorban az épületek hőtechnikai adottságainak javításában, a fűtési, hűtési, szellőztetési és melegvíz rendszerek korszerűsítésében hasznosulhat. Támogatható a beltéri világítás energiatakarékos átalakítása vagy zöldenergia-termelők (pl. napelem, napkollektor, hőszivattyú) telepítése is. Az intézmények kötelesek a felhasználás nyomon követését és optimalizálását szolgáló energiamenedzsment rendszert bevezetni. A beruházásokat legkésőbb 2029 végéig teljes körűen be kell fejezni. A legnagyobb összegeket elnyert intézmények a Békés Vármegyei Központi Kórház (14,9 milliárd forint), a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház (7,9 milliárd forint) és a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház (6,7 milliárd forint). A fővárosban a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ, az Észak-budai Szent János Centrumkórház, a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet és a Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet valósíthat meg támogatott korszerűsítéseket – ismertette az EM.
A közlemény Steiner Attila energetikáért felelős államtitkárt idézte, aki kiemelte: “A program idén újabb forrásbiztosítással, kiterjesztve folytatódik, a második körben többnyire egyházi és civil intézmények jutnak összesen 31,5 milliárd forinthoz. Nyolc fenntartó összesen 50 épületén hajtanak majd végre legalább 30 százalékos energia-megtakarítást eredményező fejlesztéseket. A budapesti, érdi, fenyőfői, hatvani, igali, kisvárdai, pomázi és törökbálinti ingatlanok felújítása igencsak időszerű, hiszen átlagéletkoruk a hetvenet közelíti. A Jedlik Ányos Energetikai Program így összesen 120 milliárd forint támogatással járul hozzá az egészségügyi intézmények gazdálkodási mozgásterének növeléséhez.” A közlemény emlékeztetett, hogy az Energiaügyi Minisztérium a kórházak mellett a családok és vállalkozások energiahatékonysági fejlesztéseit is segíti. A háztartások akár 10 millió forintot kaphatnak például külső szigetelésre, nyílászárócserére, fűtéskorszerűsítésre az energetikai otthonfelújítási programban. A Jedlik Ányos Energetikai Program összesen 38,7 milliárd forint kamatmentes hitelt biztosít mikro-, kis- és középvállalkozások fővároson kívüli telephelyein tervezett beruházásaihoz. Az igényelhető kölcsönösszeg minimum 10 millió, de akár félmilliárd forint is lehet. A lakossági és céges programokba 2027 tavaszáig lehet jelentkezni az MFB Pont Plusz hálózat fiókjaiban – közölte a tárca.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaArany minősítést kapott a Börzsöny egyik legzöldebb szállodája
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaIdeiglenes engedélyt kapott a szerb olajimport

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés