Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Élelmiszer-pazarlás Magyarországon

Létrehozva:

|

Egyes felmérések szerint Magyarországon évente 1,85 millió tonna élelmiszer megy pocsékba, miközben az ENSZ felmérése szerint több százezer magyar alultáplált, és 10-15 ezer éhező gyermek van az országban.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület fórumot indít az élelmiszerpazarlás és veszteség csökkentése érdekében. Az egyesület 2005-ben kezdte a munkáját, 500 partnercéggel együttműködve alkalmanként 500 ezer emberen tudnak segíteni. Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a világon évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer-felesleg keletkezik az élelmiszerláncban, ez az érték a termeléstől számítva a tányérra kerülésig értendő. Ebbe az összegbe beleszámítanak a mezőgazdasági szektorban az aratásnál elhullott búzaszemek, valamint a gyorséttermi láncok kidobott hamburgerei is, amelyeket nem értékesítenek az előállítástól számított egy-két óra elteltével.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy miért nem adják ezt a megtermelt felesleget a rászorulóknak. A válasz hátterében az élelmiszer-szabályozás, valamint a kényelem áll. Cseh Balázs szerint már az is hatalmas előrelépés lenne, ha pár százezer tonnát meg lehetne menteni a Magyarországon keletkezett élelmiszerfeleslegből. Ennek az egyik módja az, hogy az élelmiszerlánc egyes részein csökkenjen a felesleg termelése, valamint a másik, hogy ha keletkezett felesleg, akkor azt a rászorulóknak el kellene juttatni.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák