Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Élelmiszer-pazarlás Magyarországon

Létrehozva:

|

Egyes felmérések szerint Magyarországon évente 1,85 millió tonna élelmiszer megy pocsékba, miközben az ENSZ felmérése szerint több százezer magyar alultáplált, és 10-15 ezer éhező gyermek van az országban.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület fórumot indít az élelmiszerpazarlás és veszteség csökkentése érdekében. Az egyesület 2005-ben kezdte a munkáját, 500 partnercéggel együttműködve alkalmanként 500 ezer emberen tudnak segíteni. Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a világon évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer-felesleg keletkezik az élelmiszerláncban, ez az érték a termeléstől számítva a tányérra kerülésig értendő. Ebbe az összegbe beleszámítanak a mezőgazdasági szektorban az aratásnál elhullott búzaszemek, valamint a gyorséttermi láncok kidobott hamburgerei is, amelyeket nem értékesítenek az előállítástól számított egy-két óra elteltével.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy miért nem adják ezt a megtermelt felesleget a rászorulóknak. A válasz hátterében az élelmiszer-szabályozás, valamint a kényelem áll. Cseh Balázs szerint már az is hatalmas előrelépés lenne, ha pár százezer tonnát meg lehetne menteni a Magyarországon keletkezett élelmiszerfeleslegből. Ennek az egyik módja az, hogy az élelmiszerlánc egyes részein csökkenjen a felesleg termelése, valamint a másik, hogy ha keletkezett felesleg, akkor azt a rászorulóknak el kellene juttatni.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Vízhiány veszélyezteti a román atomerőmű működését, újabb intézkedéseket vezettek be

Újabb munkálatok kezdődnek Romániában a cernavodai atomerőmű hűtővízellátása érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Duna rendkívül alacsony vízállása miatt újabb azonnali vízszintemelési munkálatokról döntött Romániában az országos vészhelyzeti bizottság a cernavodai atomerőmű újraindítását és folyamatos működését lehetővé tevő hűtővízellátás érdekében – írja az alternativenergia.hu. Az Öreg-Duna medrében Cernavodánál újabb fenékküszöböt építenek, amely a víz egy részét a Duna-Fekete-tenger csatorna, illetve az erőmű hűtőrendszere felé fogja terelni. A munkát a védelmi minisztérium topográfusai és katonai búvárai is segítik. A romániai vízerőműveket működtető Hidroelectrica állami vállalat szombattól kezdődően öt napon át másodpercenként 50 köbméter többletvizet enged le az Olt folyó tározóiból. Ezáltal nemcsak a Duna vízhozamát növelik, hanem többletenergia-termeléssel enyhítik az atomerőmű kiesése miatt keletkezett energiahiányt.

Eközben a vízügyi hatóságok a Duna medrének kotrását is folytatják az atomerőmű térségében. A Duna-Fekete-tenger csatorna vizét operatív tartalékká nyilvánították. Szükség esetén a katasztrófavédelem nagy teljesítményű szivattyúkkal tartja majd megfelelő szinten a cernavodai atomerőmű hűtővízellátását – részletezte a bukaresti kormány közleménye. Romániában július 31-én készenléti állapotot hirdetett ki a kormány a szárazság, a Duna minden korábbinál alacsonyabb vízszintje és az energiahiány miatt, és a folyam egyik elágazásánál elvégzett vízelterelési műveletekkel – a meder kotrásával, a Bala-ágat részlegesen eltorlaszoló uszályok elsüllyesztésével és a Cernavoda felé vezető Öreg-Duna vízellátását akadályozó zátony felrobbantásával – csaknem egy héttel sikerült meghosszabbítani az atomerőmű működési idejét. A román kormány 12,1 millió lejt (842 millió forint) különített el tartalékalapjából a cernavodai atomerőmű vízellátását javító vízelterelési műveletekre.

Az 1400 megawatt beépített teljesítményű atomerőmű Románia villamosenergia-termelésének mintegy 20 százalékát adja. A Duna példátlanul alacsony vízszintje miatt a kanadai Candu technológiával épült atomerőmű egyes blokkját július 28-án, kettes blokkját pedig augusztus 13-án kellett leállítani. A nukleáris energiaforrás nélkül Románia jelentős, 2000 megawatt körüli importra szorul az esti csúcsidőben. A Duna vízszintje augusztus 11-én érte el Cernavodánál az erőmű működtetése szempontjából kritikusnak tekintett mínusz 233 centiméteres értéket. Szombaton mínusz 254 centiméteres vízszintet mértek Cernavodánál, és a hatóságok szerint további apadás várható.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák