Zöldinfó
Élelmiszer-pazarlás Magyarországon
Egyes felmérések szerint Magyarországon évente 1,85 millió tonna élelmiszer megy pocsékba, miközben az ENSZ felmérése szerint több százezer magyar alultáplált, és 10-15 ezer éhező gyermek van az országban.
A Magyar Élelmiszerbank Egyesület fórumot indít az élelmiszerpazarlás és veszteség csökkentése érdekében. Az egyesület 2005-ben kezdte a munkáját, 500 partnercéggel együttműködve alkalmanként 500 ezer emberen tudnak segíteni. Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a világon évente 1,3 milliárd tonna élelmiszer-felesleg keletkezik az élelmiszerláncban, ez az érték a termeléstől számítva a tányérra kerülésig értendő. Ebbe az összegbe beleszámítanak a mezőgazdasági szektorban az aratásnál elhullott búzaszemek, valamint a gyorséttermi láncok kidobott hamburgerei is, amelyeket nem értékesítenek az előállítástól számított egy-két óra elteltével.
Felvetődik tehát a kérdés, hogy miért nem adják ezt a megtermelt felesleget a rászorulóknak. A válasz hátterében az élelmiszer-szabályozás, valamint a kényelem áll. Cseh Balázs szerint már az is hatalmas előrelépés lenne, ha pár százezer tonnát meg lehetne menteni a Magyarországon keletkezett élelmiszerfeleslegből. Ennek az egyik módja az, hogy az élelmiszerlánc egyes részein csökkenjen a felesleg termelése, valamint a másik, hogy ha keletkezett felesleg, akkor azt a rászorulóknak el kellene juttatni.
Zöldinfó
Furcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
Nem vörösiszap szivárog a Dunába Almásfüzitőnél!
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Független laboratóriumi mérések alapján nem vörösiszap vagy a tározóból származó anyag szivárog a Dunába Almásfüzitőnél – mondta el a település polgármestere az MTI-nek. Szabó Gergely (független) hozzátette, a tározókat kezelő Tatai Környezetvédelmi Zrt-től (TKV) kapta meg a vállalat által megrendelt vizsgálat eredményét, mely szerint “egyik komponens mért értéke sem utal arra, hogy a szivárgás a gáttesten belül lévő vörösiszapból, vagy más technológiai anyagból származna” – olvasható az alternativenergia.hu oldalon.
A jegyzőkönyv szerint a Dunában megjelenő vörösesbarna tócsák intenzív huminsav kioldódásból származnak. A polgármester hozzátette, a TKV a független analitikai eredményeket megküldte a Győr-Moson-Sopron vármegyei kormányhivatalhoz, mivel ők indítottak mintavétellel egybekötött vizsgálatot az ügyben. Augusztus közepén a Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetsége (KEMHESZ), valamint állampolgári bejelentések hívták fel a figyelmet, hogy a part mentén több helyen barna színű, szokatlan szagú anyag tört fel és keveredett el a Duna vizében. A horgászszövetség információi szerint a térségben korábban mocsaras, lápos terület volt, ezért lehetségesnek tűnt, hogy az onnan származó, szerves anyagok oldódnak bele a vízbe, ez azonban a vizsgálatok mostani lezárásáig nem tekinthető mérvadónak.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta40 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, rekordaszály sújtotta Szlovéniát

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés