Zöldinfó
Eljöhet a nap, amikor minden napelemet újrahasznosíthatunk
Újrahasznosítás révén ismét értékessé válhat a fotovoltaikus eszközökből származó szilícium.
Bár a napelemek használata a fosszilis energiahordozók hanyagolásával alapvetően kedvezően hat a természetre, a fotovoltaikus rendszereknek is megvan a maguk árnyoldala. A hagyományos napelemekben például rengeteg szilícium van, az anyag újrahasznosítása viszont a magas költségek miatt nem gyakori. Szingapúri szakértők a közelmúltban olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel a polikristályos szilíciumból por hozható létre, abból pedig pelletek készíthetőek – számol be a PV Magazine. A technika a szikraplazma szinterezésen alapul, a szilíciumot germániummal és foszforral keverik el. A megoldásnak köszönhetően a napelemekből származó anyagot nagy teljesítményű termoelektromos eszközökben hasznosíthatják újra, ezek a szerkezetek a hőt alakítják elektromossággá. Ady Suwardi, a csapat tagja szerint eljárásuk minden szilícium alapú panel esetében használható.
A termoelektromos eszközök előnye, hogy igen toleránsak az alapanyagok hibáival és szennyezettségével szemben, éppen ezért ideális alanyok az újrahasznosított szilícium számára. A szilícium újrahasznosítása gazdaságilag alapvetően nem éri meg, mert igen érzékeny anyagról van szó. Az új technika lényege, hogy port készítenek a polikristályos szilíciumból, az anyagból pedig pelleteket állítanak elő. Az eljárás során germániumot és foszfort használnak adalékként, emellett pedig csökkentik a hővezető képességet, így az újrahasznosított anyag javítja a termoelektromos eszköz hűtési és termelési hatékonyságát. A csapat 15,6-szer 15,6 centiméteres napelemes cellákon tesztelte a módszert, a kész port 5 percen át 1150 Celsius-fokon szinterezték. Az eredmények alapján a hozzáadott foszfor és a germánium javították a szilícium tulajdonságait. A szakértők úgy gondolják, hogy az alacsony germániumtartalmú szilícium különösen stabil lehet a termoelektromos eszközökben.
Suwardi szerint egyelőre nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyibe is kerül módszerük alkalmazása, hiszen sok külső tényezőtől, köztük a mérettől, a kínálattól és a munkaerőtől függ az eljárás. A technológia ennek ellenére hozzájárulhat, hogy idővel valóban hatékonyan hasznosíthassuk újra a szilíciumot.
Zöldinfó
Előleg segítené a fagykárt szenvedett gazdákat
Módosulnak a mezőgazdasági kárenyhítés szabályai.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A károsult mezőgazdasági termelők terheinek enyhítése érdekében megteremti a kárenyhítési rendszerből az előlegfizetés lehetőségét a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítása, amelyet kedden nyújtott be a kormány az Országgyűlésnek. A javaslat indoklása emlékeztet: a szélsőséges időjárás már az elmúlt években is jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban, ez a probléma a klímaváltozás következtében állandósulni látszik, sőt az idén a kilátások tovább romlottak. A tavaszi fagykárral érintett területek nagysága 2026 júniusáig meghaladta az előző évit – írja az alternativenergia.hu.
A módosítás szerint a károsult mezőgazdasági termelők terheinek enyhítése érdekében meg kell teremteni a kárenyhítési rendszerből az előlegfizetés lehetőségét, ezért a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítása szükséges. A tervezet kiegészíti a törvényt egy új alcímmel, amely a kárenyhítési előleg törvényi szabályozási szintet igénylő előírásait tartalmazza, továbbá felhatalmazást ad miniszteri rendelet megalkotására a magasabb szabályozási szintet nem igénylő részletszabályok tekintetében.
A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a kárenyhítő juttatás előrehozott kifizetése (kárenyhítési előleg) a kárenyhítési alapban rendelkezésre álló forrás terhére megvalósítható legyen, rögzíti az előleg igénybevételének alapvető feltételeit. Előleg igénylésére az a termelő lesz jogosult, aki a kockázatközösségben tagsággal rendelkezik, az egységes kérelme alapján legalább 1 hektár termő szőlő-, illetve gyümölcsültetvénnyel rendelkezik, és az agrárkár-megállapító szerv által igazolt kára következett be a tavaszi fagy miatt. A kárenyhítési előleg megállapítására vonatkozó részletszabályokat végrehajtási rendelet határozza meg. A módosítás révén a kárenyhítési hozzájárulás és a krízisbiztosítási hozzájárulás már nemcsak banki átutalással lesz fizethető, hanem online bankkártyás fizetéssel is.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA nagy SUV-k miatt fogyhatnak el a parkolóhelyek Európában
