Zöldinfó
Eljöhet a nap, amikor minden napelemet újrahasznosíthatunk
Újrahasznosítás révén ismét értékessé válhat a fotovoltaikus eszközökből származó szilícium.
Bár a napelemek használata a fosszilis energiahordozók hanyagolásával alapvetően kedvezően hat a természetre, a fotovoltaikus rendszereknek is megvan a maguk árnyoldala. A hagyományos napelemekben például rengeteg szilícium van, az anyag újrahasznosítása viszont a magas költségek miatt nem gyakori. Szingapúri szakértők a közelmúltban olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel a polikristályos szilíciumból por hozható létre, abból pedig pelletek készíthetőek – számol be a PV Magazine. A technika a szikraplazma szinterezésen alapul, a szilíciumot germániummal és foszforral keverik el. A megoldásnak köszönhetően a napelemekből származó anyagot nagy teljesítményű termoelektromos eszközökben hasznosíthatják újra, ezek a szerkezetek a hőt alakítják elektromossággá. Ady Suwardi, a csapat tagja szerint eljárásuk minden szilícium alapú panel esetében használható.
A termoelektromos eszközök előnye, hogy igen toleránsak az alapanyagok hibáival és szennyezettségével szemben, éppen ezért ideális alanyok az újrahasznosított szilícium számára. A szilícium újrahasznosítása gazdaságilag alapvetően nem éri meg, mert igen érzékeny anyagról van szó. Az új technika lényege, hogy port készítenek a polikristályos szilíciumból, az anyagból pedig pelleteket állítanak elő. Az eljárás során germániumot és foszfort használnak adalékként, emellett pedig csökkentik a hővezető képességet, így az újrahasznosított anyag javítja a termoelektromos eszköz hűtési és termelési hatékonyságát. A csapat 15,6-szer 15,6 centiméteres napelemes cellákon tesztelte a módszert, a kész port 5 percen át 1150 Celsius-fokon szinterezték. Az eredmények alapján a hozzáadott foszfor és a germánium javították a szilícium tulajdonságait. A szakértők úgy gondolják, hogy az alacsony germániumtartalmú szilícium különösen stabil lehet a termoelektromos eszközökben.
Suwardi szerint egyelőre nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyibe is kerül módszerük alkalmazása, hiszen sok külső tényezőtől, köztük a mérettől, a kínálattól és a munkaerőtől függ az eljárás. A technológia ennek ellenére hozzájárulhat, hogy idővel valóban hatékonyan hasznosíthassuk újra a szilíciumot.
Zöldinfó
Ritkaföldfémek és lítium: geopolitikai fegyverré válhatnak a kritikus nyersanyagok
A kritikus nyersanyagok ellátási láncainak diverzifikálását sürgeti a Nemzetközi Energiaügynökség.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kritikus nyersanyagok ellátási láncainak földrajzi koncentrációja tovább erősödött, miközben az exportkorlátozások miatt az ellátásbiztonsági kockázatok egyre inkább gazdasági és nemzetbiztonsági kihívássá válnak – állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) közzétett Global Critical Minerals Outlook 2026 című tanulmányában. A jelentés szerint a kritikus ásványi nyersanyagok az elmúlt években az energia-, gazdaság- és nemzetbiztonsági politika középpontjába kerültek – írja az alternativenergia.hu. Bár továbbra is aggodalomra ad okot egyes nyersanyagok – különösen a réz – jövőbeni kínálata, a kormányok figyelme egyre inkább az ellátási láncok ellenálló képességének növelésére és a beszerzési források diverzifikálására irányul.
Az IEA rámutatott, hogy a finomítási kapacitások koncentrációja 2025-ben tovább nőtt. Az elmúlt két évben a finomított nyersanyagok kínálatának bővüléséből a nikkel esetében több mint háromnegyed részt Indonézia, a többi kulcsfontosságú energiahordozó-ásvány esetében pedig Kína adta. A mangán, a nikkel és a grafit piacán a kínálat növekedése gyakorlatilag teljes egészében a vezető piaci szereplőtől származott. Kivételt a ritkaföldfémek jelentettek, ahol az Egyesült Államokban indított új beruházások és a malajziai termelés bővülése mérsékelte a koncentrációt. A tanulmány szerint az exportkorlátozások megsokszorozódása a korábban elméleti kockázatnak tekintett ellátási függőséget közvetlen gazdasági fenyegetéssé változtatta.
Kína 2023 óta megháromszorozta az exportellenőrzés alá vont ásványi termékek körét, míg a Kongói Demokratikus Köztársaság a kobaltra, Zimbabwe a lítiumra, Mozambik pedig a grafitra vezetett be kereskedelmi korlátozásokat. Az IEA kiemelte, hogy 2025-ben már kézzelfoghatóvá váltak a túlzottan koncentrált ellátási láncok gazdasági következményei. Kína tavaly áprilisban exportkorlátozásokat vezetett be hét nehéz ritkaföldfémre, ami több autógyártót termelésének visszafogására vagy ideiglenes leállítására kényszerített. Az októberben tovább szigorított intézkedések – amelyeket később egy évre felfüggesztettek – teljes körű bevezetése évente mintegy 6500 milliárd dollár értékű, Kínán kívüli feldolgozóipari termelést veszélyeztethetne az autóiparban, a csúcstechnológiai, a védelmi és az energetikai ágazatban.
A jelentés szerint a kritikus ásványi nyersanyagokba irányuló beruházások értéke 2025-ben 9 százalékkal csökkent, ezzel több éves növekedési időszak szakadt meg. A legnagyobb visszaesés az akkumulátoripari fémeknél következett be: a beruházási kiadások több mint 20 százalékkal, a lítiumtermelő vállalatok esetében pedig mintegy 40 százalékkal estek vissza. Ezzel szemben a rézipari beruházások 8 százalékkal emelkedtek, ami az IEA szerint a fém hosszú távú keresleti kilátásaiba vetett bizalmat tükrözi.
Az ügynökség ugyanakkor kedvező fejleménynek nevezte, hogy a kormányok egyre aktívabban támogatják a kritikus nyersanyagok ellátásának bővítését és diverzifikálását. A fejlett gazdaságok állami finanszírozási vállalásai 2025-ben megközelítették a 65 milliárd dollárt, ami több mint négyszerese a 2023-as szintnek, bár a tényleges kifizetések továbbra is elmaradnak a vállalásoktól. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint a legfrissebb elemzés azt mutatja, hogy viszonylag kis mennyiségű kritikus nyersanyag ellátási láncaitól rendkívül nagy gazdasági érték függ, miközben ezek a láncok továbbra is erősen koncentráltak és sérülékenyek. Hozzátette ugyanakkor, hogy biztató előrelépések tapasztalhatók, különösen a ritkaföldfémek ellátási láncaiban, ahol a célzott szakpolitikai intézkedések és a beruházásösztönzés már éreztetik hatásukat. Az IEA szerint a diverzifikált beszerzés magasabb költségei a jelenlegi geopolitikai környezetben a gazdasági biztonságot szolgáló biztosítási díjként is felfoghatók.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
