Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Eljöhet a nap, amikor minden napelemet újrahasznosíthatunk

Létrehozva:

|

Újrahasznosítás révén ismét értékessé válhat a fotovoltaikus eszközökből származó szilícium.

Bár a napelemek használata a fosszilis energiahordozók hanyagolásával alapvetően kedvezően hat a természetre, a fotovoltaikus rendszereknek is megvan a maguk árnyoldala. A hagyományos napelemekben például rengeteg szilícium van, az anyag újrahasznosítása viszont a magas költségek miatt nem gyakori. Szingapúri szakértők a közelmúltban olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel a polikristályos szilíciumból por hozható létre, abból pedig pelletek készíthetőek – számol be a PV Magazine. A technika a szikraplazma szinterezésen alapul, a szilíciumot germániummal és foszforral keverik el. A megoldásnak köszönhetően a napelemekből származó anyagot nagy teljesítményű termoelektromos eszközökben hasznosíthatják újra, ezek a szerkezetek a hőt alakítják elektromossággá. Ady Suwardi, a csapat tagja szerint eljárásuk minden szilícium alapú panel esetében használható.

A termoelektromos eszközök előnye, hogy igen toleránsak az alapanyagok hibáival és szennyezettségével szemben, éppen ezért ideális alanyok az újrahasznosított szilícium számára. A szilícium újrahasznosítása gazdaságilag alapvetően nem éri meg, mert igen érzékeny anyagról van szó. Az új technika lényege, hogy port készítenek a polikristályos szilíciumból, az anyagból pedig pelleteket állítanak elő. Az eljárás során germániumot és foszfort használnak adalékként, emellett pedig csökkentik a hővezető képességet, így az újrahasznosított anyag javítja a termoelektromos eszköz hűtési és termelési hatékonyságát. A csapat 15,6-szer 15,6 centiméteres napelemes cellákon tesztelte a módszert, a kész port 5 percen át 1150 Celsius-fokon szinterezték. Az eredmények alapján a hozzáadott foszfor és a germánium javították a szilícium tulajdonságait. A szakértők úgy gondolják, hogy az alacsony germániumtartalmú szilícium különösen stabil lehet a termoelektromos eszközökben.

Advertisement

Suwardi szerint egyelőre nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyibe is kerül módszerük alkalmazása, hiszen sok külső tényezőtől, köztük a mérettől, a kínálattól és a munkaerőtől függ az eljárás. A technológia ennek ellenére hozzájárulhat, hogy idővel valóban hatékonyan hasznosíthassuk újra a szilíciumot.

Advertisement

Zöldinfó

Aszály, infláció és állatbetegségek: komoly kihívások előtt az agrárszektor

2026 a változások éve a mezőgazdaságban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mezőgazdaságban 2026 a változások éve, a legnagyobb kihívást az energiaárak, az infláció, a forint árfolyamának alakulása, a klímaváltozás, az aszály, az állatbetegségek, valamint a tej- és sertésárak jelentik – hangsúlyozta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Hódmezővásárhelyen. Demeter Zoltán szerint e kihívások nem védhetők ki modernizáció, innováció és hatékonyságnövelés nélkül – írja az alternativenergia.hu. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Közös Agrárpolitika révén összesen több mint 5300 milliárd forint támogatás érkezik a magyar agrárszektorba, ami forrása lehet ennek.

Demeter Zoltán hangsúlyozta, hogy a bankrendszer kiszámítható, stabil ágazatnak tekinti a mezőgazdaságot. A mezőgazdasági szereplők bizalmi indexe az ágazat jövőjére vonatkozóan stagnál, de a piaci szereplők kivárnak, mert bizonytalanok a piac jövőjével kapcsolatban. Úgy véli, a támogatásoknak köszönhetően – még ha mérsékeltebb ütemben is – de el fognak indulni a beruházások a szektorban. Bodor Tibor, a K&H vállalati divízió vezetője azt hangsúlyozta: a gazdasági sikerek és a környezteti felelősségvállalás kéz a kézben jár. Ebben segítheti a gazdákat az Agrárközgazdasági Intézettel közösen kifejlesztett agrár széndioxid kalkulátoruk, amelynek segítségével a gazdák fel tudják mérni tevékenységük karbonlábnyomát.

Szólt a bank fenntartható agráriumiért ösztöndíjpályázatáról is, amely több mint tíz éve kínál lehetőséget az agrárfelsőoktatásban tanuló hallgatók számára, és célja a környezettudatos, fenntartható és innovatív mezőgazdasági megoldásokat kutató hallgatók anyagi támogatása. A K&H vállalati ügyfelei közül több mint 11 ezer működik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén – ismertette Bodor Tibor.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák