Zöldinfó
Eljöhet a nap, amikor minden napelemet újrahasznosíthatunk
Újrahasznosítás révén ismét értékessé válhat a fotovoltaikus eszközökből származó szilícium.
Bár a napelemek használata a fosszilis energiahordozók hanyagolásával alapvetően kedvezően hat a természetre, a fotovoltaikus rendszereknek is megvan a maguk árnyoldala. A hagyományos napelemekben például rengeteg szilícium van, az anyag újrahasznosítása viszont a magas költségek miatt nem gyakori. Szingapúri szakértők a közelmúltban olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel a polikristályos szilíciumból por hozható létre, abból pedig pelletek készíthetőek – számol be a PV Magazine. A technika a szikraplazma szinterezésen alapul, a szilíciumot germániummal és foszforral keverik el. A megoldásnak köszönhetően a napelemekből származó anyagot nagy teljesítményű termoelektromos eszközökben hasznosíthatják újra, ezek a szerkezetek a hőt alakítják elektromossággá. Ady Suwardi, a csapat tagja szerint eljárásuk minden szilícium alapú panel esetében használható.
A termoelektromos eszközök előnye, hogy igen toleránsak az alapanyagok hibáival és szennyezettségével szemben, éppen ezért ideális alanyok az újrahasznosított szilícium számára. A szilícium újrahasznosítása gazdaságilag alapvetően nem éri meg, mert igen érzékeny anyagról van szó. Az új technika lényege, hogy port készítenek a polikristályos szilíciumból, az anyagból pedig pelleteket állítanak elő. Az eljárás során germániumot és foszfort használnak adalékként, emellett pedig csökkentik a hővezető képességet, így az újrahasznosított anyag javítja a termoelektromos eszköz hűtési és termelési hatékonyságát. A csapat 15,6-szer 15,6 centiméteres napelemes cellákon tesztelte a módszert, a kész port 5 percen át 1150 Celsius-fokon szinterezték. Az eredmények alapján a hozzáadott foszfor és a germánium javították a szilícium tulajdonságait. A szakértők úgy gondolják, hogy az alacsony germániumtartalmú szilícium különösen stabil lehet a termoelektromos eszközökben.
Suwardi szerint egyelőre nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyibe is kerül módszerük alkalmazása, hiszen sok külső tényezőtől, köztük a mérettől, a kínálattól és a munkaerőtől függ az eljárás. A technológia ennek ellenére hozzájárulhat, hogy idővel valóban hatékonyan hasznosíthassuk újra a szilíciumot.
Zöldinfó
Tartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
Kína hajtja a globális olajkereslet növekedését, miközben túlkínálat fenyegeti a piacot.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) publikált havi olajpiaci jelentésében megemelte az idei és a jövő évi globális olajkínálat növekedésére vonatkozó előrejelzéseit, jelezve, hogy 2026-ban még nagyobb többlet várható – írja az alternativenergia.hu. Az IEA legfrissebb havi olajpiaci jelentése (Oil Market Report, OMR) szerint a harmadik negyedévben világszinten napi 920 ezer hordó volt az olajkereslet éves növekedése, amit elsősorban a kínai szállítások erősödése hajtott. Ez több mint kétszerese a második negyedévben mért bővülésnek. Az IEA szerint az idei évben összességében napi 790 ezer hordó 2026-ban pedig 770 ezer hordó lehet az éves keresletnövekedés, főként az Egyesült Államok és Kína felhasználási igényének köszönhetően. A kínálati oldalon októberben átmenetileg megállt a hónapok óta tartó növekedés: a globális olajtermelés napi 440 ezer hordóval 108,2 millió hordóra csökkent. Ennek ellenére a világszintű kitermelés január óta napi 6,2 millió hordóval nőtt, nagyjából fele-fele arányban OPEC+ és nem-OPEC+ országok között megosztva. Az IEA várakozásai szerint 2025-ben átlagosan napi 3,1 millió hordóval, 2026-ban pedig napi 2,5 millió hordóval nőhet a globális kínálat, elérve a napi 108,7 millió hordós szintet.
A globális olajtartalékok szeptemberben 2021 júliusa óta a legnagyobb mértékben 77,7 millió hordóval nőttek. Októberben az előzetes adatok további készletnövekedést jeleznek, döntően a tengeren lévő olajkészletek bővülése miatt. Az északi-tengeri Dated Brent olajár októberben 3 dollárral, 65 dollár/hordóra esett vissza, ami már a negyedik egymást követő havi csökkenés. A hónap közepén rövid időre 60 dollár alá is süllyedt az ár, mielőtt az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság által a Rosznyefty és a Lukoil ellen bejelentett szankciók hatására újra 62 dollár/hordó körül stabilizálódott.
Az IEA szerint a globális olajpiac egyre “aránytalanabbá” válik: miközben a kínálat gyors ütemben nő, a kereslet csak mérsékelt bővülést mutat. A kilátásokat további bizonytalanságok terhelik, beleértve a kereskedelmi feszültségek újbóli kiéleződésének és az amerikai kormányzati leállásnak gazdasági következményeit, valamint az orosz olajipart érintő új szankciók hatásait. Az IEA összegzése szerint a piaci egyensúlyhiányok tovább mélyülhetnek, amennyiben a termelés felfutása tartós marad, miközben a keresletnövekedés szerény szinten stabilizálódik.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó6 óra telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
