Zöldinfó

Eljöhet a nap, amikor minden napelemet újrahasznosíthatunk

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-06-09

Szerző:

Hell

Újrahasznosítás révén ismét értékessé válhat a fotovoltaikus eszközökből származó szilícium.

Bár a napelemek használata a fosszilis energiahordozók hanyagolásával alapvetően kedvezően hat a természetre, a fotovoltaikus rendszereknek is megvan a maguk árnyoldala. A hagyományos napelemekben például rengeteg szilícium van, az anyag újrahasznosítása viszont a magas költségek miatt nem gyakori. Szingapúri szakértők a közelmúltban olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel a polikristályos szilíciumból por hozható létre, abból pedig pelletek készíthetőek – számol be a PV Magazine. A technika a szikraplazma szinterezésen alapul, a szilíciumot germániummal és foszforral keverik el. A megoldásnak köszönhetően a napelemekből származó anyagot nagy teljesítményű termoelektromos eszközökben hasznosíthatják újra, ezek a szerkezetek a hőt alakítják elektromossággá. Ady Suwardi, a csapat tagja szerint eljárásuk minden szilícium alapú panel esetében használható.

A termoelektromos eszközök előnye, hogy igen toleránsak az alapanyagok hibáival és szennyezettségével szemben, éppen ezért ideális alanyok az újrahasznosított szilícium számára. A szilícium újrahasznosítása gazdaságilag alapvetően nem éri meg, mert igen érzékeny anyagról van szó. Az új technika lényege, hogy port készítenek a polikristályos szilíciumból, az anyagból pedig pelleteket állítanak elő. Az eljárás során germániumot és foszfort használnak adalékként, emellett pedig csökkentik a hővezető képességet, így az újrahasznosított anyag javítja a termoelektromos eszköz hűtési és termelési hatékonyságát. A csapat 15,6-szer 15,6 centiméteres napelemes cellákon tesztelte a módszert, a kész port 5 percen át 1150 Celsius-fokon szinterezték. Az eredmények alapján a hozzáadott foszfor és a germánium javították a szilícium tulajdonságait. A szakértők úgy gondolják, hogy az alacsony germániumtartalmú szilícium különösen stabil lehet a termoelektromos eszközökben.

Suwardi szerint egyelőre nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyibe is kerül módszerük alkalmazása, hiszen sok külső tényezőtől, köztük a mérettől, a kínálattól és a munkaerőtől függ az eljárás. A technológia ennek ellenére hozzájárulhat, hogy idővel valóban hatékonyan hasznosíthassuk újra a szilíciumot.

Kapcsolódó tartalom:hulladék napelem napenergia újrahasznosítás

Zöldinfó

Zöld innovációkat keresnek: április végéig lehet pályázni a Zöld Rügy díjra

Zöld Rügy díj: április 30-ig nevezhetnek a fenntartható települési megoldások.

Létrehozva:

54 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-26

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Fenntarthatósági kezdeményezéseiket bemutató települések jelentkezését várja az Arrabona EGTC által alapított Zöld Rügy díj, amely a magyar–szlovák határ menti térségben megvalósuló környezetvédelmi és klímaalkalmazkodási projekteket ismeri el – ismertette az alternativenergia.hu. A pályázatok benyújtásának határideje 2026. április 30. A díj célja, hogy bemutassa és ösztönözze azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek a települések fenntartható működését, a természeti erőforrások védelmét és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítik. A pályázatra az Arrabona EGTC együttműködéséhez tartozó 1 000 és 10 000 fő közötti települések, illetve legfeljebb 10 000 lakosú városrészek jelentkezhetnek. A kezdeményezés olyan projektek bemutatását várja, amelyek például a klímaváltozás hatásainak mérséklését vagy az alkalmazkodást segítik a vízgazdálkodást és a zöld infrastruktúrát fejlesztik a biodiverzitást és a zöldterületek védelmét szolgálják javítják a levegőminőséget vagy csökkentik a hulladéktermelést.

„A Zöld Rügy díj célja, hogy láthatóvá tegye azokat a települési kezdeményezéseket, amelyek a fenntartható fejlődés és a klímavédelem területén mutatnak példát. A helyi közösségek sokszor nagyon kreatív és hatékony megoldásokat találnak a környezeti kihívásokra” – mondta Németh Tamás Zoltán, az Arrabona EGTC vezetője és az Európai Éghajlati Paktum nagykövete is. Munkájában kiemelt figyelmet fordít a közösségi klímavédelmi kezdeményezések erősítésére. A Zöld Rügy díj célkitűzései több ponton is összhangban állnak az Európai Éghajlati Paktum törekvéseivel, amelyek a helyi közösségek bevonását, a fenntartható települési megoldások bemutatását és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő jó gyakorlatok terjesztését támogatják.

A díj teljes keretösszege 4 millió forint, amelyet az Arrabona EGTC saját forrásból biztosít. Az Arrabona EGTC egy magyar–szlovák határ menti együttműködési területfejlesztéssel foglalkozó szervezet, amely önkormányzatok és intézmények partnerségében dolgozik a térség fenntartható fejlődését támogató projektek megvalósításán. A pályázat részletei és a jelentkezési feltételek az Arrabona EGTC honlapján érhetők el: https://arrabona.eu/zold-rugy-dij/. A jelentkezések benyújtásának határideje: 2026. április 30.

Tovább olvasom