Zöldinfó
Eljöhet a nap, amikor minden napelemet újrahasznosíthatunk
Újrahasznosítás révén ismét értékessé válhat a fotovoltaikus eszközökből származó szilícium.
Bár a napelemek használata a fosszilis energiahordozók hanyagolásával alapvetően kedvezően hat a természetre, a fotovoltaikus rendszereknek is megvan a maguk árnyoldala. A hagyományos napelemekben például rengeteg szilícium van, az anyag újrahasznosítása viszont a magas költségek miatt nem gyakori. Szingapúri szakértők a közelmúltban olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel a polikristályos szilíciumból por hozható létre, abból pedig pelletek készíthetőek – számol be a PV Magazine. A technika a szikraplazma szinterezésen alapul, a szilíciumot germániummal és foszforral keverik el. A megoldásnak köszönhetően a napelemekből származó anyagot nagy teljesítményű termoelektromos eszközökben hasznosíthatják újra, ezek a szerkezetek a hőt alakítják elektromossággá. Ady Suwardi, a csapat tagja szerint eljárásuk minden szilícium alapú panel esetében használható.
A termoelektromos eszközök előnye, hogy igen toleránsak az alapanyagok hibáival és szennyezettségével szemben, éppen ezért ideális alanyok az újrahasznosított szilícium számára. A szilícium újrahasznosítása gazdaságilag alapvetően nem éri meg, mert igen érzékeny anyagról van szó. Az új technika lényege, hogy port készítenek a polikristályos szilíciumból, az anyagból pedig pelleteket állítanak elő. Az eljárás során germániumot és foszfort használnak adalékként, emellett pedig csökkentik a hővezető képességet, így az újrahasznosított anyag javítja a termoelektromos eszköz hűtési és termelési hatékonyságát. A csapat 15,6-szer 15,6 centiméteres napelemes cellákon tesztelte a módszert, a kész port 5 percen át 1150 Celsius-fokon szinterezték. Az eredmények alapján a hozzáadott foszfor és a germánium javították a szilícium tulajdonságait. A szakértők úgy gondolják, hogy az alacsony germániumtartalmú szilícium különösen stabil lehet a termoelektromos eszközökben.
Suwardi szerint egyelőre nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyibe is kerül módszerük alkalmazása, hiszen sok külső tényezőtől, köztük a mérettől, a kínálattól és a munkaerőtől függ az eljárás. A technológia ennek ellenére hozzájárulhat, hogy idővel valóban hatékonyan hasznosíthassuk újra a szilíciumot.
Zöldinfó
Közösségi összefogással létesült új városi minierdő Veszprémben
A „Nemzeti Faültetés Napja 2026” alkalmából közösségi faültetéssel hoztak létre egy 250 négyzetméteres Miyawaki minierdőt Veszprémben.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A kezdeményezést a VKSZ Zrt. indította el, a megvalósításhoz pedig több partner is hozzájárult, köztük a Greenman Kft – írja az alternativenergia.hu. A projekt pályázati támogatását a 10 millió fa Alapítvány biztosította. A közösségi ültetés során összesen 1000 növény – 500 fa és 500 cserje – került a talajba önkéntesek bevonásával, a Miyawaki-módszer elvei szerint. A Miyawaki-erdők szerepe egyre hangsúlyosabb a városi zöldfelületek fejlesztésében. Az őshonos fajokra épülő, sűrű telepítésű minierdők rövid időn belül zárt, ellenálló növényállományt alakítanak ki, miközben növelik a biodiverzitást, élőhelyet teremtenek a beporzóknak és a madaraknak, valamint hozzájárulnak a városi hősziget-hatás csökkentéséhez. A szakmai megközelítés szerint az ilyen fiatal erdők sikeres fejlődésében nemcsak a növényösszetétel, hanem a talajélet minősége is meghatározó. A mikroorganizmusok közössége kulcsszerepet játszik abban, hogy az erdő vegyszermentes és természetes módon tudjon megerősödni, alkalmazkodva a városi környezet sajátos terheléseihez.
Helyi felelősségvállalás és hosszú távú szemlélet
A Greenman az ültetéshez és az azt követő kezelésekhez professzionális készítményeket ajánlott fel, amelyek kifejezetten a talajélet támogatására és a gyökérfejlődés elősegítésére szolgálnak. A telepítés során Greenman AlgiNova, Greenman Agro és Greenman HuminCell készítmények kerültek alkalmazásra, támogatva az ifjú erdő egészséges fejlődését vegyszermentes, természetes módon. A helyi vállalkozás közreműködése nem merült ki a terméktámogatásban: a Greenman munkatársai önkéntesként személyesen is részt vettek a szombati ültetésben, bekapcsolódva a közösségi munkába és a helyszíni feladatokba.
Veszprémi vállalkozásként a Greenman számára különösen fontos, hogy olyan projektekhez kapcsolódjon, amelyek a közvetlen környezet hosszú távú élhetőségét szolgálják. A vállalat szemlélete szerint a fenntartható megoldások akkor válnak valódi értékké, ha azok helyi szinten is kézzelfogható eredményeket hoznak, és hozzájárulnak a közösségek életminőségének javításához. Az új Miyawaki minierdő jó példája annak, hogyan találkozhat egy önkormányzati kezdeményezés, a helyiek önkénteskedése és vállalati közreműködés egy közös, környezetileg és társadalmilag is értékes cél mentén, Veszprém fenntarthatóbb és élhetőbb jövőéért.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVíztározók építésével válaszol az aszályra Magyarország
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
