Zöldinfó

Eljöhet a nap, amikor minden napelemet újrahasznosíthatunk

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-06-09

Szerző:

Hell

Újrahasznosítás révén ismét értékessé válhat a fotovoltaikus eszközökből származó szilícium.

Bár a napelemek használata a fosszilis energiahordozók hanyagolásával alapvetően kedvezően hat a természetre, a fotovoltaikus rendszereknek is megvan a maguk árnyoldala. A hagyományos napelemekben például rengeteg szilícium van, az anyag újrahasznosítása viszont a magas költségek miatt nem gyakori. Szingapúri szakértők a közelmúltban olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel a polikristályos szilíciumból por hozható létre, abból pedig pelletek készíthetőek – számol be a PV Magazine. A technika a szikraplazma szinterezésen alapul, a szilíciumot germániummal és foszforral keverik el. A megoldásnak köszönhetően a napelemekből származó anyagot nagy teljesítményű termoelektromos eszközökben hasznosíthatják újra, ezek a szerkezetek a hőt alakítják elektromossággá. Ady Suwardi, a csapat tagja szerint eljárásuk minden szilícium alapú panel esetében használható.

A termoelektromos eszközök előnye, hogy igen toleránsak az alapanyagok hibáival és szennyezettségével szemben, éppen ezért ideális alanyok az újrahasznosított szilícium számára. A szilícium újrahasznosítása gazdaságilag alapvetően nem éri meg, mert igen érzékeny anyagról van szó. Az új technika lényege, hogy port készítenek a polikristályos szilíciumból, az anyagból pedig pelleteket állítanak elő. Az eljárás során germániumot és foszfort használnak adalékként, emellett pedig csökkentik a hővezető képességet, így az újrahasznosított anyag javítja a termoelektromos eszköz hűtési és termelési hatékonyságát. A csapat 15,6-szer 15,6 centiméteres napelemes cellákon tesztelte a módszert, a kész port 5 percen át 1150 Celsius-fokon szinterezték. Az eredmények alapján a hozzáadott foszfor és a germánium javították a szilícium tulajdonságait. A szakértők úgy gondolják, hogy az alacsony germániumtartalmú szilícium különösen stabil lehet a termoelektromos eszközökben.

Suwardi szerint egyelőre nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyibe is kerül módszerük alkalmazása, hiszen sok külső tényezőtől, köztük a mérettől, a kínálattól és a munkaerőtől függ az eljárás. A technológia ennek ellenére hozzájárulhat, hogy idővel valóban hatékonyan hasznosíthassuk újra a szilíciumot.

Kapcsolódó tartalom:hulladék napelem napenergia újrahasznosítás

Zöldinfó

A Biodóm új fejezete: négy évszakos élménytér nyílt Budapest szívében

Megnyílt kedden a budapesti “Biodóm városi oázis”, amely a trópusi és szubtrópusi növények mellett különleges állatfajokat is bemutat a nagyközönségnek.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-04

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A közösségi térként is funkcionáló Biodóm négy évszakos helyszín, ahol az egzotikus növények mellett többféle állatot, köztük a cerkófmajmok rokonsági körébe tartozó hulmánokat, bali seregélyeket és sarkantyús teknősöket is bemutatnak – mondta el Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a megnyitón. A természet- és környezetvédelem, az állatjólét fontosságára hívta fel a figyelmet Gajdos László élő környezetért felelős miniszter. Kiemelte: a kormánynak nagy a felelőssége, hogy amit vállalt, megtegye, és erős környezetvédelmi tárca jöjjön létre. Elmondta: állatjóléttel eddig ilyen szinten még sosem foglalkoztak, helyettes államtitkársághoz fog tartozni ez a terület – írja az alternativenergia.hu. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium elnevezés arra utal, hogy az egész bolygó, az egész élő környezet fontos – hangsúlyozta Gajdos László, hozzátéve: a kisgyermekek pedig elsősorban állatkertben találkoznak először a biodiverzitással, itt tanulhatják meg, hogy mindezt meg kell becsülni.

Magyarországon 13 állatkert van önkormányzati kézben és 50 magánkézben, és több mint 4 millió látogató jut el évente állatkertbe – mutatott rá, hozzátéve: ezen intézmények funkciója sokrétű, mivel a rekreáció és a turizmus segítése mellett a tudományos háttérmunka is feladatuk. Szimbólumnak nevezte a Biodómot Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint a jövő dönti majd el, hogy a jó vagy a rossz szimbóluma lesz-e. A főpolgármester felidézte, hogy 2019-ben szembesült először a Biodóm helyzetével, többek között a nem megfelelően előkészített tervezéssel. Karácsony Gergely megköszönte az állatkert munkatársainak, hogy a rossz helyzet ellenére sem adták fel, hanem elképesztő energiát és elköteleződést beletéve létrehozták a városi oázist.

A Biodóm központi csarnokában állandó látnivalóként megnyíló városi oázist a látogatók szerdától vehetik birtokba, a helyszínen vízesés, egzotikus növények és őslények mozgó rekonstrukciói is láthatók. A Biodóm építése 2018-ban kezdődött meg, a saját ökoszisztémájú és ezáltal számos egzotikus faj tartására is alkalmas grandiózus épületnek a tervek szerint 2021-re kellett volna elkészülnie. A Biodóm a főváros és a kormány közötti viták, a sok éven át tartó bizonytalanság után végül 2024-ben nyitotta meg először a kapuit, és azóta több nagyobb rendezvénynek és időszaki kiállításnak adott otthont.

Tovább olvasom