Zöldinfó
Eljöhet a nap, amikor minden napelemet újrahasznosíthatunk
Újrahasznosítás révén ismét értékessé válhat a fotovoltaikus eszközökből származó szilícium.
Bár a napelemek használata a fosszilis energiahordozók hanyagolásával alapvetően kedvezően hat a természetre, a fotovoltaikus rendszereknek is megvan a maguk árnyoldala. A hagyományos napelemekben például rengeteg szilícium van, az anyag újrahasznosítása viszont a magas költségek miatt nem gyakori. Szingapúri szakértők a közelmúltban olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel a polikristályos szilíciumból por hozható létre, abból pedig pelletek készíthetőek – számol be a PV Magazine. A technika a szikraplazma szinterezésen alapul, a szilíciumot germániummal és foszforral keverik el. A megoldásnak köszönhetően a napelemekből származó anyagot nagy teljesítményű termoelektromos eszközökben hasznosíthatják újra, ezek a szerkezetek a hőt alakítják elektromossággá. Ady Suwardi, a csapat tagja szerint eljárásuk minden szilícium alapú panel esetében használható.
A termoelektromos eszközök előnye, hogy igen toleránsak az alapanyagok hibáival és szennyezettségével szemben, éppen ezért ideális alanyok az újrahasznosított szilícium számára. A szilícium újrahasznosítása gazdaságilag alapvetően nem éri meg, mert igen érzékeny anyagról van szó. Az új technika lényege, hogy port készítenek a polikristályos szilíciumból, az anyagból pedig pelleteket állítanak elő. Az eljárás során germániumot és foszfort használnak adalékként, emellett pedig csökkentik a hővezető képességet, így az újrahasznosított anyag javítja a termoelektromos eszköz hűtési és termelési hatékonyságát. A csapat 15,6-szer 15,6 centiméteres napelemes cellákon tesztelte a módszert, a kész port 5 percen át 1150 Celsius-fokon szinterezték. Az eredmények alapján a hozzáadott foszfor és a germánium javították a szilícium tulajdonságait. A szakértők úgy gondolják, hogy az alacsony germániumtartalmú szilícium különösen stabil lehet a termoelektromos eszközökben.
Suwardi szerint egyelőre nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyibe is kerül módszerük alkalmazása, hiszen sok külső tényezőtől, köztük a mérettől, a kínálattól és a munkaerőtől függ az eljárás. A technológia ennek ellenére hozzájárulhat, hogy idővel valóban hatékonyan hasznosíthassuk újra a szilíciumot.
Zöldinfó
Áradások, aszályok, erdőtüzek: új tervvel erősítenék Európa klímavédelmét
Növelné az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességét az EU.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség javítását célzó uniós keretet mutatott be az Európai Bizottság kedden azzal a céllal, hogy megerősítse az éghajlati kockázatok előrejelzésének, valamint a felkészülés és a kezelés európai rendszereit – írja az alternativenergia.hu. Az uniós szintű intézkedések bejelentésekor Wopke Hoekstra, az Európai Bizottság klímaügyekért felelős biztosa brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte: az elhúzódó hőhullámok és aszályok okozta erdőtüzek, Európa több folyójának alacsony vízszintje, vagy a pusztító áradások rávilágítottak az éghajlatváltozás súlyos következményeire. Szavai szerint az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképesség kiépítése stratégiai befektetés Európa versenyképességébe, biztonságába, egészségébe és jólétébe. A cselekvés gazdasági indokai meggyőzőek – hangoztatta.
Az uniós biztos kiemelte: az Európai Bizottság rendszerszintű változást javasol: biztosítani kívánja, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás beépüljön minden főbb politikába úgy nemzeti, mint nemzetközi szinten, támogatva a beruházásokat, az innovációt és a hosszú távú növekedést. Támogatást kíván nyújtani továbbá helyi és regionális szinten az alkalmazkodáshoz konkrét kezdeményezések és tanácsadás révén – hangoztatta. A bizottsági javaslat kiemeli a vállalkozások szerepét az európai ellenállóképesség megerősítésében, hangsúlyozva, hogy Európa infrastruktúrájának és gazdaságának alkalmazkodása a jövőbeli éghajlati viszonyokhoz várhatóan évente mintegy 70 milliárd eurós beruházást igényel.
Az alkalmazkodásba történő befektetések becsült megtérülése elérheti a veszteségek és károk értékének több mint tízszeresét. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megoldásainak globális piaca várhatóan megnégyszereződik, elérve a 3,5 billió eurót 2050-re, ami jelentős lehetőséget kínál az európai vállalkozások számára az innovációra, a virágzásra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megoldásainak technológiai vezetőjévé válásra – írták.
A sajtótájékoztatón Teresa Ribera tiszta, igazságos és versenyképes átmenetért felelős uniós biztos közölte: a jelenlegi tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a világ 2030-ra 1,5 Celsius-fokkal, 2050-re 2 Celsius-fokkal, 2100-ra pedig 3 Celsius-fokkal melegszik fel az iparosodás előtti szinthez képest. Ez alapján a tagállamok felmérhetik a jövőbeli éghajlati kockázatokat döntéseik meghozatalakor.
Megjegyezte, az uniós éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet javítani hivatott jogszabályok csökkentik a tagállamok adminisztratív terheit. A nemzeti tervezési kötelezettségek egyszerűsödnek egyetlen nemzeti stratégiai terv bevezetésével, a továbbfejlesztett és rendszeresebb éghajlati kockázatértékelések pedig biztosítják az uniós és a nemzeti értékelések közötti következetességet és összehasonlíthatóságot is. A keretrendszer eszközöket biztosít a hatóságok, a vállalkozások és a közösségek számára az éghajlati kockázatok kezeléséhez.
Ribera közölte: az Európai Bizottság haladéktalanul megkezdi a keretrendszer végrehajtását, hogy erősítse Európa képességét az éghajlati szélsőségekre való felkészülésre és reagálásra. Emellett PreparEU néven katasztrófafelkészültségi tanácsadócsoportot hoz létre, valamint egy kezdeményezést Európa éghajlatváltozásnak leginkább kitett száz területének azonosítására. Végezetül közölte, hogy a brüsszeli testület 2028-ban javaslatot tesz egy stratégiai tervre az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról, hogy biztosítsa a korai és határozott fellépést uniós szinten.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 5000 napelem kerül az olajfák fölé, de a mezőgazdaság is folytatódik
