Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Eljöhet a nap, amikor minden napelemet újrahasznosíthatunk

Létrehozva:

|

Újrahasznosítás révén ismét értékessé válhat a fotovoltaikus eszközökből származó szilícium.

Bár a napelemek használata a fosszilis energiahordozók hanyagolásával alapvetően kedvezően hat a természetre, a fotovoltaikus rendszereknek is megvan a maguk árnyoldala. A hagyományos napelemekben például rengeteg szilícium van, az anyag újrahasznosítása viszont a magas költségek miatt nem gyakori. Szingapúri szakértők a közelmúltban olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel a polikristályos szilíciumból por hozható létre, abból pedig pelletek készíthetőek – számol be a PV Magazine. A technika a szikraplazma szinterezésen alapul, a szilíciumot germániummal és foszforral keverik el. A megoldásnak köszönhetően a napelemekből származó anyagot nagy teljesítményű termoelektromos eszközökben hasznosíthatják újra, ezek a szerkezetek a hőt alakítják elektromossággá. Ady Suwardi, a csapat tagja szerint eljárásuk minden szilícium alapú panel esetében használható.

A termoelektromos eszközök előnye, hogy igen toleránsak az alapanyagok hibáival és szennyezettségével szemben, éppen ezért ideális alanyok az újrahasznosított szilícium számára. A szilícium újrahasznosítása gazdaságilag alapvetően nem éri meg, mert igen érzékeny anyagról van szó. Az új technika lényege, hogy port készítenek a polikristályos szilíciumból, az anyagból pedig pelleteket állítanak elő. Az eljárás során germániumot és foszfort használnak adalékként, emellett pedig csökkentik a hővezető képességet, így az újrahasznosított anyag javítja a termoelektromos eszköz hűtési és termelési hatékonyságát. A csapat 15,6-szer 15,6 centiméteres napelemes cellákon tesztelte a módszert, a kész port 5 percen át 1150 Celsius-fokon szinterezték. Az eredmények alapján a hozzáadott foszfor és a germánium javították a szilícium tulajdonságait. A szakértők úgy gondolják, hogy az alacsony germániumtartalmú szilícium különösen stabil lehet a termoelektromos eszközökben.

Advertisement

Suwardi szerint egyelőre nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyibe is kerül módszerük alkalmazása, hiszen sok külső tényezőtől, köztük a mérettől, a kínálattól és a munkaerőtől függ az eljárás. A technológia ennek ellenére hozzájárulhat, hogy idővel valóban hatékonyan hasznosíthassuk újra a szilíciumot.

Advertisement

Zöldinfó

A Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját

A nem megfelelő halgazdálkodás okozta a Pátkai-víztározó vízminőségének romlását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsősorban a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés, nem pedig a mezőgazdasági tevékenység áll a Pátkai-víztározó drasztikus vízminőség-romlása mögött – állapította meg az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének legfrissebb kutatása – írja az alternativenergia.hu. A szakemberek szerint a tározó rehabilitációja elengedhetetlen a Velencei-tó jövője szempontjából. Az ELTE kutatócsoportja a Hydrobiologia című szakfolyóiratban publikált tanulmányában modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel vizsgálta a víztározó elmúlt negyven évének ökológiai folyamatait. A kutatók azt szerették volna megérteni, hogy mi áll a drasztikus vízminőség-romlás mögött, és mit lehet tenni a Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó megmentése érdekében. A Magyari Enikő egyetemi tanár vezetésével végzett kutatás során egy 54 centiméter hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálták a víztározó állapotát 1983-tól napjainkig. Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében formálódott kutatócsoport az üledékben megőrződött árvaszúnyog-maradványok, pollenek és az alkalmazott átfogó geokémiai analízis alapján három jól elkülöníthető korszakot azonosított.

Az 1983 és 1997 közötti, kialakítást követő időszakot az 1990-es évek elején a lecsapolás, majd a tározó újratöltése zavarta meg. Az instabil időszakot oxigénszegény környezet, magas hordalékarány, alacsony biológiai produktivitás jellemezte. A vizsgálat alapján az 1997-től 2015-ig tartó időszak volt a tározó “aranykora”. Ebben az időszakban a stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult a fenékvizek oxigénellátottsága, nőtt az ökológiai sokféleség. A kutatók ezt az időszakot jelölték ki hivatalos referenciaállapotként a helyreállításhoz.

Ezt követően, 2015-2022 között a legfiatalabb rétegekben gyors ütemű vízminőségromlást, a szervesanyag-tartalom drasztikus növekedését tapasztalták a kutatók, amely során a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése a tározó 2024-es leürítéséhez vezetett. Tombor Eszter, a tanulmány első szerzője kiemelte: az eredmények rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás, az intenzív haltelepítés és etetés, valamint a befolyó vizek magas tápanyagterhelése áll. Ezek oka pedig kapcsolódik a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszláshoz.
A negatív hatásokhoz társult emellett a tározót tápláló Császár-víz vizének elvezetése a patak felső szakaszán, ami miatt a mederben magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya.

Advertisement

A szerzők hangsúlyozták, hogy a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elkerülhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai helyreállítása A szakértők javaslatai között szerepel a körültekintő mederkotrás, a horgászat szabályozása, a ragadozó halak arányának növelése és a Császár-víz vízminőségének javítása. A cél a tározó 1997 és 2015 közötti stabil, egészséges állapotának visszanyerése.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák