Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Eljöhet a nap, amikor minden napelemet újrahasznosíthatunk

Létrehozva:

|

Újrahasznosítás révén ismét értékessé válhat a fotovoltaikus eszközökből származó szilícium.

Bár a napelemek használata a fosszilis energiahordozók hanyagolásával alapvetően kedvezően hat a természetre, a fotovoltaikus rendszereknek is megvan a maguk árnyoldala. A hagyományos napelemekben például rengeteg szilícium van, az anyag újrahasznosítása viszont a magas költségek miatt nem gyakori. Szingapúri szakértők a közelmúltban olyan új eljárást dolgoztak ki, amellyel a polikristályos szilíciumból por hozható létre, abból pedig pelletek készíthetőek – számol be a PV Magazine. A technika a szikraplazma szinterezésen alapul, a szilíciumot germániummal és foszforral keverik el. A megoldásnak köszönhetően a napelemekből származó anyagot nagy teljesítményű termoelektromos eszközökben hasznosíthatják újra, ezek a szerkezetek a hőt alakítják elektromossággá. Ady Suwardi, a csapat tagja szerint eljárásuk minden szilícium alapú panel esetében használható.

A termoelektromos eszközök előnye, hogy igen toleránsak az alapanyagok hibáival és szennyezettségével szemben, éppen ezért ideális alanyok az újrahasznosított szilícium számára. A szilícium újrahasznosítása gazdaságilag alapvetően nem éri meg, mert igen érzékeny anyagról van szó. Az új technika lényege, hogy port készítenek a polikristályos szilíciumból, az anyagból pedig pelleteket állítanak elő. Az eljárás során germániumot és foszfort használnak adalékként, emellett pedig csökkentik a hővezető képességet, így az újrahasznosított anyag javítja a termoelektromos eszköz hűtési és termelési hatékonyságát. A csapat 15,6-szer 15,6 centiméteres napelemes cellákon tesztelte a módszert, a kész port 5 percen át 1150 Celsius-fokon szinterezték. Az eredmények alapján a hozzáadott foszfor és a germánium javították a szilícium tulajdonságait. A szakértők úgy gondolják, hogy az alacsony germániumtartalmú szilícium különösen stabil lehet a termoelektromos eszközökben.

Advertisement

Suwardi szerint egyelőre nem lehet meghatározni, hogy pontosan mennyibe is kerül módszerük alkalmazása, hiszen sok külső tényezőtől, köztük a mérettől, a kínálattól és a munkaerőtől függ az eljárás. A technológia ennek ellenére hozzájárulhat, hogy idővel valóban hatékonyan hasznosíthassuk újra a szilíciumot.

Advertisement

Zöldinfó

A világ kék zászlós strandjainak 15 százaléka Spanyolországban található

Spanyolországban idén 677 szabadvízi strand nyerte el a kiválóságot jelző kék zászlós minősítést.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Spanyolországban az idén 677 szabadvízi strand nyerte el a kiválóságot jelző kék zászlós minősítést, 35-tel több, mint tavaly – ismertette a Környezetvédelmi Nevelési és Fogyasztóvédelmi Egyesület (Adeac) a felmérésének eredménye alapján. A szervezet tájékoztatása szerint a vízminőséget, a part tisztaságát, megközelíthetőségét, továbbá a felszereltséget és az elérhető szolgáltatásokat is figyelembe véve a kelet-spanyolországi Valencia tartományban található a legtöbb, 151 kitüntetett strand – részletezi az alternativenergia.hu. Közülük hat már 1987 óta minden évben szerepel ezen a listán, például a playa Sant Joan Alicantéban, a playa La Fossa Calpéban vagy a playa Nord Gandíában. A második legtöbb, 143 elismerést a déli Andalúzia régió kapta, amelyet az észak-nyugati Galicia követ 118 kék zászlóval. A fürdőhelyeken kívül 116 kikötő is kiváló minősítés nyert.

A világszerte díjazott strandok 15 százaléka Spanyolországban található, amely 1994 óta őrzi elsőségét ezen a ranglistán – mutatott rá a szervezet. Az Adeac felhívta a figyelmet arra, hogy a világ 51 országában végzik el ugyanezt a felmérést, és ez alapján idén összesen több mint ötezer helyszín érdemelte ki a kék zászlót. Például a Spanyolországgal szomszédos Portugália 396 strandja felelt meg a kritériumoknak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák