Zöld Energia
Elképesztő, mennyit spórolhat egy háztartás ezzel a módszerrel
Van, ahol 84 százalékkal is csökkenhet a rezsi, ha napelemmel kombinálják a hőszivattyút.
A SolarPower Europe ipari szervezet friss jelentése alapján jobban megéri a hőszivattyút napelemes rendszerrel együtt telepíteni a németországi, spanyolországi és olaszországi otthonokban, mintha a két technológiát külön használnák – számol be a PV Magazine. A szakértők szerint a fotovoltaikus rendszer jól kiegészíti a hőszivattyút, és kielégíti a villamosenergia-szükséglet jelentős részét, a két megoldás kombinációja pedig komoly megtakarítást eredményez.
A SolarPower Europe három forgatókönyvet modellezett a közepes méretű németországi, spanyolországi és olaszországi háztartásokat alapul véve a 2022-es energiaválság idején. A napelemes-hőszivattyús forgatókönyvben a rendszerhez egy meleg vizes tartály is tartozott. A megtakarítást ahhoz az árhoz viszonyították, amelyet egy átlagos családi háztartás fizetett volna, ha minden áramot a hálózatról szerzett volna be, és gázkazánnal fűtött volna.
A hipotetikus napelemes rendszer teljesítménye Németországban 8, Spanyolországban és Olaszországban pedig 7 kilowatt, míg a hőszivattyúé sorban 7, 3 és 4 kilowatt volt. Németországban 800, Spanyolországban és Olaszországban 400 literben határozták meg a tartály kapacitását.
A helyiség- és vízfűtési hőigényt 12-20 ezer kilowattóra között modellezték meglévő épületállományra és 85 százalékos hatásfokú gázkazán használatával. Egy átlagos családi ház éves villamosenergia-igényét 4000-4500 kilowattórának tekintették, a 2022-es gáz- és áramárakat pedig a háztartási energia árindex alapján határozták meg. A kalkuláció során az állami, családi házakra vonatkozó kedvezményeket is figyelembe vették.
Az eredmények azt mutatják, hogy az olasz háztartások spóroltak a legtöbbet a kombinálással: 3766 eurót (mintegy 1,43 millió forintot) a magas áramárak miatt. Németországban 3614 eurót (1,38 millió forintot), Spanyolországban pedig 2831 eurót (1 millió forintot) lehet megtakarítani. A két technológiával egy spanyol háztartás 84, egy olasz 83, egy német 62 százalékot spórolhat a rezsin. A puffertároló mellett ráadásul a rendszer egész évben hatékonyan működhet, igaz, Németországban a téli időszakban csökken a napelemek termelése.
Zöld Energia
Nem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
A karintiai áramszolgáltató a Siemens digitális ikertechnológiájával tenné hatékonyabbá az elektromos hálózat működését, előre jelezve a túlterheléseket és csökkentve a költséges hálózatfejlesztések szükségességét.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A gazdaságok energetikai átállása – így van ez Ausztriában is – egyre kevésbé a termelői oldalon, sokkal inkább az elosztóhálózatokon dől el. A napelemek, elektromos autók és hőszivattyúk terjedése olyan terhelést ró a rendszerre, amelyre a hagyományos, felülről lefelé tervezett hálózatok nem készültek fel. A karintiai Kärnten Netz GmbH (KNG) most hatéves szerződést kötött egy digitális hálózatirányítási platform bevezetésére, hogy időben válaszolni tudjon erre a kihívásra. Ausztria legdélebbi tartományában ugyanis a telepített napelemes kapacitás 2030-ra várhatóan csaknem megduplázódik. Ez nemcsak több zöld áramot jelent, hanem komoly feszültségtartási és torlódáskezelési feladatot is, főként az alacsonyfeszültségű hálózaton, ahol eddig alig volt rálátás a valós működésre. Ezen a szinten csatlakoznak a háztartási napelemek, töltők és hőszivattyúk, vagyis itt keletkeznek a jövő szűk keresztmetszetei. A KNG ezért a teljes hálózatáról, az alacsonyfeszültségű szintet is beleértve, digitális ikret épít a Siemens-technológiának köszönhetően. A modell valós időben mutatja, hol alakulhat ki túlterhelés, és előre jelzi a problémákat, még mielőtt azok az ellátás megbízhatóságát érintenék. A rendszer három funkcióra épül: átláthatóságot teremt az alacsonyfeszültségű hálózaton, támogatja az aktív üzemirányítást és a zavarelhárítást, valamint előrejelzi és enyhíti a torlódásokat a rugalmassági erőforrások bevonásával.
Az időzítés nem véletlen. Az osztrák villamosenergia-piaci törvény (EIWG) bevezetése várhatóan felgyorsítja a helyi rugalmassági piacok kialakulását. Az elosztók ezzel egyre nagyobb szerepet kapnak a hálózati torlódások piaci alapú kezelésében: nem feltétlenül a hálózatot kell megerősíteni, hanem a fogyasztást és a termelést kell okosan, ösztönzők révén összehangolni. Ehhez viszont pontos adatokra és a rugalmas kapacitások gyors aktiválására van szükség.
A KNG vezetése szerint a megoldás javítja a meglévő hálózati eszközök kihasználtságát, és jelentős költségmegtakarítást hozhat. Ez kulcskérdés, mert a hálózatfejlesztés drága és időigényes, a rugalmasság kihasználása pedig sok esetben olcsóbb és gyorsabb alternatíva a vezetékek és transzformátorok cseréjénél.
Kép forrása: Siemens
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta216 hektáron biztosíthatnak vízborítást, új lendületet kap a hazai vízmegtartás
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
