Zöldinfó

Elkezdődött az első gödöllői nemzetközi természetfilm-fesztivál

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-05-14

Szerző:

Hell

Természetvédelem, környezetvédelem, biodiverzitás, élhető vidék mottóval csütörtökön kezdődik és vasárnapig tart az első gödöllői nemzetközi természetfilm-fesztivál.

Székelyhidi Tamás fesztiváligazgató az MTI-nek elmondta: a versenyre 42 országból csaknem 430 nevezés érkezett. Az előzsűri hetven művet választott ki, a válogatás mintegy hatvan százalékát magyar alkotások teszik ki. A műfajok közül a legnépszerűbb a klasszikus természetfilm, a kisjátékfilm ember és környezet témában, valamint az etűdök. Székelyhidi Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy sok nemzetközi természetfilm-fesztiválon elvész a természet- és környezetvédelem tematikája, a gödöllői azonban tudatosan ezt állította középpontba, amivel egyedülálló – mondta.

Vasárnap – amely az alkotók napja lesz – zártkörű filmszakmai konferenciát tartanak menedzsment témában nemzetközi előadók részvételével, szombaton délután pedig a külhoni magyar alkotók tanácskozására kerül sor, amelynek témája közös Kárpát-medencei produkciók létrehozásának lehetősége. Az igazgató kifejtette: arra számítanak, hogy a szakma és a közönség találkozása után a szakma és a piac is egymásra talál majd az évek során a fesztivál keretében.

A három nap alatt a közönség nemcsak a versenyben szereplő hetven alkotással találkozhat, hanem mintegy kilencven filmmel.
A programok – amelyek mindegyike ingyenes – hét helyszínen zajlanak, közülük három ad otthon tematikus vetítéseknek – sorolta Székelyhidi Tamás. A közönségfilmek a királyi kastély lovardájában láthatók. Ott lesz Török Zoltán The Everglades című természetfilmjének világpremierje is. A Művészetek Házában blokkonként, elsősorban halászat és vadászat témában láthatnak filmeket a nézők. A könyvtárban pedig a vidéki életet bemutató alkotásokkal találkozhat a közönség. A vetítések minden helyszínen ingyenesek.

Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével zajló fesztiválhoz számtalan kísérőrendezvény kapcsolódik. Az Alsóparkban természet- és környezetvédelem témában várják szórakoztató programok a családokat, péntek-szombat este szabadtéri vetítések és koncertek lesznek a Főtéren, a moziban pedig 3D-filmeket vetítenek. A fesztiváligazgató elmondta: a helyezésekről egy hattagú zsűri döntött Juhász Árpád természetfilmes-geológus vezetésével. A vasárnapi gálán a tíz kategóriadíj mellett huszonöt különdíjat osztanak ki, köztük például a közönségét és a diákokét, de átadják a Rockenbauer-emlékdíjat és a Kárpát-medencei magyar alkotói díjat is.
A fesztivál honlapján (www.godollofest.com) elérhető a részletes program, valamint az alkotások előzetese, és az eseményeket élőben is közvetítik majd az oldalon.

Kapcsolódó tartalom:gödöllő természetfilm

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom