Zöldinfó
Elmarad az ingyen napelemes pályázat?
A csütörtöki Kormányinfón kiderült: a kormány nagyon fontos, a napelemeket érintő döntést is hozott – számol be a Portfolio. Az új, háztartási és céges telepítések esetében megszűnik a szaldó elszámolás, ennek pedig súlyos következményei lesznek a piacra nézve. A Portfolio forrásai alapján a kormány az ügyben nem egyeztetett a szektor képviselőivel. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az október 13-i sajtótájékoztatón azt mondta, a jelenlegi energiaválság felhívta a figyelmet az energiarendszer megváltoztatásának szükségességére. A kormány egy ideje ösztönzi a háztartásokat és a gazdaságot a zöld energia használatára, csakhogy a hálózatot nem sikerült megfelelően fejleszteni.
Gulyás Gergely szerint pillanatnyilag úgy állunk, hogy több az igény, mint amit a hálózat be tud fogadni. Az új szabály a már működő napelemekre nem vonatkozik. Eddig betáplálási kötelezettség volt, magyarán a napelemekből a megtermelt energiát a hálózatba táplálták, majd a fogyasztó onnan vehetett fel áramot.
A hálózat azonban már nem bír ennyi energiát befogadni, ezért ezt követően a napelemmel megtermelt áramot a tulajdonos a saját háztartásában tudja majd fogyasztani. Bár ez elviekben csökkentheti a bürokráciát és felgyorsíthatja a beruházásokat, a miniszter is elismerte, hogy lassulni fog a megtérülés. A felhasználóknak a fogyasztást a termeléshez kell igazítaniuk, máskülönben költséges akkumulátorokat kell beszerezniük. Gulyás Gergely kiemelte, a későbbiekben ismét engedélyezhetik a betáplálást, konkrét időpont ugyanakkor nem hangzott el. Részletszabályok a csütörtöki Magyar Közlönyben nem jelentek meg, így egyelőre marad a bizonytalanság.
Egy ideje lehetett sejteni
Az egész Európát sújtó energiaválságból sok család és vállalkozás éppen a napelemek révén próbál kiutat találni. A rezsiszabályok átírása óta különösen sokan igyekeznek átállni a napelemek által termelt energia használatára, hiszen az áram ára a gázhoz képest kevésbé szállt el. Sőt az év végéig futó otthonfelújtási pályázat, a novemberben ismét elinduló napelemes támogatás, illetve egyéb programok eleve serkentették a napelemek telepítését.
A napelemek népszerűsége az elszámolási rendszerből is fakadt. Eddig az úgynevezett szaldó elszámolás volt érvényben, amelynek lényege, hogy a tulajdonos évente számol el a szolgáltatóval a hálózatba betáplált, illetve az onnan felvett energiát mérlegelve. Ez a rendszer két szempontból különösen előnyös: egyrészt a háztartás általában nem napközben, a termelés során fogyaszt energiát; másrészt a napelemek áram-előállítása nem egyenletes, télen például kevesebb energiát generálnak. A szaldó elszámolás emellett a megtérülés kiszámításában is segít.
Azt egy ideje tudjuk, hogy a szaldó elszámolásnak idővel vége lesz, hiszen egy európai uniós irányelv alapján csak 2023. december 31-ig maradhat érvényben. A kormány kommunikációja alapján sejteni lehetett, hogy komoly változás fog jönni a napelemeknél, Palkovics László például a Portfolio Energy Investment Forum konferencián jelezte, hogy gyorsítani akarják az engedélyeztetést. A tárcavezető ekkor azt mondta, hogy a szaldó elszámolás 2024. január elsejétől szűnik meg az új termelők esetében, míg a támogatásból megvalósuló projekteknél már 2023 elejétől kötelező a bruttó elszámolás. Arra is kitért, hogy támogatni fogják a saját tárolók kiépítését. Az sem okoz meglepetést, hogy a hálózat és az irányítás már nem bírja a terhelést, sokszor kényszermegoldásokra van szükség. A kormány döntése mégis sokak számára váratlan lehet. Az új szabály jelentős drágulást hozhat, tovább lassítva a megtérülést. Elképzelhető, hogy többen végül elállnak a napelemek beszerzésétől.
Reagált a miniszter
Palkovics László technológiai és ipari miniszter pénteken reagált az átalakítás hírére – írja a Portfolio. Mint elmondta, aki valamilyen formában engedélyt kapott a napelem-telepítésre, az eredeti feltételekkel tudja megvalósítani a beruházást, emellett azt is megerősítette, a bejelentés csak azokra vonatkozik, akik újonnan telepítenének. Palkovics László kiemelte, nem állnak le a hálózat fejlesztésével, és véleménye szerint egy éven belül már nem lesz ilyen probléma Magyarországon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes megvárni a konkrét rendelet megjelenését.
Fekete hétfő a napelemes szakmának
Tekintettel arra, hogy a kormány a hazai költségvetés terhére teljes mértékben előfinanszírozza és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervről szóló bizottsági megállapodásig biztosítja a szükséges forrásokat, a pályázat második szakaszáról az uniós támogatások felhasználásáról szóló hivatalos megállapodást követően születik döntés jelentette ki hétfői közleményében Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára. Magyarul, a 100 százalékban állami támogatású napelemes pályázat második fordulójának indulását elhalasztják.
Zöldinfó
A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon
1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.
Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.
Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.
A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÜzemanyag-tartalékok: a Mol cáfolja, hogy ellátási kockázat fenyegetne
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKritikus a helyzet a földeken: a kukorica és a napraforgó is megsínyli az aszályt
