Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elmarad az ingyen napelemes pályázat?

Létrehozva:

|

A csütörtöki Kormányinfón kiderült: a kormány nagyon fontos, a napelemeket érintő döntést is hozott – számol be a Portfolio. Az új, háztartási és céges telepítések esetében megszűnik a szaldó elszámolás, ennek pedig súlyos következményei lesznek a piacra nézve. A Portfolio forrásai alapján a kormány az ügyben nem egyeztetett a szektor képviselőivel. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az október 13-i sajtótájékoztatón azt mondta, a jelenlegi energiaválság felhívta a figyelmet az energiarendszer megváltoztatásának szükségességére. A kormány egy ideje ösztönzi a háztartásokat és a gazdaságot a zöld energia használatára, csakhogy a hálózatot nem sikerült megfelelően fejleszteni.

Gulyás Gergely szerint pillanatnyilag úgy állunk, hogy több az igény, mint amit a hálózat be tud fogadni. Az új szabály a már működő napelemekre nem vonatkozik. Eddig betáplálási kötelezettség volt, magyarán a napelemekből a megtermelt energiát a hálózatba táplálták, majd a fogyasztó onnan vehetett fel áramot.

A hálózat azonban már nem bír ennyi energiát befogadni, ezért ezt követően a napelemmel megtermelt áramot a tulajdonos a saját háztartásában tudja majd fogyasztani. Bár ez elviekben csökkentheti a bürokráciát és felgyorsíthatja a beruházásokat, a miniszter is elismerte, hogy lassulni fog a megtérülés. A felhasználóknak a fogyasztást a termeléshez kell igazítaniuk, máskülönben költséges akkumulátorokat kell beszerezniük. Gulyás Gergely kiemelte, a későbbiekben ismét engedélyezhetik a betáplálást, konkrét időpont ugyanakkor nem hangzott el. Részletszabályok a csütörtöki Magyar Közlönyben nem jelentek meg, így egyelőre marad a bizonytalanság.

Advertisement

Egy ideje lehetett sejteni

Az egész Európát sújtó energiaválságból sok család és vállalkozás éppen a napelemek révén próbál kiutat találni. A rezsiszabályok átírása óta különösen sokan igyekeznek átállni a napelemek által termelt energia használatára, hiszen az áram ára a gázhoz képest kevésbé szállt el. Sőt az év végéig futó otthonfelújtási pályázat, a novemberben ismét elinduló napelemes támogatás, illetve egyéb programok eleve serkentették a napelemek telepítését.

Advertisement

A napelemek népszerűsége az elszámolási rendszerből is fakadt. Eddig az úgynevezett szaldó elszámolás volt érvényben, amelynek lényege, hogy a tulajdonos évente számol el a szolgáltatóval a hálózatba betáplált, illetve az onnan felvett energiát mérlegelve. Ez a rendszer két szempontból különösen előnyös: egyrészt a háztartás általában nem napközben, a termelés során fogyaszt energiát; másrészt a napelemek áram-előállítása nem egyenletes, télen például kevesebb energiát generálnak. A szaldó elszámolás emellett a megtérülés kiszámításában is segít.

Azt egy ideje tudjuk, hogy a szaldó elszámolásnak idővel vége lesz, hiszen egy európai uniós irányelv alapján csak 2023. december 31-ig maradhat érvényben. A kormány kommunikációja alapján sejteni lehetett, hogy komoly változás fog jönni a napelemeknél, Palkovics László például a Portfolio Energy Investment Forum konferencián jelezte, hogy gyorsítani akarják az engedélyeztetést. A tárcavezető ekkor azt mondta, hogy a szaldó elszámolás 2024. január elsejétől szűnik meg az új termelők esetében, míg a támogatásból megvalósuló projekteknél már 2023 elejétől kötelező a bruttó elszámolás. Arra is kitért, hogy támogatni fogják a saját tárolók kiépítését. Az sem okoz meglepetést, hogy a hálózat és az irányítás már nem bírja a terhelést, sokszor kényszermegoldásokra van szükség. A kormány döntése mégis sokak számára váratlan lehet. Az új szabály jelentős drágulást hozhat, tovább lassítva a megtérülést. Elképzelhető, hogy többen végül elállnak a napelemek beszerzésétől.

Advertisement

Reagált a miniszter

Palkovics László technológiai és ipari miniszter pénteken reagált az átalakítás hírére – írja a Portfolio. Mint elmondta, aki valamilyen formában engedélyt kapott a napelem-telepítésre, az eredeti feltételekkel tudja megvalósítani a beruházást, emellett azt is megerősítette, a bejelentés csak azokra vonatkozik, akik újonnan telepítenének. Palkovics László kiemelte, nem állnak le a hálózat fejlesztésével, és véleménye szerint egy éven belül már nem lesz ilyen probléma Magyarországon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes megvárni a konkrét rendelet megjelenését.

Advertisement

Fekete hétfő a napelemes szakmának

Tekintettel arra, hogy a kormány a hazai költségvetés terhére teljes mértékben előfinanszírozza és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervről szóló bizottsági megállapodásig biztosítja a szükséges forrásokat, a pályázat második szakaszáról az uniós támogatások felhasználásáról szóló hivatalos megállapodást követően születik döntés jelentette ki hétfői közleményében Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára. Magyarul, a 100 százalékban állami támogatású napelemes pályázat második fordulójának indulását elhalasztják.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák