Zöldinfó
Elmarad az ingyen napelemes pályázat?
A csütörtöki Kormányinfón kiderült: a kormány nagyon fontos, a napelemeket érintő döntést is hozott – számol be a Portfolio. Az új, háztartási és céges telepítések esetében megszűnik a szaldó elszámolás, ennek pedig súlyos következményei lesznek a piacra nézve. A Portfolio forrásai alapján a kormány az ügyben nem egyeztetett a szektor képviselőivel. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az október 13-i sajtótájékoztatón azt mondta, a jelenlegi energiaválság felhívta a figyelmet az energiarendszer megváltoztatásának szükségességére. A kormány egy ideje ösztönzi a háztartásokat és a gazdaságot a zöld energia használatára, csakhogy a hálózatot nem sikerült megfelelően fejleszteni.
Gulyás Gergely szerint pillanatnyilag úgy állunk, hogy több az igény, mint amit a hálózat be tud fogadni. Az új szabály a már működő napelemekre nem vonatkozik. Eddig betáplálási kötelezettség volt, magyarán a napelemekből a megtermelt energiát a hálózatba táplálták, majd a fogyasztó onnan vehetett fel áramot.
A hálózat azonban már nem bír ennyi energiát befogadni, ezért ezt követően a napelemmel megtermelt áramot a tulajdonos a saját háztartásában tudja majd fogyasztani. Bár ez elviekben csökkentheti a bürokráciát és felgyorsíthatja a beruházásokat, a miniszter is elismerte, hogy lassulni fog a megtérülés. A felhasználóknak a fogyasztást a termeléshez kell igazítaniuk, máskülönben költséges akkumulátorokat kell beszerezniük. Gulyás Gergely kiemelte, a későbbiekben ismét engedélyezhetik a betáplálást, konkrét időpont ugyanakkor nem hangzott el. Részletszabályok a csütörtöki Magyar Közlönyben nem jelentek meg, így egyelőre marad a bizonytalanság.
Egy ideje lehetett sejteni
Az egész Európát sújtó energiaválságból sok család és vállalkozás éppen a napelemek révén próbál kiutat találni. A rezsiszabályok átírása óta különösen sokan igyekeznek átállni a napelemek által termelt energia használatára, hiszen az áram ára a gázhoz képest kevésbé szállt el. Sőt az év végéig futó otthonfelújtási pályázat, a novemberben ismét elinduló napelemes támogatás, illetve egyéb programok eleve serkentették a napelemek telepítését.
A napelemek népszerűsége az elszámolási rendszerből is fakadt. Eddig az úgynevezett szaldó elszámolás volt érvényben, amelynek lényege, hogy a tulajdonos évente számol el a szolgáltatóval a hálózatba betáplált, illetve az onnan felvett energiát mérlegelve. Ez a rendszer két szempontból különösen előnyös: egyrészt a háztartás általában nem napközben, a termelés során fogyaszt energiát; másrészt a napelemek áram-előállítása nem egyenletes, télen például kevesebb energiát generálnak. A szaldó elszámolás emellett a megtérülés kiszámításában is segít.
Azt egy ideje tudjuk, hogy a szaldó elszámolásnak idővel vége lesz, hiszen egy európai uniós irányelv alapján csak 2023. december 31-ig maradhat érvényben. A kormány kommunikációja alapján sejteni lehetett, hogy komoly változás fog jönni a napelemeknél, Palkovics László például a Portfolio Energy Investment Forum konferencián jelezte, hogy gyorsítani akarják az engedélyeztetést. A tárcavezető ekkor azt mondta, hogy a szaldó elszámolás 2024. január elsejétől szűnik meg az új termelők esetében, míg a támogatásból megvalósuló projekteknél már 2023 elejétől kötelező a bruttó elszámolás. Arra is kitért, hogy támogatni fogják a saját tárolók kiépítését. Az sem okoz meglepetést, hogy a hálózat és az irányítás már nem bírja a terhelést, sokszor kényszermegoldásokra van szükség. A kormány döntése mégis sokak számára váratlan lehet. Az új szabály jelentős drágulást hozhat, tovább lassítva a megtérülést. Elképzelhető, hogy többen végül elállnak a napelemek beszerzésétől.
Reagált a miniszter
Palkovics László technológiai és ipari miniszter pénteken reagált az átalakítás hírére – írja a Portfolio. Mint elmondta, aki valamilyen formában engedélyt kapott a napelem-telepítésre, az eredeti feltételekkel tudja megvalósítani a beruházást, emellett azt is megerősítette, a bejelentés csak azokra vonatkozik, akik újonnan telepítenének. Palkovics László kiemelte, nem állnak le a hálózat fejlesztésével, és véleménye szerint egy éven belül már nem lesz ilyen probléma Magyarországon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes megvárni a konkrét rendelet megjelenését.
Fekete hétfő a napelemes szakmának
Tekintettel arra, hogy a kormány a hazai költségvetés terhére teljes mértékben előfinanszírozza és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervről szóló bizottsági megállapodásig biztosítja a szükséges forrásokat, a pályázat második szakaszáról az uniós támogatások felhasználásáról szóló hivatalos megállapodást követően születik döntés jelentette ki hétfői közleményében Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) energetikáért felelős államtitkára. Magyarul, a 100 százalékban állami támogatású napelemes pályázat második fordulójának indulását elhalasztják.
Zöldinfó
A Balaton jövője a tét: a szakemberek szerint új szemlélet kell
Szakemberek szerint a jelenlegi balatoni tóhasználat kockázatokat hordoz.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Balaton szektorokon átnyúló cselekvést igényel, a jelenlegi menedzsment és tóhasználat folytatása fenntarthatatlan – mondta Honti Márk hidrológus egy tudományos előadóülésen, Tihanyban. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) Őszintén a Balatonról című rendezvényének témája a vízszint, a partvonal és az alkalmazkodás volt – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A rendezvényen szakemberek, döntéshozók, polgármesterek, tudományos kutatók, valamint balatoni civil szervezetek képviselői tartottak előadásokat. A kutatóintézet az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a résztvevők véleménye megegyezett abban, hogy ha a jelenlegi gyakorlat folytatódik, az komoly kockázatokat jelent a Balaton élete és az emberi használat szempontjából. Hozzátették: arra a kérdésre, hogy a globális éghajlatváltozással járó negatív folyamatok visszafordítására mit lehet tenni, a közös válasz az, hogy a megszokott használati módokon sok mindent változtatni kell.
Ez azt jelenti, hogy vissza kell szorítani az önző érdekek érvényesülését, valamint biztosítani kell a tó és partjai közösségi használatát az élővilág megóvásával. A változásokhoz való alkalmazkodás elkerülhetetlen; ez állami és egyéni felelősség – hangsúlyozták. Az összefoglaló szerint Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója arról beszélt előadásában, hogy az alaptörvényi jogok és egyéb jogi keretek megfelelők, az egyedi érdekek mégis a közösségi fölé kerültek.
“A szakmai tudást negligálták, a komplex helyett rövid távú a gondolkodás, hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették” – mondta a szószóló, aki szerint a tulajdonosi, beruházói érdekek elsőbbségének eredménye a zöldfelületek eltűnése, a települések túlzott beépítése, a természeti területek visszaszorulása, ami veszélyezteti a jelen és jövő generációk alapvető jogait, érdekeit.
Vasas Gábor, a BLKI főigazgatója a klímaváltozás hatásaival foglalkozott előadásában. Szót ejtett arról is, hogy az árvaszúnyogok időszakosan rendkívüli tömegben jelenhetnek meg a jövőben is, ami nem feltétlenül jelenti az ökológiai állapot általános leromlását. Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adatokon keresztül mutatta be a Balaton vízgyűjtő területének az elmúlt 30 évben tapasztalt aszályosodását.
Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője a tó működését meghatározó folyamatokról beszélt, amelyekben az elmúlt években jelentős zavarok keletkeztek. Ehhez az emberi tevékenység, mindenekelőtt a Balaton mikroklímáját erősen befolyásoló agresszív partbeépítés is hozzájárul – mondta.
Lengl Zoltán balatoni főépítész előadásában kifejtette, hogy az elhibázott léptékű és mértékű beruházások miatt a balatoni építészet megítélése is hátrányt szenvedett. Takács Péter, a BLKI tudományos főmunkatársa arra hívta fel a figyelmet, hogy a természetes partszakaszok átalakítása gyengíti a Balaton ökológiai működését, elősegítheti az idegenhonos fajok térnyerését. A parti öv biodiverzitásának megőrzése a tó működőképességét és ökológiai stabilitását védi – mutatott rá.
A tudományos előadóülésen Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere települése követendő gyakorlatait mutatta be a természetvédelem terén, és a kotrások folytatását szorgalmazta. Több civil szervezet képviselője is szót kapott, akik közül Tarróné Gyarmathy Andrea (Értékmentő Közösségek Civil Szerveződés) arról számolt be, miért támadták meg a Balaton-part tavaly életbelépett új szabályozásáról szóló jogszabályt, a BATÉK-ot – áll a kutatóintézet közleményében.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Otthon6 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaTöretlenül nő a Geely elektromos és plug-in hibrid modelljeinek piaca
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHagyományos módszerrel csökkentenék a tűzveszélyt Dalmáciában: jöhetnek a kecskék
