Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elöregedett ivóvízvezetékeket újítanak fel Nagykanizsán

Több mint 900 millió forintos beruházással Nagykanizsán két helyen újítanak fel olyan elöregedett ivóvízvezetékeket, amelyeken rendszeresek a csőtörések.

Létrehozva:

|

A Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a város önkormányzata a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program forrásaiból csaknem 641 millió forint európai uniós támogatást nyert a Platán sori és a Teleki utcai víziközmű-hálózat rekonstrukciójára. Nagykanizsa közgyűlése a munkálatokhoz további 270 millió forintos önerőt adott. Közölték: a tervezési és kivitelezési feladatokat a Szabadics Építőipari Zrt. és az Aquaprofit Tervező és Építő Zrt. konzorciuma végzi el. A csőtörések miatti szolgáltatáskiesés és a vízveszteség minimalizálását szolgáló beruházások jövő szeptemberben fejeződnek be. A Platán soron mintegy 500 méter hosszú ivóvízvezeték-párt, a Teleki utcában pedig mintegy 900 méter kettős csővezetéket cserélnek ki a bekötővezetékekkel és a szerelvényekkel együtt. Emellett a Teleki utca és a Hevesi Sándor utcai körforgalomnál lévő víztorony nyomásfokozó szivattyúit is cserélik.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Sérülékenyebbé váltak az erdei ökoszisztémák, átfogó beavatkozásra van szükség

Erdeink fennmaradását biztosítják és a gyakorlati erdőgazdálkodók számára nyújtanak támpontot a most elkészülő, hosszú távú stratégiai cselekvési tervek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Előadásában Mocz András hangsúlyozta: a több mint száz szakértő részvételével működő Erdészeti Klímaadaptációs Fórum célja, hogy idén elkészüljön az erdőgazdálkodás alkalmazkodását elősegítő klímaadaptációs stratégia és cselekvési terv, amely gyakorlati, jogi és szakpolitikai eszközökkel segíti az erdők hosszú távú fennmaradását és gyarapodását, valamint a szénmegkötést, a biodiverzitás megőrzését és növekedését – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: kiemelt feladat, hogy létrejöjjön egy önálló, természet-helyreállítási rendelet is, amely a nemzeti zöldvagyon elvárt fenntartását szolgálja. A közlemény szerint a fórum 8 munkacsoportjában gyakorlati erdőgazdálkodók, kutatók, oktatók, természetvédelmi és vízügyi szakemberek, igazgatási szereplők és az érdekképviseletek vesznek részt. Külön szakértői csoportok foglalkoznak a felmerülő erdészeti vízgazdálkodási, szakmai és gazdasági elemzési, monitorozási és nyilvántartási, vadgazdálkodási, szaporítóanyag gazdálkodási, fejlesztéspolitikai és szabályozási kérdésekkel.

Mocz András kiemelte, hogy az éghajlatváltozás jelentősen hat a termőhelyekre, sebessége százszorosa annak, mint amivel eddig a fafajaink találkoztak, az erdei ökoszisztémák természetes alkalmazkodási képessége nem képes ezt követni, különösen sérülékennyé téve az egyes erdei ökoszisztémákat. Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalt hatásai közül a legfontosabbak közé tartozik az erdőtalajok vízháztartásának romlása, a csökkenő produktum, a növekvő erdőkárok, a csökkenő széntárolás és alkalmazkodó képesség, mindezek hatásaként pedig a kevesebb minőségi feldolgozható faanyag.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy az új környezeti tényezők mellett új társadalmi igények is felmerülnek, vannak olyan hangok, amelyek egész egyszerűen a gazdálkodást tartják problémának. Ezért a szaktárca kiemelt célja, hogy a megfelelő szabályozás megteremtése a társadalmi elvárások figyelembe vételével történjen. “Célunk, hogy a javaslatok széles szakmai bázison nyugodjanak, és közvetlen iránymutatást, támogatást nyújtsanak a gyakorlati erdőgazdálkodás számára” – zárta gondolatait Mocz András a minisztérium közleménye szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák