Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elöregedett ivóvízvezetékeket újítanak fel Nagykanizsán

Több mint 900 millió forintos beruházással Nagykanizsán két helyen újítanak fel olyan elöregedett ivóvízvezetékeket, amelyeken rendszeresek a csőtörések.

Létrehozva:

|

A Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a város önkormányzata a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program forrásaiból csaknem 641 millió forint európai uniós támogatást nyert a Platán sori és a Teleki utcai víziközmű-hálózat rekonstrukciójára. Nagykanizsa közgyűlése a munkálatokhoz további 270 millió forintos önerőt adott. Közölték: a tervezési és kivitelezési feladatokat a Szabadics Építőipari Zrt. és az Aquaprofit Tervező és Építő Zrt. konzorciuma végzi el. A csőtörések miatti szolgáltatáskiesés és a vízveszteség minimalizálását szolgáló beruházások jövő szeptemberben fejeződnek be. A Platán soron mintegy 500 méter hosszú ivóvízvezeték-párt, a Teleki utcában pedig mintegy 900 méter kettős csővezetéket cserélnek ki a bekötővezetékekkel és a szerelvényekkel együtt. Emellett a Teleki utca és a Hevesi Sándor utcai körforgalomnál lévő víztorony nyomásfokozó szivattyúit is cserélik.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák