Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elöregedett ivóvízvezetékeket újítanak fel Nagykanizsán

Több mint 900 millió forintos beruházással Nagykanizsán két helyen újítanak fel olyan elöregedett ivóvízvezetékeket, amelyeken rendszeresek a csőtörések.

Létrehozva:

|

A Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a város önkormányzata a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program forrásaiból csaknem 641 millió forint európai uniós támogatást nyert a Platán sori és a Teleki utcai víziközmű-hálózat rekonstrukciójára. Nagykanizsa közgyűlése a munkálatokhoz további 270 millió forintos önerőt adott. Közölték: a tervezési és kivitelezési feladatokat a Szabadics Építőipari Zrt. és az Aquaprofit Tervező és Építő Zrt. konzorciuma végzi el. A csőtörések miatti szolgáltatáskiesés és a vízveszteség minimalizálását szolgáló beruházások jövő szeptemberben fejeződnek be. A Platán soron mintegy 500 méter hosszú ivóvízvezeték-párt, a Teleki utcában pedig mintegy 900 méter kettős csővezetéket cserélnek ki a bekötővezetékekkel és a szerelvényekkel együtt. Emellett a Teleki utca és a Hevesi Sándor utcai körforgalomnál lévő víztorony nyomásfokozó szivattyúit is cserélik.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Emberi beavatkozás nyomai és végzetes következmények egy elszigetelt teknősszigeten

A túlzottan eltolódott ivararány miatt tömeges pusztulás fenyegeti a teknősöket a Preszpa-tóban található Golem Grad szigetén.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Dragan Arszovszki kutatása szerint a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut, ami rendkívül erős szexuális agresszióhoz vezet – írja az alternativenergia.hu. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve, és menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak a mélybe. A kutatás eredményeit a közelmúltban közölte az Ecology Letters című tudományos folyóirat, ami a nemzetközi tudományos érdeklődés középpontjába helyezte az északmacedón teknősöket – közölte a Meta.mk északmacedón hírportál. A beszámoló szerint a szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él, ami első látásra stabil és sűrű populációnak tűnik, azonban a kutatók szerint a nemek arányának szélsőséges felborulása hosszú távon a faj helyi összeomlásához vezethet. Az adatok alapján a nőstények éves túlélési aránya mindössze 84 százalék, míg a hímeké eléri a 98 százalékot. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, számítások szerint 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

Dragan Arszovszki közölte: a kutatók ösztönösen beavatkoznának, ugyanakkor egy ilyen döntést nem lehet előzetes megfontolás nélkül meghozni, ezért szakértők bevonásával tanácskoznak majd arról, hogy szükséges-e beavatkozás, vagy a természetes folyamatokat kell érvényesülni hagyni. A kutató rámutatott: a természetben gyakran uralkodnak kegyetlen túlélési feltételek, és más fajok is hasonló problémákkal nézhetnek szembe, ám ezek sokszor rejtve maradnak. A tudományos közösség számára továbbra is rejtély, miként kerültek a teknősök a szigetre, mivel nem képesek átúszni a tavat. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket, ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák