Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elöregedett ivóvízvezetékeket újítanak fel Nagykanizsán

Több mint 900 millió forintos beruházással Nagykanizsán két helyen újítanak fel olyan elöregedett ivóvízvezetékeket, amelyeken rendszeresek a csőtörések.

Létrehozva:

|

A Nagykanizsai Városfejlesztő Kft. arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a város önkormányzata a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program forrásaiból csaknem 641 millió forint európai uniós támogatást nyert a Platán sori és a Teleki utcai víziközmű-hálózat rekonstrukciójára. Nagykanizsa közgyűlése a munkálatokhoz további 270 millió forintos önerőt adott. Közölték: a tervezési és kivitelezési feladatokat a Szabadics Építőipari Zrt. és az Aquaprofit Tervező és Építő Zrt. konzorciuma végzi el. A csőtörések miatti szolgáltatáskiesés és a vízveszteség minimalizálását szolgáló beruházások jövő szeptemberben fejeződnek be. A Platán soron mintegy 500 méter hosszú ivóvízvezeték-párt, a Teleki utcában pedig mintegy 900 méter kettős csővezetéket cserélnek ki a bekötővezetékekkel és a szerelvényekkel együtt. Emellett a Teleki utca és a Hevesi Sándor utcai körforgalomnál lévő víztorony nyomásfokozó szivattyúit is cserélik.

mti

Advertisement

Zöldinfó

Jelentős lemaradásban a körforgásos gazdaság

A hulladékgazdálkodás teljes felülvizsgálatát szorgalmazzák.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország hulladékgazdálkodása a koncessziós rendszerrel együtt teljes felülvizsgálatra szorul – mondta a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének rendezvényén, a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban az élő környezetért felelős miniszter. Kijelentette, fel kell számolni a múlt környezetvédelmi adósságát. Gajdos László leszögezte: Magyarország hulladékgazdálkodása a koncessziós rendszerrel együtt teljes felülvizsgálatra szorul – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: Magyarország lemaradása jelentős a körforgásos gazdaságban, és nem pusztán egy szerződés vagy intézmény szorul változtatásra, hanem minden, ami nem működik elég jól. Több hulladékudvarra, hatékonyabb hulladékkezelésre, korszerűbb technológiákra, hasznosítható anyagú termékekre van szükség, a lakossági szelektív gyűjtést pedig egyszerűsíteni kell – mondta a politikus.

Jó példaként említette a visszaváltási rendszert, de hiányolta a hatékony megoldást a papír-, a textil-, a műanyag- és főképp a biohulladék kezelésében. Magyarországon majdnem 900 hulladéklerakó bezárt, de még mindig több száz vár rekultivációra országszerte, nagy részük műszaki védelem híján veszélyes a talajra és a talajvízre – mondta, megjegyezve: 2024-ben a települési hulladék harmada hasznosult, 53 százaléka lerakókba került.

Az uniós cél 2035-re a 65 százalékos újrahasználati és újrafeldolgozási arány, eszerint legfeljebb a hulladék 10 százalékát lehet elhelyezni lerakókban – hangsúlyozta Gajdos László. Ezek az értékek a mostani működéssel nem teljesülhetnek, és a helyzet megoldásához az állam kevés, nélkülözhetetlen a fejlesztői és a vállalkozói szerepvállalás, mert a környezetvédelmi problémák jelentős része megoldásra váró mérnöki feladat, amit tudás és innováció oldhat meg – hívta fel a figyelmet.

Advertisement

Megoldást lehet vásárolni másoktól is, ám az országnak lehetőleg úgy kell közelítenie az uniós célokhoz, hogy a felzárkózás minél nagyobb mértékben támaszkodjon magyar fejlesztésű, nemzetközi szinten is hasznosítható technológiákra – jegyezte meg a miniszter. A Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban péntekig látogatható az Environtech 2026 környezetipari szakkiállítás, amelyen 12 ország 80 kiállítója mutat be vízgazdálkodási, szennyvízkezelési, levegőtisztasági, energiahatékonysági, környezetvédelmi és újrahasznosítási megoldásokat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák