Zöldinfó
EM: már hivatalos, májustól is marad a rezsicsökkentett ár az átlagfogyasztásig a magyar családoknak
A kormány az elhúzódó háborúra és szankciós energiaválságra tekintettel az eredetileg tervezett április 30-ai határidő után is meghosszabbítja a rezsivédelmet a magyar családok számára. Ennek értelmében a továbbiakban is maradnak a rezsicsökkentett árak – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) pénteken az MTI-vel.
A háztartások májustól is az eddigi árakon juthatnak áramhoz és gázhoz a rezsivédett sáv alatt és felett egyaránt. A rezsicsökkentés havonta 181 ezer forintos támogatást jelent minden magyar családnak az átlagfogyasztás mértékéig. A rezsivédelem fenntartása érdekében a kormány megnégyszerezte az idei Rezsivédelmi Alapot. Az Eurostat legutóbbi jelentése szerint az Európai Unióban a magyar családok fizetik legalacsonyabb áram- és gázárat – írták. Kifejtették, a kormány Európában egyedülálló módon az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentéssel óvja meg a lakossági fogyasztókat. A háború és a brüsszeli szankciók tavaly drasztikus áremelkedéshez vezettek a nemzetközi energiapiacon. Magyarország energiaszámlája 2021-ről 2022-re mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt. A kormány a robbanásszerű költségnövekedés ellenére az átlagfogyasztásig érvényben tartotta a rezsicsökkentett árakat. Az intézkedés idei fenntarthatósága érdekében az Országgyűlés egyetértésével a négyszeresére emelte a Rezsivédelmi Alap keretösszegét – áll a közleményben.
Hozzátették, a megtett lépéseknek köszönhetően a rezsivédelmi rendszer április után is változatlan formában mérsékli a családok terheit. A háztartások átlagosan havi 181 ezer forint többletkiadástól mentesülnek a rezsicsökkentés jóvoltából. Az átlagfogyasztásig érvényes áram- és gázáraik májusban sem emelkednek. A rezsivédett sáv felett sem módosulnak az október óta megszokott díjtételek. Így a családok a továbbiakban is a teljes fűtési szezonban alkalmazottakkal azonos lakossági piaci árakat fizetnek – tették hozzá. A rezsivédelem működik – emelte ki az EM, hozzátéve, a földgáz egyetemes szolgáltatásban a fogyasztási helyek mintegy 80 százalékának, az áramellátásban pedig közel 75 százalékának tényleges felhasználása maradt teljes egészében sávhatár alatt. Ismertették, az Eurostat napokban megjelent adatközlése megerősíti, hogy 2022 második felében a magyar háztartások jutottak a legolcsóbban a két legfontosabb energiahordozóhoz az Európai Unióban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legutóbbi nemzetközi árösszehasonlítása alapján a tagállamok közül 2023 márciusában is Magyarországon került a legkevesebbe a villamos energia és a földgáz – fogalmazott az EM.
A kormány a jövőben is kiemelt vállalásaként kezeli a rezsivédelem megőrzését. Számos speciális helyzetű felhasználó számára is lehetővé tette, hogy élvezhessék a rezsicsökkentés előnyeit a családi lakóközösségektől az otthonukban nagyfogyasztású gyógyászati segédeszközöket üzemeltetőkig. Az Energiaügyi Minisztérium az ellátásbiztonság garantálása mellett megfizethető szinten igyekszik tartani a vállalkozások, települések energiaárait is – írta az EM.
Zöldinfó
Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.
Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.
A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöldinfó10 óra telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
