Zöldinfó
EM: már hivatalos, májustól is marad a rezsicsökkentett ár az átlagfogyasztásig a magyar családoknak
A kormány az elhúzódó háborúra és szankciós energiaválságra tekintettel az eredetileg tervezett április 30-ai határidő után is meghosszabbítja a rezsivédelmet a magyar családok számára. Ennek értelmében a továbbiakban is maradnak a rezsicsökkentett árak – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) pénteken az MTI-vel.
A háztartások májustól is az eddigi árakon juthatnak áramhoz és gázhoz a rezsivédett sáv alatt és felett egyaránt. A rezsicsökkentés havonta 181 ezer forintos támogatást jelent minden magyar családnak az átlagfogyasztás mértékéig. A rezsivédelem fenntartása érdekében a kormány megnégyszerezte az idei Rezsivédelmi Alapot. Az Eurostat legutóbbi jelentése szerint az Európai Unióban a magyar családok fizetik legalacsonyabb áram- és gázárat – írták. Kifejtették, a kormány Európában egyedülálló módon az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentéssel óvja meg a lakossági fogyasztókat. A háború és a brüsszeli szankciók tavaly drasztikus áremelkedéshez vezettek a nemzetközi energiapiacon. Magyarország energiaszámlája 2021-ről 2022-re mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt. A kormány a robbanásszerű költségnövekedés ellenére az átlagfogyasztásig érvényben tartotta a rezsicsökkentett árakat. Az intézkedés idei fenntarthatósága érdekében az Országgyűlés egyetértésével a négyszeresére emelte a Rezsivédelmi Alap keretösszegét – áll a közleményben.
Hozzátették, a megtett lépéseknek köszönhetően a rezsivédelmi rendszer április után is változatlan formában mérsékli a családok terheit. A háztartások átlagosan havi 181 ezer forint többletkiadástól mentesülnek a rezsicsökkentés jóvoltából. Az átlagfogyasztásig érvényes áram- és gázáraik májusban sem emelkednek. A rezsivédett sáv felett sem módosulnak az október óta megszokott díjtételek. Így a családok a továbbiakban is a teljes fűtési szezonban alkalmazottakkal azonos lakossági piaci árakat fizetnek – tették hozzá. A rezsivédelem működik – emelte ki az EM, hozzátéve, a földgáz egyetemes szolgáltatásban a fogyasztási helyek mintegy 80 százalékának, az áramellátásban pedig közel 75 százalékának tényleges felhasználása maradt teljes egészében sávhatár alatt. Ismertették, az Eurostat napokban megjelent adatközlése megerősíti, hogy 2022 második felében a magyar háztartások jutottak a legolcsóbban a két legfontosabb energiahordozóhoz az Európai Unióban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legutóbbi nemzetközi árösszehasonlítása alapján a tagállamok közül 2023 márciusában is Magyarországon került a legkevesebbe a villamos energia és a földgáz – fogalmazott az EM.
A kormány a jövőben is kiemelt vállalásaként kezeli a rezsivédelem megőrzését. Számos speciális helyzetű felhasználó számára is lehetővé tette, hogy élvezhessék a rezsicsökkentés előnyeit a családi lakóközösségektől az otthonukban nagyfogyasztású gyógyászati segédeszközöket üzemeltetőkig. Az Energiaügyi Minisztérium az ellátásbiztonság garantálása mellett megfizethető szinten igyekszik tartani a vállalkozások, települések energiaárait is – írta az EM.
Zöldinfó
Több tízezer tonna illegális hulladéktól tisztítják meg a horvátországi területet
Megkezdődhet a gospici veszélyes hulladék eltávolítása.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A lehető legrövidebb időn belül megkezdődhet a Horvátországban illegálisan lerakott több tízezer tonna, részben veszélyes hulladék eltávolítása Gospic térségében, a közép-horvátországi, hegyvidéki Likában – közölte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány ülésén. Az ügyben büntetőeljárás folyik, megkezdődött a kármentesítés, a történtek pedig súlyos belpolitikai vitát váltottak ki – írja az alternativenergia.hu. Az ügyben a korrupció és a szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség, az USKOK több éve nyomoz. Az ügyészség gyanúja szerint több tízezer tonna hulladékot helyeztek el illegálisan Horvátországban, ennek egy része Olaszországból, Szlovéniából és Németországból érkezett. A külföldről behozott hulladékot a gyanú szerint újrahasznosításra szánt anyagként tüntették fel, majd részben elföldelték, részben a szabadban halmozták fel. A gospici lakosok már 2022-ben jelezték a hatóságoknak a gyanús hulladékszállítmányokat. A helyi civilek szerint éjszakánként érkező teherautókat fényképeztek és követtek, bejelentéseket pedig a rendőrségnek, az állami felügyelőségnek, valamint a helyi és megyei hatóságoknak is tettek.
Az állami felügyelőség későbbi közlése szerint valamivel több mint két év alatt 21 ellenőrzést tartottak a helyszínen, és veszélyes, valamint nem veszélyes hulladék jelenlétét is megállapították. A lakossági jelzések és a hatósági ellenőrzések ellenére a hulladék beszállítása és lerakása a gyanú szerint folytatódott. A gospici telephelyen végzett szakértői vizsgálatok veszélyes és ökotoxikus anyagokat mutattak ki, a lerakótól lejjebb fekvő felszín alatti vízben pedig PFAS-vegyületek jelenlétét igazolták.
A kármentesítésről Plenkovic csütörtökön elmondta: lezárult az első két szakaszra kiírt közbeszerzés, így az ajánlatok elbírálása után megkezdődhet a felszínen, illetve zsákokban tárolt hulladék egy részének eltávolítása. Ezzel párhuzamosan készítik elő a jóval nagyobb mennyiségű, föld alá temetett hulladék eltávolítását is. Addig az érintett területet vízzáró réteggel fednék le, hogy csökkentsék az esővíz beszivárgását, és ezzel a szennyezett csurgalékvíz kialakulásának veszélyét. A helyszínen összesen mintegy 37 ezer tonna illegálisan elhelyezett hulladékot találtak. A horvát Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Alap adatai szerint ennek legnagyobb része a föld alatt van. Horvátországban nincs megfelelő kapacitás a teljes mennyiség ártalmatlanítására, ezért a kormány külföldi szakvállalatok bevonását is vizsgálja.
Plenkovic közölte: a víz, a talaj és a növényzet állapotát rendszeresen ellenőrzik. A horvát közegészségügyi intézet több helyen vizsgálja az ivóvizet, és a rendelkezésre álló adatok szerint az fogyasztásra alkalmas. A miniszterelnök szerint ezért nincs helye pánikkeltésnek és félretájékoztatásnak. Az ügy súlyos belpolitikai vitát is kiváltott. A horvát parlament múlt héten Zoran Milanovic köztársasági elnök kezdeményezésére rendkívüli ülést tartott az illegális hulladéklerakás miatt. Plenkovic a csütörtöki kormányülésen hangsúlyozta: súlyos problémáról van szó, amelyet szerinte nem szabad politikai csatározásokra felhasználni.
A parlament augusztus 21-én a kormányzó többség 11 pontos határozati csomagját fogadta el 81 igen és 58 nem szavazattal. A döntés egyebek mellett folyamatos víz-, talaj- és levegőmonitoringot ír elő, a kormánynak pedig 90 napon belül be kell számolnia a parlamentnek a kármentesítés előrehaladásáról, költségeiről, határidejéről és környezeti kockázatairól. Milanovic saját javaslatcsomagját, amely azonnali kármentesítést és szigorúbb parlamenti ellenőrzést irányzott elő, a törvényhozás elutasította.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó7 óra telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVisszautasítja az MFB döntését az OPUS TITÁSZ, jogi útra tereli az ügyet
