Zöldinfó
EM: már hivatalos, májustól is marad a rezsicsökkentett ár az átlagfogyasztásig a magyar családoknak
A kormány az elhúzódó háborúra és szankciós energiaválságra tekintettel az eredetileg tervezett április 30-ai határidő után is meghosszabbítja a rezsivédelmet a magyar családok számára. Ennek értelmében a továbbiakban is maradnak a rezsicsökkentett árak – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) pénteken az MTI-vel.
A háztartások májustól is az eddigi árakon juthatnak áramhoz és gázhoz a rezsivédett sáv alatt és felett egyaránt. A rezsicsökkentés havonta 181 ezer forintos támogatást jelent minden magyar családnak az átlagfogyasztás mértékéig. A rezsivédelem fenntartása érdekében a kormány megnégyszerezte az idei Rezsivédelmi Alapot. Az Eurostat legutóbbi jelentése szerint az Európai Unióban a magyar családok fizetik legalacsonyabb áram- és gázárat – írták. Kifejtették, a kormány Európában egyedülálló módon az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentéssel óvja meg a lakossági fogyasztókat. A háború és a brüsszeli szankciók tavaly drasztikus áremelkedéshez vezettek a nemzetközi energiapiacon. Magyarország energiaszámlája 2021-ről 2022-re mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt. A kormány a robbanásszerű költségnövekedés ellenére az átlagfogyasztásig érvényben tartotta a rezsicsökkentett árakat. Az intézkedés idei fenntarthatósága érdekében az Országgyűlés egyetértésével a négyszeresére emelte a Rezsivédelmi Alap keretösszegét – áll a közleményben.
Hozzátették, a megtett lépéseknek köszönhetően a rezsivédelmi rendszer április után is változatlan formában mérsékli a családok terheit. A háztartások átlagosan havi 181 ezer forint többletkiadástól mentesülnek a rezsicsökkentés jóvoltából. Az átlagfogyasztásig érvényes áram- és gázáraik májusban sem emelkednek. A rezsivédett sáv felett sem módosulnak az október óta megszokott díjtételek. Így a családok a továbbiakban is a teljes fűtési szezonban alkalmazottakkal azonos lakossági piaci árakat fizetnek – tették hozzá. A rezsivédelem működik – emelte ki az EM, hozzátéve, a földgáz egyetemes szolgáltatásban a fogyasztási helyek mintegy 80 százalékának, az áramellátásban pedig közel 75 százalékának tényleges felhasználása maradt teljes egészében sávhatár alatt. Ismertették, az Eurostat napokban megjelent adatközlése megerősíti, hogy 2022 második felében a magyar háztartások jutottak a legolcsóbban a két legfontosabb energiahordozóhoz az Európai Unióban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legutóbbi nemzetközi árösszehasonlítása alapján a tagállamok közül 2023 márciusában is Magyarországon került a legkevesebbe a villamos energia és a földgáz – fogalmazott az EM.
A kormány a jövőben is kiemelt vállalásaként kezeli a rezsivédelem megőrzését. Számos speciális helyzetű felhasználó számára is lehetővé tette, hogy élvezhessék a rezsicsökkentés előnyeit a családi lakóközösségektől az otthonukban nagyfogyasztású gyógyászati segédeszközöket üzemeltetőkig. Az Energiaügyi Minisztérium az ellátásbiztonság garantálása mellett megfizethető szinten igyekszik tartani a vállalkozások, települések energiaárait is – írta az EM.
Zöldinfó
Átalakul a magyar környezetvédelmi hatósági rendszer: új csúcsszerv alakul
Új országos környezetvédelmi főhatóság jön létre.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Új, országos illetékességű környezetvédelmi csúcsszerv, az Országos Élőkörnyezet-felügyeleti Főhatóság jön létre 2027. január 1-jén – írja az alternativenergia.hu. A kormányrendelet értelmében a főhatóság az élő környezetért felelős miniszter irányítása alatt, központi hivatalként működő központi költségvetési szerv lesz budapesti székhellyel. A szervezet a minisztériumból történő kiválással jön létre, és központi, valamint területi szervekből áll majd. A főhatóság feladatai közé tartozik a környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, géntechnológiai, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, valamint vízügyi és vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatok országos illetékességű ellátása. A rendelet célja az egységesebb szakmai gyakorlat kialakítása és a környezeti értékek védelmének megerősítése.
A szervezet kiemelt feladatot kap az akkumulátorgyártással, az ahhoz kapcsolódó tevékenységekkel és létesítményekkel, valamint az akkumulátorhulladék kezelésével összefüggő környezetvédelmi engedélyezésben és felügyeletben. Ezek az ügyek országos illetékességgel kerülhetnek a főhatóság hatáskörébe, így az akkumulátoripar környezetvédelmi felügyeletéhez kapcsolódó szakmai tudás és hatósági fellépés egy szervezetben összpontosulhat. A rendelet indokolása szerint az akkumulátorgyártás minőségi és mennyiségi bővülése, valamint az ezzel együtt keletkező akkumulátorhulladék kezelése új környezetvédelmi feladatokat jelent. A főhatóság e területen együttműködik majd az akkumulátoripar felügyeletében érintett más állami szervekkel, köztük a mérésügyi és műszaki biztonsági, az iparbiztonsági, a tűzvédelmi, a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóságokkal.
A főhatóság központi szerve mellett területi Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóságok működnek majd, amelyek a jogszabályban meghatározott illetékességi területen látják el feladataikat. A területi szervek környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, állatvédelmi, erdészeti, klímavédelmi, vízügyi és vízvédelmi ügyekben járhatnak el. A rendelet a hatósági jogorvoslati rendszerben is változást hoz. A területi hatóságok döntéseivel szemben, amennyiben a törvény fellebbezést tesz lehetővé, másodfokon a Központi Főhatóság jár el. A központi szervezet emellett szakmai irányítást is gyakorol, ellenőrzéseket végezhet, és egységes szakmai eljárásrendeket, útmutatókat dolgozhat ki.
A szervezeti átalakítás több lépcsőben valósul meg. A főhatóság és a Budapesti Élőkörnyezet-felügyeleti Hatóság 2027. január 1-jén jön létre. A kormányhivatalok egyes, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási, természetvédelmi, erdészeti, vízügyi és más kapcsolódó feladatokat ellátó szervezeti egységei 2027. július 1-jén olvadnak be a főhatóság szervezetébe. A feladatok átvételével együtt az érintett munkavállalók jogviszonyai, a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó- és ingatlanállomány, valamint eszközök és infrastruktúra is átkerülnek a jogutód szervezethez.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
