Zöldinfó
EM: már hivatalos, májustól is marad a rezsicsökkentett ár az átlagfogyasztásig a magyar családoknak
A kormány az elhúzódó háborúra és szankciós energiaválságra tekintettel az eredetileg tervezett április 30-ai határidő után is meghosszabbítja a rezsivédelmet a magyar családok számára. Ennek értelmében a továbbiakban is maradnak a rezsicsökkentett árak – közölte az Energiaügyi Minisztérium (EM) pénteken az MTI-vel.
A háztartások májustól is az eddigi árakon juthatnak áramhoz és gázhoz a rezsivédett sáv alatt és felett egyaránt. A rezsicsökkentés havonta 181 ezer forintos támogatást jelent minden magyar családnak az átlagfogyasztás mértékéig. A rezsivédelem fenntartása érdekében a kormány megnégyszerezte az idei Rezsivédelmi Alapot. Az Eurostat legutóbbi jelentése szerint az Európai Unióban a magyar családok fizetik legalacsonyabb áram- és gázárat – írták. Kifejtették, a kormány Európában egyedülálló módon az átlagfogyasztásig fenntartott rezsicsökkentéssel óvja meg a lakossági fogyasztókat. A háború és a brüsszeli szankciók tavaly drasztikus áremelkedéshez vezettek a nemzetközi energiapiacon. Magyarország energiaszámlája 2021-ről 2022-re mintegy 4000 milliárd forinttal nőtt. A kormány a robbanásszerű költségnövekedés ellenére az átlagfogyasztásig érvényben tartotta a rezsicsökkentett árakat. Az intézkedés idei fenntarthatósága érdekében az Országgyűlés egyetértésével a négyszeresére emelte a Rezsivédelmi Alap keretösszegét – áll a közleményben.
Hozzátették, a megtett lépéseknek köszönhetően a rezsivédelmi rendszer április után is változatlan formában mérsékli a családok terheit. A háztartások átlagosan havi 181 ezer forint többletkiadástól mentesülnek a rezsicsökkentés jóvoltából. Az átlagfogyasztásig érvényes áram- és gázáraik májusban sem emelkednek. A rezsivédett sáv felett sem módosulnak az október óta megszokott díjtételek. Így a családok a továbbiakban is a teljes fűtési szezonban alkalmazottakkal azonos lakossági piaci árakat fizetnek – tették hozzá. A rezsivédelem működik – emelte ki az EM, hozzátéve, a földgáz egyetemes szolgáltatásban a fogyasztási helyek mintegy 80 százalékának, az áramellátásban pedig közel 75 százalékának tényleges felhasználása maradt teljes egészében sávhatár alatt. Ismertették, az Eurostat napokban megjelent adatközlése megerősíti, hogy 2022 második felében a magyar háztartások jutottak a legolcsóbban a két legfontosabb energiahordozóhoz az Európai Unióban. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal legutóbbi nemzetközi árösszehasonlítása alapján a tagállamok közül 2023 márciusában is Magyarországon került a legkevesebbe a villamos energia és a földgáz – fogalmazott az EM.
A kormány a jövőben is kiemelt vállalásaként kezeli a rezsivédelem megőrzését. Számos speciális helyzetű felhasználó számára is lehetővé tette, hogy élvezhessék a rezsicsökkentés előnyeit a családi lakóközösségektől az otthonukban nagyfogyasztású gyógyászati segédeszközöket üzemeltetőkig. Az Energiaügyi Minisztérium az ellátásbiztonság garantálása mellett megfizethető szinten igyekszik tartani a vállalkozások, települések energiaárait is – írta az EM.
Zöldinfó
A Balaton térségében is vizsgálták, hogyan pusztíthatja az éghajlatváltozás a természeti értékeket
Az aszály a kulturális és a természeti örökséget is veszélyezteti.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A tartós szárazság és a szélsőséges időjárás nemcsak a vízellátásra és a gazdaság működésére, hanem a kulturális és a természeti örökségre is veszélyt jelent – hívták fel a figyelmet az INACO nemzetközi projekt zárórendezvényén a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség közleménye szerint. A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete közleményében kifejtette, az Európai Unió Interreg Central Europe programjának támogatásával megvalósuló INACO projektben a közép-európai partnerek olyan kockázatértékelési módszereket, digitális térképezési eszközöket és megelőző intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek segíthetik az éghajlati veszélyeknek kitett örökségi helyszínek védelmét – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A nemzetközi együttműködés fontos eredményének nevezték, hogy a sérülékenység vizsgálata és a veszélyek korai felismerése már a tervezés és a döntés-előkészítés során támogathatja a károk megelőzését.
A közlemény rámutat, hogy az aszály következtében kiszáradó és zsugorodó talaj károsíthatja a történelmi épületek szerkezetét, míg a tartós száraz időszakokat követő heves esőzések fokozhatják az eróziót és a felszínmozgások veszélyét. Ezek a folyamatok a műemlékek mellett a régészeti lelőhelyeket, a történeti tájakat és az értékes természeti környezetet is érinthetik. “A vízhiány kezelésénél a mindennapi szükségletek biztosítása mellett arra is gondolnunk kell, milyen értékeket őrzünk meg a következő generációknak” – hangsúlyozta Molnár Gábor, a Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezetének vezetője a közleményben. Hozzátette, a kulturális és természeti örökségünk sok esetben pótolhatatlan, ezért védelmét az európai vízpolitika gyakorlati intézkedéseibe is be kell építeni.
A projekt keretében két, egymást kiegészítő digitális eszközt fejlesztettek ki: a digitális kockázattérképező eszközt, valamint a kulturális és természeti örökség gondozását szolgáló CNH Care platformot, amely Lite és Pro változatban érhető el – áll a közleményben. Mint kifejtik, a digitális kockázattérképező eszköz egy ingyenesen hozzáférhető, webes térinformatikai platform, amely több évtizedre visszanyúló éghajlati, környezeti és levegőminőségi adatokat integrál. Összesen 62 különböző mutató segítségével támogatja az örökségi helyszíneket veszélyeztető kockázatok azonosítását és a sérülékenység vizsgálatát, ezáltal segítve a stratégiai tervezést és a döntéshozatalt.
A közlemény szerint CNH Care platform két változata az egyes kulturális és természeti értékek állapotának felmérését, sérülékenységük értékelését és a szükséges védelmi intézkedések meghatározását támogatja. A digitális fejlesztések gyakorlati alkalmazhatóságát több európai mintaterületen, köztük a Balaton térségében, Fonyódon is vizsgálták – ismertette a fejlesztési ügynökség.
A projekt magyarországi mintaterülete a fonyódi magaspart volt, ahol az ügynökség szakértői az éghajlati szélsőségek összetett hatásait vizsgálták, majd a tapasztalatokról beszámoltak a projekt szerdai, az ausztriai Kismartonban megrendezett zárókonferenciáján – tették hozzá. Az ügynökség közleménye kitér arra is, hogy a nemzetközi projekt másik kiemelt eredménye a kulturális és természeti örökségvédelmi kockázatkezelési menedzser munkakörének bevezetésére vonatkozó javaslat kidolgozása volt. A pozíció létrehozását az indokolja, hogy az éghajlatváltozásból eredő, egyre összetettebb kockázatok kezelése több szakterület és intézmény összehangolt együttműködését igényli – emelték ki.
A kockázatkezelési menedzser integráló szerepet tölt be az örökségvédelem, a klímaalkalmazkodás, a katasztrófavédelem és a területi tervezés között, elősegítve a kockázatok folyamatos nyomon követését, a megelőző intézkedések tervezését és az érintett szereplők együttműködését – részletezték. A projekt keretében elkészült a munkakör bevezetését támogató szakmai keretrendszer, valamint a kapcsolódó oktatási és képzési anyagok is – áll a közleményben.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre több termőföldet kell visszaadni a természetnek az aszály miatt
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
