Zöld Energia
Energiahatékonyság-növelő beruházás
Európai uniós forrásból valósul meg az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő belvárosi székhelyének és telephelyének energiahatékonyságát célzó rekonstrukciója. A KEOP-5.6.0/12-2013-0044 számú projekt az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, valamint a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság konzorciumi projektjeként valósul meg.
A beruházás hozzájárul ahhoz, hogy növekedjen a központi kormányzat energiatakarékossági irányelvek alapján felújított épületeinek száma. E szellemben újul meg a Támogatáskezelő székhelyeként szolgáló, 1054 Budapest, Alkotmány utca 25. szám alatt található ingatlan, valamint a projekt konzorciumi partnerének kezelésében az 1054 Budapest, Akadémia u. 3. (1051 Budapest, Arany János u. 5.) szám alatti ingatlan.
Az Alkotmány utca 25. sz. alatti ingatlan energiahatékonyságot szolgáló fejlesztésének keretében felújításra kerülnek a külső nyílászárók és korszerűsítik a fűtési rendszert. A beruházás 2015. február hóban kezdődik és várhatóan 2015. április havában zárul.
A konzorciumvezető Emberi Erőforrás Támogatáskezelő az Alkotmány utcai épület energetikai korszerűsítéséért felelős, míg az Akadémia utcában található, műemlékvédelem alatt álló ingatlan rekonstrukcióját. és a hozzá kapcsolódó tervezési feladatokat a projekt konzorciumi tagja, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság valósítja meg.
A projekt vissza nem térítendő, 100 százalékos intenzitású támogatást nyert a Környezet és Energia Operatív Program által meghirdetett, „Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai” című pályázaton. A 260 millió forintos támogatási összeget a Kohéziós Alap, valamint Magyarország Kormánya társfinanszírozásban (85-15% arányban) biztosítja.
Zöld Energia
Nyersanyagfüggőség lassítja az európai zöld fordulatot
Az EU kifogyhat a megújuló energiaforrásokhoz szükséges fő nyersanyagokból.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Fennáll a veszélye annak, hogy az Európai Unióban nem lesz elegendő alapvető fontosságú nyersanyag a megújuló energiaforrásokhoz, már 2030-ra problémák lehetnek ezek biztosításában – állapította meg az Európai Számvevőszék közzétett jelentésében. A luxembourgi székhelyű testület jelentése szerint az EU nehezen tudja csökkenteni importfüggőségét ezekből a nyersanyagokból, miközben az uniós belföldi kitermelés és feldolgozás szűk keresztmetszetekbe ütközik, az újrafeldolgozás pedig továbbra is a kezdeti szakaszban jár – tette hozzá az alternativenergia.hu. A számvevők arra figyelmeztetnek: nem valószínű, hogy az uniós támogatásban részesülő projektek időben megvalósulnak. A megújuló energiára való átálláshoz az EU nagymértékben támaszkodik akkumulátorokra, szélturbinákra és napelemekre, amelyekhez olyan nyersanyagok szükségesek, mint a lítium, a nikkel, a kobalt, a réz és a ritkaföldfémek – tették hozzá.
Ezek a nyersanyagok döntően néhány unión kívüli országban – például Kínában, Törökországban és Chilében – koncentrálódnak. E nyersanyagok nélkül nem lesz energetikai átállás, sem versenyképesség, sem stratégiai autonómia – hangsúlyozta Keit Pentus-Rosimannus, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag. Hozzátette: az EU beszállítási függősége már olyan mértékű, hogy az kockázatot jelenthet, ezért alapvető feladat a kiszolgáltatottság csökkentése. Az EU 2024-ben fogadta el a létfontosságú nyersanyagokról szóló rendeletet, amely 26, az energetikai átállás szempontjából meghatározó ásványi anyag hosszú távú és biztonságos ellátását kívánja garantálni. A rendelet azonban 2030-ig csak nem kötelező erejű célokat tartalmaz, és nem egyértelmű, milyen módszertan alapján határozták meg az elérendő szinteket – hangsúlyozta a számvevőszék. A testület szerint az import diverzifikálására tett uniós lépések eddig nem hoztak kézzelfogható eredményeket.
A jelentésben felhívták a figyelmet arra, hogy az újrafeldolgozás terén sem biztató a helyzet, a 26 érintett anyag közül hét esetében az újrafeldolgozási arány mindössze 1-5 százalék, tíznél pedig egyáltalán nincs újrafeldolgozás. A számvevők szerint azt nehezítik a magas költségek, a kis mennyiségek, illetve a technológiai és a szabályozási akadályok. A belföldi kitermelés fokozását célzó uniós törekvések is lassan haladnak. Egy bányászati projekt működőképessé válása akár húsz évig is eltarthat, így kérdéses, hogy a 2030-as határidőig érdemi előrelépés érhető-e el. A számvevőszék figyelmeztetése szerint fennáll a veszélye annak, hogy az EU erőfeszítései ördögi körbe kerülnek: az ellátási hiány akadályozza a feldolgozási projektek megvalósítását, ami tovább gyengíti az ellátásbiztonságot. Az EU legfrissebb jegyzéke 34 kiemelten fontos nyersanyagot sorol fel, ezek közül 26 szükséges a legfontosabb megújulóenergia-technológiákhoz. A nyersanyagok kulcsszerepet játszanak abban, hogy az EU teljesíteni tudja 2030-ra kitűzött, legalább 55 százalékos kibocsátáscsökkentési célját, valamint a 2050-re vállalt klímasemlegességet – hangsúlyozta jelentésében a számvevőszék.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés