Zöldinfó

Energiatakarékossági csomagot fogadott el a német kormány

Az energiafogyasztás csökkentését célzó szabályokról fogadott el rendeleteket szerdán a német szövetségi kormány, becslései szerint az új előírások révén nagyjából két százalékkal kevesebb földgázra lesz szüksége Németországnak.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-08-27

Szerző:

Hell

Az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő drágulás miatt eddig hozzávetőleg nyolc százalékkal csökkent a földgázfelhasználás Németországban, a földgáz helyett szén- és olajtüzelésre építő áramtermelés felfuttatása további 3-5 százalékos megtakarítást eredményezhet szakmai számítások szerint. A kormány adatai alapján két év alatt bő tízmilliárd euró megtakarítást hozhatnak a most elfogadott rendeletek, amelyekben a többi között a középületek fűtéséről, az emlékművek kivilágításáról és a boltok utcára nyíló bejáratainak használatáról határoztak meg szabályokat. Az orosz energiaszállításoktól való függetlenség elnyeréséhez “össznemzeti erőfeszítés” szükséges – emelte ki a kormányülés után tett nyilatkozatában Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter, hozzátéve, hogy “minden hozzájárulás számít”. Németországban a tervek szerint 20 százalékkal csökkentik a földgázfelhasználást az utóbbi öt év átlagához képest. A kormány reményei szerint a megtakarítást jórészt a vállalatok és a háztartások önkéntes alapú fogyasztáscsökkentésével érik el.

A kötelező takarékossági szabályok elsősorban a közszférát érintik. Így az első – szeptembertől hatályos – rendeletben rögzítették például, hogy egyáltalán nem szabad fűteni a középületek nem állandó tartózkodásra használt helyiségeit, és csak 19 Celsius fokra szabad felfűteni az állandó használatban lévő helyiségeket. Eddig 20 Celsius fok volt az ajánlott minimális hőmérséklet a középületekben. Rendelkeztek egyebek mellett arról is, hogy a középületekben nem szabad használni a decentralizált – helyi, nem távhőszolgáltatással működő – vízmelegítő berendezéseket, ha működésük elsősorban kézmosásra szolgál. Az egyelőre hat hónapra szóló korlátozások nem vonatkoznak az iskolákra, kórházakra és szociális intézményekre. Az új szabályrendszer azt is tartalmazza, hogy a biztonsági és vészvilágítás kivételével tilos az épületek és műemlékek külső megvilágítása.

A kiskereskedelmet érintő legfőbb új előírás szerint tilos állandóan nyitva tartani a fűtött üzlethelyiségek ajtóit vagy be- és kijárati rendszereit, ha ez hőveszteséget okoz, kivéve, ha menekülési útvonal részét alkotják. Azt is előírták, hogy este 22 órától reggel 6-ig tilos megvilágítani a reklámfelületeket, kivéve, ha a világításnak közlekedésbiztonsági vagy egyéb biztonsági szerepe is van. A kormány azt is tervezte, hogy éjszakára a kirakatok kivilágítását is lekapcsoltatják. Kiskereskedelmi érdekképviseletek tiltakozására erről letettek. A második rendelet várhatóan októberben lép életbe, ha megadja hozzájárulását a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat. Ebben egyebek mellett kötelezik a gázfűtésű lakóingatlanok tulajdonosait, hogy a következő két évben legalább egyszer ellenőriztessék a fűtést. Az évi 10 gigawattóránál (GWh) többet fogyasztó vállalkozásokat az energiamegtakarítási lehetőségek feltárására és az energiahatékonyság javítására kötelezik.

Robert Habeck az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában kiemelte, hogy azért kell visszafogni az energiafogyasztást, mert Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport visszafogásával “gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szerdai kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken alig 400 GWh-nak megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a június elején regisztrált 1800 GWh-val. Szintén nagyságrendekkel csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh alá. Ugyanakkor a felkészülés az októberben kezdődő fűtési szezonra így is halad, a tározók töltöttsége 80,65 százalékos a szerdai mérések szerint. Ez meghaladja a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített menetrendet, miszerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére pedig 95 százalékra kell feltölteni a tározókat.

mti

Kapcsolódó tartalom:alternatív energia energiatakarékosság fenntarhatóság környezetvédelem

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2025-12-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Tovább olvasom