Zöldinfó
Energiatakarékossági csomagot fogadott el a német kormány
Az energiafogyasztás csökkentését célzó szabályokról fogadott el rendeleteket szerdán a német szövetségi kormány, becslései szerint az új előírások révén nagyjából két százalékkal kevesebb földgázra lesz szüksége Németországnak.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő drágulás miatt eddig hozzávetőleg nyolc százalékkal csökkent a földgázfelhasználás Németországban, a földgáz helyett szén- és olajtüzelésre építő áramtermelés felfuttatása további 3-5 százalékos megtakarítást eredményezhet szakmai számítások szerint. A kormány adatai alapján két év alatt bő tízmilliárd euró megtakarítást hozhatnak a most elfogadott rendeletek, amelyekben a többi között a középületek fűtéséről, az emlékművek kivilágításáról és a boltok utcára nyíló bejáratainak használatáról határoztak meg szabályokat. Az orosz energiaszállításoktól való függetlenség elnyeréséhez “össznemzeti erőfeszítés” szükséges – emelte ki a kormányülés után tett nyilatkozatában Robert Habeck alkancellár, gazdasági miniszter, hozzátéve, hogy “minden hozzájárulás számít”. Németországban a tervek szerint 20 százalékkal csökkentik a földgázfelhasználást az utóbbi öt év átlagához képest. A kormány reményei szerint a megtakarítást jórészt a vállalatok és a háztartások önkéntes alapú fogyasztáscsökkentésével érik el.
A kötelező takarékossági szabályok elsősorban a közszférát érintik. Így az első – szeptembertől hatályos – rendeletben rögzítették például, hogy egyáltalán nem szabad fűteni a középületek nem állandó tartózkodásra használt helyiségeit, és csak 19 Celsius fokra szabad felfűteni az állandó használatban lévő helyiségeket. Eddig 20 Celsius fok volt az ajánlott minimális hőmérséklet a középületekben. Rendelkeztek egyebek mellett arról is, hogy a középületekben nem szabad használni a decentralizált – helyi, nem távhőszolgáltatással működő – vízmelegítő berendezéseket, ha működésük elsősorban kézmosásra szolgál. Az egyelőre hat hónapra szóló korlátozások nem vonatkoznak az iskolákra, kórházakra és szociális intézményekre. Az új szabályrendszer azt is tartalmazza, hogy a biztonsági és vészvilágítás kivételével tilos az épületek és műemlékek külső megvilágítása.
A kiskereskedelmet érintő legfőbb új előírás szerint tilos állandóan nyitva tartani a fűtött üzlethelyiségek ajtóit vagy be- és kijárati rendszereit, ha ez hőveszteséget okoz, kivéve, ha menekülési útvonal részét alkotják. Azt is előírták, hogy este 22 órától reggel 6-ig tilos megvilágítani a reklámfelületeket, kivéve, ha a világításnak közlekedésbiztonsági vagy egyéb biztonsági szerepe is van. A kormány azt is tervezte, hogy éjszakára a kirakatok kivilágítását is lekapcsoltatják. Kiskereskedelmi érdekképviseletek tiltakozására erről letettek. A második rendelet várhatóan októberben lép életbe, ha megadja hozzájárulását a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája, a Bundesrat. Ebben egyebek mellett kötelezik a gázfűtésű lakóingatlanok tulajdonosait, hogy a következő két évben legalább egyszer ellenőriztessék a fűtést. Az évi 10 gigawattóránál (GWh) többet fogyasztó vállalkozásokat az energiamegtakarítási lehetőségek feltárására és az energiahatékonyság javítására kötelezik.
Robert Habeck az utóbbi hónapokban számos nyilatkozatában kiemelte, hogy azért kell visszafogni az energiafogyasztást, mert Moszkva a piaci folyamatok alakításával, főleg a földgázexport visszafogásával “gazdasági háborút” folytat az Ukrajnát támogató országok ellen, és azért, hogy viszályt szítson az Ukrajna mellett kiálló Európai Unió tagjai között. A közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szerdai kimutatása szerint a Németországba irányuló orosz gázszállítás továbbra is igen jelentősen elmarad az utóbbi években megszokott szinttől. Az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken alig 400 GWh-nak megfelelő mennyiség érkezik napi szinten, szemben a június elején regisztrált 1800 GWh-val. Szintén nagyságrendekkel csökkent az Ukrajna-Szlovákia-Csehország útvonalon érkező orosz gáz mennyisége, a német-cseh határon fekvő Waidhaus mérőállomáson regisztrált adatok szerint 600 GWh-ról 200 GWh alá. Ugyanakkor a felkészülés az októberben kezdődő fűtési szezonra így is halad, a tározók töltöttsége 80,65 százalékos a szerdai mérések szerint. Ez meghaladja a tározók üzemeltetéséről szóló gazdasági miniszteri rendeletben rögzített menetrendet, miszerint szeptember elejére 75 százalékra, október elejére 85 százalékra, november elejére pedig 95 százalékra kell feltölteni a tározókat.
mti
Zöldinfó
Klímasemlegesség felé tart Európa: fontos döntés
Az EP támogatja az üvegházhatású gázkibocsátás 90 százalékos csökkentését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén támogatta azt a 2040-es éghajlat-politikai célkitűzést, mely szerint az Európai Unió 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest annak érdekében, hogy a kontinens 2050-re klímasemleges legyen – írja az alternativenergia.hu. Az Európai Parlament ülésnapján 379 szavazattal, 248 ellenében és 10 tartózkodás mellett, az uniós klímarendelet módosítására irányuló európai bizottsági javaslatról elfogadott álláspont szerint az EP-képviselők biztosítékokat szeretnének kapni arra vonatkozóan, hogy 2036-tól a nettó kibocsátáscsökkentés akár öt százaléka is származhat a partnerországoktól származó nemzetközi szén-dioxid-kibocsátási egységekből, noha az Európai Bizottság legfeljebb három százalékos felső határt javasolt. Az EP azt is szeretné, hogy a hazai állandó szén-dioxid-eltávolítást az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) a nehezen csökkenthető kibocsátások kompenzálására kelljen felhasználni, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítanának az ágazatokon és eszközökön belül és azok között a lehető legköltséghatékonyabb célok elérésére.
Az Európai Parlament támogatja a tagállamok azon javaslatát, hogy az EU ETS2 bevezetését egy évvel, 2027-ről 2028-ra halasszák. Az ETS2 az épületekben és a közúti közlekedésben keletkező tüzelőanyagok elégetéséből származó CO2-kibocsátásra terjed ki. Az EP-képviselők azt szeretnék, hogy az uniós bizottság kétévente értékelje a köztes célok felé tett előrehaladást, figyelembe véve a legfrissebb tudományos adatokat, a technológiai fejleményeket és az EU nemzetközi versenyképességét. A felülvizsgálat többek között értékelné a nettó elnyelés uniós szintű állapotát a 2040-es cél eléréséhez szükséges mértékhez képest, valamint a felvetődő nehézségeket és az uniós ipari versenyképesség fokozásának lehetőségeit. A felülvizsgálat figyelembe venné továbbá az energiaárak alakulását és azoknak a vállalkozásokra és a háztartásokra gyakorolt hatásait is.
A felülvizsgálat következtetései szerint az Európai Bizottság adott esetben javaslatot tehet majd az uniós klímarendelet módosítására, ami magában foglalhatja a 2040-es cél módosítását vagy a támogató keret megerősítésére irányuló további intézkedések meghozatalát, például az EU versenyképességének, jólétének és társadalmi egységének megőrzése érdekében. Az európai klímarendelet a klímasemlegesség 2050-ig történő elérését jogilag kötelező erejű kötelezettséggé teszi valamennyi uniós tagállam számára. Jogilag kötelező erejű célt határoz meg az EU számára, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest legalább 55 százalékkal csökkentse a nettó üvegházhatású gázkibocsátást.
-
Zöldinfó23 óra telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEnergetikai korszerűsítés: már több ezer család részesült támogatásban országszerte
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
