Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Energiatárolás új szemlélettel: biztonság és hatékonyság kéz a kézben

Az akkumulátoripar helyzete egyszerre reményteli és aggasztó a szakértők szerint.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A milánói NetZero konferenciáról írt beszámolót a PV Magazine. A rendezvényen felszólaló szakértők úgy látják, a lítium-vas-foszfát (LFP) akkumulátorok térnyerése az elmúlt két évben jelentősen átalakította a helyhez kötött energiatárolási szektort, elsősorban fokozott biztonságának, hosszabb élettartamának, költséghatékonyságának és stabil teljesítményének köszönhetően. Daniel Fuchs, az EUPD Research munkatársa hangsúlyozta, hogy a közüzemi méretű tárolási projektek gyors innovációt ösztönöznek, ami jobb energiasűrűséget és hálózati integrációt eredményez. Giuseppe Artizzu, az NHOA Energy képviselője szerint az LFP szabványosítása méretgazdaságosságot, költségcsökkentést tett lehetővé, igaz, a hangsúly egyre inkább áthelyeződik a nagyobb cellákra, aminek következtében újragondolhatják a burkolat kialakítását.

Rosa Milano, a Fluence képviselője rávilágított: a lítium-ion akkumulátorok továbbra is vezető szerepet töltenek be a kereskedelemben. A szakértő szerint jelenleg három fő innovációs terület van: a hálózati integráció, az adaptív telepítés és a pénzügyi teljesítmény fokozása. Orazio Sallemi, a BayWa re Energy Trading képviselője arra figyelmeztetett, hogy nem szabad figyelmen kívül hagyni az alternatív, nem elektrokémiai jellegű tárolási innovációkat, köztük a gravitáció alapú tárolást.

A szakemberek úgy vélik, a geopolitikai tényezők egyre nagyobb aggodalomra adnak okot, különösen a lítiumhoz, kobalthoz és nikkelhez hasonló kulcsfontosságú anyagok kínai ellátási láncoktól való függőség miatt. Fuchs megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek eszkalálódása megzavarhatja a globális akkumulátor-ellátási láncot, ami potenciálisan hatással lehet az amerikai tárolási piacokra. Az ukrajnai háború és a közelmúltbeli áramkimaradások Spanyolországban és Portugáliában szintén aláhúzzák a tárolási szektor geopolitikai instabilitással szembeni sebezhetőségét.

Advertisement

Milano szerint a kiberbiztonság egyre fontosabbá válik az energiatárolás területén, tekintettel a digitális infrastruktúra térnyerésére és az azzal járó kockázatokra. Az erre a területre nehezedő szabályozási nyomás egyre fokozódik, és a szabályok be nem tartása pénzügyi szankciókkal járhat. „Az olyan témák, mint a földrajzi és technológiai diverzifikáció, az MI-alkalmazások egyre növekvő használata, valamint a kritikus anyagok újrahasznosításának és visszanyerésének szerepe, mind gondolatébresztők és további beruházásokra ösztönöznek a közeljövőben” – tette hozzá Sallemi.

Artizzu hangsúlyozta, hogy Európának prioritásként kell kezelnie a versenyképes akkumulátoripar fejlesztését, hogy megőrizze az irányítást a hálózati infrastruktúra és az ipari automatizálás felett. Az elmúlt időszakban az akkumulátorcsomagok gyártási költségei jelentősen csökkentek, az elemzők pedig további áresést jósolnak az új kémiai összetételű akkumulátorok és a hatékony ellátási láncok megjelenésének következtében.

Advertisement

Zöld Energia

Így alakítja át a klímaváltozás a napenergia-potenciált

Még a hazai napelemek áramtermelése is megszenvedheti a klímaváltozást, hiába érkezik több napenergia.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói friss elemzésükben rámutatnak, hogy a klímaváltozás még itt is közbeszólhat – írja az alternativenergia.hu. A nyári napsugárzás mennyisége ugyanis már nem sokat nő a jövőben, ugyanakkor a pesszimista jövőkép szerint az egyre forrósodó nappalok visszafogják a napenergiából kinyerhető áram mennyiségét. Az elmúlt évtizedekben Magyarország, sőt, egész Kelet-Európa nyári égboltja látványosan világosabb lett. A levegőtisztaság javulása – a nehézipar visszaszorulása és a légszennyezés elleni nemzetközi intézkedések révén – jelentősen csökkentette az aeroszolrészecskék mennyiségét. Ezzel nemcsak több napsütés tudott átjutni a légkörön, de a nedvesség kicsapódását segítő apró részecskék hiánya miatt a felhőképződés is visszaesett, különösen nyáron. Ennek eredményeként Magyarországon ma átlagosan 29 olyan naposabb nyári nap van évente, amikor a besugárzás meghaladja a 270 W/m²-t – tízzel több, mint a rendszerváltás előtt.

Úgy tűnik, a napenergia-technológia felfutása éppen a megfelelő időpontban következett be – a kérdés csak az, hogy mit várhatunk a jövőben, és hogyan befolyásolja a várakozásainkat a klímaváltozás. Ennek jártak utána az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói. Szabó Péter, Kristóf Erzsébet és Pongrácz Rita a klímaváltozás két legújabb forgatókönyvét hasonlították össze: az egyik szerint a kibocsátáscsökkentés csak a 2040-es években indul be (realista jövőkép), a másik szerint folytatódik az eddigi „business-as-usual” trend (pesszimista jövőkép). A modellek alapján nyáron már alig várható további világosodás – az országban legfeljebb 1–5 nappal nőhet a naposabb napok száma a század végéig.

A szél nem segít, a forróság viszont árt
Nem meglepő, hogy minél erősebb a napsugárzás, annál több energiát lehet elvileg előállítani belőle. Az viszont kevésbé ismert, hogy a túlzott hőség rontja a napelemek hatékonyságát, míg a szél javítja azt, mivel hűti a rendszereket.

Advertisement

A jövő szélviszonyai a klímamodellek eredményei szerint nem változnak jelentősen, így nem várható, hogy a hűtőhatás javíthatná a napelemek teljesítményét. A hőmérséklet viszont biztosan nő, a pesszimista jövőkép szerint sokkal erőteljesebben, így az összes nyári napot tekintve a napenergia-potenciál csökkenése várható itthon. Míg a realista jövőkép szerint gyenge növekedés, azaz pozitív hatás várható, leginkább a Dunántúlon.

Különösen a naposabb nyári napokon lesz érzékelhető a visszaesés: akár másfél napnyi paksi erőmű-termelésnek megfelelő energiát is elveszíthetünk évente a pesszimista forgatókönyv szerint. Ha az összes nyári napot tekintjük, akkor a realista forgatókönyv szerint még akár egy napnyi energiát nyerhetünk is, miközben a pesszimista szerint nagyjából ugyanennyit veszítünk majd. Ráadásul a klímaváltozás nemcsak a napelemek hatásfokára van hatással. A forróbb nyarak rövidítik az élettartamukat, a gyakoribb viharok kárt tehetnek bennük, a klímaváltozással gyakoribbá váló szaharai porviharok pedig csökkenthetik a besugárzást és a hatékonyságot is.

Advertisement

A kutatás végső tanulsága egyértelmű: minél előbb csökkentjük a globális üvegházgáz-kibocsátást, annál kisebb veszteséggel számolhatunk – nemcsak a napelemek, hanem az egész energiagazdálkodás szempontjából is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák