Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Energiaügyi Minisztérium: rengeteg áramot és gázt spóroltunk meg a fűtési szezonban

A földgázfogyasztás az október közepétől április közepéig tartó időszakban az eggyel korábbi fűtési szezonhoz képest 24,5 százalékkal, a felhasznált villamos energia mennyisége 7,5 százalékkal csökkent Magyarországon; gázból ez hozzávetőleg 2 milliárd köbméteres, áramból 1900 gigawattórás megtakarítást jelent – tájékoztatott az Energiaügyi Minisztérium (EM) csütörtökön.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint az enyhe időjárás mellett a kormányzati intézkedéseknek és a tudatos fogyasztói magatartásnak köszönhető eredmény a következő télen is elősegíti a biztonságos ellátást. A lakosság 22,4 százalékkal, a gazdaság pedig 26 százalékkal fogyasztott kevesebb földgázt 2022. október 15. és 2023. április 15. között, mint a megelőző azonos időszakban. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kalkulációja szerint a háztartások felhasználása mintegy 750 millió köbméterrel, 2,5 milliárd köbméterre, az ipari és intézményi szereplőké közel 1,25 milliárd köbméterrel, 3,4 milliárd köbméterre csökkent. A negyedével alacsonyabb összes fogyasztás 2 milliárd köbméterrel marad el a tavaly tavasszal zárult fűtési szezonban mért értéktől – ismertette a tárca. Az MVM Csoport adatszolgáltatásán alapuló számítás villamos energiából 7,5 százalékos, nagyságrendileg 1900 gigawattórás megtakarítást mutat a teljes fűtési szezon hat hónapjára. A szankciós energiaválságban a kormány magán kezdte a spórolást, mintegy száz központi hivatali épületben felére csökkentette a gázfelhasználást. Az országos energiaigény nagyarányú mérséklését az átlagosnál többnyire melegebb tél mellett a lakosság és más fogyasztók tudatos magatartása is segítette – emelte ki az EM.

Áprilisban a tavalyinál több mint kétszer magasabb készletszintről kezdődhetett meg a hazai gáztárolók feltöltése. A kimagasló kapacitás fele már foglalt, 3,2 milliárd köbméter a rendelkezésre álló gázmennyiség, ez jóval meghaladja az elmúlt fűtési szezon lakossági fogyasztását. Idén másfélszer több védett állami földgáztartalék könnyíti meg a következő télre való felkészülést, erősíti az ellátás biztonságát – jelezte a minisztérium. A kormány az átlagfogyasztásig egész évben fenntartja a rezsivédelmet. Az Európában egyedülálló intézkedésnek köszönhetően a tagállami háztartások közül a magyar családok kapják a legolcsóbban az áramot és gázt – hangsúlyozta közleményében az EM.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák