Zöldinfó
Ennél vékonyabb napelemet még nem gyártottak
Hatékony és vékony napelem cellát gyártottak kínai kutatók.
Ultrakönnyű és vékony, perovszkitréteges napelemes cellát fejlesztettek ki kínai kutatók – számol be a PV Magazine. Az eszköz hatékonysága állítólag megegyezik a hagyományos vastagságú perovszkit cellákéval, a tömeg szerinti teljesítménye pedig kifejezetten jónak számít. A Pekingi Egyetem csapata a parilén-C nevű polimert használta fel, az anyag ellenáll a magas hőmérsékletnek, alacsony a nedvességáteresztő képessége, elektromos és fizikai tulajdonsági pedig figyelemre méltóak. A szakértők kereskedelemben elérhető, 3 mikrométeres parilén-C-vel dolgoztak, melyet a FOT (flip-over transferring, átbillentéses átviteles) technikával helyeztek be a napelemes cellába. A kutatók a kémiai gőzfázisú leválasztás nevű vékonyréteg-leválasztó módszert is alkalmazták, hogy a parilén-C-t felvigyek egy megtisztított, üvegből készült hordozóra.
A csapat 210 nanométeres, cirkóniummal, titánnal és galliummal adalékolt indium-oxidot használt a rendszer átlátszó vezető oxid elektródáiként. A kutatók pásztázó elektronmikroszkóp segítségével mérték fel a cella teljesítményét, a referencia eszköz egy parilén-F alapú rendszerből, illetve egy polimer nélküli üveghordozós cellából épült fel.
A szakértők szerint a parilén-F-re helyezett perovszkitrétegek nem fedtek jól, több kis lyukat és felületi üreget képeztek. Ezek az elváltozások az eszköz teljesítményének csökkenéséhez vezetnek. A parilén C-re felvitt perovszkithártyák ezzel szemben sokkal jobban illeszkedtek, nem alakítottak ki sem lyukakat, sem üregeket.
A Pekingi Egyetem munkatársai által kifejlesztett parilén-C alapú fotovoltaikus cella 20,2 százalékos hatékonyságot ért el. A kutatók szerint ez hasonló ahhoz, amit más, gyakori vastagságú perovszkit cellákkal el tudtak eddig érni. Az eszköz mindössze 6,67 gramm per négyzetméteres, tömeg szerinti teljesítménye így egészen kimagasló, 30,3 watt per gramm. A csapat szerint a parilén-C fóliás, ultravékony, ultrakönnyű és hatékony napelemes cellák gyártása ígéretesnek tűnik.
Képünk illusztráció.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
