Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ennél vékonyabb napelemet még nem gyártottak

Létrehozva:

|

Hatékony és vékony napelem cellát gyártottak kínai kutatók.

Ultrakönnyű és vékony, perovszkitréteges napelemes cellát fejlesztettek ki kínai kutatók – számol be a PV Magazine. Az eszköz hatékonysága állítólag megegyezik a hagyományos vastagságú perovszkit cellákéval, a tömeg szerinti teljesítménye pedig kifejezetten jónak számít. A Pekingi Egyetem csapata a parilén-C nevű polimert használta fel, az anyag ellenáll a magas hőmérsékletnek, alacsony a nedvességáteresztő képessége, elektromos és fizikai tulajdonsági pedig figyelemre méltóak. A szakértők kereskedelemben elérhető, 3 mikrométeres parilén-C-vel dolgoztak, melyet a FOT (flip-over transferring, átbillentéses átviteles) technikával helyeztek be a napelemes cellába. A kutatók a kémiai gőzfázisú leválasztás nevű vékonyréteg-leválasztó módszert is alkalmazták, hogy a parilén-C-t felvigyek egy megtisztított, üvegből készült hordozóra.

A csapat 210 nanométeres, cirkóniummal, titánnal és galliummal adalékolt indium-oxidot használt a rendszer átlátszó vezető oxid elektródáiként. A kutatók pásztázó elektronmikroszkóp segítségével mérték fel a cella teljesítményét, a referencia eszköz egy parilén-F alapú rendszerből, illetve egy polimer nélküli üveghordozós cellából épült fel.

Advertisement

A szakértők szerint a parilén-F-re helyezett perovszkitrétegek nem fedtek jól, több kis lyukat és felületi üreget képeztek. Ezek az elváltozások az eszköz teljesítményének csökkenéséhez vezetnek. A parilén C-re felvitt perovszkithártyák ezzel szemben sokkal jobban illeszkedtek, nem alakítottak ki sem lyukakat, sem üregeket.

A Pekingi Egyetem munkatársai által kifejlesztett parilén-C alapú fotovoltaikus cella 20,2 százalékos hatékonyságot ért el. A kutatók szerint ez hasonló ahhoz, amit más, gyakori vastagságú perovszkit cellákkal el tudtak eddig érni. Az eszköz mindössze 6,67 gramm per négyzetméteres, tömeg szerinti teljesítménye így egészen kimagasló, 30,3 watt per gramm. A csapat szerint a parilén-C fóliás, ultravékony, ultrakönnyű és hatékony napelemes cellák gyártása ígéretesnek tűnik.

Advertisement

 

 

Advertisement

 

Képünk illusztráció.

Advertisement

Zöldinfó

Támogatással segítik az erdők klímaalkalmazkodását Magyarországon

Új pályázati felhívás jelent meg 29 milliárd forintos keretösszeggel az erdőgazdálkodók számára – mondta Mocz András.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A helyettes államtitkár kiemelte, a KAP keretében megjelent, “Versenyképes erdőgazdálkodást szolgáló beruházások támogatása” című felhívásban négy célterületre pályázhatnak a magán erdőgazdálkodók és az állami erdészeti társaságok – ismertette az alternativenergia.hu. Az erdőgazdálkodási alaptevékenységből és az erdőgazdálkodásból származó termékek hozzáadott értékének fejlesztése, a hatékonyság javításához szükséges digitalizációs beruházások mellett az erdészeti szaporítóanyag-előállítás fejlesztése is elszámolható. A kérelmeket május 7-től lehet benyújtani – tette hozzá. Zöldvagyonunk legjelentősebb eleme, a több mint 2 millió hektár magyar erdő érintett a klímaváltozásban. Az erdészeti ágazat egyik legfontosabb feladata, hogy a modern technológia és az erdészeti tudomány eredményeinek felhasználásával operatív klímaadaptációs megoldásokat dolgozzon ki – húzta alá.

A tavalyi évben megalakult Erdészeti Klímaadaptációs Fórum is ezt hivatott szolgálni. Nyolc szakmai munkacsoportjának egyike az erdészeti szaporítóanyagokkal foglalkozik, és a folyamatos kutatások mentén irányt mutat a termelőknek – írták. Mocz András hangsúlyozta, fontos, hogy olyan őshonos szaporítóanyagokat termeljünk, amelyek a klímaváltozáshoz alkalmazkodva a magyar erdőkben felhasználhatók és a jövő erdeit biztosítják a következő generációk számára. Erre már számos, határokon átnyúló együttműködés és kísérlet is zajlik, például déli származású, nem invazív szaporítóanyagokkal.

A legtöbb esetben van lehetőség az erdők alkalmazkodóképességének javítására. Kulcsfontosságú lehet az erdők természetességi állapotának helyreállítása, vagy olyan faállományok kialakítása, amelyek a megváltozott klimatikus viszonyok mellett várhatóan nem pusztulnak ki és képesek az erdei életközösségek életfeltételeit fenntartani – tette hozzá a helyettes államtitkár. Az Interreg Magyarország-Szlovákia Programban megvalósuló projekt keretében a projektpartnerek a klímához már adaptálódott őshonos fafajok magjából, modern technológiával burkolt gyökérzetű facsemetéket nevelnek, és országszerte több helyszínen kísérletet indítanak növekedésük nyomon követésére – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák