Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

ENSZ-fórum: a zöld átmenet helyett a túlélés vált az elsődleges szemponttá

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője – hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Létrehozva:

|

Kőrösi Csaba hangsúlyozta, hogy a rendszerszintű problémákra rendszerszintű megoldásokkal és változtatásokkal kell válaszolni. Kifejtette, hogy az ukrajnai háború komoly nyomot hagyott a zöld átálláshoz való viszonyon, átrendezte a prioritásokat, elsődlegessé a túlélés, illetve a győzelem szempontja vált, minden más ezután következik. Ugyanakkor hozzátette, hogy a háború miatti energiaválság nyomán igény van az energiafüggetlenség növelésére, ami fokozhatja a megújuló energiaforrások használatát, és ez végső soron hozzájárulhat a zöld átálláshoz. A fórumon Magyarország ENSZ Ifjúsági Küldötte mellett a világ számos országának ifjúsági képviselői vettek részt. Ziga Ciglaric, Szlovénia ENSZ ifjúsági delegáltja többi között arról beszélt, hogy a fiatalok frusztráltak, és sokan nincsenek tudatában annak, hogy a klímaváltozás hatásai nem a jövőben lesznek érzékelhetők, hanem már napjainkban is azok. Mint mondta, a klímatudatosságban a gyerekek generációja sok tekintetben jobban áll, mint a szülőké, ugyanakkor a fiatalok nem tudnak eleget a klímaváltozásról.

Rodrigo Ballester, a Mathias Corvinus Collegium európai uniós műhelyének vezetője kifejtette, hogy a fiatalok félelme jogos, és vannak köztük, akik a reményt is elvesztették a jövőben. Ennek jele, hogy vannak, akik ma nem látják értelmét a családalapításnak, gyermekvállalásnak. Az uniós szakjogász, korábbi európai uniós diplomata ugyanakkor hozzátette, a fiatalok dühbe forduló félelmét a megoldás felé vezető útra kell terelni, mert ez a düh  megoldási javaslatok nélkül öncélúvá válik. Hubertus Ruel, a Mathias Corvinus Collegium holland vendégoktatója, nemzetközi kapcsolatok szakértő a gazdagabb országok felelősségére is rámutatott. Mint mondta, nem teljesítették maradéktalanul a legutóbbi ENSZ-klímacsúcson tett vállalásukat, miszerint 100 milliárd dollárt különítenek el a szegény államok részére az éghajlatváltozás következményeinek kezelésére. A gazdagabbaknak többet kell tenniük a szegényebb országok fiataljainak segítésében is – hívta fel a figyelmet. Az ENSZ székházában kedden tartott kerekasztal-konferenciát megelőzte egy hétfői kiállításmegnyitó, amely a magyar ifjúsági ENSZ-küldött, Kovács Domokos kezdeményezésére a hulladékgazdálkodásra hívja fel a figyelmet a művészet eszközeivel, Művészet és fenntarthatóság címmel a New York-i ENSZ-központban.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Aszály, infláció és állatbetegségek: komoly kihívások előtt az agrárszektor

2026 a változások éve a mezőgazdaságban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A mezőgazdaságban 2026 a változások éve, a legnagyobb kihívást az energiaárak, az infláció, a forint árfolyamának alakulása, a klímaváltozás, az aszály, az állatbetegségek, valamint a tej- és sertésárak jelentik – hangsúlyozta Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon Hódmezővásárhelyen. Demeter Zoltán szerint e kihívások nem védhetők ki modernizáció, innováció és hatékonyságnövelés nélkül – írja az alternativenergia.hu. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Közös Agrárpolitika révén összesen több mint 5300 milliárd forint támogatás érkezik a magyar agrárszektorba, ami forrása lehet ennek.

Demeter Zoltán hangsúlyozta, hogy a bankrendszer kiszámítható, stabil ágazatnak tekinti a mezőgazdaságot. A mezőgazdasági szereplők bizalmi indexe az ágazat jövőjére vonatkozóan stagnál, de a piaci szereplők kivárnak, mert bizonytalanok a piac jövőjével kapcsolatban. Úgy véli, a támogatásoknak köszönhetően – még ha mérsékeltebb ütemben is – de el fognak indulni a beruházások a szektorban. Bodor Tibor, a K&H vállalati divízió vezetője azt hangsúlyozta: a gazdasági sikerek és a környezteti felelősségvállalás kéz a kézben jár. Ebben segítheti a gazdákat az Agrárközgazdasági Intézettel közösen kifejlesztett agrár széndioxid kalkulátoruk, amelynek segítségével a gazdák fel tudják mérni tevékenységük karbonlábnyomát.

Szólt a bank fenntartható agráriumiért ösztöndíjpályázatáról is, amely több mint tíz éve kínál lehetőséget az agrárfelsőoktatásban tanuló hallgatók számára, és célja a környezettudatos, fenntartható és innovatív mezőgazdasági megoldásokat kutató hallgatók anyagi támogatása. A K&H vállalati ügyfelei közül több mint 11 ezer működik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén – ismertette Bodor Tibor.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák