Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

EP: 2024-től egységesek lesznek a mobilkészülékek töltői

Az Európai Unióban értékesített minden mobiltelefont, táblagépet és digitális fényképezőgépet USB-C csatlakozóval kell ellátni 2024 végére – erről szavazott az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.

Létrehozva:

|

A 602 szavazattal, 13 ellenszavazattal és nyolc tartózkodás mellett elfogadott, az egységes töltőkre vonatkozó új jogszabályi kötelezettség 2026 őszére a laptopokra is kiterjed majd. A jogszabály célja, hogy kevesebb hulladék keletkezzen az elektromos és elektronikus berendezésekből, a fogyasztók pedig a fenntarthatóságra figyelemmel választhassanak termékeket a kínálatból. A jogszabály eléri ugyanis, hogy nem szükséges minden készülékhez másik töltőt használni, illetve vásárolni akkor, ha lecserélik hordozható elektronikus eszközeiket. Gyártótól függetlenül ugyanolyan USB-C port kerül a legfeljebb 100 W teljesítményű, vezetékesen tölthető új mobiltelefonokra, táblagépekre, digitális fényképezőgépekre, fej- és fülhallgatókra, hordozható játékkonzolokra, hangszórókra, e-könyv-olvasókra, billentyűzetekre, egerekre, hordozható navigációs rendszerekre és laptopokra. A gyorstöltést támogató összes készülék esetében azonos lesz a töltési teljesítmény, a felhasználók így bármilyen kompatibilis töltővel ugyanolyan gyorsan fogják tudni feltölteni eszközeiket. Külön termékcímkén kell majd jelezni a töltési jellemzőket, hogy könnyebben meg lehessen állapítani, meglévő töltőik kompatibilisek-e az új eszközzel. A megadott információk birtokában az is eldönthető lesz majd, hogy kell-e egy adott termékhez új töltőt vásárolni. A meglévő töltőket így többen tovább használják majd.

Az EP közleményében közölte továbbá, a felesleges töltőváltást elkerülve a vevők összességében akár 250 millió eurót is megtakaríthatnak évente, illetve az Európai Unióban évente mintegy 11 ezer tonna elektronikus hulladék keletkezik az elhasználódott vagy lecserélt töltőkből, amelyek mennyisége így csökkeni fog. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében Tóth Edinát, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki közölte: a töltők egységesítése fontos lépés a környezettudatos Európa irányába. Kiemelte: az Európai Parlamentnek a tagállamok ellen irányuló politikai boszorkányüldözés helyett ilyen, az emberek életét megkönnyítő intézkedésekre kellene több figyelmet fordítania. “Európai Parlamentben végzett munkánk során az a legfontosabb feladatunk, hogy olyan jogszabályokat alkossunk, amelyek a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva közvetlenül segítik a polgárokat” – fogalmazott. A fideszes képviselő végezetül reményét fejezte ki, hogy a jövőben számos, a mostanihoz hasonlóan előremutató, az európai emberek mindennapi életét könnyebbé tevő javaslatról fog szavazni az uniós intézmény.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás miatt gyakoribbak lehetnek az erdőtüzek Szerbiában

Évtizedekig tarthat a leégett Delibláti-homokpuszta erdeinek helyreállítása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Évtizedekig tarthat a nyári tűzvészben súlyosan károsodott Delibláti-homokpuszta erdeinek helyreállítása, a szakemberek pedig azt vizsgálják, milyen, a szárazságnak és az erdőtüzeknek ellenállóbb fafajokkal lehetne újratelepíteni a területet – olvasható az alternativenergia.hu. A szerbiai közszolgálati televízió beszámolója szerint jelenleg nincsenek aktív tűzfészkek a homokpusztán, a tűzoltók azonban továbbra is figyelik a helyzet alakulását. A térségben korábban ritkának számítottak a nagy erdőtüzek, a globális felmelegedés következtében azonban a szakemberek szerint a jövőben gyakoribbá válhatnak. Szakemberek szerint csak a tűz okozta károk teljes felmérése körülbelül egy évet vehet igénybe. Ezt követően fokozatosan el kell távolítani a megsemmisült, félig elégett vagy meggyengült fákat, amelyek egyrészt növelhetik egy újabb tűz kialakulásának veszélyét, másrészt kedvező körülményeket teremthetnek az egészséges erdőket veszélyeztető szúfélék elszaporodásához.

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen fafajokat telepítsenek a leégett területekre. A szakértők szerint a könnyen lángra kapó tűlevelűek helyett nyír, nyár, kőris és tölgy ültetése is szóba jöhet. A feketefenyő és az akác több mint kétszáz éve része a Delibláti-homokpuszta tájképének, az ezekkel újratelepített területek azonban már az 1996-os és a 2007-es nagy tűzvészekben is jelentős károkat szenvedtek.

Az Európai Erdőtűz-információs Rendszer (EFFIS) adatai szerint 2023 és 2025 között volt ebben az évszázadban a legsúlyosabb hároméves időszak Szerbiában az erdőtüzek száma és kiterjedése alapján. Az idei nyáron a Delibláti-homokpusztát sújtó tűz volt az egyik legsúlyosabb: mintegy 4000 hektár természetvédelmi területet érintett a tűz, ebből több mint 3100 hektár erdő.

Advertisement

A Delibláti-homokpuszta a Pannon-medence egyik legértékesebb természetes területe. A dűnék, a sztyeppek, az erdők, a mocsaras élőhelyek és a Duna közelsége különleges élőhelyegyüttest alakított ki, amelyben több mint 900 növényfaj, alfaj és változat található. Ezek között számos ritka, reliktum-, endemikus és szubendemikus faj van.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák