Zöldinfó

EP: 2024-től egységesek lesznek a mobilkészülékek töltői

Az Európai Unióban értékesített minden mobiltelefont, táblagépet és digitális fényképezőgépet USB-C csatlakozóval kell ellátni 2024 végére – erről szavazott az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-15

Szerző:

Hell

A 602 szavazattal, 13 ellenszavazattal és nyolc tartózkodás mellett elfogadott, az egységes töltőkre vonatkozó új jogszabályi kötelezettség 2026 őszére a laptopokra is kiterjed majd. A jogszabály célja, hogy kevesebb hulladék keletkezzen az elektromos és elektronikus berendezésekből, a fogyasztók pedig a fenntarthatóságra figyelemmel választhassanak termékeket a kínálatból. A jogszabály eléri ugyanis, hogy nem szükséges minden készülékhez másik töltőt használni, illetve vásárolni akkor, ha lecserélik hordozható elektronikus eszközeiket. Gyártótól függetlenül ugyanolyan USB-C port kerül a legfeljebb 100 W teljesítményű, vezetékesen tölthető új mobiltelefonokra, táblagépekre, digitális fényképezőgépekre, fej- és fülhallgatókra, hordozható játékkonzolokra, hangszórókra, e-könyv-olvasókra, billentyűzetekre, egerekre, hordozható navigációs rendszerekre és laptopokra. A gyorstöltést támogató összes készülék esetében azonos lesz a töltési teljesítmény, a felhasználók így bármilyen kompatibilis töltővel ugyanolyan gyorsan fogják tudni feltölteni eszközeiket. Külön termékcímkén kell majd jelezni a töltési jellemzőket, hogy könnyebben meg lehessen állapítani, meglévő töltőik kompatibilisek-e az új eszközzel. A megadott információk birtokában az is eldönthető lesz majd, hogy kell-e egy adott termékhez új töltőt vásárolni. A meglévő töltőket így többen tovább használják majd.

Az EP közleményében közölte továbbá, a felesleges töltőváltást elkerülve a vevők összességében akár 250 millió eurót is megtakaríthatnak évente, illetve az Európai Unióban évente mintegy 11 ezer tonna elektronikus hulladék keletkezik az elhasználódott vagy lecserélt töltőkből, amelyek mennyisége így csökkeni fog. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében Tóth Edinát, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki közölte: a töltők egységesítése fontos lépés a környezettudatos Európa irányába. Kiemelte: az Európai Parlamentnek a tagállamok ellen irányuló politikai boszorkányüldözés helyett ilyen, az emberek életét megkönnyítő intézkedésekre kellene több figyelmet fordítania. “Európai Parlamentben végzett munkánk során az a legfontosabb feladatunk, hogy olyan jogszabályokat alkossunk, amelyek a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva közvetlenül segítik a polgárokat” – fogalmazott. A fideszes képviselő végezetül reményét fejezte ki, hogy a jövőben számos, a mostanihoz hasonlóan előremutató, az európai emberek mindennapi életét könnyebbé tevő javaslatról fog szavazni az uniós intézmény.

mti

Kapcsolódó tartalom:egységes mobiltelefon töltő

Zöldinfó

A hőség mellett a folyók és a tengerek is rekordokat döntöttek

Európa több mint felét nagyon erős hőstressz sújtotta a nyáron.

Létrehozva:

12 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Európa több mint felén nagyon erős hőstressz alakult ki az idén nyáron, így a kontinens területének rekordnagyságú részén voltak kitéve az emberek a extrém hőség egészségügyi kockázatainak – közölte az EU Kopernikusz éghajlatváltozási szolgálata (C3S). Az alternativenergia.hu közleménye szerint szélsőséges hőhullámok és szárazság jellemezte az idei nyarat Európában, a kontinens 52 százalékán alakult ki nagyon erős hőstressz a nyár végéig. Európa jelentős részén, különösen a kontinens nyugati térségében rekordmagas felszíni léghőmérsékleteket mértek, miközben az európai tengerek felszíni hőmérséklete is rekordmagas vagy rekordközeli értékeket ért el.

A nagyon erős hőstressz, amely 38 Celsius-fokos vagy annál magasabb hőérzetnek felel meg az univerzális termikus klímaindex alapján, és súlyos egészségügyi kockázatoknak, többek között hőgutának teszi ki az embereket. Nyugat-Európában az eddigi legmelegebb nyarat jegyezték fel. A térség nyári átlaghőmérséklete 21,7 Celsius-fok volt, 2,5 fokkal meghaladta az 1991 és 2020 közötti időszak átlagát, és felülmúlta a 2003-ban felállított korábbi rekordot.

A nyári meleg szokatlanul korán érkezett a kontinens egyes részein, mivel az első nagyobb hőhullám május végén sújtotta Nyugat-Európa nagy részét, és a rendkívül meleg hőmérséklet egész nyáron fennmaradt. A hőség kiterjedtsége is kiemelkedő volt. Idén 17 olyan napot regisztráltak, amikor Nyugat-Európa területének legalább 60 százalékán 30 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. 2003-ban 11, tavaly pedig hét ilyen nap volt.

Nyugat-Európa egészét tekintve az erős hőstresszel járó napok száma rekordot jelentő 41 volt, öttel több, mint 2003-ban. A nagyon erős hőstresszel jellemezhető napok száma ugyancsak rekordot döntött, elérte a tizenhármat. A tartós szárazság és az ismétlődő hőhullámok rendkívül jelentős erdőtűzszezonhoz is hozzájárultak. A Kopernikusz légkörfigyelő szolgálata (CAMS) szerint az európai erdőtüzekből származó károsanyagkibocsátás a nyár végére a 2003 óta mért tíz legmagasabb érték közé került, és emberek millióit tette ki veszélyes mértékű légszennyezésnek.

A szárazság az európai folyókat is súlyosan érintette. Az európai árvízelőrejelző rendszer (EFAS) 1992-ben kezdődött mérései óta nem jegyeztek fel olyan nyarat, amikor a kontinens folyóinak vízhozama ilyen alacsony lett volna. Európa tengerei ugyancsak rendkívül felmelegedtek. Az Atlanti-óceán európai partvidékének jelentős részén, valamint a Földközi-tenger nyugati és középső térségében rekordmagas vagy rekordközeli tengerfelszíni hőmérsékleteket mértek. A Kopernikusz szerint tengeri hőhullámok fokozhatják a hőséget a szomszédos part menti területeken azáltal, hogy korlátozzák az éjszakai lehűlést és növelik a páratartalmat, ezáltal súlyosbítva a hőstresszt.

Tovább olvasom