Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

EP: 2024-től egységesek lesznek a mobilkészülékek töltői

Az Európai Unióban értékesített minden mobiltelefont, táblagépet és digitális fényképezőgépet USB-C csatlakozóval kell ellátni 2024 végére – erről szavazott az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.

Létrehozva:

|

A 602 szavazattal, 13 ellenszavazattal és nyolc tartózkodás mellett elfogadott, az egységes töltőkre vonatkozó új jogszabályi kötelezettség 2026 őszére a laptopokra is kiterjed majd. A jogszabály célja, hogy kevesebb hulladék keletkezzen az elektromos és elektronikus berendezésekből, a fogyasztók pedig a fenntarthatóságra figyelemmel választhassanak termékeket a kínálatból. A jogszabály eléri ugyanis, hogy nem szükséges minden készülékhez másik töltőt használni, illetve vásárolni akkor, ha lecserélik hordozható elektronikus eszközeiket. Gyártótól függetlenül ugyanolyan USB-C port kerül a legfeljebb 100 W teljesítményű, vezetékesen tölthető új mobiltelefonokra, táblagépekre, digitális fényképezőgépekre, fej- és fülhallgatókra, hordozható játékkonzolokra, hangszórókra, e-könyv-olvasókra, billentyűzetekre, egerekre, hordozható navigációs rendszerekre és laptopokra. A gyorstöltést támogató összes készülék esetében azonos lesz a töltési teljesítmény, a felhasználók így bármilyen kompatibilis töltővel ugyanolyan gyorsan fogják tudni feltölteni eszközeiket. Külön termékcímkén kell majd jelezni a töltési jellemzőket, hogy könnyebben meg lehessen állapítani, meglévő töltőik kompatibilisek-e az új eszközzel. A megadott információk birtokában az is eldönthető lesz majd, hogy kell-e egy adott termékhez új töltőt vásárolni. A meglévő töltőket így többen tovább használják majd.

Az EP közleményében közölte továbbá, a felesleges töltőváltást elkerülve a vevők összességében akár 250 millió eurót is megtakaríthatnak évente, illetve az Európai Unióban évente mintegy 11 ezer tonna elektronikus hulladék keletkezik az elhasználódott vagy lecserélt töltőkből, amelyek mennyisége így csökkeni fog. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében Tóth Edinát, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki közölte: a töltők egységesítése fontos lépés a környezettudatos Európa irányába. Kiemelte: az Európai Parlamentnek a tagállamok ellen irányuló politikai boszorkányüldözés helyett ilyen, az emberek életét megkönnyítő intézkedésekre kellene több figyelmet fordítania. “Európai Parlamentben végzett munkánk során az a legfontosabb feladatunk, hogy olyan jogszabályokat alkossunk, amelyek a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva közvetlenül segítik a polgárokat” – fogalmazott. A fideszes képviselő végezetül reményét fejezte ki, hogy a jövőben számos, a mostanihoz hasonlóan előremutató, az európai emberek mindennapi életét könnyebbé tevő javaslatról fog szavazni az uniós intézmény.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöldinfó

Az erdők a jövő légszűrői: 60 ezer diák tanulja, hogyan védeni a természetet

Célzott programok az erdők klímavédelmi hatásának fenntartásáért és növeléséért.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Zambó Péter hangsúlyozta, a kormány a klímaváltozás elleni fellépés egyik fontos eszközeként tekint a magyar erdőkre. Az újabb forrásból a többi között további 260 hektár erdőt telepítenek, öt helyszínen folytatják a városi erdő mintaprogramot, valamint 1000 iskola 65 ezer tanulójának tartanak szemléletformáló foglalkozásokat – ismertette az alternativenergia.hu. Gondola Csaba, az EM körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára a két minisztérium öt évvel ezelőtt indult együttműködésének eredményéről elmondta: egyebek mellett több mint 2000 hektár erdőt telepítettek Magyarországon, megkezdték az Újszülöttek erdeje programot, mintaprogramot indítottak a városi erdők kezelésére, valamint kutatás-fejlesztési programokat végeznek együtt.

Zambó Péter kiemelte, a 2,3 millió hektár fával borított hazai terület egyik legfontosabb szerepe a klímavédelem, az erdő az ország legnagyobb természetes szénmegkötő infrastruktúrája. A klímasemlegesség eléréséhez annyi szennyezőanyag-kibocsátás maradhat, amennyit a magyarországi erdők évente képesek elnyelni, ezért ezt a képességet fenn kell tartani, illetve növelni kell – mutatott rá. Öt év alatt 11 millió 300 ezer új facsemetét ültettek, ezzel 2066 hektár új erdő jött létre. Az új erdők egyrészt minden vármegyében az Újszülöttek erdői, másrészt az állami erdészeti társaságok által végzett mintafásítások. Az erdőtelepítéseket 2025-26-ban folytatják – jelezte az államtitkár. Kiemelte, hogy az erdők klímavédelmi szolgáltatásai városi környezetben a legfontosabbak, ezért indítottak mintaprogramot a városi erdők kezelésére. A kecskeméti Csalánosi parkerdő után a mintaprogramot idén öt helyszínre terjesztik ki, Budapest mellett Balatonfüreden, Kecskeméten, Sárváron és Tatán újul meg egy-egy, települési szempontból értékes erdőterület.

Az Iskolában az erdő program keretében az állami erdészeti társaságok erdőpedagógusai 2024-ben szemléletformáló fenntarthatósági foglalkozásokat tartottak 1000 oktatási intézmény mintegy 60 ezer tanulójának, ez a program szintén folytatódik – közölte az államtitkár. A kutatási programok során folyamatosan vizsgálják a klímaváltozás hatásait az erdőkre. Nyomon követik egyebek mellett az erdők vízellátottsági helyzetét, értékelik az erdőtüzek kockázatát, elemzik az erdőtelepítések környezeti és szénforgalmi hatásait. A kutatásokban a legfontosabb partner a Soproni Egyetem, és különösen annak Erdészeti Tudományos Intézete – ismertette Zambó Péter.

Advertisement

Gondola Csaba kifejtette: Magyarország számára elsődleges kihívás, hogy az aszályos időszakok egyre hosszabbak, a csapadékmennyiség egyenlőtlenül oszlik el, és egyre több a szélsőséges időjárási jelenség; mindezekre specifikus válaszokat kell adni. Az államtitkár hangsúlyozta, a zöldfelületek növelése és minőségének javítása kifejezetten sikeres ága a klímaváltozás elleni hazai védekezésnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák