Zöldinfó
EP: 2024-től egységesek lesznek a mobilkészülékek töltői
Az Európai Unióban értékesített minden mobiltelefont, táblagépet és digitális fényképezőgépet USB-C csatlakozóval kell ellátni 2024 végére – erről szavazott az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén kedden.
A 602 szavazattal, 13 ellenszavazattal és nyolc tartózkodás mellett elfogadott, az egységes töltőkre vonatkozó új jogszabályi kötelezettség 2026 őszére a laptopokra is kiterjed majd. A jogszabály célja, hogy kevesebb hulladék keletkezzen az elektromos és elektronikus berendezésekből, a fogyasztók pedig a fenntarthatóságra figyelemmel választhassanak termékeket a kínálatból. A jogszabály eléri ugyanis, hogy nem szükséges minden készülékhez másik töltőt használni, illetve vásárolni akkor, ha lecserélik hordozható elektronikus eszközeiket. Gyártótól függetlenül ugyanolyan USB-C port kerül a legfeljebb 100 W teljesítményű, vezetékesen tölthető új mobiltelefonokra, táblagépekre, digitális fényképezőgépekre, fej- és fülhallgatókra, hordozható játékkonzolokra, hangszórókra, e-könyv-olvasókra, billentyűzetekre, egerekre, hordozható navigációs rendszerekre és laptopokra. A gyorstöltést támogató összes készülék esetében azonos lesz a töltési teljesítmény, a felhasználók így bármilyen kompatibilis töltővel ugyanolyan gyorsan fogják tudni feltölteni eszközeiket. Külön termékcímkén kell majd jelezni a töltési jellemzőket, hogy könnyebben meg lehessen állapítani, meglévő töltőik kompatibilisek-e az új eszközzel. A megadott információk birtokában az is eldönthető lesz majd, hogy kell-e egy adott termékhez új töltőt vásárolni. A meglévő töltőket így többen tovább használják majd.
Az EP közleményében közölte továbbá, a felesleges töltőváltást elkerülve a vevők összességében akár 250 millió eurót is megtakaríthatnak évente, illetve az Európai Unióban évente mintegy 11 ezer tonna elektronikus hulladék keletkezik az elhasználódott vagy lecserélt töltőkből, amelyek mennyisége így csökkeni fog. A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében Tóth Edinát, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki közölte: a töltők egységesítése fontos lépés a környezettudatos Európa irányába. Kiemelte: az Európai Parlamentnek a tagállamok ellen irányuló politikai boszorkányüldözés helyett ilyen, az emberek életét megkönnyítő intézkedésekre kellene több figyelmet fordítania. “Európai Parlamentben végzett munkánk során az a legfontosabb feladatunk, hogy olyan jogszabályokat alkossunk, amelyek a fenntarthatósági szempontokat szem előtt tartva közvetlenül segítik a polgárokat” – fogalmazott. A fideszes képviselő végezetül reményét fejezte ki, hogy a jövőben számos, a mostanihoz hasonlóan előremutató, az európai emberek mindennapi életét könnyebbé tevő javaslatról fog szavazni az uniós intézmény.
mti
Zöldinfó
Csúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
A paksi atomerőmű több mint 16 ezer gigawattóra áramot termelt 2025-ben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2025-ben 16 097,9 gigawattóra áramot termelt, amely – az év során végrehajtott négy főjavítás mellett is – az erőmű történetének második legmagasabb termelési eredménye – közölte az alternativenergia.hu. A közleményben felidézték, hogy az atomerőműben 2015 végén vezették be a 15 hónapos üzemeltetést, vagyis a korábbi 12 helyett 15 havonként elvégzett üzemanyagcserét. Az elmúlt időszakban az intézkedés évente mintegy 5 százalékkal növelte a megtermelt villamos energia mennyiségét, 13 százalékkal csökkentette a nagy aktivitású hulladéknak számító, kiégett fűtőanyag-kazetták számát. Az erőmű reaktorfizikusai által fejlesztett, magasabb dúsítású, második generációs üzemanyagkazettákat alkalmazó, innovációs díjjal elismert átalakítás nemzetgazdasági szinten is jelentős eredményeket hozott – írták. Közlésük szerint a korábbi 12 hónapos üzemeltetési ciklus szerint mind a négy blokk minden évben leállt főjavításra. A négy blokk 15 hónapos üzemelésének egy 60 hónapos – ötéves – periódusa van, négy blokkra vonatkoztatva ez négy egymást követő évben csak 3-3, majd minden 5. évben 4 leállást jelent.
A visszaindulások és leállások teljes üzemidőre vetített száma ezzel 20 százalékkal csökkent, mérséklődött a rendszerelemek elhasználódása, a szétszerelések, nyomáspróbák miatti igénybevétele, ami kedvezően befolyásolja a várható élettartamukat. Ez jelentős hozzájárulás a további üzemidő meghosszabbításhoz. Beszámoltak arról, hogy az atomerőmű a jogszabályban előírt mennyiségnél nagyobb fűtőanyagkészlettel rendelkezik, az üzemanyag-beszerzés biztonságosabbá tétele céljából szerződést kötött a Framatome-TVEL közös vállalattal és a Westinghouse Electric Company-vel.
A közlemény szerint az előzetes terveknek megfelelően, rendben haladnak a további üzemidőhosszabbítás (TÜH) munkálatai: a műszaki megalapozó dokumentációk készítése jó ütemének köszönhetően 2026-ban elkezdődik a TÜH Végrehajtási program kidolgozása. 2025 végére elkészültek a környezeti vizsgálati programok, megkezdték a környezeti hatástanulmány összeállítását, valamint a többletként keletkező, kiégett fűtőelemek kezelésére szolgáló konténeres tárolási megoldás műszaki előkészítését és beszerzését. Idézték Mátrai Károlyt, az MVM Csoport vezérigazgatóját, az atomerőmű igazgatóságának elnökét, aki elmondta, hogy “az energiastratégiai célok eredményes megvalósításának, a magyar családok számára kulcsfontosságú rezsicsökkentés fenntartásának egyik fő letéteményese az MVM Csoport, a csoport és egyben az ország legnagyobb és legfontosabb áramtermelője pedig a paksi atomerőmű.
Horváth Péter János, az atomerőmű vezérigazgatója a közleményben elmondta: Magyarország villamosenergia-ellátásbiztonsága, a nemzetközi kitettség csökkentése mindig is rendkívüli fontosságú volt az energiapolitika számára, az elmúlt években kialakult helyzet pedig még tovább erősítette annak szükségességét, hogy az ország folyamatosan, nagy mennyiségben, fenntartható módon termelni képes alaperőművekkel rendelkezzen. Úgy fogalmazott, hogy “a paksi atomerőmű az elmúlt évtizedek során bebizonyította, hogy nem csupán a gazdaságos áramtermelés legfontosabb eszköze, hanem nélkülözhetetlen szerepet játszik a klímaváltozás elleni küzdelemben is: eddigi működésével összesen közel 250 millió tonna széndioxid-kibocsátást akadályozott meg”. Hozzátette, hogy a paksi atomerőmű folyamatosan fejlődik a biztonság és a technológia terén egyaránt.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar megoldás hozhatja el az energiatárolás jövőjét?
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaModern energiatárolóval támogatja a zöld átállást az MVM
-
Zöldinfó11 óra telt el a létrehozás ótaCsúcs közelében a paksi áramtermelés a főjavítások ellenére is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb milliárd tonnával csökkent a CO₂-kibocsátás a kínai zöldtechnológiai exportnak köszönhetően
