Zöldinfó
Eurocsoport: az energiafogyasztás csökkentésének felgyorsítása kulcsfontosságú az árak stabilizálásához
Az energiafogyasztás csökkentésének felgyorsítása kulcsfontosságú az energiaárak stabilizálásához és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentéséhez – jelentették ki az euróövezet pénzügyminiszterei hétfőn, luxembourgi tanácskozásukat követően.
Az euróövezet pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport közleményében kiemelte: az ukrajnai orosz háború újabb gazdasági zavarokat hozott felszínre, és több évtizedes csúcsokra emelte a már amúgy is emelkedő globális inflációt. A legfrissebb előrejelzések és felmérési mutatók arra utalnak, hogy a rövid távú növekedési és inflációs kilátások romlanak, és további gázellátási zavarok következnek be – közölték, hozzátéve: a kihívások kezeléséhez a gazdaságpolitikák szoros összehangolására van szükség. Törekedni kell arra, hogy az unió elkerülje az energiaár-sokkot, valamint annak további, az inflációs dinamika tartósabb felgyorsulásával járó hatásait, ami kárt okozna az uniós gazdaságoknak. Tartózkodni kell az olyan politikáktól, amelyek növelnék az inflációs nyomást – húzták alá.
Kiemelték: nem szabad megfeledkezni a beruházásokról az energiahálózatok hatékonyságába és összekapcsolhatóságába, az energiaforrások diverzifikálásába, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiatermelés fejlesztésébe és a jól működő energiapiacokba. Ezek döntő fontosságúak az ellenálló képesség fokozása érdekében, védelmet jelentenek az uniós gazdaságok számára a fosszilis tüzelőanyagok árának jövőbeli emelkedése ellen, valamint elengedhetetlenek a hosszú távú, fenntartható növekedés alapjainak megteremtése szempontjából. Olyan, az egységes piacot nem torzító, célzott és ideiglenes politikára van szükség, amely segíti a magas energiaárakkal küzdő vállalkozásokat abban, hogy csökkentsék kitettségüket, valamint a magas energiaárakból váratlan bevételeket szerző energiacégek szolidaritást vállaljanak a társadalom rászoruló rétegeivel – tették hozzá.
mti
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
