Zöldinfó
Európai átlag fölött teljesít Magyarország az „Irány az 55%!” klímacélban
Magyarország reálisan elérheti a 2030-ra kitűzött uniós klímacélokat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Magyarország azon 11 uniós ország között van, amelyek reálisan elérhetik a 2030-ra kitűzött célt, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért felelős államtitkára. Az uniós Környezetvédelmi Tanács ülését megelőzően nemzetközi újságíróknak nyilatkozva Raisz Anikó közölte, az Irány az 55 %! (Fit for 55) elnevezésű uniós kötelezettségvállalást tekintve – amelynek célja, hogy a tagországok 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását -, Magyarország ez idáig 48 százalékot teljesített. Kijelentette azonban, hogy a 2040-es klímacélokról a magyar álláspont a kezdetektől ugyanaz volt: a 90 százalékos cél irreális – írja az alternativenergia.hu.
Mivel az uniós államok eddigi teljesítése alapján az látható, hogy a célkitűzés megvalósításában az uniós átlag 37-38 százalék körül van, a 2040-re kitűzött klímacél – amely szerint az EU 90 százalékkal csökkentené üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest – irreális. Magyarország azt mondja, ha 35 év alatt 16 országnak nem sikerült elérnie még az európai átlagot sem vagy annak a közelébe is nehéz volt kerülnie, akkor “irreális olyan célokat kitűznünk magunk elé az elkövetkezendő időszakban 15 esztendőre, ami ennek a többszörösét jelenti” – fogalmazott.
Kijelentette: Magyarország hisz abban, hogy létezik egy észszerű zöld átállás. Annak “jelenlegi verzióját” azonban Magyarország nem tartja észszerűnek, “egyszerűen a tények nem tükrözik ezeket az álomvilágszerű elvárásokat” – fogalmazott. Az államtitkár kijelentette: nem csak a visegrádi országok, nem csak a kelet-közép-európai országok szembesülnek a nehézségekkel, beleértve a finanszírozást, a történelmi kérdéseket, a földrajzi egyensúlyt, a technológiai semlegességet. Számos olyan kérdés van, amelyek nem csak a közép-európai vagy a V4-országok számára fontosak, és tény, hogy a közös történelmi és földrajzi adottságok nagyban segítik az álláspontok közelítését – emelte ki nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért felelős államtitkára.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
