Zöldinfó

Európai átlag fölött teljesít Magyarország az „Irány az 55%!” klímacélban

Magyarország reálisan elérheti a 2030-ra kitűzött uniós klímacélokat.

Létrehozva:

8 hónap telt el a létrehozás óta

2025-11-08

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország azon 11 uniós ország között van, amelyek reálisan elérhetik a 2030-ra kitűzött célt, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 55 százalékos csökkentését – jelentette ki az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért felelős államtitkára. Az uniós Környezetvédelmi Tanács ülését megelőzően nemzetközi újságíróknak nyilatkozva Raisz Anikó közölte, az Irány az 55 %! (Fit for 55) elnevezésű uniós kötelezettségvállalást tekintve – amelynek célja, hogy a tagországok 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását -, Magyarország ez idáig 48 százalékot teljesített. Kijelentette azonban, hogy a 2040-es klímacélokról a magyar álláspont a kezdetektől ugyanaz volt: a 90 százalékos cél irreális – írja az alternativenergia.hu.

Mivel az uniós államok eddigi teljesítése alapján az látható, hogy a célkitűzés megvalósításában az uniós átlag 37-38 százalék körül van, a 2040-re kitűzött klímacél – amely szerint az EU 90 százalékkal csökkentené üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest – irreális. Magyarország azt mondja, ha 35 év alatt 16 országnak nem sikerült elérnie még az európai átlagot sem vagy annak a közelébe is nehéz volt kerülnie, akkor “irreális olyan célokat kitűznünk magunk elé az elkövetkezendő időszakban 15 esztendőre, ami ennek a többszörösét jelenti” – fogalmazott.

Kijelentette: Magyarország hisz abban, hogy létezik egy észszerű zöld átállás. Annak “jelenlegi verzióját” azonban Magyarország nem tartja észszerűnek, “egyszerűen a tények nem tükrözik ezeket az álomvilágszerű elvárásokat” – fogalmazott. Az államtitkár kijelentette: nem csak a visegrádi országok, nem csak a kelet-közép-európai országok szembesülnek a nehézségekkel, beleértve a finanszírozást, a történelmi kérdéseket, a földrajzi egyensúlyt, a technológiai semlegességet. Számos olyan kérdés van, amelyek nem csak a közép-európai vagy a V4-országok számára fontosak, és tény, hogy a közös történelmi és földrajzi adottságok nagyban segítik az álláspontok közelítését – emelte ki nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért felelős államtitkára.

Kapcsolódó tartalom:klímacél klímavédelem unió üvegházhatású gáz

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom