Zöldinfó
Évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében
Évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében 2020 augusztusa és 2021 júliusa között.
Az Imazon brazil kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint az esőerdőkből 10 476 négyzetkilométert irtottak ki az elmúlt egy évben, miközben világszerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot a Jair Bolsonaro elnök 2019-es hivatalba lépése óta felgyorsult erdőirtás. A 2020 augusztusa és 2021 júliusa között kiirtott 10 476 négyzetkilométernyi esőerdő csaknem hétszer akkora, mint London, és 13-szor akkora mint New York – idézte a The Guardian az Imazon adatait. Az intézet 2008 óta követi nyomon az amazonasi őserdők irtását. Mint kiderült, az egy év alatt kipusztított erdő nagysága 57 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és ez az érték 2012 óta a legrosszabb. Carlos Souza, az Imazon kutatója szerint Brazília szembe megy a globális éghajlatvédelmi trenddel, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának sürgős csökkentésére törekszik. Souza kormányzati intézkedéseket sürgetett, beleértve az illegális mezőgazdasági termőterületek kialakítása miatti erdőirtás elleni fellépést, amit a költségvetési megszorítások akadályoznak.
Bolsonaro ugyan több ezer katonát vetett be az illegális erdőirtás és a tüzek elleni küzdelemre, a klímavédelemmel foglalkozó Marcio Astrini, a Climate Observatory szervezet főtitkára szerint azonban az adatok jól mutatják, hogy ez a beavatkozás már nem volt elegendő: semmi sem tudja elfedni a szövetségi kormány késlekedését. A szakember arra számít, hogy az erdőirtás mértéke 2021-ben várhatóan csaknem 50 százalékkal magasabb lesz, mint 2018-ban, Bolsonaro hivatalba lépése előtt volt. A rekordnagyságú erdőpusztításról szóló adatok nyilvánosságra kerülésével egy időben a brazil törvényhozásban meghallgatást tartottak, hogy elérjék az ország környezetvédelmi politikájának megváltoztatását. Eliziane Gama szenátor a meghallgatáson hangsúlyozta: a brazil történelem nagyon nehéz pillanatához érkezett. “Sok a tagadás és a környezetvédelmi politika gyengítésére tett kísérlet” – fogalmazott.
Zöldinfó
Védett területeket is érintenek a palagáz-kutatási koncessziók
Leállíttatná a palagázkitermelést a Magyar Természetvédők Szövetsége.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A palagáz feltárását és kitermelését Magyarországon is be kell szüntetni a súlyos kockázatok és káros hatások miatt – véli a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ). A környezetvédelmi szervezet szerdán online sajtótájékoztatón kifejtette: a nagy mélységben elhelyezkedő szénhidrogének kinyerése olyan környezeti, egészségügyi és gazdasági veszélyekkel jár, amelyek meghaladják az abból származó előnyöket – írja az alternativenergia.hu. A palagázkitermelés folyamatos beruházást igényel, következményei ellentétesek az éghajlatvédelmi célokkal, ezek teljes kiszűrésére a környezeti hatásvizsgálatok nem alkalmasak – hangsúlyozták. A változtatást azért is szükségesnek tartják, mert az idén megjelent koncessziós felhívások mindegyike érint védett területeket, olyanokat is, amelyek évek óta rendkívül aszályosak, a vízkészletük korlátozott. A palagáz kitermelése ugyanakkor vízigényes technológia, a létesítményekhez tartozó utak, vezetékek ráadásul a természetes élőhelyeket is feldarabolják – mutattak rá.
A szövetség felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaságot ugyancsak érintik az összetett ökológiai kockázatok, veszélyeztetve az élelmiszertermelés biztonságát. A Magyar Természetvédők Szövetsége nehezményezi, hogy Magyarországon még mindig jelentős a palagázkitermelés, miközben az európai államok korlátozták vagy be is tiltották.
A szervezet teljes körű kockázatfelmérést és társadalmi egyeztetést sürget, a kormánytól pedig azt kérik, hogy ne kössenek további koncessziós szerződéseket kutatásra, feltárásra és kitermelésre. A moratórium bevezetése érdekében levelet küldtek Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek, valamint az érintett térségek országgyűlési képviselőinek. A kezdeményezést eddig csaknem 50 civil szervezet támogatta – tájékoztattak.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia20 óra telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
