Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében

Létrehozva:

|

Évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében 2020 augusztusa és 2021 júliusa között.

Az Imazon brazil kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint az esőerdőkből 10 476 négyzetkilométert irtottak ki az elmúlt egy évben, miközben világszerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot a Jair Bolsonaro elnök 2019-es hivatalba lépése óta felgyorsult erdőirtás. A 2020 augusztusa és 2021 júliusa között kiirtott 10 476 négyzetkilométernyi esőerdő csaknem hétszer akkora, mint London, és 13-szor akkora mint New York – idézte a The Guardian az Imazon adatait. Az intézet 2008 óta követi nyomon az amazonasi őserdők irtását. Mint kiderült, az egy év alatt kipusztított erdő nagysága 57 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és ez az érték 2012 óta a legrosszabb. Carlos Souza, az Imazon kutatója szerint Brazília szembe megy a globális éghajlatvédelmi trenddel, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának sürgős csökkentésére törekszik. Souza kormányzati intézkedéseket sürgetett, beleértve az illegális mezőgazdasági termőterületek kialakítása miatti erdőirtás elleni fellépést, amit a költségvetési megszorítások akadályoznak.

Bolsonaro ugyan több ezer katonát vetett be az illegális erdőirtás és a tüzek elleni küzdelemre, a klímavédelemmel foglalkozó Marcio Astrini, a Climate Observatory szervezet főtitkára szerint azonban az adatok jól mutatják, hogy ez a beavatkozás már nem volt elegendő: semmi sem tudja elfedni a szövetségi kormány késlekedését. A szakember arra számít, hogy az erdőirtás mértéke 2021-ben várhatóan csaknem 50 százalékkal magasabb lesz, mint 2018-ban, Bolsonaro hivatalba lépése előtt volt. A rekordnagyságú erdőpusztításról szóló adatok nyilvánosságra kerülésével egy időben a brazil törvényhozásban meghallgatást tartottak, hogy elérjék az ország környezetvédelmi politikájának megváltoztatását. Eliziane Gama szenátor a meghallgatáson hangsúlyozta: a brazil történelem nagyon nehéz pillanatához érkezett. “Sok a tagadás és a környezetvédelmi politika gyengítésére tett kísérlet” – fogalmazott.

Advertisement

Zöldinfó

Kritikus a csapadékhiány, országos vízügyi védekezés kezdődött

A vízügy országosan összehangolja a vízhiány elleni munkát.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A vízügyi igazgatóságok vízhiány elleni feladatainak koordinációja érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) elrendelte a vízhiány elleni központi védekezést, és megkezdte a működését az Országos Vízügyi Koordinációs Központ – közölte az alternativenergia.hu. Az intézkedés indoklásaként kifejtették: Magyarországon az elmúlt 5 év halmozott csapadékhiányának mértéke április végére elérte a 462 milimétert, a Tisza-völgy több térségben a 900 milimétert is meghaladja. A talajvízkészletek a közlemény szerint továbbra is tartósan az átlagos szintek alatt vannak, a talajvízszintek süllyedése a 30 éves átlaghoz viszonyítva az Alföld jelentős részén 1 és 2 méter közötti. A közlemény szerint az őszi-téli vízmegtartást a korábbi üzemrendek módosításával hajtották végre az érkező vizek megtartása és az öntöző csatornák téli feltöltése érdekében. A duzzasztott vízterekben, a csatornák medrében és a tározókban a megtartott víz mennyisége május elejére elérte a 615 millió köbmétert, ami 140 millió köbméterrel több az egy évvel korábbinál. A vízügyi igazgatóságok az elmúlt hónapokban ezekre a készletekre és a vízfolyások hozamára támaszkodva biztosították a vízpótlásokat. A továbbiakban az aszály miatt térségi megoldásokra van szükség, ezért Gajdos László élő környezetért felelős miniszter elrendelte, hogy csütörtöktől az Országos Vízügyi Koordinációs Központ fogja össze a vízhiány elleni védekezést.

A közleményben kiemelték: az elmúlt napokban lehullott, illetve a következő hat napra jelzett csapadék emelheti a vízszinteket, az első összehangolt intézkedések ezeknek a megtartását szolgálják. A további beavatkozások jelentős hányada vízvisszatartási célú, például a holtágak és a nem állami tulajdonú művek, belvízcsatornák feltöltése, ökológiai célú vízpótlások biztosítása. A “Vizet a tájba” program keretében elárasztások is lesznek, de vízépítési beavatkozásokra is szükség lesz – tették hozzá. Az OVF jelezte: a gazdálkodókkal egyetértésben bevezethetik az öntözési vízhasználat menetrendjét, ezzel az idén is elkerülhető lehet a mezőgazdasági vízfelhasználás korlátozása. Ebben jelentős szerepe lesz a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszernek is, amelynek kulcseleme a tiszalöki és kiskörei vízlépcső, valamint a Keleti-, a Nyugati és a Nagykunsági-főcsatorna. A vízügyi szakemberek folyamatosan a területen vannak, és készen állnak az aszály káros hatásainak enyhítésére – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák