Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében

Létrehozva:

|

Évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében 2020 augusztusa és 2021 júliusa között.

Az Imazon brazil kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint az esőerdőkből 10 476 négyzetkilométert irtottak ki az elmúlt egy évben, miközben világszerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot a Jair Bolsonaro elnök 2019-es hivatalba lépése óta felgyorsult erdőirtás. A 2020 augusztusa és 2021 júliusa között kiirtott 10 476 négyzetkilométernyi esőerdő csaknem hétszer akkora, mint London, és 13-szor akkora mint New York – idézte a The Guardian az Imazon adatait. Az intézet 2008 óta követi nyomon az amazonasi őserdők irtását. Mint kiderült, az egy év alatt kipusztított erdő nagysága 57 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és ez az érték 2012 óta a legrosszabb. Carlos Souza, az Imazon kutatója szerint Brazília szembe megy a globális éghajlatvédelmi trenddel, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának sürgős csökkentésére törekszik. Souza kormányzati intézkedéseket sürgetett, beleértve az illegális mezőgazdasági termőterületek kialakítása miatti erdőirtás elleni fellépést, amit a költségvetési megszorítások akadályoznak.

Bolsonaro ugyan több ezer katonát vetett be az illegális erdőirtás és a tüzek elleni küzdelemre, a klímavédelemmel foglalkozó Marcio Astrini, a Climate Observatory szervezet főtitkára szerint azonban az adatok jól mutatják, hogy ez a beavatkozás már nem volt elegendő: semmi sem tudja elfedni a szövetségi kormány késlekedését. A szakember arra számít, hogy az erdőirtás mértéke 2021-ben várhatóan csaknem 50 százalékkal magasabb lesz, mint 2018-ban, Bolsonaro hivatalba lépése előtt volt. A rekordnagyságú erdőpusztításról szóló adatok nyilvánosságra kerülésével egy időben a brazil törvényhozásban meghallgatást tartottak, hogy elérjék az ország környezetvédelmi politikájának megváltoztatását. Eliziane Gama szenátor a meghallgatáson hangsúlyozta: a brazil történelem nagyon nehéz pillanatához érkezett. “Sok a tagadás és a környezetvédelmi politika gyengítésére tett kísérlet” – fogalmazott.

Advertisement

Zöldinfó

Közösségi energiatermelés a Balatonnál: a jövő önellátó települései épülhetnek

Balatoni energiaközösségek szerveződnek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Balatoni energiaközösségek létrehozásában vállalt koordinátori szerepet a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT), amely létrehozott egy országosan egyedülálló energetikai kompetencia adatbázist – nyilatkozta a BFT munkaszervezete, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség igazgatója az MTI-nek. Molnár Gábor kiemelte, a cél, hogy az energiaközösségek ne elszigetelt települési kezdeményezésekként, hanem a Balaton regionális energiaönállóságát és klímaalkalmazkodását erősítő együttműködési rendszer részeként jöjjenek létre – írja az alternativenergia.hu. Kitért arra is, hogy Nyugat-Európában már rengeteg ilyen energiaközösség működik, ahol a helyben keletkező energia helyben hasznosul, csökkentve az energiaköltségeket, és segítve a függetlenedést, vagyis az önellátást. A rendszerhasználati díjnak például a 30-60 százaléka megtakarítható ezzel az osztrák tapasztalatok szerint – tette hozzá.

Magyarország el van maradva ezen a téren – mutatott rá. Pár energiaközösség már létrejött, de egyelőre egy sem működik teljes körűen, mert még folyamatban van az energiaközösség és az energiakereskedő közötti adatátadás rendszerének kialakítása – magyarázta. A Balaton egy mintarégió kíván lenni az energiaközösségek szerveződésében, amely munka már két évvel ezelőtt megkezdődött – mondta Molnár Gábor. Hozzátette, hogy a BFT által koordinált folyamatban az élenjáró régiós települések már képesek lennének indulni a célra elnyerhető uniós támogatásért, és másfél éven belül meg is valósítani a projektjüket.

Megjegyezte, a korábbi ígéretek szerint az első negyedévben kellett volna megjelennie egy energiaközösségek létrehozását támogató, 5 milliárd forintos keretösszegű uniós projektnek (DIMOP Plusz-2.2.6), azonban ez eddig nem történt meg, de remélik hamarosan kiírásra kerül. Az igazgató beszámolt arról is, hogy a héten tartottak egyeztetést a szerveződés iránt leginkább érdeklődő balatoni településekkel, szakértőket is meghívva. Az eseményen bemutatták az energiaközösségek kialakítását támogató digitális rendszert is, a bábolnai közösség példáján keresztül. Megemlítette, hogy az egyeztetés során a szakértők közös nevezőre jutottak abban, hogy hiányoznak még bizonyos szabályozók a magyar energiaközösségek működéséhez, amelyek megalkotásához javaslatot fognak készíteni a jogalkotók számára.

Advertisement

Molnár Gábor beszámolt arról is, hogy az egyeztetésen Fecske Károly energetikai szakértő elemezte a résztvevő települések energetikai lehetőségeit, és üzleti modellt is javasolt a BFT által létrehozott térségi adatbázis alapján, mely Magyarországon egyedülállóan tartalmazza a régió településeinek energiafogyasztási, termelési és energiahálózati adatait, kiegészítve a demográfiai, közmű ellátottsági, és közlekedési jellemzőkkel. A BFT munkaszervezetének célja, hogy szakértői közreműködéssel, az energiaközösségek kialakítását támogató források felkutatásával, valamint a települések közötti együttműködés erősítésével támogassa azokat az önkormányzatokat, amelyek elindulnak a közösségi energiafelhasználás és az energiaközösségek létrehozása felé – hangsúlyozta az igazgató.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák