Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mit jelent a tarvágás a magyar erdők jövője szempontjából?

Magyarországon törvény tiltja az erdők végleges megszüntetését.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“A magyar erdők biztonságban vannak, Magyarországon nincs erdőirtás!” – hangsúlyozta Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az Agrárminisztérium (AM) közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében, amelyben határozottan cáfolta az erdőirtás vádját – írja az alternativenergia.hu. A szakember szerint a közösségi médiában terjedő, “Állítsuk meg az erdőirtást Magyarországon” kezdeményezés valótlan feltételezésekre épül, és félrevezeti a közvéleményt. Zambó Péter kiemelte: erdőirtás – vagyis az erdő kontroll nélküli, végleges megszüntetése – Magyarországon törvényileg szigorúan tilos. Az erdőtörvény értelmében az erdőterület fenntartása kötelező. Erdő helyett más területhasználati módra váltani csak kivételes esetekben, például közérdekű infrastruktúra építése esetén, szigorú hatósági felügyelet, sok esetben csereerdősítési kötelezettség mellett lehet. Ha az erdőterületet valamilyen szakmai indokból kitermelik – például elöregedés vagy az egészségi állapot romlása miatt -, helyette az erdőgazdálkodónak törvényi kötelezettsége az erdő megújítása. Ez a tevékenység – akár szálaló, akár tarvágásos, akár több ütemben végrehajtott fakitermeléssel jár – az erdő felújításának, megfiatalításának része, nem pedig erdőirtás – húzta alá az államtitkár.

A magyar erdőtörvény alapelve egyértelmű: az erdőt megőrizni, fejleszteni és fenntartani kell, nem csökkenteni vagy megszüntetni. Minden más ezzel ellentétes állítás téves vagy szándékosan torzító – tette hozzá. A tarvágás nem erdőirtás, hanem bizonyos fafajok és termőhelyek esetén világszerte elfogadott, szabályozott és időszakos erdőfelújítási módszer – hangsúlyozta Zambó Péter. A természetes felújulásra nem képes, öregedő erdők hosszú távú fenntartását csak így lehet biztosítani. Az öregedő állományok rendszeres megújítása pedig elengedhetetlen, hiszen enélkül nem valósulnak meg a magyar erdőgazdálkodás legfontosabb céljai, az erdők megőrzése és gyarapítása. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a WWF Magyarország 2025-ben meghirdetett “Klímabarát erdőgazdálkodó” díját 33 pályázat közül 8 szakmai program nyerte el – közülük 6 állami erdészeti társaság. Köztük a Nyírerdő Zrt. is, amelyet korábban épp a WWF vádolt meg természetvédelmi területen végzett indokolatlan tarvágással – alaptalanul. Zambó Péter elmondta, érdekesség az is, hogy a Nyírerdő Zrt. díjazott programjában is szerepel tarvágásos erdőfelújítás, mégis klímabarát jó gyakorlatként értékelték. A WWF értékelése szerint a vállalat példásan alkalmazta a fényigényes tölgyfajok megújítását célzó, természetközeli módszereket a nyíregyházi Sóstói erdőben.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdőtörvény közelmúltban elfogadott módosítását több félreértés kísérte, amelyek szerint szabad utat adna az erdőirtásnak. Ezzel szemben az Országos Erdő Tanács által is megfogalmazott szakmai állásfoglalás egyértelmű, a javaslat nem bővíti, hanem szűkíti a tarvágás lehetőségeit, különösen a természetvédelmi rendeltetésű erdők esetében. A tarvágás engedélyezett mértékét 3 hektárra korlátozza, míg korábban ez elvileg akár korlátlan is lehetett. A hatósági kontroll változatlanul fennmarad, semmilyen “ad hoc fakitermelés” nem valósulhat meg. A cél a klímaváltozás okozta erdőromlás elleni gyors beavatkozás hatósági mérlegelésének lehetővé tétele ott, ahol enélkül az erdő fennmaradása a tét – közölte az államtitkár. A WWF díja, a minisztériumi kontroll, az erdészeti és a természetvédelmi hatóságok közreműködése mind azt igazolja: Magyarországon az állami erdőgazdálkodás transzparens, fenntartható és szakszerű. A szükséges beavatkozások nem az erdők eltüntetését, hanem megőrzését és megerősítését szolgálják a jövő nemzedékei számára. “Az erdészek, az erdőkben dolgozók munkája révén kapunk klímavédelmet, tiszta vizet, biodiverzitást, zaj- és porvédelmet, kirándulási lehetőséget, sőt, megújuló faalapanyagot is. Az erdőket nem pusztítjuk – azokat megújítjuk” – fogalmazott Zambó Péter.

Advertisement

Zöldinfó

Nagyszabású vízgazdálkodási fejlesztés kezdődik Makón

Megkezdődik a makói Nagyér-csatorna rekonstrukciója.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megkezdődik a makói Nagyér-csatorna rekonstrukciója európai uniós támogatással, a hárommilliárd forintos beruházás 2028 tavaszára készül el – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a beruházás célja, hogy visszaállítsák a Nagyér-csatorna és az Ardicsi mellékág vízszállító képességét. A két csatorna Makó természetes vízgyűjtője és csapadékvízelvezető-hálózatának fontos eleme. A két évig tartó munkálatok eredményeként a csatorna alkalmassá válik a hirtelen, nagy mennyiségben lehulló eső miatt összegyűlő víz elvezetésére a magas talajvízállású, belvíz által veszélyeztetett lakott területekről. Ahol a lakóingatlanok közelsége, a szemétlerakás, a gyors feliszapolódás szükségessé teszi, átalakítják a csatornamedret részben burkolt, részben zárt vezetésűre. Kicserélik a vízszállító képességet korlátozó átereszeket, a földmedrű szakaszokon, több mint 4,5 kilométeren kotrással állítják helyre az eredeti fenékszintet.

A rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadék befogadására tározót alakítanak ki a Nagyér-csatorna tehermentesítésére, ezáltal védve a lakott területeket a csapadékvíz okozta vízkároktól. A tározóhoz kapcsolódik a Nagyér-csatornából a többletvizet elvezető átemelő, nyomóvezeték és egy tolózár. A tározó ellentétes oldalán túlfolyót alakítanak ki, amely átemelőn és nyomóvezetéken keresztül szállítja a vizet a Maroshoz közvetlenül csatlakozó befogadó csatornába. A fejlesztés részeként kitisztítják a Maros előtti befogadó csatornát, illetve a nyomócső-bevezetés burkolását.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák