Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Mit jelent a tarvágás a magyar erdők jövője szempontjából?

Magyarországon törvény tiltja az erdők végleges megszüntetését.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

“A magyar erdők biztonságban vannak, Magyarországon nincs erdőirtás!” – hangsúlyozta Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az Agrárminisztérium (AM) közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében, amelyben határozottan cáfolta az erdőirtás vádját – írja az alternativenergia.hu. A szakember szerint a közösségi médiában terjedő, “Állítsuk meg az erdőirtást Magyarországon” kezdeményezés valótlan feltételezésekre épül, és félrevezeti a közvéleményt. Zambó Péter kiemelte: erdőirtás – vagyis az erdő kontroll nélküli, végleges megszüntetése – Magyarországon törvényileg szigorúan tilos. Az erdőtörvény értelmében az erdőterület fenntartása kötelező. Erdő helyett más területhasználati módra váltani csak kivételes esetekben, például közérdekű infrastruktúra építése esetén, szigorú hatósági felügyelet, sok esetben csereerdősítési kötelezettség mellett lehet. Ha az erdőterületet valamilyen szakmai indokból kitermelik – például elöregedés vagy az egészségi állapot romlása miatt -, helyette az erdőgazdálkodónak törvényi kötelezettsége az erdő megújítása. Ez a tevékenység – akár szálaló, akár tarvágásos, akár több ütemben végrehajtott fakitermeléssel jár – az erdő felújításának, megfiatalításának része, nem pedig erdőirtás – húzta alá az államtitkár.

A magyar erdőtörvény alapelve egyértelmű: az erdőt megőrizni, fejleszteni és fenntartani kell, nem csökkenteni vagy megszüntetni. Minden más ezzel ellentétes állítás téves vagy szándékosan torzító – tette hozzá. A tarvágás nem erdőirtás, hanem bizonyos fafajok és termőhelyek esetén világszerte elfogadott, szabályozott és időszakos erdőfelújítási módszer – hangsúlyozta Zambó Péter. A természetes felújulásra nem képes, öregedő erdők hosszú távú fenntartását csak így lehet biztosítani. Az öregedő állományok rendszeres megújítása pedig elengedhetetlen, hiszen enélkül nem valósulnak meg a magyar erdőgazdálkodás legfontosabb céljai, az erdők megőrzése és gyarapítása. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a WWF Magyarország 2025-ben meghirdetett “Klímabarát erdőgazdálkodó” díját 33 pályázat közül 8 szakmai program nyerte el – közülük 6 állami erdészeti társaság. Köztük a Nyírerdő Zrt. is, amelyet korábban épp a WWF vádolt meg természetvédelmi területen végzett indokolatlan tarvágással – alaptalanul. Zambó Péter elmondta, érdekesség az is, hogy a Nyírerdő Zrt. díjazott programjában is szerepel tarvágásos erdőfelújítás, mégis klímabarát jó gyakorlatként értékelték. A WWF értékelése szerint a vállalat példásan alkalmazta a fényigényes tölgyfajok megújítását célzó, természetközeli módszereket a nyíregyházi Sóstói erdőben.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdőtörvény közelmúltban elfogadott módosítását több félreértés kísérte, amelyek szerint szabad utat adna az erdőirtásnak. Ezzel szemben az Országos Erdő Tanács által is megfogalmazott szakmai állásfoglalás egyértelmű, a javaslat nem bővíti, hanem szűkíti a tarvágás lehetőségeit, különösen a természetvédelmi rendeltetésű erdők esetében. A tarvágás engedélyezett mértékét 3 hektárra korlátozza, míg korábban ez elvileg akár korlátlan is lehetett. A hatósági kontroll változatlanul fennmarad, semmilyen “ad hoc fakitermelés” nem valósulhat meg. A cél a klímaváltozás okozta erdőromlás elleni gyors beavatkozás hatósági mérlegelésének lehetővé tétele ott, ahol enélkül az erdő fennmaradása a tét – közölte az államtitkár. A WWF díja, a minisztériumi kontroll, az erdészeti és a természetvédelmi hatóságok közreműködése mind azt igazolja: Magyarországon az állami erdőgazdálkodás transzparens, fenntartható és szakszerű. A szükséges beavatkozások nem az erdők eltüntetését, hanem megőrzését és megerősítését szolgálják a jövő nemzedékei számára. “Az erdészek, az erdőkben dolgozók munkája révén kapunk klímavédelmet, tiszta vizet, biodiverzitást, zaj- és porvédelmet, kirándulási lehetőséget, sőt, megújuló faalapanyagot is. Az erdőket nem pusztítjuk – azokat megújítjuk” – fogalmazott Zambó Péter.

Advertisement

Zöldinfó

Flamingók otthona kerülhet veszélybe: sürgős beavatkozásra van szükség Montenegróban

Veszélyben Európa egyik legfontosabb madárélőhelye, az ulcinji sólepárló.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egyre sürgetőbbé válik a montenegrói Ulcinj egykori sólepárlójának megmentése, mivel a 2013-ban leállt sótermelés következtében folyamatosan romlik az Adria egyik legfontosabb vizes élőhelyének ökológiai állapota – közölte az alternativenergia.hu. Természetvédők szerint a terület megőrzésének kulcsa a vízgazdálkodási rendszer helyreállítása és a sótermelés újraindítása. Az Ulcinj melletti, mintegy 15 négyzetkilométeres sólepárló a Földközi-tenger egyik legjelentősebb madárélőhelye. A terület rózsás flamingók, gödények és több tucat más vonuló madárfaj számára nélkülözhetetlen pihenő- és táplálkozóhely.

A természetes lagúnából a XX. század elején alakították ki a sólepárlót. A mesterséges medencék és csatornák nemcsak a sótermelést szolgálták, hanem egy különleges ökoszisztémát is létrehoztak. A sótermelést végző vállalat 2013-as csődje után azonban leálltak a vízszintet szabályozó szivattyúk, megszűnt a medencék folyamatos tengervíz-utánpótlása, a területet benőtte a növényzet, csökkent a víz sótartalma, és romlani kezdtek a madarak, növények és rovarok életfeltételei. Zenepa Lika természetvédő szerint a sólepárló teljes egészében mesterségesen fenntartott rendszer, amelynek működéséhez folyamatos vízutánpótlás szükséges. Korábban másodpercenként mintegy 3000 liter tengervizet szivattyúztak a medencékbe egy 37 kilométeres csatornahálózaton keresztül, jelenleg azonban mindössze egy szivattyú működik. A szakember arra figyelmeztetett, hogy ha rövid időn belül nem kezdődik meg a rehabilitáció, néhány éven belül visszafordíthatatlanul megváltozhat a terület élővilága.

A sólepárlót 2019-ben természeti parkká nyilvánították, és felkerült a ramszári egyezmény által védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listájára is. A természetvédők szerint azonban a jogi védelem önmagában nem elegendő, mert a terület állapota tovább romlik, miközben az értékes tengerparti fekvése miatt az ingatlanfejlesztők érdeklődése sem csökkent. A montenegrói kormány és Ulcinj önkormányzata bejelentette, hogy négymillió eurós közös vállalatot hoznak létre a természetvédelmi terület kezelésére és a sótermelés fokozatos újraindítására. A projekt Podgorica európai uniós csatlakozási törekvéseinek is része: az Európai Bizottság a környezetvédelemről szóló 27-es tárgyalási fejezet keretében többször is sürgette a sólepárló helyreállítását.

Advertisement

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a teljes rehabilitáció akár öt-tíz évet is igénybe vehet, és a korábbi becslések szerint a beruházás költsége elérheti a 20 millió eurót. A természetvédők szerint az ulcinji sólepárló megőrzése nem csupán montenegrói ügy: a terület a kelet-adriai térség egyik legfontosabb madárvonulási állomása, eltűnése pedig egész Európa biodiverzitására érezhető hatással lenne.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák