Zöldinfó
Mit jelent a tarvágás a magyar erdők jövője szempontjából?
Magyarországon törvény tiltja az erdők végleges megszüntetését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
“A magyar erdők biztonságban vannak, Magyarországon nincs erdőirtás!” – hangsúlyozta Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az Agrárminisztérium (AM) közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében, amelyben határozottan cáfolta az erdőirtás vádját – írja az alternativenergia.hu. A szakember szerint a közösségi médiában terjedő, “Állítsuk meg az erdőirtást Magyarországon” kezdeményezés valótlan feltételezésekre épül, és félrevezeti a közvéleményt. Zambó Péter kiemelte: erdőirtás – vagyis az erdő kontroll nélküli, végleges megszüntetése – Magyarországon törvényileg szigorúan tilos. Az erdőtörvény értelmében az erdőterület fenntartása kötelező. Erdő helyett más területhasználati módra váltani csak kivételes esetekben, például közérdekű infrastruktúra építése esetén, szigorú hatósági felügyelet, sok esetben csereerdősítési kötelezettség mellett lehet. Ha az erdőterületet valamilyen szakmai indokból kitermelik – például elöregedés vagy az egészségi állapot romlása miatt -, helyette az erdőgazdálkodónak törvényi kötelezettsége az erdő megújítása. Ez a tevékenység – akár szálaló, akár tarvágásos, akár több ütemben végrehajtott fakitermeléssel jár – az erdő felújításának, megfiatalításának része, nem pedig erdőirtás – húzta alá az államtitkár.
A magyar erdőtörvény alapelve egyértelmű: az erdőt megőrizni, fejleszteni és fenntartani kell, nem csökkenteni vagy megszüntetni. Minden más ezzel ellentétes állítás téves vagy szándékosan torzító – tette hozzá. A tarvágás nem erdőirtás, hanem bizonyos fafajok és termőhelyek esetén világszerte elfogadott, szabályozott és időszakos erdőfelújítási módszer – hangsúlyozta Zambó Péter. A természetes felújulásra nem képes, öregedő erdők hosszú távú fenntartását csak így lehet biztosítani. Az öregedő állományok rendszeres megújítása pedig elengedhetetlen, hiszen enélkül nem valósulnak meg a magyar erdőgazdálkodás legfontosabb céljai, az erdők megőrzése és gyarapítása. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a WWF Magyarország 2025-ben meghirdetett “Klímabarát erdőgazdálkodó” díját 33 pályázat közül 8 szakmai program nyerte el – közülük 6 állami erdészeti társaság. Köztük a Nyírerdő Zrt. is, amelyet korábban épp a WWF vádolt meg természetvédelmi területen végzett indokolatlan tarvágással – alaptalanul. Zambó Péter elmondta, érdekesség az is, hogy a Nyírerdő Zrt. díjazott programjában is szerepel tarvágásos erdőfelújítás, mégis klímabarát jó gyakorlatként értékelték. A WWF értékelése szerint a vállalat példásan alkalmazta a fényigényes tölgyfajok megújítását célzó, természetközeli módszereket a nyíregyházi Sóstói erdőben.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdőtörvény közelmúltban elfogadott módosítását több félreértés kísérte, amelyek szerint szabad utat adna az erdőirtásnak. Ezzel szemben az Országos Erdő Tanács által is megfogalmazott szakmai állásfoglalás egyértelmű, a javaslat nem bővíti, hanem szűkíti a tarvágás lehetőségeit, különösen a természetvédelmi rendeltetésű erdők esetében. A tarvágás engedélyezett mértékét 3 hektárra korlátozza, míg korábban ez elvileg akár korlátlan is lehetett. A hatósági kontroll változatlanul fennmarad, semmilyen “ad hoc fakitermelés” nem valósulhat meg. A cél a klímaváltozás okozta erdőromlás elleni gyors beavatkozás hatósági mérlegelésének lehetővé tétele ott, ahol enélkül az erdő fennmaradása a tét – közölte az államtitkár. A WWF díja, a minisztériumi kontroll, az erdészeti és a természetvédelmi hatóságok közreműködése mind azt igazolja: Magyarországon az állami erdőgazdálkodás transzparens, fenntartható és szakszerű. A szükséges beavatkozások nem az erdők eltüntetését, hanem megőrzését és megerősítését szolgálják a jövő nemzedékei számára. “Az erdészek, az erdőkben dolgozók munkája révén kapunk klímavédelmet, tiszta vizet, biodiverzitást, zaj- és porvédelmet, kirándulási lehetőséget, sőt, megújuló faalapanyagot is. Az erdőket nem pusztítjuk – azokat megújítjuk” – fogalmazott Zambó Péter.
Zöldinfó
Hétezer fa, milliónyi látogató: Európa legjobb nagyparkja lett a Városliget
A Városliget lett idén Európa legjobb nagyvárosi parkja.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Azt írták, a Városliget fenntartása Magyarország egyik legösszetettebb parküzemeltetési feladata. A különlegességét a mérete és funkcionális sokszínűsége adja: a több mint 200 éves nagyparkban a természet, a sport és a játszóterek mellett olyan intézmények működnek, mint a Magyar Zene Háza, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Millennium Háza.

Kiemelt figyelmet igényel a Nagyjátszótér, a Sportcentrum, a Piknikkert, a Mőcsényi Mihály botanikus kert, a Vakok kertje, valamint a Városligeti-tó rendszere. Ezek a területek nemcsak látogatottságuk miatt érzékenyek, hanem azért is, mert eltérő fenntartási technológiát, eltérő ellenőrzési gyakoriságot igényelnek – ismertették.
Hozzátették, a hatalmas látogatóforgalom mellett folyamatosan gondoskodnak a zöldterületről, azon belül mintegy hétezer fáról, az intézményrendszerről, a parkberendezésekről, a burkolatokról, az infrastruktúráról és a 60 ezer négyzetméteres Városligeti-tó állapotáról. A parkban kihelyezett mintegy 400 hulladékgyűjtő, a 35 ivókút és a játszóterek állapota folyamatos ellenőrzés alatt áll. A növényzet gondozását talajnedvesség-mérők optimalizálják, a tó vízminőségét szenzorok figyelik.

Kitértek arra is, hogy a Városliget Zrt. megbízásából az Inspira Research Group által a parkban megkérdezett ezer ember véleményén alapuló kutatás szerint a válaszadók 99 százaléka elégedett a megvalósult fejlesztések színvonalával.

Ugyancsak 99 százalékuk előnyösnek tartja, hogy a Városligetben egy helyen találhatók meg a sportolás, a kikapcsolódás, a családi programok és a kulturális élmények lehetőségei.A megkérdezettek 99 százaléka úgy látja, hogy a Városliget az elmúlt évtizedben jobb, rendezettebb hellyé vált, 98 százalékuk pedig egyetért azzal, hogy a parknak ma már felelős gazdája van.

A Liget népszerűségét a rendszeres használat is jelzi, a válaszadók közel háromnegyede legalább hetente egyszer felkeresi a parkot, 41 százalékuk pedig hetente több alkalommal is – olvasható a sajtóanyagban.
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia18 óra telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
