Zöld Energia
Extrém környezetben tesztelték a jövő napelemeit – meglepő eredmények születtek
A szakértők négyféle paneltípussal kísérleteztek a sarkvidéken.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
A török Firat Egyetem, a Török Sarkkutató Intézet és az Isztambuli Műszaki Egyetem szakemberei az Antarktisz szélsőséges környezetében vizsgálták különböző napelempanelek teljesítményét – írja a PV Magazine. A kísérletet Horseshoe Island nevű szigeten található Török Tudományos Kutatótáborban végezték a helyi nyár folyamán, amikor a kontinensen működő 75 kutatóállomás energiaellátását főként fosszilis tüzelőanyagok biztosítják. A szakértők célja az volt, hogy hozzájáruljanak a megújulók bevonásába az energiaellátásban.
A kísérlet során négyféle paneltípust – monokristályos, polikristályos, rugalmas és átlátszó – teszteltek, melyek mindegyike 25 W maximális teljesítményű volt. A paneleket 54,3 fokos dőlésszögben rögzítették, ez az adott földrajzi helyzethez optimalizált szög. Az energia tárolására párhuzamos konfigurációjú ólom-sav akkumulátorokat, a terhelés modellezéséhez pedig egy speciálisan szigetelt objektumot használtak.
A kutatók tizenkét paramétert, köztük meteorológiai adatokat (hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség, napsugárzás) és a panelek teljesítményét dokumentálták 30 másodpercenként, ez alól kivételt jelentettek a teljes hótakarós napok. A mérések alapján az átlagos környezeti hőmérséklet 3,2 Celsius-fok, a páratartalom 69%, a szélsebesség 1,6 m/s, a napsugárzás pedig 476 W/m² volt. A monokristályos panelek felületi hőmérséklete átlagosan 12,07, a polikristályosé 11,1, a rugalmasé 11,104, míg az átlátszóké 10,5 fok volt.
A hatékonysági eredmények alapján a monokristályos panel teljesített a legjobban 20,5 százalékos átlagos hatékonysággal, a polikristályos 18,95, a rugalmas 18,9, az átlátszó pedig 14,51 százalékos hatásfokot ért el. A termelt teljesítményben is a monokristályos vezetett 13,27 W-tal, ezt követte a polikristályos (12,30 W), a rugalmas (12,13 W) és az átlátszó (8,32 W). Az éves szén-dioxid-kibocsátás csökkentése ezekkel a panelekkel 3,15 és 1,97 tonna között mozoghatna.
A csapat szerint a megújuló energiaforrások alkalmazása az Antarktiszon jelentősen csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, elősegítheti a környezeti fenntarthatóságot, növelheti az energiabiztonságot, és támogathatja a nemzetközi kutatási együttműködéseket.
Zöld Energia
Amikor nem süt a nap: ezért kulcsfontosságú a most elindult paksi energiatároló
Megkezdte működését a Green Energy Investhor paksi energiatárolója.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Green Energy Investhor Zrt. (GEI) sikeresen lezárta paksi energiatároló-fejlesztésének próbaüzemét, így a rendszer megkezdte kereskedelmi működését – írja az alternativenergia.hu. A GEI paksi naperőművéhez kapcsolódó energiatároló hozzájárul a megújulóenergia-termelés kiegyensúlyozottabb és hatékonyabb hasznosításához, miközben támogatja a villamosenergia-rendszer stabilitását és rugalmasságát. A GEI szerint az energiatárolók a következő években kulcsszerepet tölthetnek be Magyarországon a megújulóenergia-alapú villamosenergia-rendszer működésében. A Green Energy Investhor Zrt. (GEI) leányvállalata, az MB Sunissimo Primo Kft. sikeresen lezárta paksi energiatároló-fejlesztésének próbaüzemét, így a rendszer megkezdte kereskedelmi működését. A 21 MVA/48 MWh névleges teljesítményű energiatároló a GEI 2024-ben üzembe helyezett paksi naperőművéhez kapcsolódik, és annak működését támogatja a villamosenergia-rendszerhez való rugalmasabb alkalmazkodással.
A fejlesztés célja az volt, hogy tovább erősítse az időjárásfüggő naperőművek működési modelljét és gazdaságosságát. Az energiatároló ugyanis lehetővé teszi, hogy a túltermelési időszakokban –például a legnagyobb napsütésben – a megtermelt villamos energiát ne kelljen visszaterhelni vagy jelentős energiamennyiséget elveszíteni, hanem azt a rendszer eltárolja, majd később – például a reggeli és esti fogyasztási csúcsok idején – visszatáplálja a hálózatba. A megoldás így hozzájárul az energiatermelés kiegyensúlyozásához, mérsékli az időjárásfüggő termelés ciklikusságából eredő ingadozásokat, és támogatja a hazai villamosenergia-rendszer stabilitását.
A GEI szerint az energiatárolók egyre fontosabb szerepet töltenek be a megújulóenergia-termelés hatékony integrációjában. „Az energiatárolás a következő években fokozatosan gazdasági szükségszerűséggé válhat a megújulóenergia-piacon. Az ilyen rendszerek egyre fontosabb szerepet töltenek be a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésében, valamint a megújuló alapú energiatermelésből fakadó ingadozások kezelésében. Az energiatárolók nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a megtermelt zöldenergia nagyobb arányban hasznosuljon, hanem azt is, hogy a villamosenergia akkor is rendelkezésre álljon, amikor a naperőművek éppen nem termelnek” – mondta Ritter Antal, a Green Energy Investhor vezérigazgatója.
Az engedélyezési folyamatok lezárását követően az energiatároló kivitelezési munkálatai 2026 februárjában kezdődtek meg. Az elmúlt hetekben pedig lezajlottak a szükséges feltöltési és kisütési tesztek, majd a 72 órás próbaüzem is sikeresen befejeződött, így a rendszer jelenleg már kereskedelmi üzemben működik.
A hazai energiatárolási piac jelenleg még fejlődésének korai szakaszában jár: a magyarországi energiatároló kapacitás jelenleg hozzávetőleg 200-300 MW teljesítmény / 400-500 MWh tárolókapacitás között alakul, amelyet elsősorban nagy, ipari léptékű rendszerek alkotnak. A piaci várakozások szerint ugyanakkor a következő 2-3 évben jelentős bővülés várható, és a hazai energiatároló kapacitás akár az 500-800 MW teljesítmény / 1-1,5 GWh tárolókapacitás szintet is elérheti. A növekedést egyaránt támogatják az állami ösztönzőprogramok – köztük a Jedlik Ányos Program –, valamint a saját beruházásban megvalósuló vállalati fejlesztések, mint például a GEI ezen fejlesztése is.
Hosszabb, 5-10 éves időtávon a lakossági energiatároló rendszerek megjelenése és elterjedése is meghatározó trenddé válhat. Bár ezek egyedi teljesítménye jellemzően alacsonyabb, nagy számosságuk révén érdemi szerepet tölthetnek be a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelésében, különösen megfelelő támogatási és ösztönző környezet mellett. Magyarországon jelenleg mintegy 8500-9000 MW beépített naperőművi kapacitás működik, amelyből hozzávetőleg 2000-2500 MW lakossági, háztetőre telepített napelemes rendszer. A tárolókapacitások fejlesztése így ipari és lakossági oldalon egyaránt egyre hangsúlyosabb szerepet kap.
-
Zöld Közlekedés13 óra telt el a létrehozás ótaOlcsóbb lenne villanyautóval járni, mégis a hibrideket választják a magyarok
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMiközben tisztul a Tisza, egyre nagyobb gondot jelent a vízhiány
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
