Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Extrém környezetben tesztelték a jövő napelemeit – meglepő eredmények születtek

A szakértők négyféle paneltípussal kísérleteztek a sarkvidéken.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A török Firat Egyetem, a Török Sarkkutató Intézet és az Isztambuli Műszaki Egyetem szakemberei az Antarktisz szélsőséges környezetében vizsgálták különböző napelempanelek teljesítményét – írja a PV Magazine. A kísérletet Horseshoe Island nevű szigeten található Török Tudományos Kutatótáborban végezték a helyi nyár folyamán, amikor a kontinensen működő 75 kutatóállomás energiaellátását főként fosszilis tüzelőanyagok biztosítják. A szakértők célja az volt, hogy hozzájáruljanak a megújulók bevonásába az energiaellátásban.

A kísérlet során négyféle paneltípust – monokristályos, polikristályos, rugalmas és átlátszó – teszteltek, melyek mindegyike 25 W maximális teljesítményű volt. A paneleket 54,3 fokos dőlésszögben rögzítették, ez az adott földrajzi helyzethez optimalizált szög. Az energia tárolására párhuzamos konfigurációjú ólom-sav akkumulátorokat, a terhelés modellezéséhez pedig egy speciálisan szigetelt objektumot használtak.

A kutatók tizenkét paramétert, köztük meteorológiai adatokat (hőmérséklet, páratartalom, szélsebesség, napsugárzás) és a panelek teljesítményét dokumentálták 30 másodpercenként, ez alól kivételt jelentettek a teljes hótakarós napok. A mérések alapján az átlagos környezeti hőmérséklet 3,2 Celsius-fok, a páratartalom 69%, a szélsebesség 1,6 m/s, a napsugárzás pedig 476 W/m² volt. A monokristályos panelek felületi hőmérséklete átlagosan 12,07, a polikristályosé 11,1, a rugalmasé 11,104, míg az átlátszóké 10,5 fok volt.

Advertisement

A hatékonysági eredmények alapján a monokristályos panel teljesített a legjobban 20,5 százalékos átlagos hatékonysággal, a polikristályos 18,95, a rugalmas 18,9, az átlátszó pedig 14,51 százalékos hatásfokot ért el. A termelt teljesítményben is a monokristályos vezetett 13,27 W-tal, ezt követte a polikristályos (12,30 W), a rugalmas (12,13 W) és az átlátszó (8,32 W). Az éves szén-dioxid-kibocsátás csökkentése ezekkel a panelekkel 3,15 és 1,97 tonna között mozoghatna.

A csapat szerint a megújuló energiaforrások alkalmazása az Antarktiszon jelentősen csökkentheti a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, elősegítheti a környezeti fenntarthatóságot, növelheti az energiabiztonságot, és támogathatja a nemzetközi kutatási együttműködéseket.

Advertisement

Zöld Energia

Új gázszeparátorokkal tovább növelik a geotermikus energia hasznosítását 2027-re

Újabb városrész geotermikus fűtési rendszere készült el Szegeden.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Újabb szegedi városrészben, a Rókus II. hőkörzetben fejeződött be a geotermikus fűtési rendszer kialakítása, ezzel teljessé vált az a 2018-ban elindult fejlesztési projekt, amely révén 40 százalékra emelkedett a megújuló energia felhasználásának részaránya a település távhőrendszerében – közölte Bozsó Gábor, a Szegedi Távfűtő Kft. műszaki vezetője – írja az alternativenergia.hu. A szakember a projektet bemutató rendezvényen elmondta, a város történetének egyik legnagyobb energetikai fejlesztése során kilenc geotermikus rendszer épült meg, amelyeknek köszönhetően Szeged 27 ezer távfűtött lakásának 95 százalékában részben megújuló forrásból biztosítja a hőenergiát. A fejlesztés előtt az önkormányzati tulajdonú távfűtő cég évente átlagosan 27-28 millió köbméter gázt használt föl, a beruházásoknak köszönhetően ez már 10 millió köbméterrel csökkent, amivel az 55 ezer tonnás szén-dioxid-kibocsátást is sikerült 35-40 ezer tonnára mérsékelni – tudatta a műszaki vezető.

A szakember kifejtette, a rendszer finomhangolását követően, két-három év múlva a tervek szerint a korábban felhasznált földgáz fele kiváltható lesz megújuló forrásból. A Szegedi Távfűtő Kft. az elmúlt nyolc évben saját forrásból mintegy 5-6 milliárd forintot fordított fűtőművei korszerűsítésére, annak érdekében, hogy a rendszerben hatékonyan tudják hasznosítani a geotermikus energiát. Bozsó Gábor hangsúlyozta, a panelházak szigetelésével, illetve hőszivattyús rendszerek alkalmazásával – amelyekhez már a lakóközösségek közreműködésére is szükség lenne – a korábbi gázfelhasználás 80-90 százaléka kiváltható lenne megújuló energiával.

Ézsiás Tamás, a beruházó Geo Hőterm Kft. projektmenedzsere közölte, a 60 százalékos uniós támogatással megvalósult, 1,735 milliárd forintos költségvetésű projekt során egy 2000 méter talpmélységű termelő kutat fúrtak, amelyből 1675 és 1950 méter közötti mélységből átlagosan 80 köbméter/óra mennyiségű és 93-94 fok hőmérsékletű termálvizet termelnek ki. A termálvizet szigetelt távhővezetéken juttatják el az 5 ezer lakást és 37 intézményt kiszolgáló Rókusi fűtőműhöz, ahol több körben lemezes hőcserélőkön adják át az energiát, majd a projekt során mélyített két 1800 méteres visszasajtoló kutakhoz továbbítják a már lehűlt vizet. A cég egy a Svájci Alap támogatásával megvalósuló projekt részeként újabb fejlesztést indított, amely során a kilenc geotermikus rendszer termelőkútjaihoz gázszeparátor berendezéseket telepítenek a termálvízben oldott metán leválasztása érdekében. A tervek szerint 2027 áprilisára elkészülő fejlesztéssel évente – az előzetes kalkulációk alapján – csaknem 1,8 millió köbméter földgáz váltható ki – tudatta a szakember.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák