Zöldinfó

Ez a napelemes jármű segíthet a Hold meghódításában

A Venturi Astrolabnál úgy vélik, hogy FLEX nevű roverjük hozzájárulhat a holdi megtelepedéshez.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-06-11

Szerző:

Vanessza

A Venturi Astrolab fejlesztés alatt álló, emberek és áruk szállítására alkalmas napelemes járműve néhány év múlva már a Holdon járhat – számol be az okodrive.hu. A Flexible Logistics and Exploration (FLEX) rover idegen égitestekre készült, a Venturi a közelmúltban jelentette be, hogy az űreszköz a SpaceX egyik közelgő küldetésében is részt vesz majd. A jármű lesz a legnagyobb és legkifinomultabb rover, amely valaha a Holdra utazott.

A Venturi Astrolabot 2021-ben alapították, és egy magasan képzett, korábbi NASA-, SpaceX- és JPL-mérnökökből álló csapat alkotja, a szakértők a bolygórobotika, az elektromos járművek és az űrrepülés terén, illetve más területeken szereztek tapasztalatokat. A Venturi Astrolab a Venturi Group része, amely 2000 óta nagy teljesítményű elektromos járművek tervezésére és építésére specializálódott.

A Venturi Group elnöke, Gildo Pastor 2019-ben álmodta meg az elektromos holdjáró programját, és nem sokkal később hozta létre a Venturi Labot. A FLEX kezdeményezésében három vállalat, a Venturi Group, a Venturi Astrolab és a Venturi Lab vesznek részt, mindegyik cégnek más-más feladata van. A Venturi Group a nagy teljesítményű akkumulátorok építésében szerzett szakértelmét hozza majd be. A Venturi Labs szélsőséges hőmérsékleteknek és sugárzásnak ellenálló anyagokat, valamint nagy teljesítményű napelemeket, deformálható kerekeket és elektronikus vezérlőrendszereket készít. Eközben a Venturi Astrolab tervezi az elektromos rover architektúráját, szerkezetét és mechanizmusait, emellett fejleszti a szoftvereket és az avionikát, illetve az összeszerelést.

A FLEX egy 3 négyzetméteres, kibontható napelemes rendszerrel bír, amely a nagy intenzitású műveletek során is elfér. A jármű meghajtása lehetővé teszi, hogy a panelek a nap felé nézzenek, a megtermelt energiát az akkumulátorrendszer tárolja el. Az Astrolab a SpaceX-szel kötött megállapodás alapján egy 2026-ra tervezett Hold-misszióhoz fog FLEX-et biztosítani, a rover lesz minden idők legnagyobb holdjárója.

Jared Mathews, az Astrolab alapítója és vezérigazgatója szerint olyan logisztikai rendszert hoztak létre, amely sokféle rakományt képes befogadni. Abban bíznak, hogy a technológia hozzájárulhat egy holdi bázis kialakításához. A FLEX rendkívül fejlett, különböző műszerek és eszközök kaphatnak rajta helyet.

A rover tesztelése folyamatban van, a csapat tavaly egy teljes méretű, működőképes prototípust kezdett el vizsgálni a kaliforniai sivatagban. Az Astrolab szerint a tesztelés holdi analóg helyszíneken folytatódott, a kísérletezést idén folytatják majd.

Kapcsolódó tartalom:elektromos jármű hold napelemes jármű űreszköz

Zöldinfó

Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója

A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.

Létrehozva:

15 óra telt el a létrehozás óta

2025-12-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.

A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.

Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.

A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.

Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.

Tovább olvasom