Zöldinfó
Ez a napelemes jármű segíthet a Hold meghódításában
A Venturi Astrolabnál úgy vélik, hogy FLEX nevű roverjük hozzájárulhat a holdi megtelepedéshez.
A Venturi Astrolab fejlesztés alatt álló, emberek és áruk szállítására alkalmas napelemes járműve néhány év múlva már a Holdon járhat – számol be az okodrive.hu. A Flexible Logistics and Exploration (FLEX) rover idegen égitestekre készült, a Venturi a közelmúltban jelentette be, hogy az űreszköz a SpaceX egyik közelgő küldetésében is részt vesz majd. A jármű lesz a legnagyobb és legkifinomultabb rover, amely valaha a Holdra utazott.
A Venturi Astrolabot 2021-ben alapították, és egy magasan képzett, korábbi NASA-, SpaceX- és JPL-mérnökökből álló csapat alkotja, a szakértők a bolygórobotika, az elektromos járművek és az űrrepülés terén, illetve más területeken szereztek tapasztalatokat. A Venturi Astrolab a Venturi Group része, amely 2000 óta nagy teljesítményű elektromos járművek tervezésére és építésére specializálódott.
A Venturi Group elnöke, Gildo Pastor 2019-ben álmodta meg az elektromos holdjáró programját, és nem sokkal később hozta létre a Venturi Labot. A FLEX kezdeményezésében három vállalat, a Venturi Group, a Venturi Astrolab és a Venturi Lab vesznek részt, mindegyik cégnek más-más feladata van. A Venturi Group a nagy teljesítményű akkumulátorok építésében szerzett szakértelmét hozza majd be. A Venturi Labs szélsőséges hőmérsékleteknek és sugárzásnak ellenálló anyagokat, valamint nagy teljesítményű napelemeket, deformálható kerekeket és elektronikus vezérlőrendszereket készít. Eközben a Venturi Astrolab tervezi az elektromos rover architektúráját, szerkezetét és mechanizmusait, emellett fejleszti a szoftvereket és az avionikát, illetve az összeszerelést.
A FLEX egy 3 négyzetméteres, kibontható napelemes rendszerrel bír, amely a nagy intenzitású műveletek során is elfér. A jármű meghajtása lehetővé teszi, hogy a panelek a nap felé nézzenek, a megtermelt energiát az akkumulátorrendszer tárolja el. Az Astrolab a SpaceX-szel kötött megállapodás alapján egy 2026-ra tervezett Hold-misszióhoz fog FLEX-et biztosítani, a rover lesz minden idők legnagyobb holdjárója.
Jared Mathews, az Astrolab alapítója és vezérigazgatója szerint olyan logisztikai rendszert hoztak létre, amely sokféle rakományt képes befogadni. Abban bíznak, hogy a technológia hozzájárulhat egy holdi bázis kialakításához. A FLEX rendkívül fejlett, különböző műszerek és eszközök kaphatnak rajta helyet.
A rover tesztelése folyamatban van, a csapat tavaly egy teljes méretű, működőképes prototípust kezdett el vizsgálni a kaliforniai sivatagban. Az Astrolab szerint a tesztelés holdi analóg helyszíneken folytatódott, a kísérletezést idén folytatják majd.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában