Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ez a napelemes jármű segíthet a Hold meghódításában

A Venturi Astrolabnál úgy vélik, hogy FLEX nevű roverjük hozzájárulhat a holdi megtelepedéshez.

Létrehozva:

|

A Venturi Astrolab fejlesztés alatt álló, emberek és áruk szállítására alkalmas napelemes járműve néhány év múlva már a Holdon járhat – számol be az okodrive.hu. A Flexible Logistics and Exploration (FLEX) rover idegen égitestekre készült, a Venturi a közelmúltban jelentette be, hogy az űreszköz a SpaceX egyik közelgő küldetésében is részt vesz majd. A jármű lesz a legnagyobb és legkifinomultabb rover, amely valaha a Holdra utazott.

A Venturi Astrolabot 2021-ben alapították, és egy magasan képzett, korábbi NASA-, SpaceX- és JPL-mérnökökből álló csapat alkotja, a szakértők a bolygórobotika, az elektromos járművek és az űrrepülés terén, illetve más területeken szereztek tapasztalatokat. A Venturi Astrolab a Venturi Group része, amely 2000 óta nagy teljesítményű elektromos járművek tervezésére és építésére specializálódott.

A Venturi Group elnöke, Gildo Pastor 2019-ben álmodta meg az elektromos holdjáró programját, és nem sokkal később hozta létre a Venturi Labot. A FLEX kezdeményezésében három vállalat, a Venturi Group, a Venturi Astrolab és a Venturi Lab vesznek részt, mindegyik cégnek más-más feladata van. A Venturi Group a nagy teljesítményű akkumulátorok építésében szerzett szakértelmét hozza majd be. A Venturi Labs szélsőséges hőmérsékleteknek és sugárzásnak ellenálló anyagokat, valamint nagy teljesítményű napelemeket, deformálható kerekeket és elektronikus vezérlőrendszereket készít. Eközben a Venturi Astrolab tervezi az elektromos rover architektúráját, szerkezetét és mechanizmusait, emellett fejleszti a szoftvereket és az avionikát, illetve az összeszerelést.

Advertisement

A FLEX egy 3 négyzetméteres, kibontható napelemes rendszerrel bír, amely a nagy intenzitású műveletek során is elfér. A jármű meghajtása lehetővé teszi, hogy a panelek a nap felé nézzenek, a megtermelt energiát az akkumulátorrendszer tárolja el. Az Astrolab a SpaceX-szel kötött megállapodás alapján egy 2026-ra tervezett Hold-misszióhoz fog FLEX-et biztosítani, a rover lesz minden idők legnagyobb holdjárója.

Jared Mathews, az Astrolab alapítója és vezérigazgatója szerint olyan logisztikai rendszert hoztak létre, amely sokféle rakományt képes befogadni. Abban bíznak, hogy a technológia hozzájárulhat egy holdi bázis kialakításához. A FLEX rendkívül fejlett, különböző műszerek és eszközök kaphatnak rajta helyet.

Advertisement

A rover tesztelése folyamatban van, a csapat tavaly egy teljes méretű, működőképes prototípust kezdett el vizsgálni a kaliforniai sivatagban. Az Astrolab szerint a tesztelés holdi analóg helyszíneken folytatódott, a kísérletezést idén folytatják majd.

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák