Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ez a napelemes jármű segíthet a Hold meghódításában

A Venturi Astrolabnál úgy vélik, hogy FLEX nevű roverjük hozzájárulhat a holdi megtelepedéshez.

Létrehozva:

|

A Venturi Astrolab fejlesztés alatt álló, emberek és áruk szállítására alkalmas napelemes járműve néhány év múlva már a Holdon járhat – számol be az okodrive.hu. A Flexible Logistics and Exploration (FLEX) rover idegen égitestekre készült, a Venturi a közelmúltban jelentette be, hogy az űreszköz a SpaceX egyik közelgő küldetésében is részt vesz majd. A jármű lesz a legnagyobb és legkifinomultabb rover, amely valaha a Holdra utazott.

A Venturi Astrolabot 2021-ben alapították, és egy magasan képzett, korábbi NASA-, SpaceX- és JPL-mérnökökből álló csapat alkotja, a szakértők a bolygórobotika, az elektromos járművek és az űrrepülés terén, illetve más területeken szereztek tapasztalatokat. A Venturi Astrolab a Venturi Group része, amely 2000 óta nagy teljesítményű elektromos járművek tervezésére és építésére specializálódott.

A Venturi Group elnöke, Gildo Pastor 2019-ben álmodta meg az elektromos holdjáró programját, és nem sokkal később hozta létre a Venturi Labot. A FLEX kezdeményezésében három vállalat, a Venturi Group, a Venturi Astrolab és a Venturi Lab vesznek részt, mindegyik cégnek más-más feladata van. A Venturi Group a nagy teljesítményű akkumulátorok építésében szerzett szakértelmét hozza majd be. A Venturi Labs szélsőséges hőmérsékleteknek és sugárzásnak ellenálló anyagokat, valamint nagy teljesítményű napelemeket, deformálható kerekeket és elektronikus vezérlőrendszereket készít. Eközben a Venturi Astrolab tervezi az elektromos rover architektúráját, szerkezetét és mechanizmusait, emellett fejleszti a szoftvereket és az avionikát, illetve az összeszerelést.

Advertisement

A FLEX egy 3 négyzetméteres, kibontható napelemes rendszerrel bír, amely a nagy intenzitású műveletek során is elfér. A jármű meghajtása lehetővé teszi, hogy a panelek a nap felé nézzenek, a megtermelt energiát az akkumulátorrendszer tárolja el. Az Astrolab a SpaceX-szel kötött megállapodás alapján egy 2026-ra tervezett Hold-misszióhoz fog FLEX-et biztosítani, a rover lesz minden idők legnagyobb holdjárója.

Jared Mathews, az Astrolab alapítója és vezérigazgatója szerint olyan logisztikai rendszert hoztak létre, amely sokféle rakományt képes befogadni. Abban bíznak, hogy a technológia hozzájárulhat egy holdi bázis kialakításához. A FLEX rendkívül fejlett, különböző műszerek és eszközök kaphatnak rajta helyet.

Advertisement

A rover tesztelése folyamatban van, a csapat tavaly egy teljes méretű, működőképes prototípust kezdett el vizsgálni a kaliforniai sivatagban. Az Astrolab szerint a tesztelés holdi analóg helyszíneken folytatódott, a kísérletezést idén folytatják majd.

Advertisement

Zöld Energia

Szokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe

Magyar egyetemisták olyan, cianobaktériumokra épülő energiaforrást fejlesztenek, amely a fotoszintézis során termel áramot, kísérletük pedig akár 2027-ben egy sztratoszférikus ballon fedélzetén bizonyíthat.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A legjobb kilenc csapat közé jutott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) hallgatóinak részvételével készülő CYBES kutatási projekt, amely egy különleges, cianobaktériumokra épülő bio-fotovoltaikus rendszer működését vizsgálja a sztratoszféra szélsőséges körülményei között. A kilencfős, a BME, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) hallgatóiból álló csapat célja, hogy kísérletét az Európai Űrügynökség (ESA), a Német Űrkutatási és Repülési Központ (DLR), valamint a Svéd Nemzeti Űrügynökség (SNSA) által támogatott REXUS/BEXUS program keretében egy sztratoszférikus ballon fedélzetén juttassa a magaslégkörbe. A fejlesztés különlegessége, hogy egyfajta élő napelemként működik: a cianobaktériumok fotoszintézise során felszabaduló elektronokat hasznosítja villamos energia előállítására. A kutatók arra keresik a választ, hogyan befolyásolja a rendszer működését az erős UV-sugárzás, az alacsony légnyomás és a szélsőséges környezet.

Az eredmények hosszabb távon olyan új energiaforrások fejlesztéséhez járulhatnak hozzá, amelyek akár az űriparban is hasznosíthatók. A projekt szakmai munkáját több egyetem kutatói és mentorai segítik, köztük a BME, valamint a Pannon Egyetem szakemberei.

A CYBES december elején az ESA hollandiai, noordwijki kiválasztási workshopján mutatkozhat be, ahol eldől, hogy a kilenc döntős közül mely csapatok kísérletei valósulhatnak meg. Amennyiben sikerrel járnak, a magyar hallgatók fejlesztése 2027 őszén indulhat el az észak-svédországi Esrange Űrközpontból egy sztratoszférikus ballon fedélzetén.

Advertisement

 

 

Advertisement

Kép: altnativenergia.hu vizualizáció / ai

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák