Zöldinfó
Ez volt minden idők legmelegebb szeptembere
Az idei szeptember az eddigi legmelegebb volt globálisan a feljegyzések kezdete, 1880 óta – közölte hétfőn az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA).
Szeptemberben a szárazföld fölött és az óceánok felszínén 0,72 Celsius-fokkal volt magasabb a globális középhőmérséklet a 20. századi 15 Celsius-fokos átlagnál. A szárazföld fölötti hőmérséklet 0,89 Celsius-fokkal, a tengerek felszínén mért hőmérséklet 0,66 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. század átlagánál.
A szárazföld fölötti és az óceánok felszínén mért átlaghőmérséklet a 2014. január-szeptember közötti időszakban 0,68 Celsius-fokkal volt magasabb a 20. századi átlag 14,1 Celsius-foknál, azaz ugyanolyan meleg volt, mint 1998 és 2010 azonos időszakában – olvasható a NOAA honlapján.
Az átlagosnál melegebb földfelszíni középhőmérséklet szinte az egész világra jellemző volt, csupán Oroszország középső részein és Kanada keleti és északi részének bizonyos körzetei képeztek kivételt. Rekordmeleget mértek Északnyugat-Afrikában, Dél-Amerika délkeleti tengerparti vidékein, Délnyugat-Ausztráliában, a Közel-Kelet egyes térségeiben, Délkelet-Ázsia térségeiben. A Föld 31 országában és mind a hét kontinensén legalább egy mérőállomásról jeleztek rekordmeleget szeptemberben.
forrás: index.hu
Zöldinfó
A városi hőség ellen a zöld infrastruktúra lehet a legjobb megoldás
A természetes légkondicionáló az egyetlen tartós fegyver a sorozatos hőhullámok ellen.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hőség elleni küzdelemben a professzionálisan tervezett, kivitelezett és fenntartott zöldfelületek, valamint a hazai nevelésű, klímarezisztens növényanyag jelentik az egyetlen valódi, hosszú távú és fenntartható megoldást – közölte az alternativenergia.hu. Azt írták: a Magyarországot sújtó, tartós hőkupola és a másod-, illetve harmadfokú hőségriasztások rávilágítanak arra, hogy a betonba zárt településeink védtelenek a klímaváltozás hatásaival szemben. A városi hősziget-effektus miatt a burkolt felületek akár 15-20 °C-kal is forróbbak lehetnek a környezetüknél, a légkondicionálók pedig miközben a belső tereket hűtik, tovább fűtik az utcákat. Ezzel szemben a növényzet komplex, biológiai úton csökkenti a forróságot – tették hozzá.
Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy a tartós kánikula és a városi hőszigethatás nemcsak egészségügyi kockázatot, hanem súlyos gazdasági terhet is jelent a lakosságnak és a településeknek az egekbe szökő hűtési költségek miatt. Úgy fogalmaztak, ezzel szemben a tudatosan tervezett zöld infrastruktúra a leghatékonyabb megtérülő befektetés a klímaválsággal szemben. Emlékeztettek, ahhoz, hogy a városaink élhetőek maradjanak, a teljes szakmai láncolat összehangolt munkájára van szükség. Ez a hazai faiskolákban és dísznövénykertészetekben kezdődik, majd a tudatos tájépítészeti tervezéssel, a szakszerű kivitelezéssel és a tervszerű fenntartással zárul.
Jelezték a zöld infrastruktúra védelmi vonalainak fontosságát, mint a párologtatás, a hűtés, az aktív árnyékolás valamint az oxigéntermelés és a porszűrés. A szervezet a partnerséget is felajánlotta az önkormányzatoknak, a döntéshozóknak és a lakosságnak egyaránt azért, hogy a zöld védjegyek és a szakmai szabványok mentén közösen alakítsák át a településeket hőségálló otthonokká.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaSzakértő: a Velencei-tó válsága túlmutat a vízhiányon
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaFordulóponthoz érkezhet az elektromos autózás
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA jelenlegi vízdíjak mellett veszélybe kerülhet a jövő ivóvízellátása
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kap a napenergia: több mint 1000 MW-tal bővült a hálózati kapacitás
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaA nagy SUV-k miatt fogyhatnak el a parkolóhelyek Európában

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés