

Zöldinfó
Fák harca az idővel – inváziós kártevők és hőség gyengítik a magyar erdőket
A Pilisi Parkerdő drámai jelentése az őshonos fafajok és fiatal telepítések sorsáról.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás hatására rohamosan terjedő kórokozók és károsítók, valamint az inváziós fafajok az erdők természetes egyensúlyát veszélyeztetik – írja az alternativenergia.hu. A legnagyobb gondot az okozza, hogy olyan rovarok, gombák és betegségek jelentek meg, amelyek néhány éve még ismeretlenek voltak Magyarországon. Ezek egy része természetes úton, mások az emberek közvetítésével kerültek be az országba. Az azonban közös bennük, hogy a melegebb telek miatt meg tudnak maradni, szaporodni, így komoly károkat okoznak – magyarázták a szakemberek. Felidézték, hogy a változások már húsz évvel ezelőtt elkezdődtek, amikor a feketefenyő elkezdett pusztulni a déli lejtőkön. Itt őshonos fafajok jelentek meg, amelyek azóta szépen fejlődtek, azonban az elmúlt időszakban egyre több idegenhonos faj is teret nyert. Köztük a bálványfa, amely olyan anyagokat termel, amelyek gátolják más növények fejlődését. Hasonló gondot okoz a magas aranyvessző és a selyemkóró is, amelyek árnyékukkal és vízfelhasználásukkal elnyomják a fiatal csemetéket – részletezték a közleményben.
Hozzátették, hogy a magas kőrisek helyzete különösen aggasztó, ugyanis egy Ázsiából behurcolt gombás betegség, a kőris kéregfekély (Chalara fraxinea) miatt már több mint 15 hektárnyi erdőrészt kellett kivágni és újra telepíteni. A közlemény szerint a tölgyek is veszélyben vannak. 2021-ben a szakemberek indokolatlan pusztulást tapasztaltak a csertölgy, kocsánytalan tölgy és vörös tölgy állományaiban. Kiderítették, hogy egy baktérium okozta a problémát, amely sebeket okoz a törzsön, sötét, büdös folyadékot bocsát ki, majd elpusztítja a fát. Közben megjelent egy másik betegség is, a Biscogniauxia mediterranea nevű gomba, amely a kéreg alatt támadja meg a tölgyeket.
Az utóbbi években terjedt el az Észak-Amerikából Olaszországban behurcolt és onnan Európában elterjedő tölgy-csipkéspoloska (Corythucha arcuata) is, amely szívogatásával már nyár közepére elszürkíti a tölgyek lombját. Ez nemcsak a fák egészségére, de a makktermésre is káros hatással van. Míg a tölgy-csipkéspoloskát eredeti élőhelyén természetes ellenségei kordában tartják, nálunk ezek az ellenségek hiányoznak – hangsúlyozták a sajtóanyagban. A szakértők szerint az évről évre egyre gyakoribb nyári aszályok és hőhullámok szintén súlyos következményekkel járnak. A fiatal erdősítések gyakran nem élik túl a csapadékmentes heteket, a ritkán érkező eső pedig sokszor olyan intenzív, hogy elfolyik, mielőtt a talajba jutna. Emiatt a Pilisi Parkerdő számos területén mesterséges újratelepítésre volt szükség – írták. Felhívták a figyelmet, hogy az idősebb fák is megsínylik az éghajlatváltozást: gyengül az ellenállóképességük, és emiatt könnyebben támadják meg őket a kórokozók. Jó példa a Budakeszi Arborétum, ahol a lucfenyők tömeges pusztulása figyelhető meg. A fák gyantával védekeznek a kártevők ellen, aszály idején azonban nem tudnak elegendő gyantát termelni, így a szúbogarak akadálytalanul pusztíthatják őket.

A nyári szárazságok és az emberi figyelmetlenség miatt egyre gyakrabban fordulnak elő erdőtüzek is, amelyek nemcsak anyagi és ökológiai kárt okoznak, hanem komoly erőforrásokat is lekötnek a helyreállítás során – hívták fel a figyelmet a Pilisi Parkerdő szakemberei. Hangsúlyozták, hogy bár az erdészet folyamatosan alkalmazkodik és beavatkozik, a társadalom egészének felelőssége van az éghajlatváltozás egyre gyorsabban jelentkező hatásainak mérséklésében.

Zöld Energia
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
Az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Kft. 1,68 MW-os naperőműve az első, amely speciális engedéllyel teljesen önellátó, zárt rendszerben működik, megkerülve a közcélú hálózatot.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A speciális kategóriájú engedély lehetővé teszi, hogy az erőmű üzemeltetője a megtermelt áramot saját maga használja fel, megossza más felhasználókkal, vagy közvetlenül értékesítse mindezt a közcélú villamosenergia-hálózat megkerülésével. A mérföldkőnek számító engedélyt az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Fafeldolgozó Ipari Kft. kapta, amely július végén indítja el 1,68 megawatt névleges teljesítményű naperőművét. A létesítmény nem táplál fel áramot a közüzemi hálózatra, így az új szabályozás szerint önellátó termelőegységként működik. A lehetőséget egy 2025. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás teremtette meg, amely alapján már a 0,5 megawattnál nagyobb teljesítményű önellátó egységek is engedélyezhetők. Ezzel a lépéssel a MEKH tevékenységi köre is bővült: a kis- és nagyerőművek mellett immár a decentralizált, helyi energiatermelő rendszerek is szabályozási keretek közé kerülhetnek, írja az alternativenergia.hu.
Az új engedélyezési forma egyik kulcseleme, hogy az erőmű kizárólag saját használatra, vagy közvetlen továbbadásra termel áramot – nem táplál vissza a közcélú hálózatba. A MEKH hangsúlyozta, hogy az engedélyezés során szigorúan vizsgálják: a kérelmező képes-e igazolni, hogy az általa létesített egység valóban zárt rendszerben működik, és nem jelent plusz terhelést az országos villamosenergia-hálózatra.
Ez a modell tökéletesen illeszkedik a globális energiarendszerekben zajló átalakuláshoz, ahol egyre inkább előtérbe kerülnek a decentralizált energiatermelési megoldások. A felhasználók nem csupán fogyasztók, hanem egyre gyakrabban termelők is – az ilyen úgynevezett prosumerek saját villamosenergia-termelésüket is integrálják a napi működésükbe.
Bár hasonló rendszerek korábban is léteztek – például nagyvállalatok saját naperőművei -, a mostani engedélyezés azért különleges, mert új jogi kategóriaként elismeri és szabályozza az ilyen típusú működést. A Világgazdaság korábbi cikke szerint 2024-től már az 5 MW-nál nagyobb önellátó erőművek is megvalósíthatók lettek, főként on-site típusú megoldásként, ahol a termelő és a felhasználó szoros, hosszú távú szerződéses kapcsolatban áll egymással. Ezek a megállapodások (pl. corporate power purchase agreements, cPPA) jelentős adminisztratív akadályokkal szembesültek 2023 végéig, de az új szabályozás ezeket is fokozatosan lebontja.
A közbeiktatott szereplők – például az áramszolgáltatók és az elosztóhálózatok – kizárásával a rendszer hatékonyabbá válhat, és a vállalatok saját igényeikre szabhatják energiaellátásukat. Az új engedélyezési kategória tehát nem csupán szabályozási újdonság, hanem egy lépés a jövő decentralizált, rugalmas és felhasználóbarát energiapiaca felé.
A Mono-Ipolyfabric naperőműve így nemcsak energiát termel, hanem új irányt is kijelöl a hazai energiaszabályozásban – a következő hónapokban kiderül, hányan követik majd ezt az úttörő példát.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Sorra pattannak ki a földrengések: különös jelenség zajlik a Dél-Alföldön
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Teljes energetikai átalakuláson megy keresztül a bogácsi fürdő
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hortobágyi halastavak megőrzése a cél
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megkapta végleges engedélyét az SK On – zajcsillapítással reagálnak a lakossági igényekre