Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Fejlesztik a vízpótló és víztározási lehetőségeket az Alföldön

Ötszázharmincmilliós uniós támogatással növelik a vízkészleteket a Jászkunságban, a Hajdúságban és a Viharsarokban.

Létrehozva:

|

Az állami társfinanszírozással most induló projekt célja a klímaváltozás káros következményeinek mérséklése. A projekt a vízvisszatartás fejlesztésével a vízkészletek növelésére fókuszál – közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig). A Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) támogatásával, az  Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciumában megvalósuló beruházás a tervek szerint  jövő év október 31-ig ér véget – írták a közleményben. A projekt célja a síkvidéki területeken a vízvisszatartás fejlesztésével a helyben hasznosítható és hasznosuló vízkészletek növelése, azaz a vízháztartás javítása a társadalmi, gazdasági, ökológiai előnyök és a klímaváltozás káros hatásainak mérsékléséért.

A beruházás során a Jászkunságban, a Hajdúságban és a Viharsarokban hét helyszínen olyan fejlesztéseket készítenek elő, amelyek összesített víztározási kapacitása meghaladja a 24 millió köbmétert – tájékoztattak. Új tározók létesülnek és rekonstruálják a meglévő holtágakat, tározókat és medertározási lehetőségeket – ismertették. Magyarország olyan tájegységeit érinti a projekt, amelyek az ország területének mintegy 45 százalékát teszik ki. Ezeken a kis esésű területeken a felszínen lefolyó víz sebessége  csekély, így elvezetése is nehézségekbe ütközik. Ilyen helyeken a víz természetes körülmények között visszamarad a mélyedésekben és csak mesterséges eszközökkel, létesítményekkel lehet gondoskodni az elvezetéséről – írták. Kitértek arra is, hogy a síkvidéki vízrendezés nem csak a belvizek elleni védekezést foglalja magában. A belvizes és a vízhiányos időszakok váltakozása miatt egyre inkább előtérbe kerül a belvízgazdálkodás. Ennek lényege, hogy a vízrendezési művek célszerű üzemeltetésével a levezetés szabályozható, késleltethető, azaz a belvizek medertározással, övgátolt legelőkön, belvíztározókban visszatarthatók – olvasható a Kötivizig közkeményében.

 

mti

Zöld Energia

Hogyan hat Donald Trump a napelemes piacra?

Donald Trump politikája az amerikai energetikai piacon is felfordulást okozott.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A második Trump-kormány forgószélszerűen vette kezdetét: még csak három hónap telt Donald Trump beiktatása óta, de már számos drasztikus kül- és belpolitikai döntést hozott. Miként hat az elnök politikája az energiaszektorra, különösen a napelemes piacra – ennek a kérdésnek járt utána a PV Magazine. A kormányzat az elmúlt időszakban jelentős szakpolitikai reformokat hajtott végre. Az energetikai politika fő mozgatórugója, hogy az elnök nagyban támogatja a fosszilis energiahordozók kinyerését, miközben ellenzi az elektromos járművek támogatását célzó szabályzatokat. A terület legfontosabb Trump-rendelete az Unleashing American Energy, amely csökkenti az olaj- és ritkaföldfém-kitermelés korlátozásait. A régi-új elnök a megújulókat tekintve egyelőre elsősorban a szélenergia ellen lépett fel, több helyen korlátozásokat vezetett be az új szélfarm-beruházásra vonatkozóan. Ugyan a napenergiát egyelőre nem támadja célzottan, az ágazatot érintő politikai bizonytalanság hatással van a beruházásokra.

A napenergia 2024-ben az Egyesült Államok legjelentősebb, újonnan telepített villamosenergia-forrása volt, és az iparág továbbra is gyorsan növekszik. Az IRA (Inflation Reduction Act) nevű, alapvetően klímavédelmi célú törvénycsomag és más támogatások a különféle hitelek, adókedvezmények és egyéb megoldások révén jelentős felfutást hoztak a szektorban, de a Trump-kormány ezek felfüggesztésével akadályokat gördített az iparág elé. A szövetségi kifizetések befagyasztását most bírósági döntések próbálják megakadályozni, nagy kérdés, hogy milyen jövő vár az IRA-ra és más, az energetikai átállást segítő ösztönzőkre. Egyes szakértők szerint az IRA-alap a vártnál öt évvel korábban, 2027-ben véget érhet.

A napelemes szektor számára további kihívást jelentenek az új, Kínát, Kanadát és Mexikót érintő vámok, amelyek jelentősen megdrágítják a gyártást és az importot. Az iparág számára pozitívum ugyanakkor, hogy a napenergia költségei folyamatosan csökkennek, olyannyira, hogy a BloombergNEF szerint a napelemparkok még támogatások nélkül is egyre versenyképesebbek a gázerőművekkel szemben.

A szakértők úgy látják, összességében a Trump-kormányzat intézkedései rövid távon nehézségeket okozhatnak a megújuló energiaforrások számára, de a piac saját dinamikája miatt a napenergia továbbra is meghatározó tényező maradhat az amerikai energiatermelésben.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák