Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Fejlesztik a vízpótló és víztározási lehetőségeket az Alföldön

Ötszázharmincmilliós uniós támogatással növelik a vízkészleteket a Jászkunságban, a Hajdúságban és a Viharsarokban.

Létrehozva:

|

Az állami társfinanszírozással most induló projekt célja a klímaváltozás káros következményeinek mérséklése. A projekt a vízvisszatartás fejlesztésével a vízkészletek növelésére fókuszál – közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig). A Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) támogatásával, az  Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciumában megvalósuló beruházás a tervek szerint  jövő év október 31-ig ér véget – írták a közleményben. A projekt célja a síkvidéki területeken a vízvisszatartás fejlesztésével a helyben hasznosítható és hasznosuló vízkészletek növelése, azaz a vízháztartás javítása a társadalmi, gazdasági, ökológiai előnyök és a klímaváltozás káros hatásainak mérsékléséért.

A beruházás során a Jászkunságban, a Hajdúságban és a Viharsarokban hét helyszínen olyan fejlesztéseket készítenek elő, amelyek összesített víztározási kapacitása meghaladja a 24 millió köbmétert – tájékoztattak. Új tározók létesülnek és rekonstruálják a meglévő holtágakat, tározókat és medertározási lehetőségeket – ismertették. Magyarország olyan tájegységeit érinti a projekt, amelyek az ország területének mintegy 45 százalékát teszik ki. Ezeken a kis esésű területeken a felszínen lefolyó víz sebessége  csekély, így elvezetése is nehézségekbe ütközik. Ilyen helyeken a víz természetes körülmények között visszamarad a mélyedésekben és csak mesterséges eszközökkel, létesítményekkel lehet gondoskodni az elvezetéséről – írták. Kitértek arra is, hogy a síkvidéki vízrendezés nem csak a belvizek elleni védekezést foglalja magában. A belvizes és a vízhiányos időszakok váltakozása miatt egyre inkább előtérbe kerül a belvízgazdálkodás. Ennek lényege, hogy a vízrendezési művek célszerű üzemeltetésével a levezetés szabályozható, késleltethető, azaz a belvizek medertározással, övgátolt legelőkön, belvíztározókban visszatarthatók – olvasható a Kötivizig közkeményében.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Jelentősen bővül Magyarország energiatároló kapacitása

Három és fél év alatt húszszorosára emelkedett Magyarországon az energiatárolási képesség – mondta Lantos Csaba energiaügyi miniszter.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A miniszter felidézte, amikor kinevezték, 20 megawatt volt a tárolói kapacitás, mára a sopronkövesdi egységgel együtt 436 megawatt. “Ez nem rossz, de nem állunk meg” – mondta, hozzátéve: a cél az, hogy a következő időszakban ez a szám felmenjen 2400-2500 megawattig, amire a tárcának programja van. Hangsúlyozta: a cél az “energiaszuverenitás”, és fenn kell tartani Magyarország – szükség szerinti – áramexportáló és -importáló szerepét az európai integrált rendszerben – idézte az alternativenergia.hu. Energiát tárolni ipari méretekben kétfajta technológiával lehetséges, az egyik a gravitációs, amelyet Ausztriában és Svájcban is használnak, a másik a vegyipari, kémiai, ezek jellemzően akkumulátoros megoldások.

Magyarország energiapolitikája a sopronkövesdihez hasonló akkumulátorparkok telepítésére fókuszál – mondta, hozzátéve, hogy ebbe a sorba illeszkedik a Napelem plusz program és az új otthoni energiatároló program is. A miniszter sikeresnek nevezte a programot, mert 132 ezer háztartás pályázott. Magyarország 48 százalékkal csökkentette üvegházhatásúgáz-kibocsátását, vagyis azon európai uniós országok között lesz, amelyek egyértelműen elérik az 55 százalékos uniós célértéket 2030-ra. Míg 2010-ben az országban 300 naperőmű működött 1,4 megawatt kapacitással, főként háztetőkön, addig ma 330 ezer naperőmű, köztük ipari méretű is működik. Ilyen mértékű fejlődési ütemet a világon sehol sem értek el – mondta. Magyarországon felszabadították a stratégiai kőolajkészlet egy részét, hogy a százhalombattai finomító működjön, és bevezették a védett benzinár rendszerét – emlékeztetett.

Mátrai Károly, az MVM-csoport vezérigazgatója elmondta, hogy 2024 végén 0,5 megawatt teljesítményű tárolókapacitással rendelkeztek, ma 27 megawattal. Sopronkövesden első alkalommal telepítettek lítium-ion akkumulátort szélerőműpark mellé. A beruházás több mint 3 milliárd forintba került, ebből 1,35 milliárd forint a támogatás. Nemcsak energiatárolót telepítettek, hanem megújították a transzformátort és 900 méternyi földkábelt is fektettek. A tároló nagyjából 3000 háztartás ellátását és 400 autó teljes feltöltését tudja biztosítani – közölte.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák