Zöld Energia
Fejlesztik a vízpótló és víztározási lehetőségeket az Alföldön
Ötszázharmincmilliós uniós támogatással növelik a vízkészleteket a Jászkunságban, a Hajdúságban és a Viharsarokban.
Az állami társfinanszírozással most induló projekt célja a klímaváltozás káros következményeinek mérséklése. A projekt a vízvisszatartás fejlesztésével a vízkészletek növelésére fókuszál – közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig). A Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) támogatásával, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciumában megvalósuló beruházás a tervek szerint jövő év október 31-ig ér véget – írták a közleményben. A projekt célja a síkvidéki területeken a vízvisszatartás fejlesztésével a helyben hasznosítható és hasznosuló vízkészletek növelése, azaz a vízháztartás javítása a társadalmi, gazdasági, ökológiai előnyök és a klímaváltozás káros hatásainak mérsékléséért.
A beruházás során a Jászkunságban, a Hajdúságban és a Viharsarokban hét helyszínen olyan fejlesztéseket készítenek elő, amelyek összesített víztározási kapacitása meghaladja a 24 millió köbmétert – tájékoztattak. Új tározók létesülnek és rekonstruálják a meglévő holtágakat, tározókat és medertározási lehetőségeket – ismertették. Magyarország olyan tájegységeit érinti a projekt, amelyek az ország területének mintegy 45 százalékát teszik ki. Ezeken a kis esésű területeken a felszínen lefolyó víz sebessége csekély, így elvezetése is nehézségekbe ütközik. Ilyen helyeken a víz természetes körülmények között visszamarad a mélyedésekben és csak mesterséges eszközökkel, létesítményekkel lehet gondoskodni az elvezetéséről – írták. Kitértek arra is, hogy a síkvidéki vízrendezés nem csak a belvizek elleni védekezést foglalja magában. A belvizes és a vízhiányos időszakok váltakozása miatt egyre inkább előtérbe kerül a belvízgazdálkodás. Ennek lényege, hogy a vízrendezési művek célszerű üzemeltetésével a levezetés szabályozható, késleltethető, azaz a belvizek medertározással, övgátolt legelőkön, belvíztározókban visszatarthatók – olvasható a Kötivizig közkeményében.
mti
Zöld Energia
Új elektromos buszok és helyben termelt zöldenergia viszi előre Kaposvárt
Napelempark-bővítéssel biztosítja jövőre érkező autóbuszai töltését Kaposvár.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A zöldenergia Kaposvár gazdaságának jövője – mondta a város polgármestere azon a sajtótájékoztatón, amelyen arról számoltak be: a somogyi vármegyeszékhely bővíttette az autóbusz-telephelyén található napelemparkot, hogy a piaci árnál kedvezőbben tudja tölteni a jövőre érkező új, helyi járatú elektromos autóbuszflottáját – írja az alternativenergia.hu. Szita Károly (Fidesz-KDNP) a témában tartott sajtótájékoztatón az MTI-hez eljuttatott hangfelvétel szerint kiemelte: a város 45 új, elektromos autóbuszt vásárol, a flotta egy része már 2026 első felében rendelkezésre áll, és napelemekre, energiatárolóra van szükség ahhoz, hogy a járművek működtetéséhez szükséges elektromos energia jelentős részét helyben tudják megtermelni. Kijelentette: olyan várost kívánnak építenek, amely egyre nagyobb mértékben támaszkodik a saját erőforrásaira. Hozzátette, Kaposvár modellváros lesz: modell a kaposváriaknak, Magyarország hasonló nagyságú és az Európai Unió hasonló gondokkal küzdő településeinek. Közlése szerint ebben meghatározó az energiahatékonyság és energiagazdálkodás, az a cél, hogy a megújuló energiák minél nagyobb mértékű használatával olcsó, helyben termelt energiával tudják működtetni a somogyi vármegyeszékhelyet.
“A zöldenergia Kaposvár gazdaságának jövője, és a jövőben az lesz az élen, aki a legnagyobb mértékben tud zöldenergiát termelni és tárolni” – hangoztatta. A településvezető példaként hozta fel, hogy Kaposváron cukorgyári melléktermékből előállított biogázzal működtetik a helyi járatú autóbuszokat, biztosítják az uszoda fűtését, tavaly előbbiért 186 millió forinttal, utóbbiért 122 millió forinttal fizettek kevesebbet, mintha ehhez földgázt vásároltak volna. A biomasszával üzemelő Zöld Fűtőművel a távhőellátáshoz szükséges földgáz 61 százalékát sikerült kiváltani, a városi intézmények tetején elhelyezett napelemekkel elért energiamegtakarítás 60 százalékos, a folyamatban lévő okos közvilágítási rendszer kialakításával a szolgáltatás évente 212 millió forinttal kerül majd kevesebbe – tette hozzá.
Szita Károly a tavaly alakult Kaposvári Energiaközösség Nonprofit Kft.-ről azt mondta, annak az a lényege, hogy tagjai egymás között az energiaszolgáltatóénál kedvezőbb áron adhatnak el és vásárolhatnak megújuló módon termelt energiát. Borhi Zsombor (Fidesz-KDNP) alpolgármester elmondta, a város a Cseri úti telephelyen üzembe helyezett több mint 450, összesen 200 kilowatt teljesítményű napelem, egy 100 kilowattos energiatároló, valamint a nagypiac épületének tetejére szerelt 50 kilowattnyi napelem költségeit a helyi energiaközösség létrehozására elnyert 300 millió forint pályázati forrásból fedezte. A 2026-ban érkező elektromos autóbuszok egy részét az itt megtermelt energiával lehet tölteni, ami 22 millió forint megtakarítást eredményez – tette hozzá.
Vonyó János, a Kaposvári Energiaközösség Nonprofit Kft. ügyvezetője megjegyezte, az energiatermelő-kapacitás további növelését tervezik, hogy a buszok energiaellátását nagyrészt “fotovoltaikus módon” tudják biztosítani, ehhez a vállalatok energiahatékonyságát és megújuló energiafelhasználásának bővítésére indult Jedlik Ányos energetikai programban szeretnének támogatást kapni.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMinden harmadik autós dízelt választana, az elektromos járművek iránt továbbra is csekély az érdeklődés
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természetes erőforrások állapota közvetlenül befolyásolja a világgazdaság több mint felét
