Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Fejlesztik a vízpótló és víztározási lehetőségeket az Alföldön

Ötszázharmincmilliós uniós támogatással növelik a vízkészleteket a Jászkunságban, a Hajdúságban és a Viharsarokban.

Létrehozva:

|

Az állami társfinanszírozással most induló projekt célja a klímaváltozás káros következményeinek mérséklése. A projekt a vízvisszatartás fejlesztésével a vízkészletek növelésére fókuszál – közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig). A Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) támogatásával, az  Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciumában megvalósuló beruházás a tervek szerint  jövő év október 31-ig ér véget – írták a közleményben. A projekt célja a síkvidéki területeken a vízvisszatartás fejlesztésével a helyben hasznosítható és hasznosuló vízkészletek növelése, azaz a vízháztartás javítása a társadalmi, gazdasági, ökológiai előnyök és a klímaváltozás káros hatásainak mérsékléséért.

A beruházás során a Jászkunságban, a Hajdúságban és a Viharsarokban hét helyszínen olyan fejlesztéseket készítenek elő, amelyek összesített víztározási kapacitása meghaladja a 24 millió köbmétert – tájékoztattak. Új tározók létesülnek és rekonstruálják a meglévő holtágakat, tározókat és medertározási lehetőségeket – ismertették. Magyarország olyan tájegységeit érinti a projekt, amelyek az ország területének mintegy 45 százalékát teszik ki. Ezeken a kis esésű területeken a felszínen lefolyó víz sebessége  csekély, így elvezetése is nehézségekbe ütközik. Ilyen helyeken a víz természetes körülmények között visszamarad a mélyedésekben és csak mesterséges eszközökkel, létesítményekkel lehet gondoskodni az elvezetéséről – írták. Kitértek arra is, hogy a síkvidéki vízrendezés nem csak a belvizek elleni védekezést foglalja magában. A belvizes és a vízhiányos időszakok váltakozása miatt egyre inkább előtérbe kerül a belvízgazdálkodás. Ennek lényege, hogy a vízrendezési művek célszerű üzemeltetésével a levezetés szabályozható, késleltethető, azaz a belvizek medertározással, övgátolt legelőkön, belvíztározókban visszatarthatók – olvasható a Kötivizig közkeményében.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Történelmi mélyponton az áramimport: már hat hónapban 15% alá csökkent a behozatal

Októberben is 15 százalék alatt maradt az áramimport.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kiemelték, 2013 és 2024 között egyszer sem fordult elő, ami idén már hat hónapban is, ahogy áprilistól augusztusig, úgy októberben is 15 százalék alatt alakult az importhányad a hazai villamosenergia-forgalomban – írja az alternativenergia.hu. A múlt havi 13,8 százalékos mutató kis híján 10 százalékponttal volt alacsonyabb a tavalyi tizedik havinál. Kifejtették, a megelőző tizenkét évben az is csak tizenhárom hónapban fordult elő, hogy a behozatal részesedése nem érte el a 20 százalékot, 15 százaléknál alacsonyabb havi adatra pedig 2012 óta idén tavaszig nem volt példa. Komoly fegyvertény, hogy az elmúlt hét hónap legmagasabb, és egyetlen 15 százalék feletti importarányát a szeptember hozta 16,9 százalékkal – írták a bejegyzésben.

Hozzátették, 2025 első tíz hónapjában a belföldön felhasznált áram mennyisége mintegy megegyezett a tavaly január-októberivel. Az importszaldó csökkenése tehát nem a fogyasztás változására, hanem a mintegy 10 százalékkal megnövekedett hazai áramtermelésre vezethető vissza. A magyarországi megújuló kapacitás idén őszre meghaladta a 9 gigawattot. A zöldenergia-termelők az áramrendszer beépített teljesítményének közel 60 százalékát adják. A tárolási képességek folyamatos bővítésével tesznek azért, hogy az időjárásfüggő forrásból származó áramot a délutáni-esti fogyasztási csúcsidőszakra félre lehessen tenni, ezzel is költséges importot váltva ki – tájékoztatott az EM.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák