Zöld Energia

Fejlesztik a vízpótló és víztározási lehetőségeket az Alföldön

Ötszázharmincmilliós uniós támogatással növelik a vízkészleteket a Jászkunságban, a Hajdúságban és a Viharsarokban.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-10-06

Szerző:

Hell

Az állami társfinanszírozással most induló projekt célja a klímaváltozás káros következményeinek mérséklése. A projekt a vízvisszatartás fejlesztésével a vízkészletek növelésére fókuszál – közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig). A Környezet- és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) támogatásával, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciumában megvalósuló beruházás a tervek szerint jövő év október 31-ig ér véget – írták a közleményben. A projekt célja a síkvidéki területeken a vízvisszatartás fejlesztésével a helyben hasznosítható és hasznosuló vízkészletek növelése, azaz a vízháztartás javítása a társadalmi, gazdasági, ökológiai előnyök és a klímaváltozás káros hatásainak mérsékléséért.

A beruházás során a Jászkunságban, a Hajdúságban és a Viharsarokban hét helyszínen olyan fejlesztéseket készítenek elő, amelyek összesített víztározási kapacitása meghaladja a 24 millió köbmétert – tájékoztattak. Új tározók létesülnek és rekonstruálják a meglévő holtágakat, tározókat és medertározási lehetőségeket – ismertették. Magyarország olyan tájegységeit érinti a projekt, amelyek az ország területének mintegy 45 százalékát teszik ki. Ezeken a kis esésű területeken a felszínen lefolyó víz sebessége csekély, így elvezetése is nehézségekbe ütközik. Ilyen helyeken a víz természetes körülmények között visszamarad a mélyedésekben és csak mesterséges eszközökkel, létesítményekkel lehet gondoskodni az elvezetéséről – írták. Kitértek arra is, hogy a síkvidéki vízrendezés nem csak a belvizek elleni védekezést foglalja magában. A belvizes és a vízhiányos időszakok váltakozása miatt egyre inkább előtérbe kerül a belvízgazdálkodás. Ennek lényege, hogy a vízrendezési művek célszerű üzemeltetésével a levezetés szabályozható, késleltethető, azaz a belvizek medertározással, övgátolt legelőkön, belvíztározókban visszatarthatók – olvasható a Kötivizig közkeményében.

mti

Kapcsolódó tartalom:beruházás tárolás vízenergia

Zöld Energia

Több ezer háztartás energiaellátását biztosíthatja Szlovénia új naperőmű-komplexuma

Átadták Szlovénia legnagyobb naperőmű-komplexumát.

Létrehozva:

48 perc telt el a létrehozás óta

2026-10-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Átadták a Horvátországgal határos délkelet-szlovéniai Brezicében Szlovénia legnagyobb naperőmű-komplexumát. A 2023-ban üzembe helyezett első erőműhöz két új létesítmény csatlakozott, így a rendszer összteljesítménye 9,35 megawattra nőtt – közölte a Száva alsó szakaszán működő vízerőműveket üzemeltető HESS, amely az állami tulajdonú GEN-csoporthoz tartozik. A két új naperőmű több mint négymillió euróból (mintegy 1,45 milliárd forintból) épült, összesen 9,4 hektáron – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A paneleket a brezicei vízerőmű tározója mellett, hordaléklerakásra használt területen helyezték el, így a beruházás nem érintett mezőgazdasági földeket. A két létesítmény évente várhatóan 10 515 megawattóra villamos energiát termel, ami mintegy 2750 átlagos háztartás fogyasztását fedezheti. A három naperőmű együttes éves termelése 17 355 megawattóra lehet, ami körülbelül 4550 háztartás ellátására elegendő.

Bostjan Pisotek, a HESS igazgatója elmondta, hogy az egyik új naperőmű a brezicei vízerőmű rendszeréhez kapcsolódik, a másik pedig közvetlenül az Elektro Celje elosztóhálózatába táplálja az áramot. Hangsúlyozta: a beruházás a vállalat megújulóenergia-termelésének bővítését szolgálja. A HESS további naperőművek építését tervezi barnamezős területeken, valamint a Horvátországhoz közeli Mokrice térségében, a tervezett vízerőmű tározójának környezetében. A vállalat 2030-ig nagy kapacitású akkumulátoros energiatárolókat is létesítene a brezicei vízerőmű és a naperőművek mellett.

Andrej Vizjak, a Gen Energija vezetője kiemelte: Szlovénia jelenleg több villamos energiát fogyaszt, mint amennyit megtermel, ezért minden új kapacitás hozzájárul az ország energia-önellátásának erősítéséhez. A Gen csoport szintén akkumulátoros energiatárolók kiépítését tervezi. Vizjak közlése szerint még az idén megkezdik egy nagy, az átviteli hálózathoz kapcsolódó tároló építését a kelet-szlovéniai Brestanicában működő hőerőműnél.

Szlovéniában az elmúlt években gyorsan bővült a napenergia-termelés. A környezetvédelmi és energiaügyi minisztérium adatai szerint a naperőművek beépített teljesítménye 2021 vége és 2025 vége között 468 megawattról 1571 megawattra nőtt. A villamosenergia-termelésben ugyanakkor továbbra is meghatározó szerepet tölt be a krskói atomerőmű és a vízenergia.

Tovább olvasom