Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Feldolgozás magas fokon: újrahasznosítási mérföldkőhöz ért az Alteo Budapesten

A kötelező visszaváltási rendszer (DRS) bevezetésével új korszak kezdődött a hulladékgazdálkodásban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A szervezett keretek közötti gyűjtés mellett a magas technológián alapuló feldolgozási kapacitások kiépítésére is szükség van, ezt szolgálja az Alteo leányvállalatának (Fe-Group Invest) új üzeme – mondta Gondola Csaba, az Energiaügyi Minisztérium (EM) körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkára Budapesten – olvashatjuk az alternativenergia.hu oldalán. Hozzátette, hogy a létesítmény évente 15 ezer tonna, a DRS rendszerben keletkező PET-palack és fémdoboz feldolgozására alkalmas, megfelel a legszigorúbb iparági újrahasznosítási követelményeknek és biztosítja, hogy a másodnyersanyag valóban alkalmas legyen ipari felhasználásra. A szervezett gyűjtés önmagában nem elegendő: a hulladék akkor válik valódi erőforrássá, ha megfelelő feldolgozási és válogatási kapacitások is rendelkezésre állnak – jegyezte meg. Az uniós előírások értelmében 2025-re az egyszer használatos, legfeljebb 3 literes műanyag italpalackok elkülönített gyűjtési arányának legalább 77 százalékot, 2029-re pedig 90 százalékot kell elérnie. Magyarország már most képes teljesíteni a 90 százalékos arányt, ami azt jelzi, hogy jó úton haladunk – hangsúlyozta.

Ifj. Chikán Attila, az Alteo elnök-vezérigazgatója szólt arról, hogy a vállalat hat éve lépett be a hulladékgazdálkodási piacra, amit egyszerre vezettek fenntarthatósági és üzleti célok, valamint a szigorú uniós szabályozási elvárások is támogattak. Hangsúlyozta: a stratégiai célok között szerepel, hogy az Alteo 2030-ra Magyarország piacvezető szervetlen hulladékgazdálkodó vállalatává váljon és ezt a cél szolgálja az Éltex Kft., a hazai hulladékgazdálkodási és újrahasznosítási piac egyik meghatározó szereplőjének felvásárlása. A tavaly aláírt tranzakció hamarosan lezárulhat – jelentette be. Simon Anita, az Alteo Fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: a kőbányai válogató és feldolgozó üzem működésével többszörösére bővül a vállalat DRS-ből származó hulladékfeldolgozó kapacitása. Teljes kapacitással az új gépsor 11 400 tonna PET bálát és 3050 tonna alumíniumbálát képes előállítani éves szinten – jegyezte meg. A projekt költségeiről szólva elmondta: az egymilliárd forintos beruházás részben az Energiastratégia Intézet Nonprofit Kft. pályázatán elnyert, 300 millió forintos vissza nem térítendő támogatásból valósult meg, a fennmaradó részt önerőből finanszírozta a vállalat.

Runtág Tivadar, a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. operatív igazgatójának tájékoztatása szerint szerda reggel 8 óráig a lakosság összesen 2 191 730 741 palackot, dobozt és üveget váltott vissza a DRS rendszer keretében.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Advertisement

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Advertisement

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák