Zöldinfó
Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók
Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.
A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.
Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.
Zöldinfó
Az EU egy évvel elhalasztaná a metánrendelet egyes előírásait
Az EU egy évvel elhalasztaná az uniós metánszabályok egy részének alkalmazását.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Bizottság egy évvel elhalasztaná az uniós metánrendelet egyes, fosszilis energiahordozók importőreire vonatkozó előírásainak alkalmazását, hogy csökkentse a vállalkozások és a tagállami hatóságok terheit, valamint mérsékelje az energiaellátás biztonságát fenyegető kockázatokat – közölte az alternativenergia.hu. A bizottság tájékoztatása szerint a közel-keleti konfliktus miatt kialakult geopolitikai feszültségek jelentős nyomást gyakorolnak a globális energiapiacokra, ami az európai energiaárak emelkedéséhez, valamint a földgáz- és kőolajkínálat szűküléséhez vezethet. Mindez kedvezőtlenül érintheti az Európai Unió versenyképességét és energiaellátásának biztonságát a téli időszakban. A javaslat a földgáz-, kőolaj-, valamint szénimportőrök metánkibocsátással kapcsolatos nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettségeit érinti.
A halasztás kiterjedne a metánintenzitási követelményekhez kapcsolódó adatszolgáltatási előírásokra is, mind az importőrök, mind az uniós energiatermelők esetében. Az importtal kapcsolatos rendelkezések egyéves elhalasztásának célja, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben elkerülhető legyen az importált fosszilis energiahordozók ellátásbiztonságára nehezedő további nyomás. A javaslat által egyúttal több idő állna rendelkezésre az érintett vállalkozásoknak a szabályozási követelmények teljesítésére.
Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy a tervezett változtatás nem érinti a metánrendelet célkitűzéseit, hatályát és alapvető rendelkezéseit. Az Európai Unió továbbra is elkötelezett a metánkibocsátás csökkentése mellett. A jogszabálymódosítási javaslatot az Európai Parlamentnek és az EU-tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.
A brüsszeli testület közölte azt is, hogy a tagállamokkal és az érintett ágazatok képviselőivel együttműködve folytatja a metánrendelet végrehajtásának előkészítését, ami magában foglalja a júliusban elfogadott, a megfelelési lehetőségekre és a szankciókra vonatkozó ajánlások alkalmazását. Emellett folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy a szabályozás végrehajtása milyen hatást gyakorol az uniós energiaellátás biztonságára.
A 2024-ben elfogadott uniós metánrendelet a világ első átfogó jogszabálya, amely az olaj-, a gáz- a és szénimporthoz kapcsolódó metánkibocsátást is szabályozza, valamint fokozatosan szigorodó követelményeket vezet be az átláthatóság növelése érdekében.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaElkerülhetők a méregdrága tetőfelújítások egy új napelemes tartószerkezettel
-
Zöld Energia1 nap telt el a létrehozás ótaMegéri akkumulátort telepíteni a napelemek mellé? Egy család példája megmutatja
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell