Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-12-31

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

Zöldinfó

Folyamatosan javul a levegő minősége, de még nem mindenhol

Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat: javult Európa levegőminősége.

Létrehozva:

11 perc telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Javult Európa levegőminősége: folyamatosan csökken a főbb légszennyező anyagok kibocsátása az évtizedek óta tartó környezetvédelmi politikáknak, a technológiai fejlődésnek, valamint a tisztább ipari és közlekedési rendszereknek köszönhetően – állapította meg a Copernicus Légkör-megfigyelő Szolgálat (CAMS) a tavalyi európai levegőminőségről szóló éves értékelő jelentésében. A jelentés összefoglalóját – amelyet a CAMS az európai levegőminőség-elemzési adatokra, az európai megfigyelőállomások megfigyeléseire és a főbb szennyezési események részletes elemzésére támaszkodva készített el – írja az alternativenergia.hu. A jelentés szerint az összkép továbbra is pozitív: a levegőminőség továbbra is javul Európában, a főbb légszennyező anyagok kibocsátása a kontinensen csökken. Az elmúlt évtizedben a kén-oxidok és a nitrogén-oxidok kibocsátása évente körülbelül 3-5 százalékkal csökkent az Európai Unióban. A legjelentősebb csökkenést az iparban és a közúti közlekedésben érték el. 2015 óta az ipari kén-oxidok kibocsátása 59 százalékkal, míg az ipar nitrogén-oxid-kibocsátása 39 százalékkal csökkent. A közúti közlekedésből származó kibocsátások is jelentősen mérséklődtek, a nitrogén-oxidok esetében 40 százalékkal, a finom szálló por (PM2,5) esetében pedig 34 százalékkal.

A CAMS jelentése azt mutatja, hogy a levegőminőségi szakpolitikák működnek. Ugyanakkor azt is bemutatja, hogy az időjárási viszonyok évenkénti változásai jelentősen befolyásolhatják a szennyezettségi szinteket, még akkor is, ha a hosszú távú trendek továbbra is javulnak. Azt írták, hogy a szélsőséges hőmérsékleti ingadozások befolyásolják az évszakos levegőminőséget. A nyári levegőminőség romlott, mert a magas hőmérséklet, az erős napsugárzás és a stagnáló légköri viszonyok kedvező feltételeket teremtettek a talajközeli ózon kialakulásához. Tavaly a júniusi és augusztusi hőhullámos időszakokban regisztráltak magasabb ózon-koncentrációkat, a legjelentősebb ózonesemény augusztus 8. és 17. között történt Nyugat-, Közép- és Dél-Európát érintve.

Télen viszont a szokásosnál hidegebb időjárás és a hőmérsékleti inverziók – amikor a magasban melegebb a levegő, mint a talajfelszínen, ami megakadályozza a függőleges légáramlást, így a hideg levegő és a szennyezőanyagok megrekednek az alsó rétegekbe – hozzájárultak a részecskekibocsátás és -koncentráció növekedéséhez. Emellett Európában súlyos erdőtüzek is voltak, amelyek hozzájárultak a szálló por koncentrációjának emelkedéséhez 2025 nyarán. A jelentésben írtak arról is, hogy a levegőminőségi irányelv szerint 2030. január 1-jétől legfeljebb évente 18 napon szabad túllépni a kisméretű részecskékre (PM2,5) meghatározott köbméterenkénti 25 mikrogramm napi határértéket. Az elemzés szerint ugyanakkor tavaly Kelet-Európában és az észak-olaszországi Pó-völgyben több mint 35 napon lépték túl ezt a határértéket.

A CAMS-jelentés négy, 2025-ben bekövetkezett jelentős “szennyezési epizód” mélyreható elemzését is tartalmazza: egy határokon átnyúló PM2,5-epizódot februárban, egy jelentős ózonepizódot augusztusban, egy szaharai porbehatolást márciusban, valamint az Ibériai-félszigetet érintő és augusztusban Franciaországig terjedő erdőtüzekhez kapcsolódó szennyezési eseményt. Ezek közül a február 8-27. közötti PM2,5-epizód érintette leginkább Magyarországot. Ebben a háztartási fűtés, a mezőgazdasági és a közlekedési ágazatok játszották a legjelentősebb szerepet. Franciaország, Németország, Lengyelország, Olaszország, Magyarország, Bulgária, Románia, Portugália, Spanyolország, Görögország, Finnország és a Balkán volt következetesen és jelentősen kitéve a lakossági fűtésből származó PM-kibocsátásnak.

Bár részletesebben csak négy kiválasztott város (Berlin, Lille, Zágráb és Riga) esetén végeztek forrásmeghatározást, Berlin esetében az országhatárokon átnyúló “hozzájárulásoknál” Magyarország is szerepelt forrásként, összhangban a Berlin felett február 10-től uralkodó meteorológiai helyzettel, amelyben a déli és délkeleti szelek hajtották a Norvégia felett középpontban álló anticiklont.

Tovább olvasom