Zöldinfó
Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók
Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.
A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.
Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.
Zöldinfó
Az aszály kedvez az inváziós szúnyogok terjedésének Magyarországon
Továbbra is az aszályos időjárás határozza meg a csípőszúnyogok megjelenését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az ország nagy részén továbbra is az aszályos időjárás határozza meg a csípőszúnyogok megjelenését: a folyók mentén sokszor jelentős ártalmat okozó árvízi fajokkal az idei szezonban szinte találkozni sem lehet, ezzel szemben a lakóövezetekben egyre nagyobb számban vannak jelen az inváziós fajok egyedei, különösen az ázsiai tigrisszúnyogok – hívja fel a figyelmet az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az alternativenergia.hu közleménye szerint a tigrisszúnyoglárvák akár egy pohárnyi vízben is képesek nagy számban kifejlődni, így esők vagy egy kerti locsolás után a lakókörnyezetben számos, számukra ideális tenyészőhely jön létre.
A magyarországi szúnyogok lárvái számára alkalmas élőhely alig maradt a Tisza-tó területének kivételével, ahol a változó vízállás kedvező feltételeket teremt a fejlődéshez. Itt a természetvédelmi oltalommal nem érintett részeken biológiai lárvagyérítést, valamint kifejlett szúnyogok elleni kezeléseket egyaránt végeznek a szakemberek. Az inváziós szúnyogok lárváinak élőhelyei szervezett beavatkozással nem elérhetőek, mivel azok túlnyomó része magántelkeken alakul ki. Ahol megjelenésük tömegessé válik, ott platós gépjárműre rögzített permetező berendezésekkel végeznek kezeléseket napnyugta után, a késő esti, éjszakai órákban – tájékoztattak.
A következő napokban Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megye néhány településén lehet találkozni a szúnyoggyérítést végző autókkal, Budapest egy kerületében és Szeged néhány városrészében célzott részkezelések lesznek. A katasztrófavédelem honlapján megtalálható a részletes településlista a tervezett gyérítési dátumokkal, de a lakosság az érintett önkormányzatok saját médiafelületein is tájékozódhat a munkákról.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaNincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚjabb lendületet kaphatnak a magyarországi szélerőmű-fejlesztések
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj klímatörvény készülhet: szigorúbb szabályokat sürgetnek
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMielőbb szabályoznák az elektromos rollerek közlekedését
-
Otthon4 nap telt el a létrehozás ótaAI kontra szakember: kié legyen az utolsó szó az építkezésen?
