Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-12-31

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

Zöldinfó

A munkavédelem is fókuszba kerül a magyar akkumulátoriparban

Együttműködési megállapodást kötött a VDSZ és a Magyar Akkumulátor Szövetség.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A magyarországi akkumulátoripar versenyképességének fokozása és munkaerő-megtartó képességének biztosítása érdekében együttműködési megállapodást kötött a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) és a Magyar Akkumulátor Szövetség Budapesten – írja az alternativenergia.hu. A dokumentum aláírását követő sajtótájékoztatón Székely Tamás, a VDSZ elnöke azt mondta, a megállapodás lehetőséget biztosít arra, hogy a felek olyan szakmai kérdéseket vitassanak meg, mint a szakemberek utánpótlását biztosító iskolai képzések, a munkavédelem, a munkaegészségügy, a külföldi munkavállalók kérdése, valamint az akkumulátoriparban dolgozók bére. Közölte, a VDSZ olyan akkumulátoripari cégeknél rendelkezik munkavállalói érdekképviselettel, mint az SK, a Samsung, a CTL, EVE Power.

Újságírói kérdésre válaszolva Székely Tamás közölte: a VDSZ szerint szigorítani kell a büntetéseket az egészségügyi előírások be nem tartása esetén, de a büntetés nem gyógyítja meg azokat a munkavállalókat, akik egészségkárosodást szenvednek. Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője elmondta, a cél az, hogy az akkumulátoripari szektor Magyarországon fenntartható módon, magas hozzáadott értékkel működjön, legyen versenyképes és megtartsa az elmúlt években létrehozott a több mint 10 ezer új munkahelyet. Hozzátette, hogy szeretnék javítani a szektor közösségi megítélését, mert “jelenleg méltatlanul alulértékelt”.

Az együttműködés első lépéseként egy elemzésen dolgoznak az akkumulátoripar humánerőforrás-helyzetéről a magyar és külföldi munkavállalók arányáról – ismertette a szövetség ügyvezetője. Kaderják Péter kiemelte, a korszerű akkumulátoripari értéklánc elengedhetetlen a klímaváltozás elleni hatékony fellépést segítő megoldások megteremtéséhez Magyarországon. Példaként az elektromobilitást és a villamosenergia tárolását.

Egyúttal hangsúlyozta a szövetség minden tagjának az a célja, hogy betartsa a munkaügyi előírásokat és nem az, hogy akár környezetvédelemi, akár munkavédelmi szabályokat megszegve termeljen profitot Magyarországon. A Magyar Akkumulátor Szövetség 2021-ben alakult 70 cég részvételével a magyar akkumulátoripari értékláncban tevékenykedő társaságok érdekképviseleteként. A VDSZ szakszervezeti szövetség tagszervezetei olyan ágazatokban tevékenykednek, mint például az alumínium-, gumi-, gyógyszer-, gáz-, papír-, vegy- és járműipar.

Tovább olvasom