Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-12-31

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

Zöldinfó

Lassabban töltik a cseh gáztárolókat, a gáz drágulásától tartanak

Hetven százalékra telítettek az állami gáztárolók Csehországban.

Létrehozva:

7 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hetven százalékra telítettek az állami gáztárolók Csehországban – közölte a cseh ipari és kereskedelmi minisztérium Prágában. A tárca közleménye szerint a következő fűtési idényben a tárolók korábbi éveknél lassúbb feltöltése ellenére sem fenyeget gázhiány – írja az alternativenergia.hu. “Csehország, ahogy az előző években, az idén is teljesítette az Európai Unió előirányzatát, hogy szeptember 1-jéig legalább 60 százalékos legyen a gáztárolók feltöltöttsége. Nincsenek olyan értesüléseink, amelyek szerint bármi akadálya lenne annak, hogy december 1-ig elérjük a 80 százalékos feltöltöttséget” – mondta Tadeás Provazník, a tárca szóvivője a CTK hírügynökségnek. A hírügynökség által megszólított elemzők általános véleménye, hogy az állami gáztárolók lassúbb feltöltése a gáz drágulásának és a piaci viszonyok romlásának az eredménye.

A szóvivő azt mondta, hogy a tárca folyamatosan tárgyal a gázszállítókkal, akik eddig semmiféle rendkívüli problémákat, akadályokat nem jeleztek. “Ez azt jelzi, hogy a következő hideg időszakban nem kell a gázhiánytól tartani Csehországban” – hangsúlyozta Provazník. A cseh sajtóban megjelent vélemények szerint viszont nagy a valószínűsége annak, hogy a földgáz újra megdrágul, különösen azok számára, akik most kötnek új szerződéseket. A korábbi szerződések többnyire hosszabb időre szólnak, így ott az árváltozások most nem aktuálisak – mutatott rá a szóvivő.

Tovább olvasom