Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-12-31

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

Zöldinfó

A hőség miatt fokozott terhelés alatt a villamosenergia-rendszer

Növelte hibaelhárítási és ügyfélszolgálati kapacitásait az E.ON.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-08-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megerősített készenléttel biztosítja a villamosenergia-ellátás biztonságát az E.ON Hungária Csoport a rendkívüli hőség okozta megnövekedett hálózati terhelés idején – írja az alternativenergia.hu. A társaság növelte üzemirányítási, hibaelhárítási és ügyfélszolgálati kapacitásait, hogy az esetleges üzemzavarokra gyorsan reagálhasson – közölte a cégcsoport az MTI-vel. A társaság, amely a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest villamosenergia-hálózatának üzemeltetőjeként csaknem 3,5 millió ügyfél ellátásáért felel, a tervezett, hálózatfejlesztést szolgáló üzemszünetek egy részét átütemezte, és csak a biztonságos üzemeltetéshez szükséges munkákat végzi el – tájékoztattak.

Az E.ON emellett folyamatosan egyeztet a Gazdasági és Energiaügyi Minisztériummal, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal, a MAVIR Zrt.-vel és az energetikai ágazat szereplőivel. A vállalat kis- és nagyvállalati ügyfeleit arra kéri, hogy ahol a működés biztonságos fenntartása lehetővé teszi, csökkentsék vagy időzítsék át villamosenergia-felhasználásukat, különösen az esti csúcsidőszakban. A nagy energiaigényű technológiai folyamatokat lehetőség szerint más időszakban végezzék el, optimalizálják hűtési, szellőztetési és világítási rendszereik működését.

A lakossági fogyasztókat is az áramfogyasztás mérséklésére kérték, elsősorban a 17 és 22 óra közötti időszakban. Lehetőség szerint kerüljék a nagy energiaigényű háztartási készülékek használatát, és ne állítsák a klímaberendezéseket 25-26 Celsius-foknál alacsonyabb hőmérsékletre. A használaton kívüli elektromos készülékek és világítás kikapcsolásával további kilowattórákat takaríthatnak meg a fogyasztók. Ezek a lépések a villamosenergia-rendszer biztonságos és stabil működéséhez járulnak hozzá – hívták fel a figyelmet. Az E.ON minden rendelkezésére álló kapacitással biztosítja, hogy a Paksi Atomerőmű ideiglenes leállása és a rendkívüli hőség idején is stabil maradjon a villamosenergia-ellátás – áll a közleményben.

Tovább olvasom