Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-12-31

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

Zöldinfó

Új 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez

Ismét útra kelnek Magyarországon a Google Street View autói.

Létrehozva:

8 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-16

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Március 19-étől ismét útnak indulnak a Google Street View autói Magyarországon, hogy új, 360 fokos panorámaképekkel frissítsék a Google Maps magyarországi adatbázisát – közölte a Google az MTI-vel. Az alternativenergia.hu tájékoztatása szerint az idei adatgyűjtési időszakban az Utcakép járművei több mint 50 településen készítenek felvételeket speciális kamerarendszerrel. A frissítések célja, hogy a térképszolgáltatás minél pontosabban tükrözze a folyamatosan változó környezetet, ezáltal segítve a tájékozódást és az utazástervezést. A közlemény szerint a Google térképszolgáltatásának világszerte több mint kétmilliárd havi aktív felhasználója van, és mintegy 250 millió vállalkozásról és helyről tartalmaz információkat, értékeléseket és véleményeket. A Google Street View több mint 100 országban és területen érhető el, adatbázisa pedig mintegy 280 milliárd képből áll.

Magyarországon a szolgáltatás 2013 óta működik, és azóta több alkalommal frissítették az adatokat, legutóbb 2025-ben. Idén a főváros mellett többek között Debrecenben, Kecskeméten, Pécsen, Veszprémben, Siófokon, Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen is találkozhatnak az autókkal a közlekedők. Az Utcakép adatbázisa részben felhasználók által feltöltött tartalmakból, részben a Google saját gyűjtéséből épül fel. A szolgáltatás lehetővé teszi, hogy a felhasználók virtuálisan fedezzék fel a világ különböző pontjait, városokat, turisztikai helyszíneket vagy természeti látnivalókat. A Street View felületén keresztül olyan ikonikus vagy nehezen megközelíthető helyszínek is bejárhatók virtuálisan, mint az Amazonas-medence, az Antarktisz, a Machu Picchu, a Grand Canyon, Velence, az Eiffel-torony, a Burdzs Kalifa vagy a Nemzetközi Űrállomás.

Magyarországon számos magyar város sétálóutcái és különleges, autóval nem megközelíthető helyei is felfedezhetők otthonról, köztük a Balaton partja vagy az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark környezete. A Google közleménye szerint a felvételek készítésekor és közzétételekor kiemelt figyelmet fordítanak az adatvédelemre: a rendszer automatikusan elhomályosítja az arcokat és a rendszámokat, és a felhasználók külön kérhetik további részletek – például ingatlanok vagy járművek – elhomályosítását is a “Hiba bejelentése” funkción keresztül – áll a közleményben.

Tovább olvasom