Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

 

Advertisement

Zöldinfó

Fagy, aszály és drágulás: nehéz év elé néz a hazai gyümölcságazat

Jelentős fagykárok érték a gyümölcsösöket Magyarországon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A nemzetközi szintű bizonytalanságok is kedvezőtlenül hatnak a friss termékek piacára Európa-szerte – olvasható a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács honlapján közzétett összefoglalókban. Az áprilisi hidegbetörések elsősorban az északi és észak-keleti országrészben okoztak komolyabb károkat, ott, ahol a gyümölcstermő területek többsége található – írja az alternativenergia.hu. A kedvezőtlen időjárást a virágkárok után a megmaradt termés is megszenvedte, amikor május elején csaknem az egész országban fagypont alá süllyedt a hőmérséklet. A gyümölcsfák ekkor is érzékeny stádiumban voltak, a lehűlés kedvezőtlen hatásai a Duna-Tisza közének termőkörzeteiben különösen jelentősek – írták.

A közlemény szerint a helyzetfelmérés még tart, de azt már most biztos, hogy a fagykár mértéke a tavalyihoz hasonló, miközben térségenként, fajonként és fajtánként jelentős az eltérés. Pontosabb adatokat körülbelül egy hét múlva lehet tudni, a terméskilátások a hónap végére lehetnek pontosabbak. A bizonytalanságot a talaj- és légköri aszály is fokozza, ezért nem zárható ki, hogy a gyümölcstermesztők az előzőnél is rosszabb évet zárnak idén – tették hozzá. A FruitVeb a fagyvédelem és a kárenyhítési rendszer átalakítását sürgeti, mert ilyen mértékű és gyakoriságú károk kezelésére már alkalmatlanok. Újra kell gondolni a támogatásokat és az ültetvénytelepítések engedélyezését, hogy legalább a versenyképes termelők megmaradhassanak. Az érdekképviselet ennek érdekében szakértői csoportot alakít és támogatást ígér a szabályozókörnyezet átalakításához, szerdán pedig online ágazati kérdőívet tettek közzé a gyümölcstermesztők számára. A gazdálkodók jövő keddig jelezhetik, hogy milyen károkkal szembesültek eddig.

A honlapon szerdán nemzetközi helyzetképet is közzétettek a kedvezőtlen külső körülményekről. Kifejtették, hogy az iráni konfliktus miatt a műtrágyapiacon zavarok alakultak ki, az energiaárak pedig jelentősen nőttek. Az árfelhajtó hatások és a csökkenő hozamok miatt az elemzők 30 százalékos zöldség- és gyümölcsdrágulás sem tartanak kizártnak, a kiskereskedelmi láncok Európa-szerte készülnek a drágulásra. Az áringadozás valószínűleg nem átmeneti jelenség, a bizonytalan helyzet a következő termesztési időszakok kínálatát és árait is meghatározhatja, a globális élelmiszer-gazdaság újabb inflációs időszak előtt állhat – írták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák