Zöldinfó
Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók
Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.
A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.
Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.
Zöldinfó
Megszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
Átminősítették a nílusi krokodilt Izraelben, így már felhasználható börtönök őrzésére is.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Izraelben a környezetvédelmi miniszter megszelídített vadállattá minősítette át a nílusi krokodilokat, hogy a természetvédelmi hatóságok tiltakozása ellenére börtönök őrzésére is alkalmazhassák őket – jelentette az izraeli média. Az izraeli természetvédelmi és nemzeti parkok hatósága szakmai véleménye ellenezte Itamar Bengvir nemzetbiztonsági miniszter “krokodilbörtönének” létrehozását, mert szerintük a krokodilok biztonsági célú alkalmazása jelentős kockázatot jelent a közbiztonságra, a környezetre, tartani lehet az állatok elszabadulásától, és gondoskodni kell az állatok jólétéről. Ezért a hatóság nem javasolta a terv megvalósítását.
Idit Szilman környezetvédelmi miniszter ennek ellenére figyelmen kívül hagyta a szakmai szervek és a környezetvédő szervezetek tiltakozását, és jóváhagyta Bengvír elképzelését.
A terv érdekében módosította a jogszabályt, a “vadállatok” meghatározását kiegészítette a “megszelídített vadállatok” kategóriájával, ezzel megnyitva az utat a krokodilok dél-izraeli Keciot börtönébe történő átszállítása előtt.
Az izraeli 13-as kereskedelmi televízió híradója tavaly decemberben számolt be először Bengvír szokatlan javaslatáról, amely szerint egy biztonsági börtönt krokodilokkal körülvéve kellene kialakítani. Az ötletet a miniszter a büntetés-végrehajtási szolgálat országos parancsnokával, Kobi Jákobi főfelügyelővel tartott helyzetértékelő megbeszélésen vetette fel.
A természetvédelmi és nemzeti parkok hatóságának szakmai véleménye szerint nincs olyan szakmai alap, amely indokolná Szilman tervének előmozdítását. A hatóság vezető jogtanácsosa, Saj Perec levelet küldött a környezetvédelmi minisztérium jogi tanácsadójának, Neta Drorinak, amelyben megerősítette a hatóság elutasító álláspontját a miniszter azon kezdeményezésével kapcsolatban, hogy a krokodilokat “megszelídített vadállatnak” nyilvánítsák annak érdekében, hogy büntetés-végrehajtási intézmények őrzésére is alkalmazni lehessen őket.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
