Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

 

Advertisement

Zöldinfó

Tudomány testközelből: különleges élményekkel várja a látogatókat az ELTE

Az ókori leletektől a mesterséges intelligenciáig terjed az ELTE programkínálata.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Ókori szépségápolási praktikákkal, zongorázó robotkarral, mesterséges intelligenciával, hadijogi kihívásokkal, látványos természettudományos kísérletekkel is várja a közönséget az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a Kutatók éjszakáján. Az intézmény MTI-nek küldött közleménye szerint szeptember utolsó péntekén az ELTE programjai az egyetem oktatási és kutatási területeinek megismerésére kínálnak közérthető és interaktív lehetőségeket. Az Állam- és Jogtudományi Kar programjai között szerepelnek gyermekjogi kérdésekkel, a jelen és a jövő hadijogi kihívásaival, valamint a harctéri algoritmusokkal foglalkozó előadások – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A résztvevők emellett a magyar társadalom értékrendszeréről, a gazdasági társaságokról és a munkajogról is hallhatnak.

A Bölcsészettudományi Kar egyebek közt nyelvészeti társasjátékkal, nyelvrokonsággal, gépi és filmes fordítással, tibeti kalligráfiával és régészeti leletekkel készül. Az érdeklődők az ókori piperetitkokba is betekintést nyerhetnek, és arra is választ kaphatnak, miért nem alakult ki az ókorban tudományos-technikai forradalom. A programok között szerepelnek a modern kínai házassági piacról, valamint az álhírekről és összeesküvés-elméletekről szóló előadások is. Az Informatikai Karon a titkosírás alapjaival lehet megismerkedni. A látogatók emellett meghallgathatják például egy robotkar zongorajátékát, vagy saját földgömböt is készíthetnek.

A Pedagógiai és Pszichológiai Kar programjai között a szülés és születés témáját feldolgozó előadások, a kórházban hagyott újszülöttekről szóló beszélgetés, valamint a test érzékelésével, a tanulás történetével, a gamer közösségekkel és a politikai botrányok hátterével foglalkozó programok is szerepelnek. A Tanító- és Óvóképző Kar történeti sétát szervez, emellett az alfa generáció sajátosságairól, valamint a matematikatanulás nehézségeiről is szó lesz.

Advertisement

A Társadalomtudományi Kar szabadulószobával és workshopokkal készül. A látogatók többek között a börtönök világával, Auschwitz emlékezetével, az AI-tutorokkal és a vegyes családokkal kapcsolatos kérdésekkel ismerkedhetnek meg. A Természettudományi Kar programjai a kémia, a fizika, a biológia, a földtudományok és a csillagászat területét is felölelik. Látványos fizikai és kémiai kísérletek, csillagászati megfigyelések, matematikai játékok, az ősrobbanással kapcsolatos bemutatók, valamint a klímaváltozásról és a megújuló energiáról szóló programok várják a közönséget.

Az ELTE Savaria Egyetemi Központ Szombathelyen interaktív laborvizsgálatokkal mutatja be a mozgás tudományát. Emellett a mesterséges intelligencia, a számítógépes grafika és a mentális egészség témájával is foglalkoznak, valamint érdekes fizikai és kémiai kísérleteket is bemutatnak. A karok mellett az ELTE több tehetséggondozó műhelye, például az Eötvös József Collegium és az Angelusz Róbert Társadalomtudományi Szakkollégium mellett a Humán Tudományok Kutatóközpontja, a KRTK Regionális Kutatások Intézete, a Nyelvtudományi Kutatóközpont és a Társadalomtudományi Kutatóközpont is csatlakozik a programhoz.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák