Zöldinfó
Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók
Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.
A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.
Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.
Zöldinfó
Extrém hőség és aszály: Hollandia történetének legmelegebb nyara jött el
Az idei volt Hollandia eddigi legmelegebb nyara.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Noha még nincs vége augusztusnak, már most világos, hogy a 2026-os volt Hollandia eddigi legmelegebb nyara a hőmérsékleti adatok rögzítésének 1901-es kezdete óta – közölte a holland királyi meteorológiai intézet (KNMI) jelentését ismertetve az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál. A jelentés szerint az átlagos nyári középhőmérséklet Hollandia közepének számító De Bilt község közelében 19,3 fok volt idén, ami meghaladta a 2018-as 18,9 fokos rekordot – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Emlékeztettek, hogy az idei nyarat szélsőséges hőség és extrém aszály jellemezte. Júniusban a holland királyi meteorológiai intézet az ország történetében első alkalommal vörös riasztást adott ki, különösen az ország déli részén jelentkező hőhullámok miatt. A folyók vízszintje rekordalacsony szintre apadt – írták. Peter Siegmund, a KNMI klímaszakértője közölte, a hűmérséklet nyáron gyakran haladta meg a 35 Celsius-fokot, a trópusi hőségben eltelt napok száma pedig még soha nem volt ennyire magas. Az éjszakai hőmérséklet gyakran 22 Celsius-fok vagy annál magasabb volt.
Megjegyezte, az átlagos nyári hőmérséklet az utóbbi években mindig magasabb volt, mint ahogy azt a KNMI valószínűsítette, a melegedés pedig már júniusban elkezdődött. Egy átlagos nyár 2050 körül az ideihez hasonlatos lesz a hőmérséklet szempontjából – mondta Siegmund. A KNMI számításai szerint ilyen meleg nyár körülbelül ötévente várható, amennyiben azonban a globális felmelegedés folytatódik, az ötéves periódus lerövidülhet. Az, hogy a meleg és száraz nyarat vajon egy szintén szélsőségesen meleg ősz követi-e, még kérdéses – jegyezték meg. Általánosságban a holland ősz az elmúlt évszázadban melegebbé, de csapadékosabbá vált. A tenger jelenleg rendkívül meleg, ami a következő időszakban heves záporokhoz vezethet – tették hozzá.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy lépés az energiafüggetlenség felé: milliárdokból fejlesztik a magyar hálózatot
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaMagyar akácfajták indulhatnak világhódító útra
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTonnaszámra kerül elő a szemét a visszahúzódó Duna medréből
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaA PET-palackok újrahasznosítása kerülhet a figyelem középpontjába Magyarországon
