Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-12-31

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

Zöld Energia

A napelemek mellé akkumulátor kell: 2,5 millióra pályázhat

A 2,5 millió forintos energiatároló támogatás alapot teremthet egy jövőálló rendszerhez, ahol a napelem, a házi akkumulátor és az elektromos autó együtt optimalizálja az energiafelhasználást.

Létrehozva:

3 perc telt el a létrehozás óta

2026-02-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megjelent az Otthoni Energiatároló Program (OETP) hivatalos felhívása, amely az előzetes várakozásoknak megfelelő feltételekkel kínál akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást a háztartások számára. A program célja, hogy a meglévő vagy jövőben telepítendő napelemes rendszerekhez legalább 10 kilowattórás akkumulátorkapacitás társuljon, érdemben csökkentve a villamosenergia-hálózattól való függőséget. A pályázatok benyújtása február 2-án indul, írja az alternativenergia.hu. Magyarországon jelenleg mintegy 280–300 ezer háztartásban működik napelemes rendszer, ugyanakkor ezek döntő többsége akkumulátor nélkül üzemel. Ennek oka, hogy a korábbi támogatási konstrukciók nem tették kötelezővé az energiatárolást, az éves szaldóelszámolás pedig önmagában is kedvező feltételeket biztosított. Ez a helyzet azonban gyökeresen megváltozott: az új telepítéseknél megszűnt a szaldó, a meglévőknél pedig fokozatos kivezetés zajlik, így az érdemi megtakarítás ma már szinte elképzelhetetlen akkumulátor nélkül.

A körülbelül 300 ezres napelemes táborból mintegy 250 ezer háztartásnál nincs még energiatároló, számukra különösen vonzó lehet az új támogatás, még akkor is, ha a forrás legfeljebb 40 ezer pályázat finanszírozására elegendő. A jelentkezőknek azonban számolniuk kell azzal, hogy az akkumulátoros bővítés szinte minden esetben invertercserét is igényel. Az inverter a rendszer egyik legdrágább és legfontosabb eleme: ez irányítja az energia áramlását a napelemek, a fogyasztók, az akkumulátor és a hálózat között.

A döntés súlyát növeli, hogy egyre több háztartás számol már most az elektromos autók jövőbeli szerepével. Egy mai villanyautó 60–80 kilowattórás akkumulátora többszöröse a támogatott házi energiatárolók kapacitásának, így adja magát a gondolat: amikor az autó otthon áll, miért ne válhatna a háztartási energiarendszer részévé?

„Az elektromos autók nagy kapacitású akkumulátorát ma még nem egyszerű teljesen átjárható módon integrálni a lakossági rendszerekbe” – magyarázza Kőszegvári Márk, a Wagner Solar Hungária Kft. menedzsere. Ugyanakkor már léteznek olyan inverteres megoldások, amelyek alkalmasak az egyenáram közvetlen kezelésére, így az autó töltésére és akár az onnan történő visszatáplálásra is, felesleges átalakítási veszteségek nélkül.

Az ilyen rendszerek ugyan jellemzően meghaladják a 2,5 millió forintos támogatási keretet, de ez összhangban van azzal a tapasztalattal, hogy az önrész nélküli megoldások inkább csak belépő szintű eszközöknél érhetők el. A cég szerint a jövő az olyan intelligens, többforrású energiamenedzsmenté lehet, ahol a háztartás a napelemből, a saját akkumulátorból, az autóból és a hálózatból is képes energiát vételezni vagy éppen továbbadni – mindig az adott pillanatban legkedvezőbb módon.

Tovább olvasom