Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-12-31

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

Zöldinfó

Tudomány és klímavédelem egy helyen: különleges programok a HungaroMetnél

Az “esőcseppekbe zárt történetek” állnak a HungaroMet Nonprofit Zrt. programjainak fókuszában a Múzeumok éjszakáján.

Létrehozva:

44 perc telt el a létrehozás óta

2026-06-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A társaság Kitaibel Pál utcai főépületében és Pestszentlőrincen, a Marczell György Főobszervatóriumban egyaránt várják a látogatókat június 20-án – írja az alternativenergia.hu. A HungaroMet Nonprofit Zrt. Kitaibel Pál utcai székházában a programok 15 órakor kezdődnek. A szakemberek bemutatják az időjárás-előrejelzés és veszélyjelzés folyamatát, az időjárás-modellezést, és a Múzeumok éjszakája idei központi mottójának (Ízekbe zárt történetek) jegyében mesélnek a bor és a klíma kapcsolatáról. Az érdeklődők megismerhetik a klímamodellezésben rejlő lehetőségeket, és a légszennyező anyagok egészségre gyakorolt negatív hatásait is. Bemutatkozik a magyarországi klímapolitika szakmai háttérbázisaként működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ, és a látogatók mindent megtudhatnak a víz szerepéről a települési és ágazati éghajlati alkalmazkodásban. A Komposztáljunk együtt! standnál a komposztálás előnyeit ismertetik.

Szó lesz arról, milyen hatásai vannak életünkre a zajos környezetnek, a LIFE IP HungAIRy integrált projekt pedig azt mutatja be, hogy mit tehetünk a levegő tisztaságáért a mindennapokban. Az Ökocímke-standnál a környezettudatos vásárlásról lesz szó. A szervezők a gyerekeket is várják, a kísérletekkel tűzdelt előadások 15 órától óránként indulnak. Megnyitják a Meteorológiai Múzeum kapuit, ahol a látogatók megismerhetik a muzeális értékű mérőműszereket, valamint a HungaroMet Nonprofit Zrt. jogelődje, az Országos Meteorológiai Szolgálat több mint 150 éves történetét, továbbá a székház titkait is. Az érdeklődők kipróbálhatják magukat “időjósokként” is a meteorológiai szolgálat stúdiójában.

Délután 5 órától 30-40 perces szakmai előadásokkal várják a látogatókat, itt többek között a 19. századi és mai mérések összehasonlíthatóságának nehézségeiről ejtenek szót, és az is kiderül, milyen 19-20. századi feljegyzések születtek árvíz, aszály, extrém hideg vagy hőség idején. Bemutatják azt is, hogy a jó minőségű megfigyelési adatokon túl még mi minden szükséges az időjárás-előrejelzés elkészítéséhez, beleértve a differenciálegyenleteket is. Szó lesz arról is, hogyan alakították a természetes folyamatok és az emberi tevékenység a légkör összetételét a múltban és napjainkban, mit jelent az üvegházhatás, a beltéri levegőminőség, és miért fontos a nemzetközi együttműködés a légszennyezés csökkentésében. A pestszentlőrinci Marczell György Főobszervatóriumban június 20-án, szombaton 12 órakor kezdődnek a programok. A Gilice téri obszervatórium Ambrózy Pál Meteorológiai Tanösvényén a látogatók megismerkedhetnek a hagyományos műszerkert mérőeszközeivel és egy automata meteorológiai állomással. A szakemberek bemutatják a kalibráló laboratórium tevékenységét, valamint a korszerű távérzékelési eszközöket is, mint például a radart, a villámdetektort, a napsugárzás összetevőinek mérésére szolgáló műszereket és felhők magasságának mérésére szolgáló eszközt. Az érdeklődők bepillantást nyerhetnek a levegőminőség-mérés folyamatába is.

A program részeként a nap során több alkalommal is felbocsátanak majd egy magaslégkört kutató rádiószondát. A léggömbhöz erősített eszköz körülbelül 30 kilométer magasságig képes felemelkedni, és közben méri az olyan légköri állapotjelzőket, mint a hőmérséklet, a nedvesség, a légnyomás vagy a szél. A programokról a HungaroMet honlapján, a www.met.hu oldalon lehet tájékozódni. Egyes programokra előzetes regisztráció szükséges, amely az https://events.met.hu/ oldalon érhető el.

Tovább olvasom