Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-12-31

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

Zöldinfó

2027-től gondba kerülhet az amerikai gázexport Európába

Az Egyesült Államok harmadával bővíti a cseppfolyósított földgáz exportjára szolgáló kapacitását a következő években.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-06-24

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Egyesült Államok 2030-ra harmadával növeli a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjára szolgáló kapacitását, ugyanakkor az európai metánrendelet nehezítheti az európai szállításokat – jelentette ki Charlie Riedl, az LNG kitermelésével és kereskedelmével foglalkozó amerikai szereplőket tömörítő Center for Liquified Natural Gas szervezet ügyvezető igazgatója az amerikai külügyminisztérium szervezésében Washingtonban tartott tájékoztatóján. Beszámolt arról, hogy jelenleg 9 LNG-exportlétesítmény üzemel az Egyesült Államokban, napi csaknem 500 millió köbméter kapacitással, és tíz helyen hajtanak végre bővítést, aminek révén 2030-ra napi 840 millió köbmétert meghaladó export válik lehetővé – írja az alternativenergia.hu. Charlie Riedl elmondta, hogy 2023-ban az amerikai export mintegy 80 százaléka irányult Európába. Az arány az elmúlt években kissé csökkent, de az Egyesült Államok változatlanul Európa második legjelentősebb földgáz-szállítója, cseppfolyósított földgázt tekintve pedig a legnagyobb szereplő – mondta.

Az igazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az Európába irányuló szállításokban “kihívásokat” okozhatnak az Európai Unió metánrendelet néven ismert szabályozásának 2027. január 1-én életbe lépő előírásai, amelyek az amerikai eladások korlátozásához vezethetnek, és ennek érdekében lépéseket sürgetett. Rámutatott arra, hogy az európai jogszabály jelenlegi megfogalmazása alapján nem lesz lehetséges, hogy amerikai LNG az érintett előírások hatályba lépése után az európai piacra kerüljön. Megjegyezte, hogy Európa kettős szorításba kerülhet, miután szintén 2027-től tervezi leállítani az Oroszországból származó földgáz vásárlását. Magyarország helyzetét illetően az MTI kérdésére elmondta, hogy amerikai cseppfolyósított földgáz nagyobb mennyiségű magyarországi szállításához jelentős infrastrukturális beruházásokra lesz szükség, ami az alapját kell, hogy képezze minden kereskedelmi tárgyalásnak. “További csővezetéket és infrastruktúrát igényel, hogy a gáz a piacra érkezhessen” – fogalmazott Charlie Ried.

A Center for Liquified Natural Gas ügyvezető igazgatója hozzátette ugyanakkor, hogy az Európa középső térségében tervezett észak-déli, úgynevezett “vertikális” energiaszállítási folyosó kialakítása összekapcsolható a Magyarország számára szükséges pótlólagos infrastruktúra kiépítésével is, ami több évre szóló fejlesztési feladat.

Tovább olvasom