Zöldinfó
Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók
Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.
A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.
Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.
Zöld Energia
Hőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
A hagyományos kondenzációs gázkazán vagy a korszerű levegő-víz hőszivattyú jelenti a jobb megoldást jelenleg?
A magyar vállalkozások egyre nagyobb kihívásokkal néznek szembe az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági elvárások miatt. A központi fűtési rendszer korszerűsítése nem csupán környezetvédelmi, hanem komoly gazdasági szempont is lett. De melyik technológiába érdemes beruházni 2025-ben: a hagyományos kondenzációs gázkazánba, vagy egy korszerű levegő-víz hőszivattyús rendszerbe?
A kiinduló helyzet: bizonytalanság és kérdőjelek
A legtöbb KKV jelenleg még gázkazánt használ, amely ugyan ismert és bevált technológia, de egyre kevésbé versenyképes az új energiapiaci viszonyok között. A gáz beszerzési ára, ellátási biztonsága, valamint a karbonlábnyom miatt sok cég keresi az alternatívákat. Ebben a helyzetben kerül előtérbe a hőszivattyús technológia, amely nemcsak környezetbarát, hanem a teljes életciklus költségeit tekintve is egyre vonzóbb megoldássá válik.
| Csatlakozzon díjmentesen az E.ON szakmai közösségéhez az Energy Lab-hoz! Olyan szakmai anyagainkhoz férhet hozzá, amelyek segítenek optimalizálni energiafelhasználását, csökkenteni költségeit és fenntarthatóbbá tenni vállalkozását. |
Mi az a kondenzációs gázkazán?
A kondenzációs kazán egy fejlettebb gáztüzelésű berendezés, amely a füstgázok hőjének visszanyerésével növeli a hatásfokot. Hatásfoka akár 95-98% is lehet, üzemanyaga főként földgáz. Előnye, hogy viszonylag egyszerűen telepíthető, gyakran a meglévő rendszerre is ráköthető. Karbantartása rendszeres, évente legalább egyszer szervízelni kell.
Mi az a levegő-víz hőszivattyú?
A hőszivattyú a környezeti energiát – jellemzően a levegő hőtartalmát – használja fel arra, hogy vizet melegítsen fűtéshez és melegvíz-előállításhoz. A rendszer villamos energiával működik, de a felhasznált energia többszörösét képes hő formájában visszaadni. Egyszerre alkalmas fűtésre és hűtésre, energiahatékonysága kifejezetten magas (SCOP értéke 3-5 között mozog), élettartama hosszú, és karbantartásigénye sem jelentős.
Hőszivattyú vs kondenzációs kazán: érvek és ellenérvek
| Szempont | Hőszivattyú | Kondenzációs kazán |
| Energiaforrás | Megújuló | Földgáz |
| CO2 kibocsátás | Alacsony | Magas |
| Fűtés | Igen | Igen |
| Hűtés | Igen | Nem |
| Melegvíz | Igen | Igen |
| Telepítési költség | Magasabb | Alacsonyabb |
| Működési költség | Alacsony | Közepes/magas |
Mikor éri meg hőszivattyúra váltani?
A hőszivattyús rendszer akkor a leghatékonyabb, ha a cég magas fűtési és hűtési igénnyel rendelkezik. Ideális megoldás lehet, ha van lehetőség padlófűtés, vagy mennyezeti hűtés-fűtés kialakítására, mivel ezek alacsony hőmérsékleten működnek, ami kedvező a hőszivattyúk számára.
Szintén jó választás, ha a vállalkozás hosszútávra tervez, és fontos szempont az energiafelhasználás csökkentése, valamint a zöld imázs kialakítása.
Üzleti előnyök hőszivattyúk alkalmazásával
A hőszivattyús rendszerek segítségével a cégek jelentősen csökkenthetik környezeti terhelésüket, ami zöldebb arculatot eredményez. A fenntartható technológiák alkalmazása az EU-s pályázatokban is előnyt jelenthet, valamint a hőszivattyúk precízen szabályozhatóak és hűtési funkcióval is rendelkeznek.
Gyakori tévhitek a hőszivattyúról
Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a hőszivattyú csak melegvizet tud előállítani, pedig fűtésre és hűtésre egyaránt alkalmas. Egy másik gyakori tévhit, hogy nem kompatibilis radiátoros rendszerekkel. Valóban, a legjobb hatásfokot padlófűtéssel éri el, de alacsony hőmérsékletű radiátorral is működhet. Az is téves elképzelés, hogy nem kombinálható gázkazánnal: hibrid rendszerrel együtt kifejezetten hatékony megoldás.
Összegzés
A hőszivattyú korszerű, környezetbarát és gazdaságos megoldást kínál a jelenlegi gáz alapú fűtési rendszerek kiváltására. A beruházási költség magasabb ugyan, de hosszú távon alacsonyabb működési költséget, nagyobb komfortot és zöld imázst eredményez. Azoknak a KKV-knak, akik tudatosan terveznek és nyitottak a megújuló technológiákra, a hőszivattyú 2025-ben már nem luxus, hanem ésszerű döntés.
| Az E.ON elkötelezett a hazai kis- és középvállalkozások támogatásában. Tudjuk, hogy az energetika gyakran bonyolultnak tűnhet, ezért létrehoztunk egy tudásbázist, ahol közérthető, tartalmakkal segítjük a cégvezetőket eligazodni az energiapiac kérdéseiben. Böngésszen folyamatosan bővülő cikkeink között, és hozza meg megalapozott döntéseit energiával kapcsolatban. |
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaNagy átalakulások előtt áll az energiaszektor
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTartós növekedési pályán a magyar kőolaj- és földgázkitermelés

