Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

 

Advertisement

Zöldinfó

Interaktív kiállítással mutatkozik be a Bükki Nemzeti Park

Megnyílt a Bükki Nemzeti Parkot bemutató tárlat a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Kőrösi Levente természetvédelemért és állatjólétért felelős államtitkár a tárlat megnyitóján a biodiverzitás megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette: együttműködésre van szükség, a társadalom egészének és az üzleti szférának is részt kell vállalnia a megőrzésben. Erősíteni szeretnék az oktatási tevékenységeket is, amelyhez nemcsak a nemzeti park igazgatóságok ökoturisztikai, oktatási infrastruktúrája áll a rendelkezésre, hanem az erdészeti vállalatoké is. A célok megvalósításában a nemzeti parkok lesznek az eszközök, hiszen nagy szükség van arra a tudásra, tapasztalatra és elkötelezettségre, ami az igazgatóságokon rendelkezésre áll – hangsúlyozta. Elmondta: régóta várták, hogy az élő környezetnek legyen egy önálló minisztériuma, s ennek létrejöttével talán történelmi lehetőség áll előttünk.

Hozzátette: egy tárcánál van jelenleg a környezetvédelem, a természetvédelem, a teljes vízügy, beleértve a mezőgazdasági öntözést, a víziközmű-szolgáltatásokat, valamint a klímapolitika, a hulladék, a körforgásos gazdaság és az állatvédelem is. A minisztérium több mint 600 fővel fog megalakulni, jóval erősebb felhatalmazással rendelkező minisztériumot építenek, mint ami 2010 előtt volt. Elmondta: a biológiai sokféleségért felelős államtitkárság alá tartozik a természetvédelem, az erdők és az állatvédelem. Az államtitkár beszélt a hazai erdőgazdálkodásról is, kiemelve: a minisztérium fakitermelési moratóriumot hirdet majd egy átmeneti időre, felülvizsgálják a szerződéseket, és kijelölik azokat az erdőterületeket, ahol a későbbiekben nem lehet majd fakitermelést végezni.

Negyedik alkalommal mutatkozik be magyarországi nemzeti park a budapesti Vajdahunyad várban – emlékeztetett Estók János, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatója. Kifejtette: a való életben egymást erősítően kapcsolódnak össze például a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer feldolgozás, a vízügy, a nemzeti parkok, az erdők, a vidékfejlesztés. A Mezőgazdasági Múzeumban 1896 óta ezt a világot mutatják be – tette hozzá. Jövőre ünneplik a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság létrehozásának 50. évfordulóját – közölte Rónai Kálmánné, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója.

Advertisement

Hozzátette: három vármegyére kiterjedően mintegy 900 ezer hektáron vannak jelen, nagyon széleskörű tevékenységet végeznek. Az augusztus 30-ig látható interaktív tárlat tablók, makettek, egyéb tárgyak és vetítések segítségével mutatja be a bükki középhegységi táj arculatát, barlangokat, vízfolyásokat, a növényzetet és a védett állatfajokat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák