Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-12-31

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

Zöldinfó

Felgyorsultak az agrártámogatások kifizetései

Több tízezer termelőhöz érkezik a napokban agrártámogatás, gyorsuló kifizetésekkel segíti az Agrárminisztérium a gazdálkodókat.

Létrehozva:

10 perc telt el a létrehozás óta

2026-03-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint minden eddiginél gyorsabb ütemben zajlanak a kifizetések, így a gazdálkodók az elmúlt évekhez képest három hónappal korábban juthatnak a nekik járó forrásokhoz. A fenntartható gazdálkodási támogatásokat igénylő közel 25 ezer termelő számára összesen 69 milliárd forintot meghaladó forrás kiutalását kezdi meg a napokban a Magyar Államkincstár – jelentette be Viski József államtitkár Ráckevén, az idei agrár országjárás Pest vármegyei állomásán. Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) közös szervezésében megvalósuló országjárás keretében a szaktárca agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára tájékoztatta a jelenlévőket az egyes közvetlen agrártámogatások, az Agrár-környezetgazdálkodási (AKG), illetve az ökológiai gazdálkodási (ÖKO) támogatások végkifizetésének állásáról. Az Agro-Ökológiai Program keretében, mely ugyancsak ösztönzi a környezetbarát gazdálkodási gyakorlatok alkalmazását, mintegy 69 ezer gazda jut 49 milliárd forint végkifizetéshez. A gazdálkodók számára elérhető területalapú alap- és a kis-, közepes gazdaságoknak járó kiegészítő támogatások kifizetése is megtörténik még a héten – írták.

Viski József elmondta, hogy a zöld agrártámogatások kifizetésével is ütemezetten haladnak, hiszen az AKG esetében még márciusban több mint 19 ezer gazdálkodónak utalnak 45 milliárd forintot meghaladó összeget, az ÖKO-nál pedig közel 5600 gazda jut összesen majdnem 24 milliárd forinthoz – tették hozzá.

Az államtitkár beszámolt a beruházási típusú felhívások állásáról is, hiszen az új uniós agrártámogatási ciklus beruházási felhívásai keretében már több mint 1000 milliárd forint értékben születtek támogató döntések, csaknem 6300 benyújtott kérelem alapján. Kiemelte, hogy a kormányzati elkötelezettséget a magyar agrárium megerősítése mellett az mutatja leginkább, hogy a magyar kormány az uniós szabályok által megengedett legmagasabb, 80 százalékos hazai társfinanszírozást alkalmazza. Azaz tíz forintból nyolcat a magyar költségvetés biztosít a gazdálkodóknak, hogy megvalósíthassák agrárberuházásaikat. Csak a versenyképes, magasabb hozzáadott értéket előállító agrárium szavatolhatja ugyanis a hazai élelmezésbiztonságot és a biztonságos hazai élelmiszert, melyek egyre inkább felértékelődnek a jelenlegi bizonytalan gazdasági és világpiaci környezetben – közölte az AM.

Tovább olvasom