Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

|

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

 

Advertisement

Zöldinfó

Zajvédelmi fejlesztésekkel és lakossági egyeztetésekkel készül a gödi akkumulátorgyár

A Samsung SDIH a gödi lakosokkal együttműködve valósítja meg környezetvédelmi akciótervét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Samsung gödi üzeme átfogó környezetvédelmi akciótervet valósít meg, amely magába foglalja a zajvédelmi intézkedéseket, valós idejű zaj,- és levegőminőség-mérési rendszerek telepítését, valamint helyi társadalmi szerepvállalásának további erősítését – közölte a Samsung SDI Hungary (SDIHU) az MTI-vel, jelezve: negyedévente lakossági fórumon egyeztetnek a gödiekkel. Az alternativenergia.hu írja: a vállalat a folyamatos, valós idejű zaj- és levegőminőség-mérési eredményeket közzéteszi, gyűjti a lakosok visszajelzéseit és ezek alapján határozza meg a további fejlesztéseket. Az SDIHU negyedévente részt vesz a helyi lakossági fórumokon, lehetőséget adva a párbeszédre a Gödön élőkkel. Az intézkedéscsomag konkrét lépéseket és új SDIHU-beruházásokat tartalmaz, amelyek fő célja a környezet- és zajvédelem. A bejelentés éppen 10 évvel azután történik meg, hogy a Samsung SDI 2016-ban, Magyarország első elektromosautó-akkumulátor-gyárának megépítéséről döntést hozott – közölték.

A helyi lakosok igényein és kérésein alapuló akcióterv hét területen tervez fejlesztéseket: zajvédelem, levegőminőség, felszín alatti vizek és talaj, szennyvíz, ipari vízfelhasználás, munkahelyi környezet, valamint vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR). Az intézkedéscsomag alappilére a folyamatos, valós idejű zaj- és levegőminőség-felügyeleti rendszerek kiépítése. A zajvédelem terén a Samsung gödi gyára kéthavonta – külső szakértők által hitelesített méréseiken felül – közösen végez zajméréseket a helyi civilekkel. Emellett a lakók visszajelzései alapján kijelölt pontokon augusztus végéig zajmérő eszközöket telepít, hogy hatékonyan kezelhesse a lakók észrevételeit. Közölték, hogy gyűjteni fogják a lakossági észrevételeket annak érdekében, hogy a további fejlesztések ezek alapján valósulhassanak meg.

Módosul a teherautó forgalom: a vállalat a lakóövezetektől távolabb vezeti át a működéséhez kapcsolódó teherforgalmat, csökkentve ezzel a zajterhelést. Folytatják a zajcsökkentő létesítmények – zajfalak és csillapítószerkezetek – telepítését is. A tájékoztatásuk szerint a Samsung gödi gyára rendszeresen méri a környező légszennyezettséget, a külső szakértők által hitelesített értékek jóval a jogszabályi határok alatt maradnak. Az átláthatóság fokozása érdekében a gyár területén kívül is levegőminőség-mérő rendszert alakítanak ki, amelynek adatait a lakosok valós időben követhetik nyomon. A dolgozói buszok menetrendjének módosításával a vállalat elérte, hogy a szén-dioxid-kibocsátása 15 százalékkal csökkent. A gödi üzem folyamatosan ellenőrzi a szennyezőanyag-kibocsátási szinteket a gyár körüli területek felszín alatti vizeiben és talajában. Az értékek jóval a jogszabályi határok alatt maradnak – közölték.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák