Zöldinfó

Fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre a magyar kutatók

Új elven működő, nagy hullámhosszúságú fénnyel vezérelt elektronforrást hoztak létre szegedi, pécsi és budapesti kutatók, a megoldás új lehetőségeket nyithat a telekommunikációban, a biológiában, valamint az orvos- és anyagtudományban is – tájékoztatta kedden a Magyar Kutatási Hálózathoz tartozó Wigner Fizikai Kutatóközpont az MTI-t.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2023-12-31

Szerző:

Vanessza

A közlemény szerint a fény által előidézett elektronkibocsátás régóta ismert jelenség, tanulmányozása alapvető felfedezésekhez vezetett. E jelenség magyarázatával – és nem a relativitáselmélettel – érdemelte ki Albert Einstein a Nobel-díjat 1921-ben. Krausz Ferenc 2023-ban Nobel-díjjal kitüntetett munkája pedig lehetővé tette az elektronok atomon belüli mozgásának tanulmányozását a jelenleg elérhető legrövidebb – attoszekundumos időtartamú – időskálán. A fényelektromos hatás – elektronkibocsátás – létrehozásához általában a látható fényénél jóval rövidebb hullámhosszúságú ultraibolya vagy lágy röntgensugárzást használnak. Az atomokban és molekulákban lévő elektronok kiszabadításához ilyen besugárzásnál a kvantummechanika törvényei által megengedett legkisebb átadható energiamennyiség is elegendő. Egészen más a helyzet a látható fényénél jóval hosszabb, milliméteres hullámhosszú – úgynevezett terahertzes – sugárzás esetén, ilyenkor ugyanis csak rendkívül erős elektromos terű terahertzes sugárzás képes elektronokat kiszabadítani az anyagból, az alagúteffektus révén.

Ezt a jelenséget vizsgálták a szegedi ELI-ALPS lézeres kutatóintézet, a Pécsi Tudományegyetem és a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai. A Nature Communications című folyóiratban bemutatott kísérletükben rendkívül erős, 100 ezer volt/centimétert is meghaladó elektromos teret állítottak elő, terahertzes impulzusok formájában. Ezek felhasználásával elsőként sikerült kísérletileg kimutatniuk terahertzes impulzusok által kiváltott felületi elektronkibocsátást. Az elektromos tér irányának megfordításával pedig a kiszabadított elektronok számát is szabályozni tudták. Az elektronikai eszközök kapcsolási sebessége és a telekommunikáció adatátviteli sebessége évtizedek óta folyamatosan nő, és már a közeljövőben várható, hogy a leggyorsabb eszközökben a mikrohullámokat a nagyságrendekkel sebesebb terahertzes hullámok váltják fel. A magyar kutatók most publikált új eredményei fontos lépést jelentenek ennek az erős terű terahertzes technológiának a megalapozásában, mivel a kísérleteik alapján nagy sebességű, terahertzes frekvencián működő kapcsolók építhetők. Az eredmények ezenkívül jelentős mérföldkövet jelentenek a felületi elektronkibocsátáson alapuló, kisméretű, intenzív elektronforrások fejlesztésében is, amelyek az orvostudomány, a biológia és az anyagtudomány számos területén nélkülözhetetlenek – áll a közleményben.

Zöldinfó

4000 ingatlan után újabb bővítés: így védi a lakókat a Budapest Airport

A hatodik ütemmel folytatódik a Budapest Airport zajvédelmi programja.

Létrehozva:

47 perc telt el a létrehozás óta

2026-04-12

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Budapest Airport Szomszédjaiért Alapítvány 2022-ben indította el a repülőtéri zajvédelmi programot, amelynek célja, hogy a légikikötő törvényes és szabályszerű működése mellett a környezetében élők zajterhelését mérsékelje. Minden idők legnagyobb zajvédelmi programja idén a 6. ütemmel folytatódik, Budapest X. és XVIII. kerületének újabb területeinek bevonásával – ismertette az alternativenergia.hu. Az elmúlt években összesen 4000 ingatlan számára biztosították a részvétel lehetőségét. Annak érdekében, hogy a program a lakók igényeihez igazodjon, a VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport a programot az érintett kerületek és települések polgármestereivel konzultálva alakította ki.

A most induló fázisra 2026. július 31-ig jelentkezhetnek az érintett ingatlantulajdonosok, a kivitelezés pedig ezt követően kezdődik. A program keretében a meghatározott területek ingatlantulajdonosai kérhetik az ingatlanok lakó- és pihenőhelyiségeiben található nyílászárók utólagos szigetelését vagy cseréjét, illetve a hálószobákba szellőztetőberendezés telepítését. A zajvédelmi program négy éven keresztül, több ütemben valósul meg, a repülőtér közelében élők zajterhelésének csökkentése érdekében. Az eddigi jelentkezők száma meghaladja az 1400 ingatlantulajdonost.

A program legújabb fázisában érintett lakóingatlanok tulajdonosait a Budapest Airport Szomszédjaiért Alapítvány április közepén levélben is tájékoztatja a részletekről és a jelentkezés menetéről. Az érdeklődők postai úton vagy elektronikusan is leadhatják jelentkezésüket, a zajvedelem.bud.hu weboldalon pedig további részleteket olvashatnak, illetve a gyakran felmerülő kérdésekre is választ kaphatnak. A programban minden ingatlantulajdonos részt vehet, akinek a kijelölt területen lakóingatlanja van, és a feltételeknek megfelel.

A VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport és a Budapest Airport Szomszédjaiért Alapítvány kiemelt figyelmet fordít a környéken élők életminőségére, és fontosnak tartja, hogy a repülőtér a környező településekkel és kerületekkel együtt fejlődjön. A program megvalósítására a Budapest Airport eddig több mint 3 milliárd forintot biztosított, amellyel a repülőtér közelében élők életminőségét és a zajterhelés csökkentését kívánta szolgálni. Emellett a vállalat mindenki számára hozzáférhető zajmonitor rendszert működtet, és a mélyalvási időszakban üzemelő légitársaságok által fizetendő díjat is megemelte.

Tovább olvasom