Zöld Energia
Fiala: az atomenergia és a megújítható energiaforrások fontosak Csehország számára
Az atomenergia és a megújítható energiaforrások keveréke az egyetlen biztonságos forgatókönyv Csehország számára jövőbeni energiaszükségleteinek fedezésére – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő pénteken Prágában az Európai Atomenergia-ügyi Fórumot megnyitó beszédében
Közép-európai körülmények között egy biztonságos energetikai rendszer nem működhet atomenergia nélkül – szögezte le a cseh miniszterelnök. “Az atomenergia az áramtermelés stabil, biztonságos és alacsony szennyezettség kibocsátású forrása” – fogalmazott. Kadri Simson energiaügyekért felelős európai biztos a fórumon azt mondta, hogy az Európai Unió a következő évtizedekben mintegy 350-450 milliárd eurót fordít a jelenlegi atomenergia kapacitások fenntartására. Az atomenergia a 2030-2050 közti időszakban az unió áramszükségleteinek mintegy 15-16 százalékát fogja fedezni. Ezekre a beruházásokra azért van szükség, mert nélkülük az uniós államok atomerőműveinek egy részét századunk harmincas éveiben már be kellene zárni. A következő évtizedekben hét európai uniós tagállamban 20 új atomerőmű építése is tervben van – jegyezte meg.
“Az atomenergia fejlesztése válasz az energiaválságra és a klímaváltozásokra is” – hívta fel a figyelmet Eduard Heger szlovák kormányfő. A szlovák politikus szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy az atomerőművek élettartama átlagosan 80 év. Az energiaválság következtében Európa példátlan geopolitikai nyomásnak van kitéve – vélte Petr Fiala. Szerinte ezért elsősorban Oroszország a felelős, de hibáztak az európai államok is, amikor alábecsülték az energiabiztonság szerepét. “A megoldások keresésekor Európa nem mondhat le alapelveiről, de az energiapolitikáját lényeges módon át kell alakítani” – hangsúlyozta a cseh miniszterelnök. Csehország ebben a fél évben az Európai Unió soros elnöki tisztségét is betölti, ezért rendezték itt az atomenergetikai fórumot.
mti
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
