Zöldinfó
Fizessek piaci árat az energiáért vagy telepítsek napelmes rendszert?
A kormány július 13-án jelentette be, hogy részben véget ér a rezsicsökkentés rendszere. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben az átlagfogyasztás felett a lakosságnak piaci áron kell fizetnie az energiáért – kilowattóránként a jelenlegi értékek mellett 242 forintot, köbméterenként pedig 913 forintot. A határ a gáznál havi 144 köbméternél, illetve évi 1729 köbméternél, áramnál pedig havi 210 kilowattóránál, valamint évi 2523 kilowattóránál húzódik. A változás már augusztus 1-én életbe lép, a kormány becslései alapján a háztartások negyede lehet érintett.
A kormány szerint a rezsicsökkentés rendszerének átalakításával a cél nem az, hogy a lakosság többet fizessen, hanem hogy spóroljon az energiával. Sokan valószínűleg ezt követően odafigyelnek majd, hogy bekapcsolva hagyják-e a tévét, illetve hogy milyen gyorsan zuhanyoznak. Ez egyszerű, könnyen tartható megoldások mellett azonban bonyolultabb, de hosszú távon mindenképpen kényelmesebb és fenntarthatóbb lehetőségek is adottak. Ezek az energiahatékonyságot érintő beruházások. A szakértők régóta hangoztatják, hogy a legtöbb energiát azzal spórolhatjuk meg, ha otthonunkban hatékonyan kezeljük az energiát. Ennek a legismertebb módszere a hőszigetelés: amennyiben a nyílászárókon, falakon vagy éppen a tetőn keresztül télen kevésbé hűlik le, nyáron pedig kevésbé forrósodik fel az otthon, jóval kevesebb energiát kell elhasználnunk.
Egy másik hasznos megoldás az, ha az energiát – vagy legalábbis egy részét – helyben állítjuk elő háztartási méretű kiserőmű segítségével. Hazánkban erre ma a legelterjedtebb technika az otthoni napelemek alkalmazása. Könnyen elképzelhető, hogy a rezsicsökkentés átalakítása miatt egyre többeknek lesz csábító az ilyen rendszerek telepítése, a bejelentés óta a hazai céges tapasztalatok alapján mintha fokozódott is volna az érdeklődés.
A napelemes beruházásoktól még mindig sokan ódzkodnak, mivel a projektek igen költségesek. Egyrészt nem árt tisztában lenni vele, hogy a ráfordítás néhány év alatt megtérül, másrészt itthon több olyan program is elérhető, amelyben támogatás kérhető az ilyen rendszerekre. Ezek miatt az utóbbi időkben eleve komoly fellendülés kezdődött a magyarországi napelemes piacon.
Ilyen támogatás az előreláthatóan év végéig elérhető otthonfelújítási program, amelyben különböző kül- és beltéri beruházások, többek között napelem-telepítés után kérhető utólagosan pénz. Ehhez az szükséges, hogy az igénylő minden munkafolyamatot számlával tudjon igazolni. A maximálisan megkapható összeg 3 millió forint, a támogatás minden esetben a teljes projekt felét jelenti, a pénzt pedig az anyagköltség és a munkadíj után fele-fele arányban osztják meg. A konstrukció gyermeket nevelő családok számára érhető el, a programmal párhuzamosan otthonfelújítási kölcsönt is kialakítottak azoknak, akiknek problémát okoz az előfinanszírozás.
Specifikus, kifejezetten a napelemes és fűtéskorszerűsítési beruházásokat serkentő támogatást is elindítottak tavaly év végén. A programot alacsony jövedelmű háztartások számára dolgozták ki, és regionális bontásban, két ütemben valósítják meg. Az első szakasz már lezárult, a következő területtől függően idén szeptemberben vagy októberben nyílhat meg.
Zöldinfó
Védett területeket is érintenek a palagáz-kutatási koncessziók
Leállíttatná a palagázkitermelést a Magyar Természetvédők Szövetsége.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A palagáz feltárását és kitermelését Magyarországon is be kell szüntetni a súlyos kockázatok és káros hatások miatt – véli a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTSZ). A környezetvédelmi szervezet szerdán online sajtótájékoztatón kifejtette: a nagy mélységben elhelyezkedő szénhidrogének kinyerése olyan környezeti, egészségügyi és gazdasági veszélyekkel jár, amelyek meghaladják az abból származó előnyöket – írja az alternativenergia.hu. A palagázkitermelés folyamatos beruházást igényel, következményei ellentétesek az éghajlatvédelmi célokkal, ezek teljes kiszűrésére a környezeti hatásvizsgálatok nem alkalmasak – hangsúlyozták. A változtatást azért is szükségesnek tartják, mert az idén megjelent koncessziós felhívások mindegyike érint védett területeket, olyanokat is, amelyek évek óta rendkívül aszályosak, a vízkészletük korlátozott. A palagáz kitermelése ugyanakkor vízigényes technológia, a létesítményekhez tartozó utak, vezetékek ráadásul a természetes élőhelyeket is feldarabolják – mutattak rá.
A szövetség felhívja a figyelmet, hogy a mezőgazdaságot ugyancsak érintik az összetett ökológiai kockázatok, veszélyeztetve az élelmiszertermelés biztonságát. A Magyar Természetvédők Szövetsége nehezményezi, hogy Magyarországon még mindig jelentős a palagázkitermelés, miközben az európai államok korlátozták vagy be is tiltották.
A szervezet teljes körű kockázatfelmérést és társadalmi egyeztetést sürget, a kormánytól pedig azt kérik, hogy ne kössenek további koncessziós szerződéseket kutatásra, feltárásra és kitermelésre. A moratórium bevezetése érdekében levelet küldtek Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek, Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek, valamint az érintett térségek országgyűlési képviselőinek. A kezdeményezést eddig csaknem 50 civil szervezet támogatta – tájékoztattak.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöld Energia20 óra telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés7 nap telt el a létrehozás ótaEgyre több az elektromos töltő Magyarországon, de nőnek a rejtett kockázatok is
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEurópánál gyorsabban melegszik a Kárpát-medence – figyelmeztetnek a szakértők
