Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fizessek piaci árat az energiáért vagy telepítsek napelmes rendszert?

Létrehozva:

|

A kormány július 13-án jelentette be, hogy részben véget ér a rezsicsökkentés rendszere. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben az átlagfogyasztás felett a lakosságnak piaci áron kell fizetnie az energiáért – kilowattóránként a jelenlegi értékek mellett 242 forintot, köbméterenként pedig 913 forintot. A határ a gáznál havi 144 köbméternél, illetve évi 1729 köbméternél, áramnál pedig havi 210 kilowattóránál, valamint évi 2523 kilowattóránál húzódik. A változás már augusztus 1-én életbe lép, a kormány becslései alapján a háztartások negyede lehet érintett.

A kormány szerint a rezsicsökkentés rendszerének átalakításával a cél nem az, hogy a lakosság többet fizessen, hanem hogy spóroljon az energiával. Sokan valószínűleg ezt követően odafigyelnek majd, hogy bekapcsolva hagyják-e a tévét, illetve hogy milyen gyorsan zuhanyoznak. Ez egyszerű, könnyen tartható megoldások mellett azonban bonyolultabb, de hosszú távon mindenképpen kényelmesebb és fenntarthatóbb lehetőségek is adottak. Ezek az energiahatékonyságot érintő beruházások. A szakértők régóta hangoztatják, hogy a legtöbb energiát azzal spórolhatjuk meg, ha otthonunkban hatékonyan kezeljük az energiát. Ennek a legismertebb módszere a hőszigetelés: amennyiben a nyílászárókon, falakon vagy éppen a tetőn keresztül télen kevésbé hűlik le, nyáron pedig kevésbé forrósodik fel az otthon, jóval kevesebb energiát kell elhasználnunk.

Egy másik hasznos megoldás az, ha az energiát – vagy legalábbis egy részét – helyben állítjuk elő háztartási méretű kiserőmű segítségével. Hazánkban erre ma a legelterjedtebb technika az otthoni napelemek alkalmazása. Könnyen elképzelhető, hogy a rezsicsökkentés átalakítása miatt egyre többeknek lesz csábító az ilyen rendszerek telepítése, a bejelentés óta a hazai céges tapasztalatok alapján mintha fokozódott is volna az érdeklődés.

Advertisement

A napelemes beruházásoktól még mindig sokan ódzkodnak, mivel a projektek igen költségesek. Egyrészt nem árt tisztában lenni vele, hogy a ráfordítás néhány év alatt megtérül, másrészt itthon több olyan program is elérhető, amelyben támogatás kérhető az ilyen rendszerekre. Ezek miatt az utóbbi időkben eleve komoly fellendülés kezdődött a magyarországi napelemes piacon.

Ilyen támogatás az előreláthatóan év végéig elérhető otthonfelújítási program, amelyben különböző kül- és beltéri beruházások, többek között napelem-telepítés után kérhető utólagosan pénz. Ehhez az szükséges, hogy az igénylő minden munkafolyamatot számlával tudjon igazolni. A maximálisan megkapható összeg 3 millió forint, a támogatás minden esetben a teljes projekt felét jelenti, a pénzt pedig az anyagköltség és a munkadíj után fele-fele arányban osztják meg. A konstrukció gyermeket nevelő családok számára érhető el, a programmal párhuzamosan otthonfelújítási kölcsönt is kialakítottak azoknak, akiknek problémát okoz az előfinanszírozás.

Advertisement

Specifikus, kifejezetten a napelemes és fűtéskorszerűsítési beruházásokat serkentő támogatást is elindítottak tavaly év végén. A programot alacsony jövedelmű háztartások számára dolgozták ki, és regionális bontásban, két ütemben valósítják meg. Az első szakasz már lezárult, a következő területtől függően idén szeptemberben vagy októberben nyílhat meg.

Advertisement

Zöldinfó

Olcsóbb megoldás jöhet: kiválthatják a ritka fémeket a zöld iparban

Az iparban keletkező szén-dioxid hasznosítására dolgoznak ki új megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint hatalmas kihívást jelent az emberiség számára a klímaváltozás, amelynek egyik kiváltó oka a légkörben jelenlévő szén-dioxid koncentrációjának folyamatos növekedése, ami egyértelműen az emberi tevékenységhez köthető. A szén-dioxid elektrokémiai átalakítása révén azonban egyszerre lehetne csökkenteni az ipari létesítmények károsanyag-kibocsátását és a vegyipar számára hasznos anyagokat előállítani. Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott a szén-dioxid elektrolízis útján történő átalakítása. Bár laboratóriumi körülmények között már most is van lehetőség olyan elektrolizáló cellák működtetésére, amelyek képesek átalakítani a szén-dioxidot, és ennek eredményeképp a vegyipar számára hasznos termékeket – etilént, szén-monoxidot és hangyasavat – előállítani, a módszer ipari méretű hasznosítása még csak kezdeti szakaszában jár.

Mint Kormányos Attila, az SZTE Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének tudományos munkatársa kifejtette, komoly kihívást jelent, hogy a folyamathoz jelenleg az elektrolizáló cellákban irídiumot használnak katalizátorként. Ez nagyon ritka fém – évente néhány tonnás kitermeléssel -, emiatt rendkívül drága, egy-egy elektrolizáló teljes előállítási költségének akár a felét is kiteheti a katalizátor ára. Az SZTE-n Janáky Csaba irányítása mellett már több mint tíz éve foglalkoznak szén-dioxid-elektrolízissel. Három-négy éve kezdték vizsgálni, miként lehetne kiváltani az irídiumot. A kobalt-oxid katalizátorként történő alkalmazásában problémát jelent, hogy korántsem annyira aktív az elektrolízis folyamata alatt, mint az irídium. A kutatóknak azonban sikerült kidolgozniuk egy olyan szintézis módszert, amely részben kiküszöböli a kobalt-oxid kedvezőtlen tulajdonságait.

A kutatók a nemzetközi szaksajtóban is publikált eredményeikkel elnyerték az SZTE Innovációs Díját a leginnovatívabb kutatómunka az élettelen természettudományok területén kategóriában. A szakemberek folytatják a munkát, azon dolgoznak, hogyan lehet módosítani a kobalt-oxid szerkezetet különféle átmeneti fémekkel, ezáltal növelve a katalizátor aktivitását és hosszú távú stabilitását. Ez azért lenne fontos, mert bár az irídiumhoz képest a kobalt nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre – évente több százezer tonnát termelnek ki belőle -, az akkumulátorgyártásban is fontos alapanyag, így gyorsan nő iránta a kereslet és emelkedik az ára.

Advertisement

Bár már ígéretes eredményeket értek el, egyelőre a tesztelés fázisában járnak. Ha sikerül átmeneti fémekkel módosított kobalt-oxiddal is az irídium aktivitását és stabilitását megközelítő katalizátort kialakítani, akkor már viszonylag gyorsan képesek növelni az elektrolizáló cella méretét. Erre az SZTE Science Parkjában működő Energetikai Innovációs Tesztállomás – egy bizonyos méretig – kiváló lehetőséget nyújt. Ezt követően pedig szeretnénk a technológiát ipari méretű projektekben is tesztelni.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák