Zöldinfó
Fizessek piaci árat az energiáért vagy telepítsek napelmes rendszert?
A kormány július 13-án jelentette be, hogy részben véget ér a rezsicsökkentés rendszere. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben az átlagfogyasztás felett a lakosságnak piaci áron kell fizetnie az energiáért – kilowattóránként a jelenlegi értékek mellett 242 forintot, köbméterenként pedig 913 forintot. A határ a gáznál havi 144 köbméternél, illetve évi 1729 köbméternél, áramnál pedig havi 210 kilowattóránál, valamint évi 2523 kilowattóránál húzódik. A változás már augusztus 1-én életbe lép, a kormány becslései alapján a háztartások negyede lehet érintett.
A kormány szerint a rezsicsökkentés rendszerének átalakításával a cél nem az, hogy a lakosság többet fizessen, hanem hogy spóroljon az energiával. Sokan valószínűleg ezt követően odafigyelnek majd, hogy bekapcsolva hagyják-e a tévét, illetve hogy milyen gyorsan zuhanyoznak. Ez egyszerű, könnyen tartható megoldások mellett azonban bonyolultabb, de hosszú távon mindenképpen kényelmesebb és fenntarthatóbb lehetőségek is adottak. Ezek az energiahatékonyságot érintő beruházások. A szakértők régóta hangoztatják, hogy a legtöbb energiát azzal spórolhatjuk meg, ha otthonunkban hatékonyan kezeljük az energiát. Ennek a legismertebb módszere a hőszigetelés: amennyiben a nyílászárókon, falakon vagy éppen a tetőn keresztül télen kevésbé hűlik le, nyáron pedig kevésbé forrósodik fel az otthon, jóval kevesebb energiát kell elhasználnunk.
Egy másik hasznos megoldás az, ha az energiát – vagy legalábbis egy részét – helyben állítjuk elő háztartási méretű kiserőmű segítségével. Hazánkban erre ma a legelterjedtebb technika az otthoni napelemek alkalmazása. Könnyen elképzelhető, hogy a rezsicsökkentés átalakítása miatt egyre többeknek lesz csábító az ilyen rendszerek telepítése, a bejelentés óta a hazai céges tapasztalatok alapján mintha fokozódott is volna az érdeklődés.
A napelemes beruházásoktól még mindig sokan ódzkodnak, mivel a projektek igen költségesek. Egyrészt nem árt tisztában lenni vele, hogy a ráfordítás néhány év alatt megtérül, másrészt itthon több olyan program is elérhető, amelyben támogatás kérhető az ilyen rendszerekre. Ezek miatt az utóbbi időkben eleve komoly fellendülés kezdődött a magyarországi napelemes piacon.
Ilyen támogatás az előreláthatóan év végéig elérhető otthonfelújítási program, amelyben különböző kül- és beltéri beruházások, többek között napelem-telepítés után kérhető utólagosan pénz. Ehhez az szükséges, hogy az igénylő minden munkafolyamatot számlával tudjon igazolni. A maximálisan megkapható összeg 3 millió forint, a támogatás minden esetben a teljes projekt felét jelenti, a pénzt pedig az anyagköltség és a munkadíj után fele-fele arányban osztják meg. A konstrukció gyermeket nevelő családok számára érhető el, a programmal párhuzamosan otthonfelújítási kölcsönt is kialakítottak azoknak, akiknek problémát okoz az előfinanszírozás.
Specifikus, kifejezetten a napelemes és fűtéskorszerűsítési beruházásokat serkentő támogatást is elindítottak tavaly év végén. A programot alacsony jövedelmű háztartások számára dolgozták ki, és regionális bontásban, két ütemben valósítják meg. Az első szakasz már lezárult, a következő területtől függően idén szeptemberben vagy októberben nyílhat meg.
Zöldinfó
A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodás kerül előtérbe
A vadászat helyett a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A klímaváltozás hatásai és a krónikus vízhiány kikényszeríti, hogy a vadgazdálkodással és a vízüggyel foglalkozó szervezetek, valamint az agrártermelők összedolgozzanak – írja az alternativenergia.hu. A vadásztatás helyett egyre inkább a vadgazdálkodásra helyeződik a hangsúly – nyilatkozta az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének titkára az MTI-nek. Boros Ferenc elmondta, az idei szaporulatok még nem látszanak sem őzből, sem mezei nyúlból, sem fácánból, amelyek a fő bevételi forrást jelentik Békés vármegyében. A korábban tapasztalt őzelhullás valószínűleg a klímaváltozással és a krónikus vízhiánnyal függött össze, amelyet az utóbbi időszakban elindult kezdeményezések, például a Vizet a tájba program pozitívan befolyásolt. “Egyre több vadász jelzi, hogy olyan csatornákban is van víz, ahol évek óta nem volt” – mondta.
Kitért arra, hogy az enyhe telek, az egyre korábban induló felmelegedés miatt az agancsfelrakás hossza lerövidül, emiatt kisebb az agancsok súlya. Több mint 1500 elbírált trófea van a vármegyében idén, de a 150 nemzetközi pontot meghaladó bak még nem került be a bírálati rendszerbe – jegyezte meg. Boros Ferenc szerint új kihívást jelent, hogy a klímaváltozás miatt elnyúlt a korábban július végén-augusztus elején zajló üzekedési időszak, tavaly már azt tapasztaltták, hogy június közepén elkezdődött. Így viszont nagyon eltérő korúak a gidák; és nehezebb az őzgidamentési programot végrehajtani, mert ilyen hosszú ideig nem lehet elvárni a mezőgazdasági termelőktől, hogy ne kaszáljanak. Bár idén annyival kisebb a növényzet, annyira nincs meg a kellő tömege, hogy a gazdálkodók eleve kivárnak a vágással, ami most segíti a vadgazdálkodást, az őzgidák mellett a fácáncsibék túlélési esélyeit is javítja – közölte.
A nyúl myxomatózisról szólva elmondta, szerencsére nem pusztult ki a teljes állomány, ahogyan attól tartottak. Ősszel volt egy felfutása a vírusnak, de a téli kis lehűléssel alábbhagyott; az elhullás szigetszerű volt csak. A Soproni Egyetemmel karöltve egyedüli megyei vadászati szervezetként részt vesznek egy kutatásban, vérmintákat gyűjtenek. Boros Ferenc arra számít, hogy egy idő után természetes rezisztencia alakul ki az állományban, és ezt fogja megerősíteni a kutatás is.
A nyulak esetén most a fő feladat a vadkárvédelem, amit igyekeznek nem kilövéssel, hanem kémiai szerekkel és villanypásztorral a megelőzés irányába terelni. A titkár elmondta, idén először a megyei szervezetek dolgozhatták ki a területükön a vadgazdálkodási pályázati rendszert. Mintegy 29 millió forintos keretösszegből – 80 százalékos támogatási intenzitással – két célterületet határoztak meg: az elsődleges a krónikus vízhiány kezelése, itató berendezések beszerzése volt. Itt erdőgazdálkodókkal, termelőkkel egyeztetnek például arról, hova helyezzék el az itatóvályúkat.
A másik célterület a hivatásos vadászok munkáját segítő eszközök beszerzése volt. Békés vármegyében 84 vadászatra jogosult társaság van, 66-an nyújtottak be pályázatot, 61 nyert is. Itt is főként a vízhiány kezelésére koncentrálnak: napelemes szivattyúkat, itatóvályúkat, hordósítható itatókat, emellett távcsöveket és az állományfelméréshez kamerarendszereket vásároltak a szervezetek.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaNégy korszerű akkumulátoros tároló áll szolgálatba a paksi napelemparkban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMagyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRendkívüli vízjárási viszonyokra kell készülni az Öreg-Duna térségében
