Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Folytatódik Fegyverneken a csapadékvíz-elvezető hálózat építése

Folytatódik Fegyverneken a csapadékvíz-elvezető hálózat építése, a beruházás a tervek szerint jövő tavasszal ér véget – áll a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település közleményében.

Létrehozva:

|

A tájékoztatás szerint a csapadékvíz-elvezető hálózat építésének második üteme a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán nyert csaknem 300 millió forintból valósul meg. A beruházás célja a víz okozta károk megelőzése és a víz nyújtotta előnyök kiaknázása, az egészségesebb környezet kialakítása, a lakhatási körülmények javítása – írták.  A fejlesztés eredményeként csaknem 2439 folyóméter belvízcsatorna épül meg – közölték. A beruházásra azért van szükség, mert nagyobb mennyiségű eső esetén a jelenlegi árokrendszer nem képes elvezetni a lehulló vízmennyiséget a befogadóba, sokszor a mélyebben fekvő területekről csak ideiglenes szivattyúállásokkal juttatható el oda a víz. A felgyülemlett csapadék gyakran okoz rendkívüli anyagi károkat több utcában, a probléma a beruházással mérsékelhető illetve teljesen megszüntethető lesz – szerepel a közleményben.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák