Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Folytatódik Fegyverneken a csapadékvíz-elvezető hálózat építése

Folytatódik Fegyverneken a csapadékvíz-elvezető hálózat építése, a beruházás a tervek szerint jövő tavasszal ér véget – áll a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település közleményében.

Létrehozva:

|

A tájékoztatás szerint a csapadékvíz-elvezető hálózat építésének második üteme a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán nyert csaknem 300 millió forintból valósul meg. A beruházás célja a víz okozta károk megelőzése és a víz nyújtotta előnyök kiaknázása, az egészségesebb környezet kialakítása, a lakhatási körülmények javítása – írták.  A fejlesztés eredményeként csaknem 2439 folyóméter belvízcsatorna épül meg – közölték. A beruházásra azért van szükség, mert nagyobb mennyiségű eső esetén a jelenlegi árokrendszer nem képes elvezetni a lehulló vízmennyiséget a befogadóba, sokszor a mélyebben fekvő területekről csak ideiglenes szivattyúállásokkal juttatható el oda a víz. A felgyülemlett csapadék gyakran okoz rendkívüli anyagi károkat több utcában, a probléma a beruházással mérsékelhető illetve teljesen megszüntethető lesz – szerepel a közleményben.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák