Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Folytatódik Fegyverneken a csapadékvíz-elvezető hálózat építése

Folytatódik Fegyverneken a csapadékvíz-elvezető hálózat építése, a beruházás a tervek szerint jövő tavasszal ér véget – áll a Jász-Nagykun-Szolnok megyei település közleményében.

Létrehozva:

|

A tájékoztatás szerint a csapadékvíz-elvezető hálózat építésének második üteme a Terület-és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázatán nyert csaknem 300 millió forintból valósul meg. A beruházás célja a víz okozta károk megelőzése és a víz nyújtotta előnyök kiaknázása, az egészségesebb környezet kialakítása, a lakhatási körülmények javítása – írták.  A fejlesztés eredményeként csaknem 2439 folyóméter belvízcsatorna épül meg – közölték. A beruházásra azért van szükség, mert nagyobb mennyiségű eső esetén a jelenlegi árokrendszer nem képes elvezetni a lehulló vízmennyiséget a befogadóba, sokszor a mélyebben fekvő területekről csak ideiglenes szivattyúállásokkal juttatható el oda a víz. A felgyülemlett csapadék gyakran okoz rendkívüli anyagi károkat több utcában, a probléma a beruházással mérsékelhető illetve teljesen megszüntethető lesz – szerepel a közleményben.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Magyar kutatók menthetik meg a dunai ingola állományát

Elsőként szaporítottak dunai ingolát a MATE kutatói.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként szaporítottak dunai ingolát, és telepítették vissza a halfaj szaporulatát eredeti élőhelyére a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetének Halászatfejlesztési Tanszékén végzett munka az első ilyen jellegű természetvédelmi célú visszatelepítési tevékenység a világon. A dunai ingola Magyarországon fokozottan védett, endemikus faj. Angolnaszerű, pikkelytelen testtel és állkapocs nélküli, szívófogas szájjal rendelkezik. Ivarszervei páratlanok, izomrostjai nem tagoltak. A kifejlett példányok az ívás után elpusztulnak. A lárvák 3-5 éves fejlődés után metamorfózison mennek keresztül, kialakítva rövid életű ivarérett formájukat.

A faj a legősibb ma is élő gerincesek közé tartozik, formája és életciklusa 360 millió éve szinte változatlan. A kutatás a MATE és a Duna-Ipoly Nemzeti Park együttműködésében, egy NKFI Advanced pályázat keretében valósult meg 2025 és 2026 között. A szakemberek a Rábából gyűjtöttek be ivarérett egyedeket. Az ivartermékeket hormonálisan indukált szaporítással, valamint természetes úton beérett egyedekből nyerték ki. A megtermékenyítést száraz eljárással végezték, majd az embriókat és lárvákat különböző fejlődési stádiumokig nevelték.

A két év során közvetlenül kelés előtt álló ikrákat és néhány napos lárvákat szállítottak vissza a folyóba, a szülőállatok eredeti szaporodási helyére. A módszer célja az volt, hogy a ragadozóktól védett, előnevelt lárvák a természetes élőhelyükön fejlődhessenek tovább. A két esztendő alatt összesen 10 105 egyedet telepítettek vissza a folyóba a kutatók. A visszatelepített példányok természetvédelmi összértéke meghaladja az egymilliárd forintot. A közlemény szerint a faj szaporodásbiológiai sajátosságainak feltárása jelenleg is tart. A MATE a munkát hazai és külföldi társintézményekkel – az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel, valamint a brit Birmingham Universityvel és a japán Kanazawa Universityvel – együttműködésben végzi.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák