Zöld Energia

Fontos napelemes törvényjavaslatot fogadott el az EP

Ha a Miniszterek Tanácsa is jóváhagyja, törvényerőre lép a jogszabály.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2024-03-24

Szerző:

Vanessza

Az Európai Parlament képviselői elfogadták az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban – számol be a PV Magazine. A szabvány az épületek teljesítményéről szóló európai irányelv részét képezi, amelyről decemberben született ideiglenes megállapodás. Az irányelvet az európai parlamenti képviselők hétfőn 370 szavazattal, 199 ellenében és 46 tartózkodás mellett hivatalosan is jóváhagyták, és most már csak a Miniszterek Tanácsának kell hivatalosan is elfogadnia, hogy törvényerőre emelkedjen.

A jogszabály kimondja, hogy amennyiben műszakilag és gazdaságilag megfelelő az adott középület és nem lakóépület, az uniós tagállamoknak a napelemes létesítményeket méretüktől függően fokozatosan kell telepíteniük. A jogszabály olyan ütemtervet határoz meg, amely szerint 2026-ig az új kereskedelmi és középületek, 2027-ig a megfelelő felújításon átesett kereskedelmi és középületek, 2029-ig az új lakóépületek, 2030-ig pedig a meglévő középületek építési munkálataiba kell beépíteni a napelemes rendszereket. A mezőgazdasági és a történelmi épületek kizárhatók, az uniós tagállamok pedig dönthetnek úgy, hogy a különleges építészeti vagy történelmi értékük miatt kiveszik az épületeket, az ideiglenes épületeket, valamint a templomokat és egyéb istentiszteleti helyeket.

Az irányelv célja, hogy segítsen csökkenteni az energiafogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU építőipari ágazatában, amely 2050-re klímasemlegességre törekszik. Az Európai Bizottság szerint az EU-ban az épületek felelősek a térség energiafogyasztásának 40%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért.

Jan Osenberg, a SolarPower Europe vezető politikai tanácsadója szerint az uniós napenergia-szabvány a polgárok kezébe adja a hatalmat, és az energetikai átmenetet beépíti az alvás, a munka és az élet helyszíneire. „Ahogy a hálózat felzárkózik az energetikai átálláshoz, a hálózatot is segíti, ha az energiatermelést oda telepítjük, ahol energiát használunk, mivel az áramot helyben tartja, és a polgárokat képessé teszi arra, hogy információval és technikai képességekkel rendelkezzenek az áram okos felhasználásához” – nyilatkozta. Az európai országok, köztük Franciaország, Belgium, Hollandia, Svájc, Olaszország, Ausztria és Németország már rendelkeznek hasonló intézkedésekkel, amelyeket Osenberg szerint a miniszterek és az érdekeltek felhasználhatnak a legjobb gyakorlatok megismerésére.

A SolarPower Europe tavaly év végén közzétett jelentése szerint az Európai Unió teljes telepített napenergia-kapacitása 263 GW, miután 2023-ban 56 GW napenergiát telepítettek, ami 27%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A jelentés előrejelzése szerint 2025-ben 73,8 GW-ot, majd 2026-ban 84,2 GW-ot, 2027-ben pedig 93,1 GW-ot fognak telepíteni.

Zöld Energia

Téli mítosz dől meg: hidegben akár hatékonyabbak is lehetnek a napelemek

A téli napelem-teljesítményt nem a havazás mértéke, hanem a tudatos rendszerkialakítás és a modern technológia határozza meg.

Létrehozva:

57 perc telt el a létrehozás óta

2026-02-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Sokan gondolják úgy, hogy a téli időszak – különösen a havazás – gyakorlatilag lenullázza a napelemek teljesítményét. A tapasztalatok és a korszerű műszaki megoldások azonban mást mutatnak: megfelelő tervezéssel és technológiával a naperőművek hóval borított környezetben is képesek érdemi energiatermelésre. A Green Cloud szakértői szerint a kulcs nem egyetlen trükkben, hanem a részletek tudatos összehangolásában rejlik, írja az alternativenergia.hu. A napelemek termelése jelentős havazás idején sem áll le automatikusan. Fix tartószerkezetes rendszereknél valóban előfordulhat, hogy a hó ideiglenesen megül a panelek felületén, ami átmeneti teljesítménycsökkenést okoz. Ugyanakkor a megfelelően megválasztott, jellemzően 30–35 fokos dőlésszög, valamint a déli tájolás segíti a hó természetes lecsúszását és gyors olvadását – emeli ki a Green Cloud.

Még látványosabb eredmény érhető el a korszerű, trackeres rendszereknél. A Solar Markt csoport szihalmi és hódmezővásárhelyi erőműveiben alkalmazott technológia lehetővé teszi, hogy a panelek akár 55 fokos szögben is elforduljanak. Ennek köszönhetően a hó gyakorlatilag „lerázódik” a felületről. A bifacial, azaz kétoldalú panelek további előnyt jelentenek: a hóról visszaverődő fény a panelek hátoldalán is termelést indít el, ami hőhatással jár, így – az extrém hideg kivételével – minimálisra csökkenti a kiesést.

A hideg kifejezetten kedvez a napelemeknek

Bár a napelemek névleges üzemi hőmérséklete körülbelül 25 Celsius-fok, a modern panelek akár mínusz 40 fokig is üzembiztosan működnek. Sőt, hideg időben a hatásfokuk javulhat is: az alacsonyabb elektromos ellenállás miatt a teljesítmény 5–10 százalékkal nőhet. A Green Cloud szerint ezért a téli energiatermelés sikerét nem a hó mennyisége határozza meg, hanem

– a tudatos tervezés,

– a korszerű technológia,

– és az optimálisan kialakított rendszer.

A megfelelő dőlésszög, a tracker technológia és a bifacial panelek alkalmazása ma már nem elméleti előny, hanem számszerűsíthető, éves szinten is mérhető többlettermelést jelent.

Mi a helyzet, ha nem csúszik le a hó?

A Világgazdaság korábban összefoglalta, mit tehetnek a napelemesek akkor, ha a hó nem távozik magától a panelek felületéről – például a nem megfelelő dőlésszög miatt. Ilyenkor felmerülhet a kézi tisztítás, amely azonban nem mindig gazdaságos, és akár károsíthatja is a paneleket. Összességében a tapasztalatok azt mutatják, hogy az a néhány napos termeléskiesés, amíg hó borítja a rendszert, éves szinten elenyésző. Ezért az egyedi eseteket leszámítva gyakran jobb döntés békén hagyni a havat, és a rendszer természetes működésére bízni a megoldást.

Tovább olvasom