Zöld Energia
Fontos napelemes törvényjavaslatot fogadott el az EP
Ha a Miniszterek Tanácsa is jóváhagyja, törvényerőre lép a jogszabály.
Az Európai Parlament képviselői elfogadták az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban – számol be a PV Magazine. A szabvány az épületek teljesítményéről szóló európai irányelv részét képezi, amelyről decemberben született ideiglenes megállapodás. Az irányelvet az európai parlamenti képviselők hétfőn 370 szavazattal, 199 ellenében és 46 tartózkodás mellett hivatalosan is jóváhagyták, és most már csak a Miniszterek Tanácsának kell hivatalosan is elfogadnia, hogy törvényerőre emelkedjen.
A jogszabály kimondja, hogy amennyiben műszakilag és gazdaságilag megfelelő az adott középület és nem lakóépület, az uniós tagállamoknak a napelemes létesítményeket méretüktől függően fokozatosan kell telepíteniük. A jogszabály olyan ütemtervet határoz meg, amely szerint 2026-ig az új kereskedelmi és középületek, 2027-ig a megfelelő felújításon átesett kereskedelmi és középületek, 2029-ig az új lakóépületek, 2030-ig pedig a meglévő középületek építési munkálataiba kell beépíteni a napelemes rendszereket. A mezőgazdasági és a történelmi épületek kizárhatók, az uniós tagállamok pedig dönthetnek úgy, hogy a különleges építészeti vagy történelmi értékük miatt kiveszik az épületeket, az ideiglenes épületeket, valamint a templomokat és egyéb istentiszteleti helyeket.
Az irányelv célja, hogy segítsen csökkenteni az energiafogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU építőipari ágazatában, amely 2050-re klímasemlegességre törekszik. Az Európai Bizottság szerint az EU-ban az épületek felelősek a térség energiafogyasztásának 40%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért.
Jan Osenberg, a SolarPower Europe vezető politikai tanácsadója szerint az uniós napenergia-szabvány a polgárok kezébe adja a hatalmat, és az energetikai átmenetet beépíti az alvás, a munka és az élet helyszíneire. „Ahogy a hálózat felzárkózik az energetikai átálláshoz, a hálózatot is segíti, ha az energiatermelést oda telepítjük, ahol energiát használunk, mivel az áramot helyben tartja, és a polgárokat képessé teszi arra, hogy információval és technikai képességekkel rendelkezzenek az áram okos felhasználásához” – nyilatkozta. Az európai országok, köztük Franciaország, Belgium, Hollandia, Svájc, Olaszország, Ausztria és Németország már rendelkeznek hasonló intézkedésekkel, amelyeket Osenberg szerint a miniszterek és az érdekeltek felhasználhatnak a legjobb gyakorlatok megismerésére.
A SolarPower Europe tavaly év végén közzétett jelentése szerint az Európai Unió teljes telepített napenergia-kapacitása 263 GW, miután 2023-ban 56 GW napenergiát telepítettek, ami 27%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A jelentés előrejelzése szerint 2025-ben 73,8 GW-ot, majd 2026-ban 84,2 GW-ot, 2027-ben pedig 93,1 GW-ot fognak telepíteni.
Zöld Energia
Szélerőművek, energiatárolók és hálózatfejlesztés: nagyszabású energetikai program indul
4000 megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztést tervez a kormány.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Évtizedek óta nem látott mértékű beruházások indulnak a megújuló energia területén, köztük négyezer megawatt kapacitású szélerőmű-fejlesztés fog megvalósulni 2030-ig Magyarországon a kormány szerdai ülésén hozott döntése értelmében – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Magyar Péter azt mondta: a következő években új szélerőművek sora épülhet Magyarországon. Először egy 868 milliárd forintnyi energetikai fejlesztést valósítanak meg, de összességében mintegy 4000 megawatt, vagyis a paksi atomerőmű kapacitásának a dupláját kitevő szélerőműfejlesztés lesz.
A négy gigawattnyi, magántőke bevonásával megvalósuló szélenergia-kapacitás-fejlesztésről szólva jelezte: hamarosan társadalmi vitára bocsátják a létesítési helyszíneket is tartalmazó dokumentumot. Azt is mondta: a jövő hónap végén zárul a helyreállítási alapból hazahozott másfél milliárd eurós kerettel elektromos hálózatok fejlesztésére kiírt pályázat, amelyek célja az, hogy a hálózat extrém körülmények között is hibamentesen tudjon működni. Emellett 2030-ig a kormány három gigawattnyi áramtároló kapacitást kíván kiépíteni. Gondoskodnunk kell arról, hogy az oroszoktól és a magyar dunai vízszinttől is minél inkább függetlenül tudjuk biztosítani az energiaellátást és hazánk energiabiztonságát – jelentette ki.
A szélerőmű pályázatokról szólva a kormányfő megjegyezte: sokhelyütt látták már meg ebben a lehetőséget, különösen, hogy ezek a létesítmények telephelynek minősülnek és iparűzésiadó-bevételt jelentenek az adott településnek, miközben munkahelyeket is teremtenek.
Magyar Péter hangsúlyozta: minél többféle hazai energiaforrás áll a rendelkezésre, minél több tárolókapacitás van, annál kevésbé válik az ország kiszolgáltatottá akár időjárási körülményeknek, akár más országoknak. Kitért rá: Pakson a szivattyúfejlesztés nem valósult meg időben, csak a biztonsági szivattyúk tervezése készült el. Várhatóan 2030 előtt nincs esély arra, hogy ezek rendelkezésre álljanak. Ha a fejlesztés már 2018-ban vagy korábban elkezdődött volna, akkor a szivattyúk már rendelkezésre állhatnának.
Kiemelte: már több tucat településen kellett korlátozni a vízhasználatot. Nógrád megye 54, Zala 29, Hajdú-Bihar számos településén léptettek életbe korlátozást, Szentendre egyik részén 1500 ingatlan maradt víz nélkül, több helyen a honvédség biztosított vizet.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaBiztonságban az energiaellátás: a Duna alacsony vízszintje miatt lépett a Paksi Atomerőmű
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaCsak töredékén működnek a Vaskapu vízerőművei az aszály miatt
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
