Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Fontos napelemes törvényjavaslatot fogadott el az EP

Ha a Miniszterek Tanácsa is jóváhagyja, törvényerőre lép a jogszabály.

Létrehozva:

|

Az Európai Parlament képviselői elfogadták az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban – számol be a PV Magazine. A szabvány az épületek teljesítményéről szóló európai irányelv részét képezi, amelyről decemberben született ideiglenes megállapodás. Az irányelvet az európai parlamenti képviselők hétfőn 370 szavazattal, 199 ellenében és 46 tartózkodás mellett hivatalosan is jóváhagyták, és most már csak a Miniszterek Tanácsának kell hivatalosan is elfogadnia, hogy törvényerőre emelkedjen.

A jogszabály kimondja, hogy amennyiben műszakilag és gazdaságilag megfelelő az adott középület és nem lakóépület, az uniós tagállamoknak a napelemes létesítményeket méretüktől függően fokozatosan kell telepíteniük. A jogszabály olyan ütemtervet határoz meg, amely szerint 2026-ig az új kereskedelmi és középületek, 2027-ig a megfelelő felújításon átesett kereskedelmi és középületek, 2029-ig az új lakóépületek, 2030-ig pedig a meglévő középületek építési munkálataiba kell beépíteni a napelemes rendszereket. A mezőgazdasági és a történelmi épületek kizárhatók, az uniós tagállamok pedig dönthetnek úgy, hogy a különleges építészeti vagy történelmi értékük miatt kiveszik az épületeket, az ideiglenes épületeket, valamint a templomokat és egyéb istentiszteleti helyeket.

Az irányelv célja, hogy segítsen csökkenteni az energiafogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU építőipari ágazatában, amely 2050-re klímasemlegességre törekszik. Az Európai Bizottság szerint az EU-ban az épületek felelősek a térség energiafogyasztásának 40%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért.

Advertisement

Jan Osenberg, a SolarPower Europe vezető politikai tanácsadója szerint az uniós napenergia-szabvány a polgárok kezébe adja a hatalmat, és az energetikai átmenetet beépíti az alvás, a munka és az élet helyszíneire. „Ahogy a hálózat felzárkózik az energetikai átálláshoz, a hálózatot is segíti, ha az energiatermelést oda telepítjük, ahol energiát használunk, mivel az áramot helyben tartja, és a polgárokat képessé teszi arra, hogy információval és technikai képességekkel rendelkezzenek az áram okos felhasználásához” – nyilatkozta.  Az európai országok, köztük Franciaország, Belgium, Hollandia, Svájc, Olaszország, Ausztria és Németország már rendelkeznek hasonló intézkedésekkel, amelyeket Osenberg szerint a miniszterek és az érdekeltek felhasználhatnak a legjobb gyakorlatok megismerésére.

A SolarPower Europe tavaly év végén közzétett jelentése szerint az Európai Unió teljes telepített napenergia-kapacitása 263 GW, miután 2023-ban 56 GW napenergiát telepítettek, ami 27%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A jelentés előrejelzése szerint 2025-ben 73,8 GW-ot, majd 2026-ban 84,2 GW-ot, 2027-ben pedig 93,1 GW-ot fognak telepíteni.

Advertisement

Zöld Energia

60 éve olajra léptek Algyőn – most újra az ország reménye lett

Magyarország energiaellátásának biztonságát szolgálja az ország területén elérhető erőforrások minél szélesebb körű kiaknázása.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Steiner Attila az algyői szénhidrogén-kitermelés indulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen azt mondta, az elmúlt években egyáltalán nem volt biztos az, hogy Magyarország elég energiát fog tudni importálni, és így még inkább felértékelődik a hazai energiatermelés és annak biztonsága – adta hírül az alternativenergia.hu. Az államtitkár kiemelte: annak ellenére, hogy sok zöld beruházás zajlik Magyarországon, a szénhidrogéneknek továbbra is fontos szerepük van az ország energiaellátásában. Ezt jól példázza az is, hogy a kormány öt év kihagyás után tavaly újra meghirdetett egy szénhidrogén-koncessziót – tette hozzá. Az államtitkár óriási eredménynek nevezte azt, hogy idén az első fél évben Magyarországnak sikerült 20 százalék alá szorítani a villamosenergia-importot, ami főleg a megújuló energiatermelő létesítményeknek köszönhető. Magyarország rendelkezik mára a világon a villamosenergia-mixben a legmagasabb napenergia aránnyal, 25 százalékkal – tette hozzá.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére gázra is szüksége lesz a jövőben, főleg az ipari fogyasztok oldaláról, mivel az ipari fogyasztók és a villamosenergia-szektor nagy földgázfogyasztók maradnak. Példaként említette, hogy a Mátrai Erőműben kedden tették le egy gáztüzelésű erőművi blokk alapkövét, és két hasonló beruházás is követi ezt. Steiner Attila elmondta, Magyarország tavaly több mint egymillió tonna kőolajat, és több mint 1,9 milliárd köbméter földgázt termelt ki, és ennek az eredménynek a Mol is aktív részese. Az államtitkár rámutatott, hogy a kormány támogatási programokkal is ösztönzi a fejlődést. A geotermia területén hamarosan elindul egy több tízmilliárd forint keretösszegű pályázat. A biogáz, a távhő és az energiatárolás fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet a kormány, ezekre a területekre összességében több mint 400 milliárd forint támogatást biztosít.

Molnár József, a Mol-csoport vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy az algyői kőolajmező a magyar energiatörténet egyik sarokköve. Mint mondta, ez a létesítmény nemcsak ipari, hanem nemzeti jelentőségű is. Az elmúlt 60 évben 280 millió hordó kőolajat, 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, a kőolajból finomított üzemanyag 550 millió autó tankolásra elégséges, a földgáz pedig 94 millió háztartás éves fűtési szükségletét képes fedezni – részletezte a vezérigazgató. Schubert Archibald, a Mol Magyarország kutatás-termelési igazgatója elmondta, az elmúlt 60 évet az erőfeszítés, a szakmai tudás, a folyamatos fejlődés és a kitartó munka jellemezte. Kiemelte, az algyői létesítmény nemcsak egy mező, hanem egy komplex ipari rendszer, amely a helyi identitás része lett. Hozzátette, a hazai szénhidrogén-kitermelés energiafelhasználásának több mint fele Algyőn történik.

Advertisement

Molnár Áron, Algyő polgármestere (független) azt mondta, 1965 után a település országos hírűvé vált a szénhidrogén-bányászatnak köszönhetően. Hozzátette, Algyő és a Mol fejlődése összekapcsolódott, sok családnak biztosít megélhetést. Hangsúlyozta, Algyő érdeke, hogy a Mol sokáig megmaradjon ezen a szinten, és az önkormányzat is mindent meg fog tenni ennek érdekében. A Mol közleménye szerint a kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, felfedezték az ország egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A mezőn csaknem 1000 szénhidrogén-kutat fúrtak az évek során. A közlemény szerint a Mol-csoport hosszú távú Shape Tomorrow stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése.

Ennek jegyében, a Mol egy 37,4 megawatt peak (MWp) teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 megawattóra (MWh) energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői Mol-létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát, és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely szén-dioxid- kibocsátását – olvasható a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák