Zöld Energia
Fontos napelemes törvényjavaslatot fogadott el az EP
Ha a Miniszterek Tanácsa is jóváhagyja, törvényerőre lép a jogszabály.
Az Európai Parlament képviselői elfogadták az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban – számol be a PV Magazine. A szabvány az épületek teljesítményéről szóló európai irányelv részét képezi, amelyről decemberben született ideiglenes megállapodás. Az irányelvet az európai parlamenti képviselők hétfőn 370 szavazattal, 199 ellenében és 46 tartózkodás mellett hivatalosan is jóváhagyták, és most már csak a Miniszterek Tanácsának kell hivatalosan is elfogadnia, hogy törvényerőre emelkedjen.
A jogszabály kimondja, hogy amennyiben műszakilag és gazdaságilag megfelelő az adott középület és nem lakóépület, az uniós tagállamoknak a napelemes létesítményeket méretüktől függően fokozatosan kell telepíteniük. A jogszabály olyan ütemtervet határoz meg, amely szerint 2026-ig az új kereskedelmi és középületek, 2027-ig a megfelelő felújításon átesett kereskedelmi és középületek, 2029-ig az új lakóépületek, 2030-ig pedig a meglévő középületek építési munkálataiba kell beépíteni a napelemes rendszereket. A mezőgazdasági és a történelmi épületek kizárhatók, az uniós tagállamok pedig dönthetnek úgy, hogy a különleges építészeti vagy történelmi értékük miatt kiveszik az épületeket, az ideiglenes épületeket, valamint a templomokat és egyéb istentiszteleti helyeket.
Az irányelv célja, hogy segítsen csökkenteni az energiafogyasztást és az üvegházhatású gázok kibocsátását az EU építőipari ágazatában, amely 2050-re klímasemlegességre törekszik. Az Európai Bizottság szerint az EU-ban az épületek felelősek a térség energiafogyasztásának 40%-áért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért.
Jan Osenberg, a SolarPower Europe vezető politikai tanácsadója szerint az uniós napenergia-szabvány a polgárok kezébe adja a hatalmat, és az energetikai átmenetet beépíti az alvás, a munka és az élet helyszíneire. „Ahogy a hálózat felzárkózik az energetikai átálláshoz, a hálózatot is segíti, ha az energiatermelést oda telepítjük, ahol energiát használunk, mivel az áramot helyben tartja, és a polgárokat képessé teszi arra, hogy információval és technikai képességekkel rendelkezzenek az áram okos felhasználásához” – nyilatkozta. Az európai országok, köztük Franciaország, Belgium, Hollandia, Svájc, Olaszország, Ausztria és Németország már rendelkeznek hasonló intézkedésekkel, amelyeket Osenberg szerint a miniszterek és az érdekeltek felhasználhatnak a legjobb gyakorlatok megismerésére.
A SolarPower Europe tavaly év végén közzétett jelentése szerint az Európai Unió teljes telepített napenergia-kapacitása 263 GW, miután 2023-ban 56 GW napenergiát telepítettek, ami 27%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A jelentés előrejelzése szerint 2025-ben 73,8 GW-ot, majd 2026-ban 84,2 GW-ot, 2027-ben pedig 93,1 GW-ot fognak telepíteni.
Zöld Energia
Jelentősen bővült a megújuló energia befogadására alkalmas villamosenergia-hálózat
Közel 41,5 milliárd forint értékű hálózatfejlesztési beruházást zárt le az OPUS TITÁSZ.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az OPUS TITÁSZ közel 41,5 milliárd értékű villamosenergia-hálózatfejlesztési beruházást valósított meg az EU és a kormány Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének (RRF) 50 százalékos vissza nem térítendő támogatásával a Széchenyi Terv Plusz keretében – közölte az alternativenergia.hu. A beruházások célja az volt, hogy növeljék a hálózat rugalmasságát, erősítsék az üzembiztonságot, támogassák a növekvő energiaigények kielégítését és az energiahatékonyság javítását. A fejlesztések emellett hozzájárulnak a villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséhez, valamint a hazai klímapolitikai és fenntarthatósági célok eléréséhez is – tájékoztattak.
A beruházással az OPUS TITÁSZ hálózatán 261 MW-tal nőtt a hálózatba fogadható új időjárásfüggő többletkapacitás volumene. A beruházási csomag része volt több alállomási kapacitás bővítése, a nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatok ellátásbiztonságának növelése, valamint digitalizációs fejlesztések végrehajtása is. A társaság közlése szerint a beruházás jelentős mértékben érintette a több mint 52 ezer kilométeres hálózatot, és közel kétezer különálló fejlesztési elemet foglalt magában. A kiemelt projektek között szerepelt több alállomás kapacitásbővítése, valamint a Mavir Buj alállomás hálózatba illesztése, továbbá az ipari és a lakossági felhasználók ellátásbiztonságát javító fejlesztések Nyírbátor és Szolnok térségében.
Felidézték, hogy 2020-2021 között az OPUS TITÁSZ által ellátott közel 400 településből 224 településen valósult meg összesen 876 projekt. A most lezárt beruházás teljes költségvetése 41,489 milliárd forint volt, amelyből 20,744 milliárd forint az RRF forrásaiból valósult meg, a fennmaradó részt a vállalat saját forrásból biztosította. Az OPUS TITÁSZ szerint a fejlesztés hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország villamosenergia-rendszere a jövőben még nagyobb arányban fogadhassa be a napenergia-termelést, miközben az ügyfelek számára is stabilabb és biztonságosabb ellátást garantál.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöldinfó11 óra telt el a létrehozás ótaMegvizsgálják, mennyit fogyasztanak valójában az airfryerek
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaGyorsított eljárással jöhetnek az elektromos rollerekre vonatkozó új szabályok
-
Zöld Közlekedés15 óra telt el a létrehozás ótaRekordkülönbség alakult ki az elektromos és hibrid használt autók ára között
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy korszerű akkumulátoros tároló áll szolgálatba a paksi napelemparkban
