Zöldinfó

Franciaország betiltja a műanyag zacskókat és az eldobható evőeszközöket

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2014-11-04

Szerző:

Hell

A francia kormány 2016-től kezdődően tilalmat rendel el a műanyag zacskókra, az eldobható evőeszközök tilalmát pedig 2020-ig elhalasztotta.

A francia országgyűlés múlt pénteken megszavazta a műanyag zacskók tilalmát, valamint az eldobható evőeszközök megtiltását 2020-tól kezdődően, mely része az energia átmenet jogalkotási procedúrájának.

Az eldobható evőeszközökről szóló törvényprogram a környezetvédők kezdeményezése volt, annak érdekében, hogy csökkenjen a szemét mennyisége. Eredetileg úgy tervezték, hogy 2017-től lépett volna érvényre a törvény. Azonban a környezetvédelmi miniszter, Segolene Royal visszautasította a javaslatot azzal érvelve, hogy „antiszociális” intézkedés lenne, hiszen a szegény családoktól nem kerülnek a kukába az eldobható evőeszközök, hanem újrahasználják őket.

Egy 2008-as tanulmány szerint, melyet a Nemzeti Statisztikai Intézet készített (INSEE) becslések szerint az eldobott evőeszközök száma 2007-ben 30,000 tonna műanyagot tett ki, összehasonlításképpen az ország 1,5 millió tonna hulladékot termelt kizárólag a csomagolási ágazat területén. A kongresszus elfogadta a műanyag zacskók tilalmát 2016-tól. A javaslatot a biológiai sokféleségről szóló törvényprogram tartalmazta, de mivel ez nem kerül megvitatásra a következő év kezdete előtt, ezért a kormány inkább azt javasolta, hogy az intézkedés az energia átmenet projekt részévé váljon. 2002 és 2011 között a műanyag zacskók mennyisége az önkéntes csökkentésnek köszönhetően 10,5 milliárdról 700 millióra redukálódott a Franciaország területén található szupermarketekben történő felhasználás tekintetében.

A világ más részein a nejlonzacskók már be is vannak tilva. Ezen országok közé tartozik Kalifornia, az Egyesült Államok, Ruanda, Mauritánia és Mali. Az Európai Bizottság szerint egy francia ember átlagosan 80 darab nejlonzacskót használ évente, összehasonlításként Dániában és Franciaországban 4 darabot, míg Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában pedig körülbelül 400 darabot.

Franciaországban összességében ez 17 milliárd műanyag zacskót jelent évente, s közülük 12 milliárd a zöldségek és gyümölcsök vásárlása során kerül a fogyasztókhoz. Egy műanyag zacskó lebomlásához körülbelül 450 év szükséges. A műanyag zacskók az óceánokban található szemét 60-80%-át teszik ki, melyek hatalmas hulladékszigeteket alkotnak és több ezer kilométeren terülnek el (akár 30 méter mélyek), s ennek következtében nagyjából 100,000 tengeri állat és 1 millió madár halálát okozzák.

forrás: okopack.hu

Kapcsolódó tartalom:műanyag zacskó Segolene Royal

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Kevesebb csapadék, több felelősség: hogyan védekezik a borászat a klímaváltozás ellen

A klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.

Létrehozva:

54 perc telt el a létrehozás óta

2025-12-31

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Alkalmazkodni kell a klímaváltozáshoz, kellő körültekintéssel kell védekezni az invazív fajokkal szemben és 10-15 évre előre kell gondolkodni – foglalta össze a borászat előtt álló kihívásokat Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és Nyulné Pühra Beáta borász a Kék bolygó című podcast közzétett legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető. A Nyakas Pince borászati vezetője, akit korábban az év bortermelőjének is választottak, hangsúlyozta: szélsőséges az időjárás, csapadékhiányt, aszályt tapasztalnak – írja az alternativenergia.hu. Ezért mindenkinek kis kísérleti részeket kell kialakítania a saját területén, hiszen nagyon sokszor előfordul, hogy egy módszer az egyik borvidéken vagy borászatnál működik, de a másiknál nem. Kifejtette, az etyek-budai borvidéken általában 450-600 milliméter az éves átlagos csapadékmennyiség, idén azonban csak 220 milliméter esett, ami nagyon kevés.

Hangsúlyozta, mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy az összes vizet meg tudják tartani. Példaként említette, hogy minden második sor füvesített, vagy olyan keveréket használnak, amely megtartja a vizet. Megjegyezte, hogy ha algát szórnak a nem füves területekre, az nem engedi kiszáradni a talajt. Áder János közbevetette, hogy ha 200 milliméter csapadék hullik a 400-600 helyett, a felső réteg ugyan átitatódhat, de alatta 1-1,5 méterre már nincs elegendő víz. A szőlő aranyszínű sárgaságával kapcsolatban a borász úgy fogalmazott, hogy szerinte a témát “felfújta a média”. Szavai szerint például Zalában nagyon nagy gondok vannak több területen, de aki észrevette a fertőzést, az kivágta az érintett szőlőt. A borász a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, valamint a védekezési módok közül kiemelte az odafigyelést és a permetezést.

Áder János az elhangzottak lényegét úgy foglalta össze, hogy nincs akkora baj, mint a filoxérajárványnál. Nyulné Pühra Beáta arról is beszélt, hogy a szőlészet-borászatban nem szabad megállni. Leszögezte, hogy a minőséget mindenképpen meg kell tartaniuk, de eközben ki kell próbálniuk rezisztens szőlőfajtákat, amelyek bírják a hőstresszt. Minden egyes borvidéknek ki kell találnia, hogy ha fajtát kell váltani, melyik lesz az, amely be fog válni. Ehhez viszont idő kell – szögezte le.

Tovább olvasom