Zöldinfó
Franciaország betiltja a műanyag zacskókat és az eldobható evőeszközöket
A francia kormány 2016-től kezdődően tilalmat rendel el a műanyag zacskókra, az eldobható evőeszközök tilalmát pedig 2020-ig elhalasztotta.
A francia országgyűlés múlt pénteken megszavazta a műanyag zacskók tilalmát, valamint az eldobható evőeszközök megtiltását 2020-tól kezdődően, mely része az energia átmenet jogalkotási procedúrájának.
Az eldobható evőeszközökről szóló törvényprogram a környezetvédők kezdeményezése volt, annak érdekében, hogy csökkenjen a szemét mennyisége. Eredetileg úgy tervezték, hogy 2017-től lépett volna érvényre a törvény. Azonban a környezetvédelmi miniszter, Segolene Royal visszautasította a javaslatot azzal érvelve, hogy „antiszociális” intézkedés lenne, hiszen a szegény családoktól nem kerülnek a kukába az eldobható evőeszközök, hanem újrahasználják őket.
Egy 2008-as tanulmány szerint, melyet a Nemzeti Statisztikai Intézet készített (INSEE) becslések szerint az eldobott evőeszközök száma 2007-ben 30,000 tonna műanyagot tett ki, összehasonlításképpen az ország 1,5 millió tonna hulladékot termelt kizárólag a csomagolási ágazat területén. A kongresszus elfogadta a műanyag zacskók tilalmát 2016-tól. A javaslatot a biológiai sokféleségről szóló törvényprogram tartalmazta, de mivel ez nem kerül megvitatásra a következő év kezdete előtt, ezért a kormány inkább azt javasolta, hogy az intézkedés az energia átmenet projekt részévé váljon. 2002 és 2011 között a műanyag zacskók mennyisége az önkéntes csökkentésnek köszönhetően 10,5 milliárdról 700 millióra redukálódott a Franciaország területén található szupermarketekben történő felhasználás tekintetében.
A világ más részein a nejlonzacskók már be is vannak tilva. Ezen országok közé tartozik Kalifornia, az Egyesült Államok, Ruanda, Mauritánia és Mali. Az Európai Bizottság szerint egy francia ember átlagosan 80 darab nejlonzacskót használ évente, összehasonlításként Dániában és Franciaországban 4 darabot, míg Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában pedig körülbelül 400 darabot.
Franciaországban összességében ez 17 milliárd műanyag zacskót jelent évente, s közülük 12 milliárd a zöldségek és gyümölcsök vásárlása során kerül a fogyasztókhoz. Egy műanyag zacskó lebomlásához körülbelül 450 év szükséges. A műanyag zacskók az óceánokban található szemét 60-80%-át teszik ki, melyek hatalmas hulladékszigeteket alkotnak és több ezer kilométeren terülnek el (akár 30 méter mélyek), s ennek következtében nagyjából 100,000 tengeri állat és 1 millió madár halálát okozzák.
forrás: okopack.hu
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés