Zöldinfó
Franciaország betiltja a műanyag zacskókat és az eldobható evőeszközöket
A francia kormány 2016-től kezdődően tilalmat rendel el a műanyag zacskókra, az eldobható evőeszközök tilalmát pedig 2020-ig elhalasztotta.
A francia országgyűlés múlt pénteken megszavazta a műanyag zacskók tilalmát, valamint az eldobható evőeszközök megtiltását 2020-tól kezdődően, mely része az energia átmenet jogalkotási procedúrájának.
Az eldobható evőeszközökről szóló törvényprogram a környezetvédők kezdeményezése volt, annak érdekében, hogy csökkenjen a szemét mennyisége. Eredetileg úgy tervezték, hogy 2017-től lépett volna érvényre a törvény. Azonban a környezetvédelmi miniszter, Segolene Royal visszautasította a javaslatot azzal érvelve, hogy „antiszociális” intézkedés lenne, hiszen a szegény családoktól nem kerülnek a kukába az eldobható evőeszközök, hanem újrahasználják őket.
Egy 2008-as tanulmány szerint, melyet a Nemzeti Statisztikai Intézet készített (INSEE) becslések szerint az eldobott evőeszközök száma 2007-ben 30,000 tonna műanyagot tett ki, összehasonlításképpen az ország 1,5 millió tonna hulladékot termelt kizárólag a csomagolási ágazat területén. A kongresszus elfogadta a műanyag zacskók tilalmát 2016-tól. A javaslatot a biológiai sokféleségről szóló törvényprogram tartalmazta, de mivel ez nem kerül megvitatásra a következő év kezdete előtt, ezért a kormány inkább azt javasolta, hogy az intézkedés az energia átmenet projekt részévé váljon. 2002 és 2011 között a műanyag zacskók mennyisége az önkéntes csökkentésnek köszönhetően 10,5 milliárdról 700 millióra redukálódott a Franciaország területén található szupermarketekben történő felhasználás tekintetében.
A világ más részein a nejlonzacskók már be is vannak tilva. Ezen országok közé tartozik Kalifornia, az Egyesült Államok, Ruanda, Mauritánia és Mali. Az Európai Bizottság szerint egy francia ember átlagosan 80 darab nejlonzacskót használ évente, összehasonlításként Dániában és Franciaországban 4 darabot, míg Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában pedig körülbelül 400 darabot.
Franciaországban összességében ez 17 milliárd műanyag zacskót jelent évente, s közülük 12 milliárd a zöldségek és gyümölcsök vásárlása során kerül a fogyasztókhoz. Egy műanyag zacskó lebomlásához körülbelül 450 év szükséges. A műanyag zacskók az óceánokban található szemét 60-80%-át teszik ki, melyek hatalmas hulladékszigeteket alkotnak és több ezer kilométeren terülnek el (akár 30 méter mélyek), s ennek következtében nagyjából 100,000 tengeri állat és 1 millió madár halálát okozzák.
forrás: okopack.hu
Zöld Energia
Lehet a jövő energiája egy több forrásra épülő, intelligensen vezérelt mikrohálózat?
A technológia a működési költség mellett a kibocsátást is csökkentheti.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A kínai Guangdong Power Grid vállalat szakemberei olyan megoldást javasolnak, amelyben a napelemeket kis moduláris atomreaktorokba integrálják – írja az alternativenergia.hu. A csapat szerint a fókusz korábban vagy a megújuló energiaforrások által dominált mikrohálózatok működésén, vagy a nukleáris alapú energiarendszereken volt. Az új megközelítés holisztikus hibrid energiagazdálkodási keretrendszert jelent. A kutatás újdonsága a fotovoltaikus és a kis moduláris reaktorok általi termelés együttes optimalizálásában rejlik, amelyhez egy robusztus, a bizonytalanságokat figyelembe vevő terhelés-elosztási mechanizmus párosul. A javasolt rendszerben a napelemek és a moduláris reaktorok egymást kiegészítő, míg a generátor és az akkumulátor további energiaforrásokat biztosítanak. A hidrogént elektrolizátorok állítják elő a többletidőszakokban, és későbbi felhasználásra tárolják, a rendszer agya pedig az energiagazdálkodási rendszer (EMS), amely döntéseket hoz a valós idejű adatok alapján. A szakértők esettanulmányként egy rendszert szimuláltak, amelyhez egy 100 MW-os hibrid mikrohálózat tartozott. A létesítmény egyrészt egy átlagos igénybevételű, 85 MW-os ipari terhelést szolgál ki, amely akár napi 25 százalékot is elérő csúcsigény-ingadozásokkal bírt; másrészt kiszolgált egy átlagos terhelésű, 15 MW-os lakossági igénybevételi komponenst, amelynek csúcs-átlag aránya 1,6 volt.
A rendszer beépített fotovoltaikus kapacitása 40 MW, a napsugárzási adatok egyéves időjárási információkból származtak. A napenergia-változékonyságot normális eloszlással modellezték. A rendszerhez egy 20 MWh-s lítium-ion akkumulátor, valamint egy maximum 15 tonna kapacitású hidrogéntároló egység is tartozott.
Az elemzés alapján egyéves működés során a javasolt optimalizációs keretrendszer átlagosan körülbelül 18,7 százalékkal csökkentette a működés költségét, miközben a szén-dioxid-kibocsátás 37,1 százalékkal mérséklődött. A különféle rezilienciamutatók eközben 98 százalék fölé emelkedtek.
A szakértők szerint a rövid távú akkumulátoros és a hosszú távú hidrogén alapú tárolás összehangolása napi és szezonális szinten is képes kezelni az energiában fellépő egyensúlyproblémákat.
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAz EKR akár 150 ezer lakóingatlan korszerűsítését teszi lehetővé 2027-ig
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaZöldül a távfűtés: 2026-ban tovább bővül a lakossági támogatási program
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaBiztonságosabb, megfizethetőbb és tisztább energia minden európainak

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés