Zöldinfó
Franciaország betiltja a műanyag zacskókat és az eldobható evőeszközöket

A francia kormány 2016-től kezdődően tilalmat rendel el a műanyag zacskókra, az eldobható evőeszközök tilalmát pedig 2020-ig elhalasztotta.
A francia országgyűlés múlt pénteken megszavazta a műanyag zacskók tilalmát, valamint az eldobható evőeszközök megtiltását 2020-tól kezdődően, mely része az energia átmenet jogalkotási procedúrájának.
Az eldobható evőeszközökről szóló törvényprogram a környezetvédők kezdeményezése volt, annak érdekében, hogy csökkenjen a szemét mennyisége. Eredetileg úgy tervezték, hogy 2017-től lépett volna érvényre a törvény. Azonban a környezetvédelmi miniszter, Segolene Royal visszautasította a javaslatot azzal érvelve, hogy „antiszociális” intézkedés lenne, hiszen a szegény családoktól nem kerülnek a kukába az eldobható evőeszközök, hanem újrahasználják őket.
Egy 2008-as tanulmány szerint, melyet a Nemzeti Statisztikai Intézet készített (INSEE) becslések szerint az eldobott evőeszközök száma 2007-ben 30,000 tonna műanyagot tett ki, összehasonlításképpen az ország 1,5 millió tonna hulladékot termelt kizárólag a csomagolási ágazat területén. A kongresszus elfogadta a műanyag zacskók tilalmát 2016-tól. A javaslatot a biológiai sokféleségről szóló törvényprogram tartalmazta, de mivel ez nem kerül megvitatásra a következő év kezdete előtt, ezért a kormány inkább azt javasolta, hogy az intézkedés az energia átmenet projekt részévé váljon. 2002 és 2011 között a műanyag zacskók mennyisége az önkéntes csökkentésnek köszönhetően 10,5 milliárdról 700 millióra redukálódott a Franciaország területén található szupermarketekben történő felhasználás tekintetében.
A világ más részein a nejlonzacskók már be is vannak tilva. Ezen országok közé tartozik Kalifornia, az Egyesült Államok, Ruanda, Mauritánia és Mali. Az Európai Bizottság szerint egy francia ember átlagosan 80 darab nejlonzacskót használ évente, összehasonlításként Dániában és Franciaországban 4 darabot, míg Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában pedig körülbelül 400 darabot.
Franciaországban összességében ez 17 milliárd műanyag zacskót jelent évente, s közülük 12 milliárd a zöldségek és gyümölcsök vásárlása során kerül a fogyasztókhoz. Egy műanyag zacskó lebomlásához körülbelül 450 év szükséges. A műanyag zacskók az óceánokban található szemét 60-80%-át teszik ki, melyek hatalmas hulladékszigeteket alkotnak és több ezer kilométeren terülnek el (akár 30 méter mélyek), s ennek következtében nagyjából 100,000 tengeri állat és 1 millió madár halálát okozzák.
forrás: okopack.hu

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés