Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Franciaország betiltja a műanyag zacskókat és az eldobható evőeszközöket

Létrehozva:

|

A francia kormány 2016-től kezdődően tilalmat rendel el a műanyag zacskókra, az eldobható evőeszközök tilalmát pedig 2020-ig elhalasztotta.

A francia országgyűlés múlt pénteken megszavazta a műanyag zacskók tilalmát, valamint az eldobható evőeszközök megtiltását 2020-tól kezdődően, mely része az energia átmenet jogalkotási procedúrájának.

Az eldobható evőeszközökről szóló törvényprogram a környezetvédők kezdeményezése volt, annak érdekében, hogy csökkenjen a szemét mennyisége. Eredetileg úgy tervezték, hogy 2017-től lépett volna érvényre a törvény. Azonban a környezetvédelmi miniszter, Segolene Royal visszautasította a javaslatot azzal érvelve, hogy „antiszociális” intézkedés lenne, hiszen a szegény családoktól nem kerülnek a kukába az eldobható evőeszközök, hanem újrahasználják őket.

Egy 2008-as tanulmány szerint, melyet a Nemzeti Statisztikai Intézet készített (INSEE) becslések szerint az eldobott evőeszközök száma 2007-ben 30,000 tonna műanyagot tett ki, összehasonlításképpen az ország 1,5 millió tonna hulladékot termelt kizárólag a csomagolási ágazat területén. A kongresszus elfogadta a műanyag zacskók tilalmát 2016-tól. A javaslatot a biológiai sokféleségről szóló törvényprogram tartalmazta, de mivel ez nem kerül megvitatásra a következő év kezdete előtt, ezért a kormány inkább azt javasolta, hogy az intézkedés az energia átmenet projekt részévé váljon. 2002 és 2011 között a műanyag zacskók mennyisége az önkéntes csökkentésnek köszönhetően 10,5 milliárdról 700 millióra redukálódott a Franciaország területén található szupermarketekben történő felhasználás tekintetében.

Advertisement

A világ más részein a nejlonzacskók már be is vannak tilva. Ezen országok közé tartozik Kalifornia, az Egyesült Államok, Ruanda, Mauritánia és Mali. Az Európai Bizottság szerint egy francia ember átlagosan 80 darab nejlonzacskót használ évente, összehasonlításként Dániában és Franciaországban 4 darabot, míg Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában pedig körülbelül 400 darabot.

Franciaországban összességében ez 17 milliárd műanyag zacskót jelent évente, s közülük 12 milliárd a zöldségek és gyümölcsök vásárlása során kerül a fogyasztókhoz. Egy műanyag zacskó lebomlásához körülbelül 450 év szükséges. A műanyag zacskók az óceánokban található szemét 60-80%-át teszik ki, melyek hatalmas hulladékszigeteket alkotnak és több ezer kilométeren terülnek el (akár 30 méter mélyek), s ennek következtében nagyjából 100,000 tengeri állat és 1 millió madár halálát okozzák.

Advertisement

forrás: okopack.hu

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Aszály ellen is hatékony lehet a magyar fejlesztésű gyapjúpellet

Magyar fejlesztésű készítmény segíthet a növénytermesztésben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Segítheti a növénytermesztést egy magyar fejlesztésű készítmény, a FitoWool gyapjúpellet, amely előnyös tulajdonságainak köszönhetően széles körben alkalmazható termék lehet nemzetközi szinten is – mondta Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjának megjelent adásában, amely a legnépszerűbb videómegosztón is megtekinthető. Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Veres Andrea növényorvossal, talaj-előgazdálkodási szakmérnökkel beszélgetett az adásban – részletezi tovább az alternativenergia.hu. A fenntartható növénytermesztési rendszerek kutatója a gyapjúpelletet létrehozó és gyártó Agrologica Kft. társalapítójaként kifejtette: az állattartók a gyapjút nem tudják hasznosítani, noha előnyös tulajdonságokkal rendelkező alapanyagként hasznos termék készíthető belőle. A kedvező hatások közül kiemelte, hogy a gyapjú stabil fehérjekoncentrátum, amelyből mikrobiológiai úton szabadulnak fel a tápanyagok, támogatva a növények élettani folyamatait, segítve az ellenállóságukat a kórokozókkal és kártevőkkel szemben.

Aszályos időkben különösen értékes tulajdonsága, hogy jó vízmegkötő, lassú lebomlása révén pedig egyenletes tápanyagellátást biztosít. Alkalmazásában a fokozatosság nagyon fontos, mert a mű- és szerves trágya is káros lehet, ha hirtelen túltáplálja a növényeket és károsítja a talaj mikroorganizmusait. A gyapjúpellet előnye az is, hogy lebontására a kórokozók alkalmatlanok, a hasznos gombák viszont képesek – tette hozzá. Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy a termék javíthatja a homokos talajok vízháztartását és akár erdőtelepítésekben is segíthet, de ma még sok más talajregenerálónál drágább. Veres Andrea azt mondta, hogy ár alapján más trágyapelletekkel nem hasonlítható össze, többek között azért, mert nem ipari állattartásból származik, tehát nem tartalmaz antibiotikumokat, hormonokat, ami fontos a növények ellenálló képességét erősítő mikroorganizmusok számára.

Hozzátette, hogy a számításaik alapján nagyobb volumenű gyártásnál csökkenhetnének az előállítás költségei, de vállalati együttműködések keretében keresik a felhasználás más lehetőségeit is. A volt államfő bízik benne, hogy a gyapjú újra keresett alapanyag lesz, hiszen évszázadokon át az volt Európa-szerte. Reméli továbbá, hogy a magyar kutatói kísérletei is eredményekre vezetnek, a gyapjú hasznosítását pedig alacsonyabb költségekkel egyre szélesebb körben lehet ösztönözni.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák