Zöldinfó

Franciaországban a gáztározók töltöttsége 92 százalékos és valamennyi atomerőmű működni fog télen

Elérte a novemberre előírt 92 százalékot a gáztározók töltöttsége Franciaországban, a EDF energetikai vállalat jelezte, hogy valamennyi atomerőmű működni fog télen – jelentette be Agnes Pannier-Runacher, az energetikai átállásért felelős kormánytag.

Létrehozva:

4 év telt el a létrehozás óta

2022-09-08

Szerző:

Hell

“Az orosz gázszállítás nem állt le teljesen, csak nagyon alacsony szinten van, … de a kormány hónapok óta készül a helyzetre. Bebiztosítottuk a gáztározókat, már 92 százalékos a töltöttségük, két hónappal az előírt időpont előtt” – mondta a miniszter a védelmi tanács ülése után, amelyet Emmanuel Macron államfő hívott össze hivatalában az energiaellátással kapcsolatos kérdések megvitatására. Agnes Pannier-Runacher emlékeztetett arra, hogy az ország 56 atomreaktora közül jelenleg 32 nem működik karbantartás miatt, de az EDF vállalta, hogy októbertől fokozatosan indítják újra a reaktorokat. Franciaország lakossági energiaellátásnak 70 százalékát biztosítja atomenergiából, 16 százalékát földgázból. Ez utóbbinak mintegy 17 százaléka érkezett 2020-ban Oroszországból, de azóta az arányt 9 százalékra csökkentette a kormány, a tél folyamán más forrásokból folytatják a földgáz beszerzését.Az orosz gázszállítás teljes leállásától tartva a francia kormány júniusban kidolgozott egy energiatakarékossági tervet, amelynek célja az energiafelhasználás 10 százalékos csökkentése 2024-ig.

Catherine MacGregor, az Engie globális energiaszolgáltató vezérigazgatója egy pénteki interjúban elmondta: a lakossági fogyasztás mintegy 4-5 százalékkal már csökkent az ukrajnai háború kezdete óta. “Viszonylagos nyugalommal tekintünk a franciaországi gázhelyzetre. Nem lesz gázhiány ezen a télen” – mondta a vállalatvezető az RTL kereskedelmi rádióban. Elismerte ugyanakkor, hogy az európai energetikai helyzet bizonytalan. A kormányzat ígéretet tett arra, hogy az energiaárak emelkedésének egy részét azután is átvállalja a lakosságtól, hogy 2022 végén feloldja az energiaárak több mint egy éve kezdeményezett befagyasztását. A gazdasági tárca pénteken közzétett adatai szerint az energiaárak korlátozására az állam az elmúlt egy évben 24 milliárd eurót költött, ebből 16,5 milliárdot a lakossági energiaárak befagyasztására, és 7,5 milliárd eurót az üzemanyagárakra nyújtott kedvezményre.

A kormány április 1. óta biztosít literenként 15 eurocentes kedvezményt az autósoknak a benzinkutaknál, az összeg szeptember 1-én 30 eurocentre emelkedett. Az intézkedés vonatkozik a vállalkozókra és a háztartásokra is, és minden üzemanyagra érvényes. “Az energiatakarékossági terv sikere esetén elkerülhetők lesznek télen a korlátozó intézkedések” – hangsúlyozta Agnes Pannier-Runacher. A miniszter arra is ígéretet tett, hogy “az európai szolidaritást” is megerősíti a kormány. Spanyolországgal és Németországgal a gáz- és áramcsere folyamatos lesz egész télen annak érdekében, hogy ne legyenek kimaradások az áram- és a gázszolgáltatásban.

mti

Kapcsolódó tartalom:alternatív energia atomerőmű energiaválság

Zöldinfó

A mai gyerekek már egy teljesen más éghajlatba születnek bele

Az egymást követő generációk egyre több extrém meleg nappal találkoznak.

Létrehozva:

3 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg: a 2013-2025 között született Alfa-generáció születési időszakában közel annyi forró nap fordult elő, mint a megelőző X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve – írja az alternativenergia.hu. A bejegyzésben rögzítették: forró napnak az a nap számít, amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 Celsius-fokot. Ezeknek a forró napoknak az előfordulása az utóbbi évtizedekben egyre gyakoribbá vált. Mint írták, a különböző generációk teljesen más nyarakat ismertek meg. Az X-generáció (1965-1980 között születettek) születési időszakában mindössze 3, az Y-generációnál (1981-1996 között születettek) 27, a Z-generációnál (1997-2012 között születettek) 56, az Alfa-generációnál (2013-2025 között születettek) pedig már 92 olyan nap fordult elő, amikor a napi maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 35 Celsius-fokot. Ez jól mutatja, hogy a mai gyerekek már egy más jellegű éghajlatba születnek bele – jegyezték meg.

Közölték azt is: az Alfa-generáció születési időszakában közel annyi (92) forró nap fordult elő, mint az X, Y és Z generáció születési időszakában együttvéve (86). Vagyis minden újabb generáció egyre több extrém meleg nappal találkozott már élete első éveiben, ezért fordulhat elő, hogy ugyanarról a “nyárról” egészen más emlékeink vannak – írták. A bejegyzésben Budapest belterületének 1901 és 2025 közötti adatsorán bemutatták azt is, hogyan változott a hőségterhelés az elmúlt több mint száz évben. Rögzítették: hőhullámnak az számít, amikor legalább három napig a napi középhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 25 Celsius-fokot. Az elemzés szerint a korábbi évtizedekben ritkábban fordultak elő erősebb hőhullámos időszakok, az utóbbi években azonban ezek egyre gyakoribbak és egyre erősebbek.

Bemutatták azt is, hogy május 15. és szeptember 15. között mely napokon jelentkezett hőség. Ezek az adatok azt mutatják, hogy nemcsak több lett a hőségnap, de ezek egyre gyakrabban rendeződnek hosszabb, összefüggő időszakokba. Ez azért fontos, mert a tartós hőség nagyobb terhelést jelenthet a szervezet számára, különösen városi környezetben – írták. Kiemelték: a hosszú adatsorok alapján jól látszik, hogy Budapesten a hőhullámok nemcsak gyakoribbá, hanem tartósabbá és intenzívebbé is váltak az elmúlt évtizedekben.

Felhívták a figyelmet arra: a hőhullámos időszakoknál nemcsak az számít, mennyire meleg van, hanem az is, hogy a hőség mennyi ideig tart. A klímacsíkok és a hőségnapokat bemutató ábrák pedig azt mutatják, hogy az elmúlt években nemcsak több lett a kiugróan magas hőmérsékletű nap, hanem gyakoribbá váltak a tartós, nagy hőterheléssel járó időszakok is. Budapest belterületén 1991 óta több hosszú hőhullám is előfordult: a leghosszabb, 30 napig tartó kánikula 2018-ban alakult ki, míg a 2024-es hőhullám volt a legintenzívebb. Az idei első hőségperiódus június 29-én tetőzött, amikor Budapest belterületén a napi középhőmérséklet elérte a 34 Celsius-fokot – írták.

Tovább olvasom