Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Franciaországban a gáztározók töltöttsége 92 százalékos és valamennyi atomerőmű működni fog télen

Elérte a novemberre előírt 92 százalékot a gáztározók töltöttsége Franciaországban, a EDF energetikai vállalat jelezte, hogy valamennyi atomerőmű működni fog télen – jelentette be  Agnes Pannier-Runacher, az energetikai átállásért felelős kormánytag.

Létrehozva:

|

“Az orosz gázszállítás nem állt le teljesen, csak nagyon alacsony szinten van, … de a kormány hónapok óta készül a helyzetre. Bebiztosítottuk a gáztározókat, már 92 százalékos a töltöttségük, két hónappal az előírt időpont előtt” – mondta a miniszter a védelmi tanács ülése után, amelyet Emmanuel Macron államfő hívott össze hivatalában az energiaellátással kapcsolatos kérdések megvitatására. Agnes Pannier-Runacher emlékeztetett arra, hogy az ország 56 atomreaktora közül jelenleg 32 nem működik karbantartás miatt, de az EDF vállalta, hogy októbertől fokozatosan indítják újra a reaktorokat. Franciaország lakossági energiaellátásnak 70 százalékát biztosítja atomenergiából, 16 százalékát földgázból. Ez utóbbinak mintegy 17 százaléka érkezett 2020-ban Oroszországból, de azóta az arányt 9 százalékra csökkentette a kormány, a tél folyamán más forrásokból folytatják a földgáz beszerzését.Az orosz gázszállítás teljes leállásától tartva a francia kormány júniusban kidolgozott egy energiatakarékossági tervet, amelynek célja az energiafelhasználás 10 százalékos csökkentése 2024-ig.

Catherine MacGregor, az Engie globális energiaszolgáltató vezérigazgatója egy pénteki interjúban elmondta: a lakossági fogyasztás mintegy 4-5 százalékkal már csökkent az ukrajnai háború kezdete óta. “Viszonylagos nyugalommal tekintünk a franciaországi gázhelyzetre. Nem lesz gázhiány ezen a télen” – mondta a vállalatvezető az RTL kereskedelmi rádióban. Elismerte ugyanakkor, hogy az európai energetikai helyzet bizonytalan. A kormányzat ígéretet tett arra, hogy az energiaárak emelkedésének egy részét azután is átvállalja a lakosságtól, hogy 2022 végén feloldja az energiaárak több mint egy éve kezdeményezett befagyasztását. A gazdasági tárca pénteken közzétett adatai szerint az energiaárak korlátozására az állam az elmúlt egy évben 24 milliárd eurót költött, ebből 16,5 milliárdot a lakossági energiaárak befagyasztására, és 7,5 milliárd eurót az üzemanyagárakra nyújtott kedvezményre.

A kormány április 1. óta biztosít literenként 15 eurocentes kedvezményt az autósoknak a benzinkutaknál, az összeg szeptember 1-én 30 eurocentre emelkedett. Az intézkedés vonatkozik a vállalkozókra és a háztartásokra is, és minden üzemanyagra érvényes.  “Az energiatakarékossági terv sikere esetén elkerülhetők lesznek télen a korlátozó intézkedések” – hangsúlyozta Agnes Pannier-Runacher. A miniszter arra is ígéretet tett, hogy “az európai szolidaritást” is megerősíti a kormány. Spanyolországgal és Németországgal a gáz- és áramcsere folyamatos lesz egész télen annak érdekében, hogy ne legyenek kimaradások az áram- és a gázszolgáltatásban.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák