Zöldinfó

Franciaországban a gáztározók töltöttsége 92 százalékos és valamennyi atomerőmű működni fog télen

Elérte a novemberre előírt 92 százalékot a gáztározók töltöttsége Franciaországban, a EDF energetikai vállalat jelezte, hogy valamennyi atomerőmű működni fog télen – jelentette be Agnes Pannier-Runacher, az energetikai átállásért felelős kormánytag.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-08

Szerző:

Hell

“Az orosz gázszállítás nem állt le teljesen, csak nagyon alacsony szinten van, … de a kormány hónapok óta készül a helyzetre. Bebiztosítottuk a gáztározókat, már 92 százalékos a töltöttségük, két hónappal az előírt időpont előtt” – mondta a miniszter a védelmi tanács ülése után, amelyet Emmanuel Macron államfő hívott össze hivatalában az energiaellátással kapcsolatos kérdések megvitatására. Agnes Pannier-Runacher emlékeztetett arra, hogy az ország 56 atomreaktora közül jelenleg 32 nem működik karbantartás miatt, de az EDF vállalta, hogy októbertől fokozatosan indítják újra a reaktorokat. Franciaország lakossági energiaellátásnak 70 százalékát biztosítja atomenergiából, 16 százalékát földgázból. Ez utóbbinak mintegy 17 százaléka érkezett 2020-ban Oroszországból, de azóta az arányt 9 százalékra csökkentette a kormány, a tél folyamán más forrásokból folytatják a földgáz beszerzését.Az orosz gázszállítás teljes leállásától tartva a francia kormány júniusban kidolgozott egy energiatakarékossági tervet, amelynek célja az energiafelhasználás 10 százalékos csökkentése 2024-ig.

Catherine MacGregor, az Engie globális energiaszolgáltató vezérigazgatója egy pénteki interjúban elmondta: a lakossági fogyasztás mintegy 4-5 százalékkal már csökkent az ukrajnai háború kezdete óta. “Viszonylagos nyugalommal tekintünk a franciaországi gázhelyzetre. Nem lesz gázhiány ezen a télen” – mondta a vállalatvezető az RTL kereskedelmi rádióban. Elismerte ugyanakkor, hogy az európai energetikai helyzet bizonytalan. A kormányzat ígéretet tett arra, hogy az energiaárak emelkedésének egy részét azután is átvállalja a lakosságtól, hogy 2022 végén feloldja az energiaárak több mint egy éve kezdeményezett befagyasztását. A gazdasági tárca pénteken közzétett adatai szerint az energiaárak korlátozására az állam az elmúlt egy évben 24 milliárd eurót költött, ebből 16,5 milliárdot a lakossági energiaárak befagyasztására, és 7,5 milliárd eurót az üzemanyagárakra nyújtott kedvezményre.

A kormány április 1. óta biztosít literenként 15 eurocentes kedvezményt az autósoknak a benzinkutaknál, az összeg szeptember 1-én 30 eurocentre emelkedett. Az intézkedés vonatkozik a vállalkozókra és a háztartásokra is, és minden üzemanyagra érvényes. “Az energiatakarékossági terv sikere esetén elkerülhetők lesznek télen a korlátozó intézkedések” – hangsúlyozta Agnes Pannier-Runacher. A miniszter arra is ígéretet tett, hogy “az európai szolidaritást” is megerősíti a kormány. Spanyolországgal és Németországgal a gáz- és áramcsere folyamatos lesz egész télen annak érdekében, hogy ne legyenek kimaradások az áram- és a gázszolgáltatásban.

mti

Kapcsolódó tartalom:alternatív energia atomerőmű energiaválság

Zöldinfó

A Velencei-tó jövője a tét: sürgetik a Pátkai-víztározó ökológiai rehabilitációját

A nem megfelelő halgazdálkodás okozta a Pátkai-víztározó vízminőségének romlását.

Létrehozva:

5 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-07

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsősorban a nem megfelelő halgazdálkodás és a túlzott tápanyagterhelés, nem pedig a mezőgazdasági tevékenység áll a Pátkai-víztározó drasztikus vízminőség-romlása mögött – állapította meg az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének legfrissebb kutatása – írja az alternativenergia.hu. A szakemberek szerint a tározó rehabilitációja elengedhetetlen a Velencei-tó jövője szempontjából. Az ELTE kutatócsoportja a Hydrobiologia című szakfolyóiratban publikált tanulmányában modern paleoökológiai és geokémiai módszerekkel vizsgálta a víztározó elmúlt negyven évének ökológiai folyamatait. A kutatók azt szerették volna megérteni, hogy mi áll a drasztikus vízminőség-romlás mögött, és mit lehet tenni a Velencei-tó vízpótlásában kulcsszerepet játszó tározó megmentése érdekében. A Magyari Enikő egyetemi tanár vezetésével végzett kutatás során egy 54 centiméter hosszú üledékfurat elemzésével rekonstruálták a víztározó állapotát 1983-tól napjainkig. Az Éghajlatváltozás Nemzeti Labor keretében formálódott kutatócsoport az üledékben megőrződött árvaszúnyog-maradványok, pollenek és az alkalmazott átfogó geokémiai analízis alapján három jól elkülöníthető korszakot azonosított.

Az 1983 és 1997 közötti, kialakítást követő időszakot az 1990-es évek elején a lecsapolás, majd a tározó újratöltése zavarta meg. Az instabil időszakot oxigénszegény környezet, magas hordalékarány, alacsony biológiai produktivitás jellemezte. A vizsgálat alapján az 1997-től 2015-ig tartó időszak volt a tározó “aranykora”. Ebben az időszakban a stabil vízszintnek köszönhetően gazdag hínárnövényzet alakult ki, javult a fenékvizek oxigénellátottsága, nőtt az ökológiai sokféleség. A kutatók ezt az időszakot jelölték ki hivatalos referenciaállapotként a helyreállításhoz.

Ezt követően, 2015-2022 között a legfiatalabb rétegekben gyors ütemű vízminőségromlást, a szervesanyag-tartalom drasztikus növekedését tapasztalták a kutatók, amely során a tározó oxigénhiányos, hipertróf állapotba került. A tömeges halpusztulás és a vízpótló funkció elvesztése a tározó 2024-es leürítéséhez vezetett. Tombor Eszter, a tanulmány első szerzője kiemelte: az eredmények rámutattak, hogy a vízminőség romlásának hátterében elsősorban a tározón belüli halgazdálkodás, az intenzív haltelepítés és etetés, valamint a befolyó vizek magas tápanyagterhelése áll. Ezek oka pedig kapcsolódik a klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékeloszláshoz.
A negatív hatásokhoz társult emellett a tározót tápláló Császár-víz vizének elvezetése a patak felső szakaszán, ami miatt a mederben magas a tisztított kommunális szennyvíz aránya.

A szerzők hangsúlyozták, hogy a Velencei-tó biztonságos vízpótlása érdekében elkerülhetetlen a Pátkai-víztározó ökológiai helyreállítása A szakértők javaslatai között szerepel a körültekintő mederkotrás, a horgászat szabályozása, a ragadozó halak arányának növelése és a Császár-víz vízminőségének javítása. A cél a tározó 1997 és 2015 közötti stabil, egészséges állapotának visszanyerése.

Tovább olvasom