Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Franciaországban a gáztározók töltöttsége 92 százalékos és valamennyi atomerőmű működni fog télen

Elérte a novemberre előírt 92 százalékot a gáztározók töltöttsége Franciaországban, a EDF energetikai vállalat jelezte, hogy valamennyi atomerőmű működni fog télen – jelentette be  Agnes Pannier-Runacher, az energetikai átállásért felelős kormánytag.

Létrehozva:

|

“Az orosz gázszállítás nem állt le teljesen, csak nagyon alacsony szinten van, … de a kormány hónapok óta készül a helyzetre. Bebiztosítottuk a gáztározókat, már 92 százalékos a töltöttségük, két hónappal az előírt időpont előtt” – mondta a miniszter a védelmi tanács ülése után, amelyet Emmanuel Macron államfő hívott össze hivatalában az energiaellátással kapcsolatos kérdések megvitatására. Agnes Pannier-Runacher emlékeztetett arra, hogy az ország 56 atomreaktora közül jelenleg 32 nem működik karbantartás miatt, de az EDF vállalta, hogy októbertől fokozatosan indítják újra a reaktorokat. Franciaország lakossági energiaellátásnak 70 százalékát biztosítja atomenergiából, 16 százalékát földgázból. Ez utóbbinak mintegy 17 százaléka érkezett 2020-ban Oroszországból, de azóta az arányt 9 százalékra csökkentette a kormány, a tél folyamán más forrásokból folytatják a földgáz beszerzését.Az orosz gázszállítás teljes leállásától tartva a francia kormány júniusban kidolgozott egy energiatakarékossági tervet, amelynek célja az energiafelhasználás 10 százalékos csökkentése 2024-ig.

Catherine MacGregor, az Engie globális energiaszolgáltató vezérigazgatója egy pénteki interjúban elmondta: a lakossági fogyasztás mintegy 4-5 százalékkal már csökkent az ukrajnai háború kezdete óta. “Viszonylagos nyugalommal tekintünk a franciaországi gázhelyzetre. Nem lesz gázhiány ezen a télen” – mondta a vállalatvezető az RTL kereskedelmi rádióban. Elismerte ugyanakkor, hogy az európai energetikai helyzet bizonytalan. A kormányzat ígéretet tett arra, hogy az energiaárak emelkedésének egy részét azután is átvállalja a lakosságtól, hogy 2022 végén feloldja az energiaárak több mint egy éve kezdeményezett befagyasztását. A gazdasági tárca pénteken közzétett adatai szerint az energiaárak korlátozására az állam az elmúlt egy évben 24 milliárd eurót költött, ebből 16,5 milliárdot a lakossági energiaárak befagyasztására, és 7,5 milliárd eurót az üzemanyagárakra nyújtott kedvezményre.

A kormány április 1. óta biztosít literenként 15 eurocentes kedvezményt az autósoknak a benzinkutaknál, az összeg szeptember 1-én 30 eurocentre emelkedett. Az intézkedés vonatkozik a vállalkozókra és a háztartásokra is, és minden üzemanyagra érvényes.  “Az energiatakarékossági terv sikere esetén elkerülhetők lesznek télen a korlátozó intézkedések” – hangsúlyozta Agnes Pannier-Runacher. A miniszter arra is ígéretet tett, hogy “az európai szolidaritást” is megerősíti a kormány. Spanyolországgal és Németországgal a gáz- és áramcsere folyamatos lesz egész télen annak érdekében, hogy ne legyenek kimaradások az áram- és a gázszolgáltatásban.

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

A környezetvédelem természetes része a tudatos pénzkezelésnek

Egy magatartáskutatás alapján, aki takarékos, az zöldebben él.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A pénzügyileg takarékos emberek nagyobb valószínűséggel viselkednek környezettudatosan. Aki viszont imád vásárolni, az hajlamos kevésbé figyelni a környezeti szempontokra – derült ki a Budapesti Corvinus Egyetem friss tanulmányából, amely részleteit olvashatjuk az alternativenergia.hu. A kutatás szerint a pénzügyi tudatosság nemcsak a pénztárcának, hanem a bolygónak is jót tesz: a pénzügyi takarékosság ugyanis közvetlenül hozzájárul a zöld viselkedéshez, és azok, akik odafigyelnek kiadásaikra, hajlamosabbak takarékosan bánni a természeti erőforrásokkal is, legyen szó energiafogyasztásról, hulladéktermelésről vagy a vásárlási szokásaikról. A takarékossági attitűd a legerősebb előrejelzője a környezettudatos magatartásnak, és ez fontosabb, mint az, hogy környezettudatosnak vallja-e magát az illető – áll a Corvinus kutatóinak tanulmányában. Ezzel szemben a vásárlásorientált szemlélet – az, hogy valaki szeret költeni, új termékeket vásárolni – gyengíti a környezetbarát viselkedés iránti hajlandóságot, bár ez a kapcsolat nem erős, mégis statisztikailag kimutatható: minél inkább a fogyasztás áll valaki életében a középpontban, annál kevésbé valószínű, hogy környezettudatos döntéseket hoz.
A tanulmány szerint a környezetvédelmi és környezettudatos magatartást ösztönző üzenetek önmagukban nem elegendőek, mert erősebb a hatásuk a gazdasági növekedésre és fogyasztásra buzdító narratíváknak.

A kutatás egyik legfontosabb következtetése, hogy a környezetvédelem nem feltétlenül igényel külön erőfeszítést, hanem a tudatos pénzügyi magatartás természetes velejárója. Másképp fogalmazva: aki figyel a pénzére, az a bolygóra is jobban figyel, de a környezettudatos viselkedést nem lehet pusztán oktatással vagy információval formálni. A szerzők szerint a kognitív ösztönzőkön túl kell lépni, mert legalább ennyire meghatározóak a szokások (például a takarékosság) és az érzelmi attitűdök (mint például a vásárláshoz való viszony). Példaként említik, hogy a túrázás a természetben élménye a gyermekkorban később a felnőtt életben erősebb környezetvédelmi attitűdök kialakulásához vezethet, mint a közvetlen környezetvédelmi oktatás. A kutatók szerint a cégek is sokat tehetnek azzal, ha a takarékos és fenntartható viselkedést támogatják, akár belső képzésekkel, akár ösztönzőprogramokkal, ilyen lehet az energiahatékonysági tréning, a hulladékmegelőzési ötletpályázat vagy az otthoni környezettudatos viselkedés jutalmazása.

A környezet védelme érdekében a vállalatoknak érdemes mellőzniük a felesleges vásárlást ösztönző üzeneteket, és népszerűsíteniük javítási, újrafelhasználási lehetőségeket és a közös használatú szolgáltatásokat, mint például az autómegosztást vagy a közösségi kerékpározást – áll a kutatásban.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák