Zöldinfó
Gazdasági visszaeséssel fenyeget a Rajna alacsony vízállása Németországban
Mivel a folyón érkeznek a nyersanyagok, nem nagyon lehet más alternatívát találni a szállításra.
Tovább növeli a gazdasági visszaesés valószínűségét Németországban az alacsony vízállás az első számú vízi szállítási útvonalon, a Rajnán – írták német hírportálok kedden elemzői vélemények alapján.
A Németország nyugati részén csaknem ezer kilométeres szállítási útvonalat biztosító folyó vízállása az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb aszálya miatt az augusztus elején megszokott bő két méter helyett számos térségben már az egy métert sem éri el.
A Koblenz melletti Kaubnál húzódó kanyarulatban csupán 56 centiméter a vízállás, holott a hajóknak másfél méteres vízmélységre van szükségük ahhoz, hogy teljes rakománnyal áthaladjanak ezen a szűk szakaszon.
“Továbbra is hajózunk, de csak 25-35 százalékos kapacitással” – idézték a beszámolókban Roberto Spranzit, a Rajnán mintegy 100 hajót üzemeltető DTG hajózási társaság vezetőjét, aki kiemelte: a korlátozás miatt az ügyfeleknek egy helyett akár három hajóra is szükségük lehet rakományuk célba juttatásához, ami jelentősen növeli a költségeket.
A Rajna a nyersanyagok, vegyi anyagok és az energiahordozók egyik legfontosabb szállítási útvonala Németországban, a szállítási költségeket meghatározó vízállás alakulása így nemzetgazdasági jelentőségű.
A vízállás egyelőre nem éri el a 2018 őszén regisztrált negatív rekordokat, a helyzet azonban mégis veszélyesebb, mert egyre nehezebb az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben kulcsfontosságú széntüzelésű erőművek ellátása. Az egyik legnagyobb energiaszolgáltató, az Uniper a napokban be is jelentette, hogy a Rajna alacsony vízállása miatt előfordulhat, hogy csökkenteni kell az áramtermelést két erőműben.
Erre a kockázatra hívta a fel a figyelmet a Baden-Württemberg tartományi bank (Landesbank Baden-Württemberg – LBBW) elemzője, Jens-Oliver Niklasch is, aki szerint a Rajna alacsony vízállása 0,25-0,5 százalékponttal visszavetheti a hazai össztermék (GDP) idei növekedését.
Stefan Schneider, a Deutsche Bank vezető elemzője szerint is a Rajna menti erőművek szénellátásával lehet a legnagyobb gond. A pénzintézetnél eleve azzal számolnak, hogy a német gazdaság a harmadik negyedévtől enyhe recesszióba kerül, és az év egészét tekintve a GDP csupán 1,2 százalékkal növekedik. Ha viszont a Rajna vízállása tovább süllyed, meglehet, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságának növekedése még az egy százalékot sem éri el – mondta az elemző.
A Kielben működő világgazdasági kutatóintézet (Kiel Institut für Weltwirtschaft – IfW Kiel) elemzője, Nils Jannsen szerint az energiaellátás mellett főleg a feldolgozóipart veszélyezteti a vízállás süllyedése. Az alacsony vízszint már július közepe óta számottevően hátráltatja a teherforgalmat, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ágazat termelése éves szinten nagyjából egy százalékkal csökken, ha a vízállás harminc napon keresztül a kritikus szint alá süllyed – mondta Nils Jannsen, hozzátéve, hogy a 2018-as rekordalacsony vízállás nagyjából 1,5 százalékkal vetette vissza a német feldolgozóipar teljesítményét.
Forrás: MTI
Zöldinfó
Új erdők és zöldebb települések: nagyszabású fásítási program indul
Hatvanmilliárd forintot fordít fásításra és települészöldítésre a kormány.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Közel 60 milliárd forintot fordít a kormány a következő években az Országfásítási és Települészöldítési Programra – jelentette be az élő környezetért felelős miniszter a Facebook-oldalán. Gajdos László közölte, a program részeként 12 millió facsemetét ültetnek el, legalább 1320 hektár új állami erdőt hoznak létre, négymillió csemetével mintegy 20 ezer kilométer csatornaszakasz mentén végezeknek fásítást – írja az alternativenergia.hu. Hozzátette, 39,6 milliárd forintot fordítanak a települések zöldítésére, és elvégzik az erdőtüzek megelőzéséhez szükséges feladatokat is.
“Nemcsak erdeink területét növeljük, hanem azok természetességének megőrzésére és javítására is odafigyelünk. Épp ezért fokozatosan bővítjük az örökerdő-üzemmódban kezelt erdők arányát is” – írta bejegyzésében Gajdos László. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium szeptemberben azt közölte az MTI-vel, hogy a korábbi kormány 2020 és 2026 között évente mindössze 1 millió fát ültetett el.
Gajdos László kedden a tárca budapesti sajtóeseményén arról beszélt, hogy a tervezettnél idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termelnek ki a magyar erdőkből, jövőre pedig már elérhetik az 1 millió köbméteres csökkentést is. Hozzátette, az erdőkben a vágásos gazdálkodás helyett az ökológiai típusú gazdálkodásra és biológiai sokféleségre kell törekedni, a fokozatosság elve alapján pedig át kell gondolni az ipari célú kitermelést, de a lakossági tűzifa- és távhőigényeket biztosítani kell.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
