Zöldinfó
Gazdasági visszaeséssel fenyeget a Rajna alacsony vízállása Németországban
Mivel a folyón érkeznek a nyersanyagok, nem nagyon lehet más alternatívát találni a szállításra.
Tovább növeli a gazdasági visszaesés valószínűségét Németországban az alacsony vízállás az első számú vízi szállítási útvonalon, a Rajnán – írták német hírportálok kedden elemzői vélemények alapján.
A Németország nyugati részén csaknem ezer kilométeres szállítási útvonalat biztosító folyó vízállása az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb aszálya miatt az augusztus elején megszokott bő két méter helyett számos térségben már az egy métert sem éri el.
A Koblenz melletti Kaubnál húzódó kanyarulatban csupán 56 centiméter a vízállás, holott a hajóknak másfél méteres vízmélységre van szükségük ahhoz, hogy teljes rakománnyal áthaladjanak ezen a szűk szakaszon.
“Továbbra is hajózunk, de csak 25-35 százalékos kapacitással” – idézték a beszámolókban Roberto Spranzit, a Rajnán mintegy 100 hajót üzemeltető DTG hajózási társaság vezetőjét, aki kiemelte: a korlátozás miatt az ügyfeleknek egy helyett akár három hajóra is szükségük lehet rakományuk célba juttatásához, ami jelentősen növeli a költségeket.
A Rajna a nyersanyagok, vegyi anyagok és az energiahordozók egyik legfontosabb szállítási útvonala Németországban, a szállítási költségeket meghatározó vízállás alakulása így nemzetgazdasági jelentőségű.
A vízállás egyelőre nem éri el a 2018 őszén regisztrált negatív rekordokat, a helyzet azonban mégis veszélyesebb, mert egyre nehezebb az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben kulcsfontosságú széntüzelésű erőművek ellátása. Az egyik legnagyobb energiaszolgáltató, az Uniper a napokban be is jelentette, hogy a Rajna alacsony vízállása miatt előfordulhat, hogy csökkenteni kell az áramtermelést két erőműben.
Erre a kockázatra hívta a fel a figyelmet a Baden-Württemberg tartományi bank (Landesbank Baden-Württemberg – LBBW) elemzője, Jens-Oliver Niklasch is, aki szerint a Rajna alacsony vízállása 0,25-0,5 százalékponttal visszavetheti a hazai össztermék (GDP) idei növekedését.
Stefan Schneider, a Deutsche Bank vezető elemzője szerint is a Rajna menti erőművek szénellátásával lehet a legnagyobb gond. A pénzintézetnél eleve azzal számolnak, hogy a német gazdaság a harmadik negyedévtől enyhe recesszióba kerül, és az év egészét tekintve a GDP csupán 1,2 százalékkal növekedik. Ha viszont a Rajna vízállása tovább süllyed, meglehet, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságának növekedése még az egy százalékot sem éri el – mondta az elemző.
A Kielben működő világgazdasági kutatóintézet (Kiel Institut für Weltwirtschaft – IfW Kiel) elemzője, Nils Jannsen szerint az energiaellátás mellett főleg a feldolgozóipart veszélyezteti a vízállás süllyedése. Az alacsony vízszint már július közepe óta számottevően hátráltatja a teherforgalmat, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ágazat termelése éves szinten nagyjából egy százalékkal csökken, ha a vízállás harminc napon keresztül a kritikus szint alá süllyed – mondta Nils Jannsen, hozzátéve, hogy a 2018-as rekordalacsony vízállás nagyjából 1,5 százalékkal vetette vissza a német feldolgozóipar teljesítményét.
Forrás: MTI
Zöldinfó
Egyre nehezebb elviselni a nyarakat: ezt mutatják a mérések
A lakosság bevonásával vizsgálták a nyári hőhullámok hatását a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Méréseik szerint a hőstressz szinte állandó volt 2025 júniusa és augusztusa között. Az alternativenergia.hu közleménye szerint az, hogy valójában mennyire érezzük melegnek az időt, a tudomány a humán komfortérzet fogalmával írja le. A kutatás egyik legfontosabb sarokköve a PET-index (fiziológiailag ekvivalens hőmérséklet) használata volt. A PET nemcsak a levegő hőmérsékletét veszi figyelembe, hanem a páratartalmat, a szélsebességet és az embereket érő napsugárzást is. A mérések időpontjában a kutatásba bekapcsolódó 128 ember több mint 82 százaléka a “kicsit melegtől” a “forróig” terjedő skálán helyezte el a hőérzetét. A kellemes, semleges állapot csupán elvétve, a mérések kevesebb mint tizedében volt tapasztalható. Közölték, gyakori tévhit, hogy a klímaváltozás és a környezeti kutatások csak a legfiatalabbakat érdeklik. Bár Szegeden a 20-30 éves korosztály nagyon aktív volt, a legtöbb megfigyelést az 50-60 évesek küldték be, sőt, a 70 év felettiek is kiemelkedő számban képviseltették magukat. Ez különösen fontos, hiszen a tartós hőhullámok, amelyek 2025-öt jellemezték, az idősebb korosztály szervezetét terhelik meg a leginkább – írták.
A kutatás elemezte az objektív mutatók és a szubjektív emberi érzékelés közötti kapcsolatot is. A szakemberek megvizsgálták a becsült hőmérséklet és a ruházat hőszigetelő képessége közötti összefüggést. A kutatás statisztikailag is igazolta azt a mindennapi tapasztalatot, hogy az emberek kiválóan alkalmazkodnak. Vizsgálták a hőmérséklet-változás és a PET-index kapcsolatát is: kiderült, hogy amikor nagyon erős a hőterhelés, az emberek szubjektív hőérzete nem növekszik a hőmérséklet-emelkedéssel arányosan, ami egyfajta biológiai védekezési mechanizmus a folyamatos stresszel szemben. A felmérés szerint a Legyen ön is klímakutató projekt adatai kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a városi környezet drasztikusan módosítja a mikroklímát. A szegediek válaszai megerősítik a várostervezés előtt álló legnagyobb kihívást: a sokféle visszaverő és sugárzó felület – aszfalt, beton, üveg – helyett növelni kell a zöldfelületek, az árnyékos parkok és a párologtató vízfelületek arányát – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElfelejthetjük az aprót: mostantól ingyenes a mobilos parkolás
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaÚj 360 fokos felvételek készülnek Magyarországon a Google Mapshez
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaSpeciális repülőgép pásztázza a föld mélyét Magyarországon
-
Otthon7 nap telt el a létrehozás ótaKevesebb műanyag, jobb íz: így változtathat a vízfogyasztási szokásokon egy vízszűrő
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaAdócsökkentéssel mérsékelné az üzemanyagárakat a szerb kormány
