Zöldinfó
Gazdasági visszaeséssel fenyeget a Rajna alacsony vízállása Németországban
Mivel a folyón érkeznek a nyersanyagok, nem nagyon lehet más alternatívát találni a szállításra.
Tovább növeli a gazdasági visszaesés valószínűségét Németországban az alacsony vízállás az első számú vízi szállítási útvonalon, a Rajnán – írták német hírportálok kedden elemzői vélemények alapján.
A Németország nyugati részén csaknem ezer kilométeres szállítási útvonalat biztosító folyó vízállása az utóbbi évtizedek egyik legsúlyosabb aszálya miatt az augusztus elején megszokott bő két méter helyett számos térségben már az egy métert sem éri el.
A Koblenz melletti Kaubnál húzódó kanyarulatban csupán 56 centiméter a vízállás, holott a hajóknak másfél méteres vízmélységre van szükségük ahhoz, hogy teljes rakománnyal áthaladjanak ezen a szűk szakaszon.
“Továbbra is hajózunk, de csak 25-35 százalékos kapacitással” – idézték a beszámolókban Roberto Spranzit, a Rajnán mintegy 100 hajót üzemeltető DTG hajózási társaság vezetőjét, aki kiemelte: a korlátozás miatt az ügyfeleknek egy helyett akár három hajóra is szükségük lehet rakományuk célba juttatásához, ami jelentősen növeli a költségeket.
A Rajna a nyersanyagok, vegyi anyagok és az energiahordozók egyik legfontosabb szállítási útvonala Németországban, a szállítási költségeket meghatározó vízállás alakulása így nemzetgazdasági jelentőségű.
A vízállás egyelőre nem éri el a 2018 őszén regisztrált negatív rekordokat, a helyzet azonban mégis veszélyesebb, mert egyre nehezebb az Oroszország Ukrajna ellen indított háborújával összefüggésben kulcsfontosságú széntüzelésű erőművek ellátása. Az egyik legnagyobb energiaszolgáltató, az Uniper a napokban be is jelentette, hogy a Rajna alacsony vízállása miatt előfordulhat, hogy csökkenteni kell az áramtermelést két erőműben.
Erre a kockázatra hívta a fel a figyelmet a Baden-Württemberg tartományi bank (Landesbank Baden-Württemberg – LBBW) elemzője, Jens-Oliver Niklasch is, aki szerint a Rajna alacsony vízállása 0,25-0,5 százalékponttal visszavetheti a hazai össztermék (GDP) idei növekedését.
Stefan Schneider, a Deutsche Bank vezető elemzője szerint is a Rajna menti erőművek szénellátásával lehet a legnagyobb gond. A pénzintézetnél eleve azzal számolnak, hogy a német gazdaság a harmadik negyedévtől enyhe recesszióba kerül, és az év egészét tekintve a GDP csupán 1,2 százalékkal növekedik. Ha viszont a Rajna vízállása tovább süllyed, meglehet, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságának növekedése még az egy százalékot sem éri el – mondta az elemző.
A Kielben működő világgazdasági kutatóintézet (Kiel Institut für Weltwirtschaft – IfW Kiel) elemzője, Nils Jannsen szerint az energiaellátás mellett főleg a feldolgozóipart veszélyezteti a vízállás süllyedése. Az alacsony vízszint már július közepe óta számottevően hátráltatja a teherforgalmat, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az ágazat termelése éves szinten nagyjából egy százalékkal csökken, ha a vízállás harminc napon keresztül a kritikus szint alá süllyed – mondta Nils Jannsen, hozzátéve, hogy a 2018-as rekordalacsony vízállás nagyjából 1,5 százalékkal vetette vissza a német feldolgozóipar teljesítményét.
Forrás: MTI
Zöldinfó
A városi hőség ellen is védekeznek: különleges zöldfejlesztés valósult meg
Megújult az oroszlányi Malom-tó környezete.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megújult az oroszlányi Malom-tó környezete – közölte a polgármester sajtótájékoztatóján. Az oroszlányi önkormányzat 300 millió forintos beruházással újította meg a Malom tó-környezetét. A fejlesztés kiemelt célja a csapadék helyben tartása és a városi hőszigethatás csökkentése – mondta Takács Károly (Fidesz-KDNP). A mintegy 10 hektáros terület egyharmadán újult meg a zöldfelület, összesen közel ötezer növényt ültettek el, 3500 négyzetméteren füvesítettek és egy esőkertet is kialakítottak – írja az alternativenergia.hu. A tó körül új sétány épült, valamint energiatakarékos, napelemes lámpákkal újították meg a közvilágítást, húsz gyeprácsos parkolót építettek, a meglévők burkolatát pedig felújították. A területen 16 térfigyelő kamerát telepítettek, a városi rendszerbe integrálva azokat – közölte a polgármester.
A tó halállományának védelmére két levegőztető szökőkutat helyeztek el, illetve a helyiek kikapcsolódására egy úszóstéget alakítottak ki, valamint új padokat, asztalokat és hulladékgyűjtőket telepítettek. A fejlesztés során új eszközökkel bővült a Brunszvik Óvodával szemközti játszótér, ahol az árnyékolás mellett ivókút épült, valamint kerékpártárolókat és pingpongasztalt telepítettek. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg.
A Malom-tó mesterségesen létrehozott vízterület, mai formáját az 1970-es évek elejére alakították ki. A meder vájása során kinyert földből gátakat, töltéseket és a közeli lakótelepek altalaját építették meg. A városi tó a Vértesből érkező csapadékvíz és kisebb villámárvizek kezelésével a térség vízgazdálkodásának egyik kulcseleme.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
